Békés Megyei Népújság, 1984. július (39. évfolyam, 153-178. szám)

1984-07-20 / 169. szám

1984. július 20., péntek Pallagi László Farkas Mi­hállyal együtt Békéscsabán, a Bartók Béla úton épülő egyik lakóházban az elosztó- szekrény kábelvégeit készíti elő bekötésre. A két fiatal­ember harmadéves villany­szerelő-tanuló. Senki sem ellenőrzi őket, mégis igen serények mind a ketten. Mondom is nekik, hogy ez derék dolog. Pallagi László azonban nem talál ebben semmi különöset. Csak annyit mond, hogy itt dol­gozni kell munkaidőben. Ez egy „hajtós” brigád. — Tetszik neked? — kér­dezem tőle. I Elsők között mítanak. Persze több is a kereset. Igaz, vannak, akik irigykednek ránk. — Mit mondanak nekik? — Gyertek ide és csinál­játok helyettünk. :— Igazságos a bérezés? — Igen. Meg is szoktam, mert már két éve a brigád­dal veszek részt gyakorlati foglalkozásokon. Ha pedig már szakmunkás leszek és ebbe a brigádba kerülök, jobban fogok keresni. — Tanultok is? — Főként Ofella Jani és Pásztor Jani bácsitól tanu­lunk sokat. Ök azt szokták mondani: ez ugyan fizikai munka, de a kezeteket a fe­jetek irányítja. 1 A Békés megyei Állami Építőipari Vállalatnál jó híre van Ofella János tizenegyta­gú villanyszerelő szocialista brigádjának, amely immár 19 éve működik. Azóta sok­szor kiérdemelte az aranyko­szorús jelvényt, a tavalyi eredménye alapján pedig megkapta a „Vállalat Kiváló Brigádja” címet. Ott volt az Ofella János Orosházi Üveggyár és a Gyulai Húskombinát, és me- gyeszerte sok-sok lakás épí­tésénél. Rendszeresen fog­lalkozik tanulók nevelésével, s közülük a legjobbak — akik kérik — a brigád tagjai lesznek. Így három csoportra tagolódik a brigád: a legidő­sebbekre, az alapítókra, a középkorúakra és a legfia- talabbakra. Az utóbbiakhoz tartozik Matvon András, akit mindössze egy napja vettek fel, de tanulóéveiben is ide járt gyakorlati foglalkozás­ra. — Bandit vállaltuk — tá­jékoztat Ofella János. Bandiról azt kell tudni, hogy részt vett a szakmun­kástanulók országos verse­nyén és a 11. helyre került. Terve, hogy a munka mel­lett elvégzi majd a szak­munkások szakközépiskolá­ját. — Érdemes brigádtagnak lenni? — kérdezem. — Nekem nem kell új környezetbe beleilleszked­nem, mert eddig is itt dol­goztam. Nálunk nincs „mel­lébeszéd”. Csak a tettek szá­— Szerintem még jobban kellene differenciálni, akkor biztos, hogy a hátul kullo­gok kapkodnák magukat. Takács János ugyancsak a legfiatalabbak csoportjába tartozik. Nem teketóriázik, kereken kimondja, hogy a pénzért „hajt”, de sokat je­lent neki, hogy megbecsülik. Kiss Ferenc most családi házat épít Békéscsabán. Már egy rész lakhatóvá vált, aho­vá beköltözött a feleségével és a kislányával. — Nagy gond az építke­zés — jegyzi meg, de hozzá­fűzi mindjárt: — Nem is tudom, hogy mi lenne, ha a brigádtársaim nem segítené­nek. — Értékben mennyit je­lenthetett az eddigi segít­ség? — Véleményem szerint vagy 100 ezer forintot — a millióból. 2 Gyovai József 1978 óta a brigád tagja. Ö a Bartók Bé­la úti tízémeletes ház tévé­antenna, valamint a kapute­lefon vezetékét szereli. — Holnap nagy nap lesz — mondja bemutatkozás után. — A feleségem megy a szülészetre. Az első gye­reket várja. És holnap ka­pom meg az egyik közeli épület földszinti lakásának a kulcsát. Nagy öröm, de sok pénzbe is kerül. — Nehéz a munkája? — Gondolkozni kell, hogy lehet egyszerűbben, gyorsab­ban, kevesebb fáradsággal végrehajtani a feladatot. — Itt a példa — szól köz­be Ofella János: — Emelet­ről emeletre halad, s egy- egy szinten folyamatosan mind a négy lakásban vég­rehajtja a szerelést. Egyösz- szegű utalványon kapja a brigád a pénzt, mindenki­nek igyekeznie kell, hogy jól szervezze meg a munkáját. — Most különösen. Igaz? — fordulok Gyovai József­hez. Gyovai József és Matvon András Ragasztó a bányaüzemből A jó minőségű dolomit elő­nyös tulajdonságait haszno­sítva — az osztrák Terrano- va cég receptúrája alapján — sok célra alkalmas csem­peragasztó gyártását kezdték meg az Országos Érc- és Ás­ványbányák pilisvörösvári üzemében. A ragasztó alap­anyagának 65 százaléka do­lomit. Közvetlenül a bánya szomszédságában állítják elő, s ezzel tetemes szállítási költséget takarítanak meg. A nálunk még új ragasztó .a csempén kívül alkalmas met- lachi-, márvány-, samott-, gázbeton- és kőlapok egy­{Utót kérdése: Van-e jövője a szójának megyénkben? Az idén már ÍZ ezer hektáron termesztenek szóját megyénk nagyüzemei Fotói Fazekas László — Valóban. Nagy szeren­cse, hogy villanyszerelőkből vállalati gazdasági munka- közösség alakul, aminek én is tagja leszel*. Csak így mertem OTP-kölcsönt fel­venni lakásvásárlásra. — Mi a feltétele annak, hogy valaki tag lehessen? Választ Ofella János ad: — Az lehet tag, aki ért a szakmához és akinek min­dig kifogástalan munka ke­rül ki a keze alól. Persze a rend, a fegyelem és a határ­idők megtartása is alapköve­telmény. A három segédmunkás — Nagy Zsigmond, Kurucsó Károly és Opra József — már egyes feladatokat önál­lóan is végre tud hajtani. Persze ellenőrzés mellett. Gyakorlati munkából talán vizsgát tudnának tenni, csak elméletileg kellene tovább­képezniük magukat. Nagy Zsigmond ki is jelenti: — Harmincnyolc éves va­gyok, de vállalkozom rá. — Mert azért más az, ha szakmunkás az ember. Nem­csak a pénz több, hanem a megbecsülés is — biztatja Ofella János. 3 Petrovszki Pál a szakszer­vezeti bizalmi helyettese. Az a véleménye, hogy nincs kü­lönösebb gond. — Én Ofella Jánossal együtt a brigád alapító tag­ja vagyok. Nálunk az első időktől kezdve követelmény volt a tisztességes' munka, Kiss Ferenc amiből egy jottányit sem engedtünk. A tagok nagy ré­sze cserélődött, fiatalabbak jöttek, akik azonban hamar beleilleszkedtek ebbe a kör­nyezetbe. így váltunk egye­sek előtt irigyeltekké, de csak amikor bérfizetésről és elis­merésről van szó. A brigád hazánk felsza­badulása 40. évfordulójának és a XIII. pártkongresszus­nak a tisztelétére felajánlást tett. Továbbra is egyéves ga­ranciát vállal minden elvég­zett munkáért. Mivel pedig főként a lakásépítkezéseken vesz részt, különös gondot fordít a határidők megtartá­sára. Ezzel is elősegíti, hogy mielőbb lakáshoz jussanak az igénylők. Üjításokkal, ész- szerűsítésekkel törekszik időt, anyagot megtakarítani. Az idén és a jövő évben is figyelemmel kísérik majd azokat az eseményeket, ame­lyek a felszabadulással kap­csolatos történelmi emléke­ket idézik vissza. Olyan könyveket is vásárolnak, amelyekből kellő ismeretek­re tehetnek szert. Pásztor Béla Fotó: Veress Erzsi máshoz rögzítésére. Előnye, hogy fagyálló, az épületek külső részeihez is alkalmaz­ható. Az Országos Érc- és Ás­ványbányák pilisvörösvári üzemében egyelőre 25 és 5 kilogrammos tételekben töl­tik dobozba, de a tervek sze­rint hamarosan két kilogram­mos csomagolásban is for­galomba hozzák a ragasztót. Hazánkban az utóbbi né­hány évben indult meg a szója nagyüzemi termeszté­se. A kormány és az Orszá­gos Műszaki Fejlesztési Bi­zottság által meghirdetett fehérjeprogramban fontos szerep hárul a növényre. A kezdeti lépések után Békés megyében is egyre nagyobb területen termesztik a fe­hérjenövényt. Mi a helyzet jelenleg? Erre a kérdésre kerestük a választ. Öt éve kezdődött * Hankó László, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának helyettes vezetője így ösz- szegzi az eddigi tapasztala­tokat. — Elöljáróban megje­gyezném, régen termelik a szóját Magyarországon. Bé­kés megyében kisebb terüle­ten zöldtakarmányként hasznosították, öt éve kez­dődött nálunk a magra ter­melése néhány száz hektá­ron. Jelenleg 12 ezer hektár a vetésterület. Azért hono­sodott meg a ml vidékün­kön is, mert a korszerű, nagyüzemi technológia al­kalmas feltételeket teremtett a biztonságos termesztéshez. Emellett olyan fajták hono­sodnak, amelyeknek na­gyobb a tűrőképességük a környezeti hatásokkal szem­ben, mint a korábbiaknak. Az üzemek szeretik a szó­ját, mert jó az elővetemény- hatása, nem igényel speciális gépeket, jövedelmezően ter­meszthető és jól illeszkedik a két főnövény, a búza és kukorica közé a betakarítási időt illetően. Köztudott, hogy hazánk állatállománya — el­sősorban a sertés és a ba­romfi — nagy fehérjeigényű. A jelentkező fehérjeszükség­let jó részét importból fe­dezzük, mindez évről évre nagy devizakiadást jelent a népgazdaságnak. Az utóbbi egy-két évben a szója mel­lett a lóbab is fontos szerep­hez jutott a fehérjeimport- kiváltásban. Békésben az idén több mint négyezer hektáron termesztenek ló­babot. A szójával szemben előnye, hogy a rosszabb ter­mőképességű talajokon is megél, nagyobb termést ad, és beltartalmi értéke meg­közelíti a szójáét. 161 jövedelmez Békés megyében a jövő­ben a szója vetésterületének növelését tervezzük. A szójá­nak egyébként nagy jelentő­sége lehet a humántáplál­kozásban is, mivel fehérjéjé­nek aminósav-összetétele hasonlít, leginkább a húsé­hoz. Végül még egy fontos dolog: az elmúlt években megyénk hektáronkénti szó- jatermésátlaga meghaladta a nagy szójatermelő vidékek — USA, Kína — termésátlagát. Igaz, nálunk lényegesen na­gyobbak a ráfordítások, in­tenzívebb a termelés. Az aratással egy időben a növényvédelem is munkában van július derekán. A nagy teljesítményű permetező és porozó berendezések, vala­mint a mezőgazdasági repü­lőgépek ezekben a napok­ban 40—50-féle nagyhatású készítménnyel előzik meg a növényi betegségeket, fertő­zéseket, pusztítják a kárte­vőket. Erőfeszítéseik nyo­mán országosan kedvező a nyári . növényegészségügyi helyzet, ez azonban nem je­lenti, hogy akárcsak napok­ra is felhagyhatnának tevé­kenységükkel. A Növényvédelmi és Ag­rokémiai Központ munka­társai szerint a változékony időjárás kedvez a kóroko­zóknak, kártevőknek. Külö­nösen erős volt már koráb­ban is a levéltetű-fertőzés, amely a nyár közepén to­A megyénk déli részén gazdálkodó termelőszövet­kezetek eddigi szójatermesz- tési tapasztalatairól Ádász György, a DÉTE főelőadója tájékoztatott. — Térségünkben új nö­vényként jelentkezett a szó­ja és a lóbab. Kedvező idő­járás esetén jó jövedelmet adnak. Ma még az egyes üzemek termésátlaga között igen nagy szóródás van. Az idén a DÉTE taggazdaságai 2 ezer 500 hektáron termesz­tenek szóját, s mintegy 500 hektáron lóbabot. Kezdemé­nyezésünkre a termelési ta­pasztalatok átadására meg­beszélést tartottak a régi termelők és az újonnan szó­ját termelni szándékozó tsz- ek szakemberei. A jövőben fontos feladat­nak tartjuk a terméstechno­lógia további javítását, a be­takarítási veszteség csökken­tését. Meg kell találni a vi­dékünkön legeredményeseb­be* termeszthető fajtát. A magas termésszint elérésé­vel biztosítani szükséges a szója jövedelmezőségének emelését. Ha jé a fajta Hogyan látja a szója szere­pével kapcsolatos tennivaló­kat a gyakorlati szakember. Farkas Sándor, az újkígyósi Aranykalász Tsz növényter­mesztési főágazat-vezetője a téma avatott ismerője: — Közös gazdaságunkban váltakozó sikerrel, hat-hét éve termesztjük a szóját. Az idén a szója és a lóbab együttes vetésterülete 700 hektár. Elsősorban a kalá­szosok előveteményeként tartjuk fontosnak e két nö­vényt. Bár nálunk a szója jövedelmezősége sohasem volt kiugró, úgy véljük, az utána következő búzánál je­vábbra is veszélyezteti a ka­pásnövényeket és a gyümöl­csösöket. Erőteljes védeke­zésre van szükség a nagy­üzemekben és a kiskertek­ben egyaránt. A napraforgó­táblákon különösen szigorú most az ellenőrzés. Két év­vel ezelőtt jelentős termés- kiesést okozott az általában júliusban jelentkező, úgyne­vezett barna szárrothadás. Ezzel a veszedelmes fertő­zéssel tavaly szerencsére nem volt dolguk, feltehető­en azért, mert az aszályos, száraz időjárás nem kedve­zett neki. Idén a bőségesebb csapadék következtében új­ra számolnak vele; a déli or­szágrészben már észlelték az első fertőzést. A mezőgazda- sági nagyüzemek korszerű vegyszereket vetettek be, és ezekkel igyekeznek megelőz­ientős terméstöbblettel szá­molhatunk. Korábban sok gondot okozott a szőj aszal­nia betakarítása. Az elmúlt évben szalmaszecskázóval szereltük fel a kombájno­kat, így könnyebb bedolgoz­ni a növényi maradványokat. A veszteségek csökkentésére flexibilis kaszákat vásárol­tunk. Hosszú távon kívá­nunk foglalkozni e két fe­hérjenövény termesztésével. Jó lenne, ha speciális ló­babvető gép kerülne forga­lomba, mivel a jelenlegiek törik a magot. Az idén né­hány hetes késésben van a szója. Nehezen indult fejlő­désnek az állomány, később az esőzések után több he­lyütt a vegyszer káros hatá­sa is jelentkezett. Most már úgy tűnik, kiheverte mind­ezt. A termesztés kulcskérdé­sének tartom a fajtát. A ne- mesítőknek meg kell találni­uk ennek a térségnek a szó- jafajtáját. Megyénk közös gazdaságai a már említett előnyökért termelik a szóját. Nagy je­lentőségű a fehérjeimport kiváltásában játszott szerepe is. A megyében a lucerna után a második helyen áll a megtermelt fehérjemennyi­séget illetően. A termelési rendszerek szakemberei is körültekintően, nagy gond­dal segítik a szójatermelő gazdaságok munkáját. Ma még azonban az egyes üzemekben — különböző okok miatt — szóródást mu­tat a termésátlag. A cél az lehet, hogy a gyengébben termelő közös gazdaságok is felzárkózzanak a jobbak kö­zé. Jó hír, hogy jövőre az FLR hivatalosan is felveszi növényei sorába a szóját. Mindez várhatóan további lendületet ad a termesztés­nek. Verasztó Lajos ni a jelentős terméskieséssel járó növénybetegség terje­dését, eluralkodását. A nap­raforgó jelenleg virágzásban van. Más betegségek is tá­madják a növényt ebben az érzékeny időszakában; pél­dául a szürkepenész, amely­nek megelőzésére jó hatású készítményekkel rendelkez­nek az üzemek. A szőlőskertekben nap mint nap ellenőrzik, felütöt­te-e fejét a lisztharmat- fertőzés; ahol erre utaló je­let látnak, nyomban hozzá­látnak a permetezéshez. Az almáskertekben rajzanak az aknázó molyok, amelyek a legtöbb helyen megfelelő „fo­gadtatásban” részesülnek, így remény van arra, hogy a termés minőségét veszé­lyeztető kártevők pusztítását sikerül megelőzni, de leg­alábbis mérsékelni. Kedvező a nyári növényegészségügyi helyzet

Next

/
Thumbnails
Contents