Békés Megyei Népújság, 1984. augusztus (39. évfolyam, 179-204. szám)

1984-08-15 / 191. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG fl MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS 0 MEGYEI TANÁCS LAPJA 1984. AUGUSZTUS 15., SZERDA Ára: 1,40 íorint XXXIX. ÉVFOLYAM, 191. SZÁM BÉKÉS MEGYEI Alkotmánynapi előzetes Ünnepségek, rendezvények országszerte A hagyományokhoz hí­ven, az idén is a munkás­paraszt szövetség jegyében ünnepli meg az ország au­gusztus húszadikát, az alkot­mány törvénybe iktatásának évfordulóját, s emlékezik tör­ténelmünk egyik legna­gyobb alakjára, az államala­pító I. István királyra. Az ünnepi nagygyűlések sorában különösen nagyszabásúnak ígérkezik az ópusztaszeri. Színhelyére — a Nemzeti Történeti Emlékparkba — 25—30 ezer embert várnak Csongrád megye városaiból, falvaiból. A szocialista nem­zeti egység hasonlóképpen ki­emelkedő demonstrációja lesz a gyöngyösi, a miskolci, a mosonmagyaróvári, a tapol­cai és a székesfehérvári nagygyűlés. Ózdot és Szent- gotthárdot — ugyancsak ün­nepi nagygyűlésen — határ­őrvárossá avatják. Az előrejelzések szerint országszerte a jól végzett közös munka örömét tükrö­ző vidám népünnepélyek töl­tik ki a napot. A nagygyűlé­sek színhelyén is egész napos program várja a résztvevő­ket. Az ópusztaszeri szabad­téri színpadon népi együttes ad műsort, lesz aerobik- bemutató, sajtófórum, lovas- verseny, a kicsinyeket pedig bábszínház szórakoztatja majd. Miskolcon hivatásos és amatőr táncegyüttesek, kó­rusok lépnek fel, és változa* tos sportprogramot szervez­tek. A tapolcai nagygyűlés nagyszabású munkás-pa­raszt találkozó lesz, a mo­sonmagyaróvári pedig egy­ben avatóünnep is: a város lakossága ez alkalommal ve­szi birtokába az új művelő­dési házat, amely a VI. ötéves terv legnagyobb Győr-Sop- ron megyei kulturális beru­házása. Sok helyen az ipari és me­zőgazdasági dolgozók azt tervezik, hogy a felszabadu­lás óta követett szép hagyo­mány szerint közösen ünne­pelnek, s közösen szegik meg az új búzából készült kenye­ret. Mohácson, Mezőberényben és Tabon kertbarátok, kister­melők bemutatják legszebb termékeiket, Gyomaendrő- dön, Komáromban, Balassa­gyarmaton és Jászberényben pedig népművészeti kirako­dóvásárt rendeznek. Az ün­nep alkalmából augusztus 18- án, 19-én és 20-án tartják a hajdan és napjainkban ismét messze földön híres hortobá­gyi hídi vásárt a kilenclyukú hídnál. E sokadalomban csaknem 200 népművész és népi iparművész kínálja majd portékáját a csárda előtti téren, a vízi színpadon néptáncosok adnak műsort, a mátai lovaspályán pedig látványos bemutatókat és versenyeket láthatnak az ér­deklődők. A nap gazdag kiállítási programjának egyik legfi­gyelemreméltóbb eseménye a IX. országos akvarellbien- nálé megnyitása lesz Eger­ben. Balassagyarmaton idő­sebb Szabó István Kossuth- díjas szobrászművész alkotá­sai kerülnek közönség elé, a gyulai Vármúzeumban pedig Papp Zsigmond paraszt­szobrász emlékére rendeznek kiállítást. Komlón új kenyérgyárat avatnak, s ez nemcsak a vá­rost, hanem a környékbeli településeket is ellátja jó minőségű kenyérrel, péksü­teménnyel. Nyíregyháza au­gusztus 20-ra elkészülő új telefonközpontja 4800 új elő­fizető bekapcsolását teszi le­hetővé, s ugyanekkor egy új kisüzemet — kályhacsempe- gyárat — is felavatnak a vá­rosban. Nyírbátorban szö­vetkezeti édesipari üzem, Szentgotthárdon autóbázis, Bögötén vízmű kezdi meg a működését, Jászárokszállá- son pedig új postahivatal nyílik. Fontos dátuma lesz az idei alkotmánynapi ünnep­ség a Zalaegerszegen működő Zalai Nyomdának is: ezúttal adják át rendeltetésének új ofszetrotációs üzemét. Nógrádban csaknem 50 la­kást készítettek el az ünnep­re az építők. A Bács-Kiskun megyei Miskén és a Nógrád megyei Nagyorosziban pihe­nőparkot, Egerben, a Szép- asszonyvölgyben szabadtéri színpadot avatnak. Zala me­gye két településén — Nagy­kanizsán és Zalakaroson — új könyvtár nyílik, Szekszár- don pedig elkészül a Művé­szetek Háza. Az új egészségügyi létesít­mények közül a legjelentő­sebb az 50 millió forintos költséggel épített és felsze­relt szolnoki mentőállomás. Emellett két új orvosi ren­delőt, továbbá szociális ott­hont és öregek napközi ott­honát avatnak fel az idei augusztus 20-i ünnepségek keretében. Üj iskolát, illetve tanter­meket Borsod, Nógrád, Szol­nok és Tolna megyében avat­nak. A legnagyobb — 24 tan­termes — új iskola a Tolna megyei Bonyhádon készül el. A Borsod megyei Forró köz­ség, és a Szolnok megyei Alattyán új iskolája 4-4 tan­termes lesz, a Borsod megyei Szentistván és Nógrád me­gyei Nagyoroszi iskolája pe­dig 4, illetve 6 új tanterem­mel gyarapodik az alkot­mány ünnepén. Tudomány* történeti konferencia A Nemzetközi Tudomány- történeti és -Filozófiai Szö­vetség (IUHPS) egyesített szakbizottsága szervezésében kedden konferencia kezdő­dött Veszprémben, az akadé­miai bizottság székházában. A nemzetközi szervezet, amely négyévenként tartja világkongresszusát, azért hoz­ta létre egyesített bizottságát, hogy az időközi konferenciá­kon, a tudományág részté­máiról beható eszmecseréket folytasson és erről tájékoz­tassa a legfelsőbb fórumot. A mostani konferencia részt­vevőit — 18 ország 40 meg­hívott szakemberét — a szervezet vezetőin kívül kö­szöntötte Hronszky Imre, az egyesített bizottság 1985-ig megválasztott magyar elnöke is. Bevezetőül elmondotta: megtisztelő elismerés, hogy a konferencia házigazdájaként a Magyar Tudományos Aka­démia tudomány- és techni­katörténeti bizottságát kér­ték fel. A szocialista orszá­gok közül első ízben Ma­gyarországon rendezett idő­közi konferencia kiváló al­kalom a tudománytörténet és filozófia szakembereinek kö­zeledésére, az eredmények ismertetésére, az eltérő né­zetek megvitatására. A tár­sadalom hatása a tudomá­nyos megismerésre című fő téma lehetőséget teremt a különböző társadalmi rend­szerben dolgozó szakembe­rek eszmecseréjére. A szekcióülésekkel folyta­tódó hatnapos eszmecserén megvitatják a logikának és a nyelvtudománynak a tudo­mánytörténetben betöltött szerepét is. A veszprémi konferencia előadásait és vitafórumainak emlékeztetőit több nyelvű kötetben is kiadják. Az Univerzál Kereskedelmi Vállalat és az AGROKER új közös üzemeltetésű boltot nyitott tegnap Gyulán. A több mint 300 négyzetméter alapterületű üzletben mintegy 5 millió forint értékű árut, egyebek között mezőgazdasági kis­gépeket, lakásfelszerelési cikkeket, műszaki, villamossági, autóápolási cikkeket, faárut, fürdőszoba-berendezéseket, ta­pétákat kínálnak Fotó: Béla Ottó Románia a 40. évfordulóra készül Pavel Platona, a Román Szocialista Köztársaság bu­dapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője hazája közelgő nemzeti ünnepe al­kalmából kedden sajtótájé­koztatót tartott a nagykö­vetségen. Miként elmondot­ta: augusztus 23-án ünnepli Románia az antifasiszta és antiimperialista, társadalmi és nemzeti felszabadító for­radalom 40. évfordulóját. A történelmi jelentőségű eseményre visszatekintve emlékeztetett arra, hogy a Román Kommunista Párt — a többi nemzeti erővel ösz- szefogva — 1944-ben egység­frontot hozott létre, s kap- csolatbt teremtve a hadse­reggel, közösen döntötték meg a fasiszta diktatúrát, és vezették ki Romániát a hit­leri Németország oldalán folytatott háborúból. Az ügyvivő méltatta a négy évtized országépítő munkáját, elért eredménye­it. Hangsúlyozta: a gyengén fejlett gazdasággal rendel­kező agrárországból Romá­nia korszerű iparral, erőtel­jes fejlődésnek indult mező- gazdasággal bíró agráripari állammá vált. Az eredmé­nyek között megemlítette, hogy az utóbbi két és fél év­tizedben kétmillió új ott­hont adtak át. Pavel Platona aláhúzta: a Románia és Magyarország közötti jó kapcsolatok a múltban gyökereznek. Né­peink haladó erői, elsősor­ban a kommunisták, mindig harcoltak a nemzeti és tár­sadalmi elnyomás ellen. A szocializmus éveiben maga­sabb szintre emelkedtek, új tartalmat kaptak a két or­szág barátsági, együttműkö­dési és jó szomszédi viszo­nyai ; ezekben jelentős sze­repet játszanak a barátság és a béke ügyét szolgáló ma­gas szintű találkozók. A sajtótájékoztatón levetí­tették a Románia iparáról, mezőgazdaságáról, valamint kulturális értékeiről szóló dokumentumfilmet, amely az évforduló alkalmából ké­szült. Országos biolégusnapok kezdődtek Székesfehérvárott II békési táj művészete Megrendezik az I. magyar régizene fesztivált Kétszáznál is több bioló­gus tanár, kutató, erdő- és agrármérnök, természetbúvár részvételével kedden délután Székesfehérvárott, a Techni­ka Házában megkezdődtek a 27. országos biológusnapok. A TIT biológiai választmá­nya és a TIT Fejér megyei Szervezete által rendezett há­romnapos találkozó fő témá­ja: a vegyi anyagok hatása az élő szervezetre. Hortobá­gyi Tibor, a biológiái tudo­mány doktora, a választmány tiszteletbeli elnöke megnyitó előadásában hangsúlyozta: nem a kemizálás ellen kell fellépni, hanem a vegysze­rek ipari és mezőgazdasági alkalmazása és a környezet- védelem összhangját kell megteremteni. Az évről évre megrendezésre kertilő bioló­gusnapoknak is ez adja meg a jelentőségét. A megnyitót követően há­rom tudományos előadás hangzott el a vegyi anyagok hatásáról a mikroszerveze- tekre, a növényekre, vala­mint az állatokra és az em­berre. Fejér megye természe­ti környezetéről két előadást tartottak: Radetzky Jenő, a huszonöt éves múltra vissza­tekintő agárdi madárvárta vezetője az ismeretszerző és nevelőmunka tapasztalatai­ról adott számot, Marjenek József, a Velencei-tavi Inté­ző Bizottság főtitkára és Gor- zó György, a Közép-dunántú­li Vízügyi Igazgatóság zooló­gusa a Velencei-tó biológiai állapotáról számolt be. A 27. országos bológusna- pok résztvevői szerdán a Ve­lencei-tavat, a Magyar Tudo­mányos Akadémia Marton- vásári Mezőgazdasági Kutató Intézetét, a Vértes hegység egy tájvédelmi körzetét és a Móri Állami Gazdaságot ke­resik fel. Csütörtökön pedig a székesfehérvári Videoton Gyár mikroszámítógépeivel ismerkednek, azzal a céllal, hogy a számítástechnika ho­gyan épülhet be a biológiai kutatásba és az ismeretter­jesztésbe. Kedden megkezdődött Kis- kunmajsán a természetbará­tok ötödik találkozója, amely­nek programját a hazai tá­jak megismerése és a népek barátsága jegyében állítot­ták össze. A hatnapos ren­dezvényre hatezer vendéget várnak Budapestről, Bács- Kiskunból, Békés és Csong­rád megyéből. A majsai művelődési köz­pontban a békési tájegység élő népművészetét — szőtte­seit, hímzéseit, bútorait, fa­faragásait — bemutató kiál­lítás nyílt. A délutáni és es­ti műsorok a hazai nemzeti­ségek és a szomszéd népek kultúrájából adnak ízelítőt — meséktől, táncoktól kezd­ve az ételkülönlegességekig. A nemrégiben megalakult Céh — művészeti alkotó és kutató egyesület — első íz­ben rendezi meg a magyar régizene fesztivált augusztus 18—19—20-án a Győr—Sop­ron megyében levő mihályi kastélyban. A fesztiválról, a 11-tagú Céh tevékenységéről, terveiről kedden a Fészek Művészklubban tájékoztatták az újságírókat az egyesület vezetői. Mint elmondották: az egyelőre műhelyjellegű fesz­tiválon hét amatőr együttes vesz részt, olyan ének- és zenekarok, amelyek elsősor­ban régi zenét játszanak vagy azzal szeretnének fog­lalkozni. A fővárosból, Hé­vízről, Pécsről, Kapuvárról, Szombathelyről, Kecskemét­ről érkező együttesek zenei illusztrációval egybekötött előadásokat hallhatnak, kon­zultációkat folytathatnak a régi zene neves hazai képvi­selőivel. Augusztus 19-én a mihályi barokk templomban nyilvános hangversenyt is ad a Céh keretében működő zenei együttes. E műhelytalálkozó elsőd­leges célja, hogy a Céh fel­térképezze: kik azok, akik hazánkban — de elsősorban vidéken — a régi, Bach előt­ti korszak zenéjével foglal­koznak, vannak-e korabeli hangszereik, kottáik, s van-e lehetőségük arra, hogy ilye­nekhez hozzájuthassanak. A Céh — amelynek tagjai elő­adóművészek — arra törek­szik, hogy mint magyaror­szági régi zenei központ, a régi művészeteket pártolja, felkutassa azok irodalmát, és megismertesse a közönség­gel. Akik hallgatni szeretnék e régi kor zenéjét, alig tehetik meg, hiszen csak kevés ré- gizene-felvétel készült. Akik pedig maguk is játszani sze­retnék ezt a muzsikát, még nagyobb nehézségekkel ta­lálkoznak: általában nincse­nek hangszereik, és lehető­ségük is alig adódik a vá­sárlásra. Mindezek mellett a kották többsége is csak fel­dolgozás formájában talál­ható meg. A Céh ezért első lépésként — a hazai igé­nyek feltérképezése után — saját kiadásban szeretné megjelentetni a már ismert kottákat, később pedig — el­képzeléseik szerint — ők ma­guk készíttetnének megfele­lő hangszereket is. A szlovák aratók júliusban adott segítségét viszonozva He­ves és Szolnok megyei kombájnosok segítettek betakarítani a kenyérgabonát északi szomszédainknál, a szlovákiai lo­sonci járás mezőgazdasági nagyüzemeiben. Az időjárás ná­lunk is, Szlovákiában is kedvezett az aratásnak. így mind­két esetben rövid idő alatt sikerült magtárba szállítani a kenyérgabonát (MTI-fotó: Szabó Sándor felvétele — KS)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents