Békés Megyei Népújság, 1984. augusztus (39. évfolyam, 179-204. szám)
1984-08-01 / 179. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N E PUJSAG II MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS fl MEGYEI TANÁCS LAPJA 1984. AUGUSZTUS 1., SZERDA Ara: 1,40 forint XXXIX. ÉVFOLYAM, 179. SZÄM Békés megyében először Építők XI. országos természetjáró találkozója Békés megye ad otthont augusztus 2—5. között az építők idei XI. országos természetjáró-találkozójának. A rendezvényt az Építők Szakszervezete elnöksége és Békés megyei bizottsága szervezi. A találkozóra az ország minden részéből több, mint 1100 vendéget várnak. Békés megyéből mintegy kétszázötvenen vesznek részt a természetjárók nagy seregszemléjén. Az ünnepélyes megnyitóra Békéscsabán, a Kulich Gyula Ifjúsági és Űttörőházban augusztus 2-án, csütörtökön este fél 8-kor kerül sor. Araczki János, a megyei tanács elnökhelyettese köszönti a résztvevőket, s rövid ismertetőt tart megyénk életéről. A találkozót Takács László, az Építők Szakszervezete központi vezetőségének titkára nyitja meg. Ezt követően a kecskeméti szovjet helyőrségi tiszti klub „Optimista” esztrádegyütte- sének műsorát tekinthetik meg a vendégek. Augusztus 3-án, pénteken fél 9-kor a Bandika-fánál koszorúzás vezeti be a nap programját. Ezen a napon a találkozó résztvevői Gyula nevezetességeivel ismerkednek, és a Várfürdő vizében keresnek felüdülést. Este 8 órakor a békéscsabai Kulich Gyula Művelődési Házban turistabált és ismerkedési estet tartanak. Augusztus 4-én, szombaton délelőtt békéscsabai városismertető túrákon, és város környéki kirándulásokon vesznek részt a természetjárók. Délután az Építők és MÁV- sportpályán sportvetélkedőn mérik össze tudásukat a résztvevők. Este nyolc órakor az építők Munkácsy Mihály Művelődési Házában helyismereti vetélkedőt rendeznek. Augusztus 5-én, vasárnap délelőtt az építők Munkácsy Mihály Művelődési Házában kerül sor a természetjáró találkozó ünnepélyes zárására. Ezen így búcsúznak egymástól a résztvevők: viszontlására a XII. országos találkozón. v. 1. KÖJÁL-ellenőrzések a táborokban Minden évben ilyenkor, nyáron megnyitják kapuikat szerte az országban a különböző ifjúsági táborok. Ezek létrehozásakor igen szigorú közegészségügyi előírásokat kell betartaniuk a táborok működtetőinek. Hagyomány már, hogy a szezonban felkeresik az ifjúsági építőtáborokat a Békés megyei KÖJÁL gyermek- és ifjúsághigiéniai osztályának szakemberei. Ebben az évben néhány helyen a táborszervezők nem kérték meg az üzemeltetéshez szükséges előzetes közegészségügyi engedélyt. A gyerekeket mindenütt jól felszerelt, kifestett és kitakarított szálláshelyek várták. A táborozok tisztálkodási lehetőségeit, valamint a meleg vizet biztosítani tudták. A táborozok valameny- nyien rendelkeztek az előzetes orvosi igazolással. Az egyes helyiségeket rovarhálóval látták el az üzemeltetők. A különböző munkák megkezdése előtt balesetvédelmi oktatásban részesültek a fiatalok. Munkaruhát több helyen, a címerezők pólót és sapkát mindenütt kaptak. Étkeztetésükről naponta négy-öt alkalommal gondoskodtak a •szervezők. A gyerekek ruháinak elhelyezésére szekrényeket és polcokat állítottak fel a szálláshelyeken. Az ellenőrzésbe bevont táborokban az orvosi ellátást mindenütt megoldották. Az egyes munkaterületeken általában az ivóvízellátást lajtkocsikkal oldották meg, s magukkal vitték az elsősegélynyújtó felszerelést is. Néhány helyen külön betegszobát nem alakítottak ki. Itt a hiányosság megszüntetésére a KÖJÁL szakemberei felhívták az üzemeltetők figyelmét. Az ágyneműk mosását a Patyolat, illetve a helyi mosodák végzik. A szálláshelyeken a táborlakók saját maguk takarították a szobákat. A közegészségügyi szakemberek ellenőrzései során felhívták a figyelmet a hiányosságokra. így a szobák rendjének megőrzésére, a mellékhelyiségek fokozott tisztántartására és fertőtlenítésére, ösz- szességében megállapítható, hogy a megyénkben ebben az évben szervezett ifjúsági táborok rendje megfelelő. Kirívó szabálytalanságokkal nem találkoztak a KÖJÁL- ellenőrök. V. L. Társadalombiztosítási vezetők eskütétele Kedden, az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság vezetője előtt esküt tettek a főigazgatóság és a megyei társadalombiztosítási igazgatóságok vezetői. Mint ismeretes, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és a minisztertanács törvényerejű rendeletet, illetve határozatot hozott a társadalombiztosítás irányítási rendszerének korszerűsítéséről, mely szerint a társadalom- biztosítást önkormányzati jellegű szervek közreműködésével az állam irányítja. A keddi eseményen Faluvégi Lajos miniszterelnökhelyettes köszöntötte az esküt tett vezetőket és kiemelte, hogy a társadalombiztosítás állami irányítással az össztársadalmi érdekek talaján, az eddigi értékeket megőrizve és továbbfejlesztve fejtheti ki tevékenységét. Készülnek a területi KlSZ-bizottságok munkaprogramjai Vésztő a hagyományokra támaszkodik Ezekben a napokban készítik elő megyénkben is a területi KISZ-bizottságok munkaprogramjait. A másfél, kétéves időszakot felölelő tervezés előkészítésében részt vesznek a KISZ megyei bizottságának munkatársai is. Legutóbb tegnap, július 31-én a vésztői nagyközségi KISZ-bizottság titkára, Buzgány József számolt be az eredményekről, s mindazokról a feladatokról, melyek a több, mint 420 vésztői KISZ-esre várnak. A program elkészítését széles körű véleménykutatás előzi meg, s támaszkodnak majd többek között arra a vizsgálatra is, amely az ifjúság nevelésével foglalkozott, s melyet az ifjúsági bizottság kezdeményezett. A bizottság munkaprogramjában helyet kapnak majd azok a helyi, hagyományos megmozdulások, melyeket sikeresnek mondhattak az elmúlt években. A gazdasági építőmunka területén ilyen a MÁV által kezdeményezett KISZ-es kommunista műszak. Azóta már többen követték példájukat. A szabadidős-tevékenységben érdemes megemlíteni azokat a kerékpártúrákat, melyeket a kárászmegyeri napközis táborba tesznek a KISZ-alapszervezetek a hétvégeken. Népszerűek a labdarúgótornák is, ám ugyanez sajnos, nem mondható el a tömegsportnapokról, melyeket a jövőben úgy Egy hónapra bezár a Széchényi Könyvtár Mától egy hónapon keresztül zárva lesz az Országos Széchényi Könyvtár valamennyi helyisége a közönség és a kutatók előtt. Nem látogatható a színháztörténeti, valamint a zeneműtár sem. Szeptember 1-én a színház- történeti gyűjtemény kivételével a régi helyen nyitják meg a könyvtárat. A színháztörténeti anyagot ugyanis októbertől már az új, várbeli helyiségbe viszik át. A zeneműtár ez év szeptemberében csak egy hónapi időtartamra nyit ki, mert itt is csomagolni kell a kottákat, a lexikonokat, s a zenei könyveket. A tervek szerint a jövőben a két gyűjtemény a Várban közös olvasóteremben fogadja majd az olvasókat. A nyári hónapokban egyébként, júliustól kezdődően tervszerűen folyt a könyvtár átköltöztetése új otthonába: több mint 70 ezer kötet már a Várban van, de az 1985-ös áprilisi átadásig mintegy 6 millió könyv, újság, folyóirat és nyomtatvány átszállítását kell még megoldani. A könyvtár dolgozóinak munkáját dicséri, hogy a nagyszabású munkálatok idején csupán augusztusban zárnak be. A* nyári szünet alatt nemcsak a könyvek ládázását és szállítását végzik gyorsabb ütemben, hanem takarítanak és selejteznek is. kell megszervezni, hogy több fiatal vegyen részt azokon. Sokat javult a KISZ-esek és az úttörők közötti kapcsolat. Ma már minden KISZ- alapszervezet patronál egy- egy rajt. Közös kirándulásokat, társadalmi munkát, rendezvényeket szerveznek. A község 24 játszóterét is rendszeresen karbantartják, mindnek felelőse van. Az idősekkel való törődés már korántsem mondható ilyen jónak, hiszen e téren csupán az óvoda KISZ-szervezete ért el eredményeket. A politikai képzést a jövőben is a vitakörök szervezésével segítik elő, melyet több helyen a pártszervezetekkel közösen tartanak. Javítani kell azonban a fiatalok aktivitását, itt és a taggyűléseken egyaránt. Emelni kell az előterjesztések színvonalát is. Szó esett mindezek mellett a KISZ-, illetve a pártépítésről, s azokról a nagyobb rendezvényekről, melyeket még ez évben tartanak meg. Így őszi, kispályás labdarúgótornáról, községi szintű kárászmegyeri kerékpártúráról, az októberi zenés ifjúsági vetélkedőről — melyet a könyvtárral karöltve szerveznek — a szüreti bálról, az olvasó ifjúság pályázatról, és sok minden másról. A munkaprogramot e hónap végén bizottsági ülésen tárgyalják meg. A gyerekek kedvencének, a finom sós, ropogós Ropinak az elkészítése nagy figyelmet és pontosságot igényel. Gyoma- endrődön, a Békés megyei Tanács 2. számú Sütőipari Vállalatánál korszerű elektromos gépen készítenek naponta mint* egy ötezer csomag sóspálcikát. A tésztamasszát felöntése után vékony szálakká húzzák (képünkön), hűtik, majd szárítják, illetve sütik és csomagolják Fotó: Veress Erzsi Bz Elnöki Tanács tagadása az LVSZ nagygyűlése tiszteletére A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa nevében Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke kedden a Parlamentben fogadást adott a Lutheránus Világszövetség VII. nagygyűlése résztvevőinek tiszteletére. A fogadáson megjelent Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára, Miklós Imre államtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke, továbbá az Elnöki Tanács több tagja: A kongresszus küldöttei és az LVSZ vezető tisztségviselői mellett ott voltak a társegyházak képviselői is. * * * Iz LVSZ soros elnöke Káldy Zoltán A Lutheránus Világszövetség VII. nagygyűlése kedden Budapesten Káldy Zoltánt, a Magyarországi Evangélikus Egyház püspök-elnökét választotta a világszövetség soros elnökévé. A varsói felkelés évfordulóján Augusztus 1-én a varsói felkelés 40. évfordulójára emlékezik Lengyelország és a világ. Arra a 63 napra, amellyel az utókor számára nemcsak a hősiesség fogalma fonódott össze, hanem a pusztulásé, a fasiszta brutalitásé is. A felkelés résztvevői közül 18 ezren haltak hősi halált az egyenlőtlen küzdelemben, míg a polgári lakosságból 200 ezren estek áldozatul a harci cselekményeknek, a hitleristák tömegkivégzéseinek és a felkelés leverését követő deportálásoknak. Azóta már világosan látható : ez az óriási véráldozat katonai szempontból sajnos hiábavaló volt. A felkelést a jobboldali londoni emigráns lengyel kormány irányítása alatt álló lengyel ellenállási szervezet, a „honi hadsereg” a szövetséges hatalmakkal való kielégítő egyeztetés nélkül, elhamarkodottan, idő előtt robbantotta ki, így a hősi harc túlságosan elszigetelt maradt. Különösen a Varsó térségéhez közeledő felszabadító szovjet hadsereggel lett volna kézenfekvő az akciók összehangolása, a felkelés irányítói ezt azonban politikai megfontolásokból szándékosan elmulasztották, mivel saját pozícióikat kívánták erősíteni a háború utáni időkre a tőkés társadalmi rend átmentése érdekében. A harcok kezdete után a közös ellenség elleni küzdelemben csatlakoztak hozzájuk a Lengyel Munkáspárt körül tömörülő baloldali erők ellenálló szervezetének, a „népi hadseregnek” a katonái is, szervezeti különállásukat azonban mindvégig megtartották. A felkelés hírére Hitler őrjöngött. Kiadta hírhedt parancsát: „Varsót a földdel egyenlővé kell tenni”. A felkelők, mivel tudták, hogy számukra nincs kegyelem, halált megvető bátorsággal, valóban az utolsó töltényig harcoltak. Sokáig tartani is tudták pozícióikat. Augusztus 31-én azonban elesett a hősiesen védett óváros, ahol parancsnokságuk kezdetben tartózkodott. A parancsnokság ekkor átköltözött a belvárosba. — Azokkal a városrészekkel, amelyekkel a közvetlen kapcsolat megszakadt, a csatornahálózaton keresztül tartottak fenn összeköttetést. Szeptember 13-án még egyszer felcsillant a remény. A szovjet csapatok a Visztula túlsó oldalán támadásba lendültek, a velük együtt harcoló első lengyel hadsereggel karöltve felszámolták a németek hídfőállását és bevették a Visztula keleti oldalán levő Praga városrészt. A segítség karnyújtásnyi közelségbe került. A németek azonban ekkor visszavonuló csapataikkal is megerősödve, minden eddiginél el- tökéltebb támadásokat intéztek a felkelők ellen, igyekezve elvágni őket a folyótól. Így aztán hiába dobott át az 1. lengyel és a szovjet hadsereg szeptember 15. és 21. között a németek pergőtüzében több zászlóaljat is a felkelők megsegítésére. A fasiszták egymás után foglalták el az egyes, egymástól egyre inkább elszigetelődő városrészeket. A reménytelen helyzet láttán a felkelés parancsnoka. Bor tábornok (valódi néven Tadeusz Komorowski) október 2-án elrendelte a még harcoló egységeknek a fegyverletételt. Az iszonyú véráldozattal járó 63 napos legendás küzdelem — amelynek külön tragikumot ad a résztvevők önfeláldozó hősiessége és a kirobbantásában közrejátszó politikai meggondolások közötti ellentmondás — elbukott ugyan, de kifejezésre juttatta a lengyel nép eltökéltségét a fasiszta elnyomás elleni harcban. Bognár Mária
