Békés Megyei Népújság, 1984. július (39. évfolyam, 153-178. szám)
1984-07-14 / 164. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG II MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS B MEGYEI TANÁCS LAPJA 1984. JŰLIUS 14., SZOMBAT Ára: 1,80 forint XXXIX. ÉVFOLYAM, 164. SZÁM Befejeződött a XII. országos honismereti akadémia Szarvason Dr. Székely György akadémikus, az országos honismereti munkabizottság elnöke összefoglalta és értékelte a szarvasi akadémia tanulságait, eredményeit Fotó: Veress Erzsi A tanácskozás résztvevői a Dózsa Termelőszövetkezetben megtekintették a költség- és energiatakarékos, könnyűszerkezetes mezőgazdasági építési rendszerben épült baromfitelepet, valamint a kísérleti gombatermelő épületet Fotó: V. E. Tanácskozás a geotermikus energia komplex hasznosításáról Tegnap Juhász Róbertnek, a HNF OT osztályvezetőjének elnökletével befejezte munkáját a szarvasi mező- gazdasági főiskolán rendezett XII. országos honismereti akadémia. Az elnökségben a megyei és helyi szervek képviselői mellett ott volt Ágoston László, a Magyar Távirati Iroda vezérigazgató-helyettese is, aki Tájékoztatás és honismeret címmel tartott előadást. Bevezetőjében hangsúlyozta: a nemzettudat és a múltkutatás előtérbe kerülése világjelenség, s többek között ezért is fontos, hogy még közelebb kerüljön a tömegkommunikációhoz a honismereti tevékenység. A sajtó — mint mondotta — nemcsak forrása és eszköze, hanem egyben megfelelő szövetségese is a honismereti mozgalomnak. Az előadó utalt néhány kedvezőtlen jelenségre, éspedig: olykor bizonyos túlértelmezett historizálás tapasztalható, ami azt jelenti, hogy egyes szerzők a történelemben keresik minden bajnak az okát. Az ilyen egysíkú A hét elején megyénk valamennyi termelőszövetkezetében befejezték az árpa betakarítását. A kombájnosok azonban most sem pihennek: mintegy 1200 kombájn dolgozik reggeltől estig a búzaföldeken. Közreműködnek az észak-magyarországi szövetkezetek kombájnjai és kom- bájnosai, sőt Csehszlovákiából is érkezett segítség. A megye búzatermésének egy- harmadát már learatták, s van, ahol már teljesen befejezték az aratási munkákat, így például tegnap a tót- komlósi Kossuth Termelő- szövetkezetben, ahol július második'ától nyolc kombájn vágta szinte éjjel-nappal a kenyérgabonát. Az ötszázharminc hektáron termelt búza minősége a vártnál jobban alakult. Az utóbbi jellemző a megye szinte vakezelési módszer ma már elavult, s ugyancsak nem vezet célra az úgynevezett nosztalgikus megközelítés sem. Gyakran aránytalanul nagy teret kapnak a nemzeti sértettséggel, sorskérdésekkel összefüggő elemzések és fejtegetések is. Noha szép számmal akadnak színvonalas falutörténeti munkák, ám még mindig kevés a köz-, politika- és szakmatörténeti írás. A sajtó sokat segíthet az emberek történelmi emlékeinek közkinccsé tételében, ugyanis nem lehet csak hadparancsokra, hadi jelentésekre és egyéb iratokra támaszkodni. A honismereti propagandában az alapokat kell erősíteni, elsősorban az ifjúság körében. Az előadás után fórum következett, amelyen sok résztvevő kért szót, majd dr. Székely György akadémikus, az országos honismereti munkabizottság elnöke összefoglalta az ötnapos rendezvény- sorozat legfontosabb tapasztalatait. Ebben kiemelte, felmerült az az igény, hogy a lamennyi szövetkezetére, annak ellenére, hogy az időjárás az idén nem kedvezett a búzának, a termés mégis jó közepes lett. Az aratással párhuzamosan elkezdődtek a szövetkezetekben a járulékos munkák: a szalmabetakarítás és tarlóhántás. A learatott 65 ezer hektárnyi búza- és árpaterületből mintegy 25 ezer hektáron takarították már be a szalmát, s 20 ezer hektáron elkészültek a tarlóhántással. A héten befejeződik a zöldborsó betakarítása, s a rragborsótermés mintegy 40 százaléka is a tárolókban van már. A szövetkezetek megkezdték a zöldborsó és az őszi árpa utáni másodvetéseket. L. J. jövőben modernizálni kell az akadémia formáját. Nevezetesen: célszerű lenne az eddigieknél is még több lehetőséget adni a hozzászólásokra és a tapasztalatcserékre is. Az akadémikus őszinte elismerését fejezte ki Békés megyének, amely sok mindenben vállalt már kezdeményező szerepet az elmúlt években. A korszerűsödő közigazgatás és a honismereti mozgalom bemutatásának igen tág teret szentelt a Szarvason rendezett akadémia, amely nemcsak egyéniségekben, hanem az intézmények képviseletében is rendkívül gazdag és színes összképet mutatott. Végül Juhász Róbert levezető elnök mondott zárszót. Egyébként a jövő évi honismereti konferenciát Győr- Sopron megyében tartják, amelynek képviselője átvette Szikszói Ferenctől, a HNF Békés megyei titkárától az akadémiai szalagokkal feldíszített-stafétabotot. Befejezésül a résztvevők elénekelték a Szózatot. Hétfőn országszerte megkezdődik és augusztus 4-ig tart a hagyományos kedvezményes tanszervásár — jelentették be a PIÉRT tegnapi sajtótájékoztatóján. Az egységcsomagokba helyezendő, kötelezően előírt füzeteket a PIÉRT 20 százalékos árengedménnyel bocsátotta kiskereskedelmi partnerei rendelkezésére. A vásárlók azonban még ennél is olcsóbban jutnak a füzetekhez, mert a kiskereskedelmi vállalatok saját kockázati alapjukból legalább 10 százalékkal — néhol többel — növelik az engedményt. A PIÉRT saját boltjaiban 30 százalékos engedménnyel kínálja a kötelező egység- csomagokban levő füzeteket és tanszereket, mindenfajta tolltartót 20, iskolatáskát és tornazsákot 10 százalékkal olcsóbban árusít. A PIÉRTnktfvaértekezlet az SZMT-ben A Központi Bizottság ülése után megyénk üzemei is nagy számban jelezték csatlakozásukat a kongresszusi munkaversenyhez. A tennivalók megbeszélésére hívott össze tegnap aktívaértekezletet a megyei pártbizottság, a KISZ megyei bizottsága és a Szakszervezetek Megyei Tanácsa. A meghívott negyvennyolc vállalat vezetői és képviselői előtt először dr.. Varga Imre SZMT-titkár tartott tájékoztatót, majd Kiss Sándor, a megyei pártbizottság osztályvezetője beszélt a munkaverseny-mozgalom fontosságáról és a népgazdaság előtt álló feladatokról Az aktívaülés után több vállalat képviselője jelentkezett konkrét felajánlásokkal, illetve jelezték szándékukat, hogy csatlakozni kívánnak a munkaversenyhez. Az SZMT hatáskörébe tartozó vállalatok, üzemek közül eddig harminchárom csatlakozott a kongresszusi munkaversenyhez. Afgán fiatalok megyénkben Békéscsabára, a KISZ megyei vezetőképző iskolájára tegnap afgán fiatalok érkeztek. A negyventagú csoportot hazánk felsőoktatási intézményeiben tanuló afgán diákok alkotják. A tíznapos tanfolyam keretében különböző témákban — így pártunk és az ifjúsági szövetség munkájáról, feladatairól, valamint az Afgán Népköztársaság jelenlegi helyzetéről — hallgatnak meg előadásokat. Az afgán diákok számára szervezett programok között üzemlátogatások is szerepelnek. Ellátogatnak az orosházi Üj Élet Termelőszövetkezetbe, s megismerkednek a BÉKÖT tevékenységével. Egynapos társadalmi munkával hozzájárulnak a Szana- zugban épülő úttörőtábor létrehozásához. A tíz nap során ismerkednek megyénk városaival, nevezetességeivel. r . üzletekben ezenkívül a készlet kifogyásáig fél áron kaphatók az Elektronika 39 típusú négy alapművelet elvégzésére képes zsebszámológépek. Az áruellátásról szólva a sajtótájékoztatón elmondották, hogy a PIÉRT az idén csaknem másfél millió tanuló tanszerszükségletének kielégítésére készült fel. A legfontosabb iskolaszerek közül füzetekből lesz elegendő, bár a kereslet a vártnál jobban növekedett, úgy tűnik, a diákok nagyon megkedvelték a nemrégiben forgalomba hozott színes borítójú, úgynevezett Harmóniafüzeteket. így előfordul, hogy helyenként és időnként kifogy egy-egy típusú füzet, s a vásárlóknak meg kell várni a következő szállítást. (Folytatás a 3. oldalon) A geotermikus energia komplex hasznosításának bemutatására szerveztek Szarvason szakmai tanácskozást tegnap hazánk mező- gazdasági üzemei vezetőinek és a kutatóintézetek tudományos munkatársainak. A tanácskozáson részt vett dr. Magyar Gábor mezőgazda- sági és élelmezésügyi miniszterhelyettes is. A téma ismertetését mintegy 250-en hallgatták végig, majd megtekintették azt a hévízművet, amelyet a szarvasi Dózsa Termelőszövetkezet és a Szarvasi Állami Tangazdaság két meddő- szénhidrogén-kutató fúrás nyomán létrehozott. A hévízmű létrehozásával alakítottak ki hazánkban először komplex hasznosítást. A két kút üzembe állításával évente 1900 tonna olajat váltanak ki a két mezőgazdasági üzemben. A kutakból nyert hévíz hőfoka az egyik kútnál 90, a másiknál 93 Celsius-fok. A rájuk épített, s a két üzem különböző létesítményeinek fűtését szolgáló vezeték 3740 méter. A távvezetékről fűtik a termelőszövetkezet irodaépületeit, gépműhelyeit, szociális helyiségeit, a tehenészeti telepet, javítóműhelyt, borjúnevelőt, elletőt és a fejőházat, a csibenevelőket, és egy gombatermesztő telepet, valamint a Szarvasi Állami Tangazdaság gépjavító gyáregységének, a meliorációs főmérnökség gépjavító telepének, húsüzemének, rizsfeldolgozójának műhelyeit, iroda-, raktár- és szociális épületeit. Amint a szakmai bemutatót megelőző ismertetőben elhangzott, a geotermikus energia hasznosítása hazánkban több évtizedre vezethető vissza, de nagyobb méretű felhasználása egybeesik az energiaracionalizálási program meghirdetésével, vagyis az energiaválság kezdetével. A mezőgazdaságban már akkor megkezdték a termálvizek hasznosítását, amikor ez még csupán technológiai váltásnak számított. Már akkor is használták a geotermikus energiát, amikor a hagyományos energiahordozók még viszonylag olcsóak voltak. Ennek magyarázata — mutattak rá — a paraszt- embernek az a törekvése, hogy minél olcsóbban állítsa elő a mezőgazdasági termékeket. A szakembereket már régért foglalkoztatta az, hogy hazánkban, különösen az Alföld területén igen gazdag geotermikus energia található. Az utóbbi időkben ennek az energiának a feltárásában alapvetően közrejátszott, és meggyorsította a hasznosítás lehetőségét . a szénhidrogén-feltárás. Jelenleg is, felmérések szerint mintegy 700 olyan, hővizet adó, lefojtott kút van hazánkban, amelynek hasznosítása még várat magára. A már működő hévízművek, modellüzemek tapasztalatai azt mutatják, hogy a geotermikus energia felhasználása sem gazdaságos, ha az nem felel meg a komplexitás követelményeinek. Vagyis csak akkor kifizetődő, ha egész évben üzemeltethető. Ezért a szakemberek megítélése szerint azt kell keresni, hogy mely területeken állnak rendelkezésre olyan körülmények (mezőgazdasági üzemek közelsége), amelyek lehetővé teszik, hogy a jelenleg lefojtott hévízkutakat megnyitva, az így felszabadított geotermikus energiát hasznosítani lehessen. Az bizonyos, s ezt a modellüze- mekben folytatott számítások igazolják, hogy a komplex hasznosítással jelentős költségmegtakarítás érhető el hosszabb távon, és több tízezer tonna szénhidrogénenergia váltható ki. —y—n fl Kossuth Tsz már befelezte Learatták a búza egyharmadát megyénkben PIERT-sajtótájékoztató a tanszervásárról