Békés Megyei Népújság, 1984. július (39. évfolyam, 153-178. szám)

1984-07-03 / 154. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1984. JÜLIUS 3., KEDD Ara: 1,40 forint XXXIX. ÉVFOLYAM, 154. SZÁM BÉKÉS MEGYEI Ünnepélyes megnyitó az ifjúsági és úttörőházban. Beszédet mond: Krizsán János, a KIOSZ megyei titkára Díszhangversennyel zárult a békés-tarhosi zenei napok Varga Sándor ismertette a kör elmúlt évi tevékenységét A VIII. békés-tarhosi ze­nei napok utolsó napján, va­sárnap délelőtt rendezték meg a békés-tarhosi baráti kör közgyűlését. A zenepa­vilon egyik emeleti termé­ben megtartott találkozón Varga Sándor, a Hazafias Népfront békési városi bi­zottságának titkára beszélt a baráti, kör tevékenységéről, terveiről. Tájékoztatóját dr. Gyarmath Olga, a kör titká­ra egészítette ki, áttekintve az elmúlt évek eredményeit, melyekhez a baráti kör tag­jai nagymértékben hozzájá­rultak. A közgyűlésen Gulyás György, a zenei napok mű­vészeti vezetője is felszólalt, és felhívta a kör tagjait a meg aktívabb munkára, a tarhosi gondolat terjesztésé­re, a közeljövő és a távolab­bi jövő terveinek megvaló­sítására. A közgyűlés után rendez­ték meg a zenepavilonban az unokák koncertjét, melyen Gulyás György beszélgetett el a fellépő fiatalokkal. Este a Nemzeti Színház javára rendezett díszhangversenyen Kodály Psalmus Hungaricus, Galántai táncok és Bartók Magyar képek című műve hangzott el a debreceni MÁV filharmonikus zenekar és a KISZ Központi Művész- együttese egyetemi énekka­rának előadásában. Szólót énekelt Simándy József, ve­zényelt Gulyás György és Medveczky Ádám. (s—n) Gulyás György művészeti vezető az unokák koncertje előtt a fellépő fiatalok körében Fotó: Gál Edit Automatizálási világkongresszus kezdődött Budapesten Hétfőn az építők székházá­ban megkezdte munkáját a Nemzetközi Automatizálási Szövetség világkongresszusa. A 9. alkalommal megrende­zett kongresszuson 39 ország­ból mintegy 1200-an vesz­nek részt. A résztvevőket a kormány nevében Lázár György, a Minisztertanács elnöke kö­szöntötte. Emlékeztetett rá. hogy az emberi világ megér­téséhez és birtoklásához a tudományágak összefogásá­ra van szükség, ez pedig le­hetetlen a tudósok összefo­gása nélkül. Korunk sürgető igénye, hogy újfajta harmó­niát teremtsünk a gazdasági növekedés, a szellemi érté­kek és a környezet számára. Az elmúlt évtizedek világ­szerte jelentős ipari és me­zőgazdasági fejlődése, a vá­rosiasodás, a nemzetközi munkamegosztás számos, merőben új problémát hoz­tak felszínre. Mindezek megoldásában jelentős a tu­domány. így az automatizá­lással kapcsolatos kutatás- fejlesztés szerepe. Budapest lakossága és a Fővárosi Tanács nevében Szépvölgyi Zoltán, a Főváro­si Tanács elnöke üdvözölte a résztvevőket. Ezt követően a hazai tudományos élet nevé­ben Pál Lénárd akadémi­kus, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke köszöntötte a kongresszust. Beszédében az automatizá­lásnak a műszaki-tudomá­nyos életben betöltött szere­pe kapcsán kiemelten szólt a nagy bonyolultságú számító- gépes rendszerek, a mester­séges intelligenciák jelentő­ségéről. Elmondta, a '70-es évek végéig a mesterséges intelligenciákkal világszerte főleg csak elméletben foglal­koztak. az utóbbi évek vi­szont bebizonyították gya­korlati alkalmazhatóságukat, egyebek között a számítógé­pes rendszerek, valamint a komplex folyamatok auto­matikus ellenőrzése terüle­tén. Pál Lénárd figyelmez­tetett a tudósok felelőssé­gére is. A tudósoknak segíteniük kell a poli­tikusokat és a közvéleményt, hogy az új technikai vívmá­nyok ne válhassanak a pusz­títás eszközévé. Vámos Tibor akadémikus, a Nemzetközi Automatizálá­si Szövetség elnöke beszédé­ben hangsúlyozta, hogy a számítástechnika és hírköz­lés új eredményei, az egyre nagyobb hatásfokú technikai eszközök mellett fokozott figyelemmel kell fordulni a rendszerek felé, ahol azokat alkalmazzák. A megnyitó beszédeket kö­vetően Vámos Tibor átnyúj­totta Jakov Z. Cipkin szov­jet akadémikusnak az auto­matizálás terén végzett sok évtizedes tudományos mun­kája elismeréséül a szövetség legmagasabb kitüntetését, a Quazza emlékérmet. Az ünnepélyes megnyitó után a kongresszus plenáris előadásokkal folytatta mun­káját. Az egyhetes kongresz- szus során összesen hat ple­náris előadásra kerül majd sor, ebből i»étfőn John Za- borszky és Petar V. Kokoto- vic amerikai akadémikusok­nak a rendszerelmélet fej­lődéséről, illetve a modelle­zés irányításának legújabb eredményeiről szóló elemzé­se hangzott el. Délután a Magyar Tudomá­nyos Akadémia épületében, valamint a Fórum és a Duna Intercontinental Szállodák­ban szekcióüléseket tartot­tak. A kongresszus idején tíz különböző szekcióban az automatizálás alkalmazásá­nak összesen 11 témakörét tekintik át. Ezek egyikében, a „Társadalmi hatások” szekcióban hétfőn nagy ér­deklődés mellett elhangzott az első magyar előadás is: Hatvány József, a Számítás- technikai és Automatizálási Kutató Intézet munkatársa a számítógéppel segített mű­szaki tervezés általános problémáiról, tényleges hasz­nosságáról tartott előadást. KIOSZ—KISZ együttműködés Sikeres volt a szeghalmi találkozó Népgazdaságunkban a szo­cialista szektor mellett hasz­nosan tevékenykedik a kis­ipar. Rugalmassága, piac- érzékenysége révén jelentős szerepe van a szolgáltatá­sokban, a gazdasági egyen­súly és a szelektív iparpoli­tika, valamint a háttéripar megteremtésében, fejleszté­sében. Ebben a munkában egyre több fiatal vesz részt. Ma már a kisiparban dolgo­zók közül 30—35 százalékra tehető a 35 éven aluliak ará­nya. Ezért kötött az elmúlt évben megállapodást a KISZ Központi Bizottsága és a KIOSZ országos vezetősége. Ennek alapján fejlődik, bő­vül az együttműködés a gazdaságszervezésben, a ne­velésben, az érdekképvise­letben és a szervezeti kérdé­sekben. A KISZ Békés megyei bi­zottsága és a KIOSZ megyei szervezete is aláírta a meg­állapodást. Szeghalmon, a megyében elsőként, létrejött a kisiparos KlSZ-alapszerve- zet, és Békéscsabán, Béké­sen. Szarvason hasonló ala­kul a közeljövőben. Ennek hatására javult a szervezeti élet, a fiatalok jobban segí­tik a KIOSZ munkáját. A tavaly ősszel Balatonföldvá- ron megtartott országos ér­tekezleten felvetődött: ho­gyan lehetne előre lépni? Így született meg a kisipa­ros KIOSZ KlSZ-alapszerve- zet vezetőinek első országos módszertani találkozójának a gondolata. Ennek adott ott­hont június 29-től július 1- ig Szeghalom. A találkozó elérte célját és sikeres volt. Az ország 4fi kisiparos KISZ-szervezete közül 42 képviseltette ma­gát. A 150 fiatal szombaton ifjúsági béke- és barátsági esten vett részt, ahol Szvi- tavszki András, az Országos Béketanács munkatársa tar­tott beszédet. A fiatalok há­borúellenes békedekrétumot küldtek az OBT-nek, ezzel is tiltakozva a fegyverkezés el­len. Ugyancsak a béke mel­lett tett tanúbizonyságot a Folk ’81 és a sárréti irodalmi színpad színvonalas műsora. A politikai és a gazdasági munka továbbfejlesztését szolgálták a szekcióülések. Itt a kisiparos KlSZ-alap- szervezetek mozgalmi mun­kájának főbb sajátosságai­val, a tudatformálás mód­szereivel, a kulturális és a szabadidős-tevékenység összhangjával ismerkedtek a fiatalok. Természetesen nem maradt el a sport, a játék sem. A KIOSZ megyei vezető­sége július 10-én Szeghal­mon kihelyezett ülésen érté­keli a találkozót. S. S. Kispályás labdarúgás — játékosan Fotó: Homoki István Pszichológiai tanácskozás Vasárnap a szegedi ifjúsá­gi házban megkezdődött A kultúrközi kommunikáció kreatív megközelítései című tudományos munkaértekez­let, a Kultúrközi Kommuni­káció Központja elnevezésű nemzetközi szervezet és a Magyar Pszichológiai Társa­ság közös rendezésében. Az évenként megrendezett nem­zetközi tanácskozást most először tartják szocialista or­szágban. A szombaton záruló egyhetes megbeszélésen a világ huszonegy külföldi or­szágából százötvenen. ha­zánkból százan vesznek részt. A tanácskozás plenáris megnyitó ülésén a résztve­vők megalakították a külön­böző érdeklődési körű szak­emberek tíz szekcióját. A hazai munkapszicholó­giai laboratóriumok képvi­selői többségükben azt a szekciót választották, amely­ben a vezetőképzés tapaszta­latairól esik majd szó. Vándorgyűlés Holnaptól háromnapos országos vándor- gyűlést rendez Szarvason a Magyar Hid­rológiai Társaság. A tanácskozás — a ha­gyományokhoz hűen — évről évre más városban talál otthonra, most Szarvason, s házigazdája a Békés megyei Területi Szervezet lesz. Általában is figyelmet érdemelne egy ilyen rangos véleménycsere nyári rendez­vényeink soraiban, de ezen is túl a hely, az idő és a témakör különösen fontossá teszi szűkebb érdekeinkre is tekintettel. Közismert megyénk mezőgazdasági jel­legzetessége, e termelési ágnak az egész népgazdaságra gyakorolt hatása. Általáno­san tudott az is, hogy a fejlett mezőgaz­dasági technika és technológia ellenére is mennyire ki van téve mezőgazdálkodá­sunk az időjárás szeszélyeinek. Voltak esztendők, amikor a belvizektől fulladoz­tunk, s voltak évek — ilyen volt a tavalyi is — amikor meg a vízhiánytól szenved­tünk. Ezek azonban nem csak fatális kö­rülmények: az emberi beavatkozás növel­heti vagy csökkentheti gazdasági hatását. Százötven évre tehető már a Körös-völgy vízgazdálkodása, vagyis az ember tudatos tevékenysége. Ma is széles körű meliorá­ciós munkálatok folynak megyénkben. Mindennek ára van: a vízgazdálkodás­nak is. A költségek alakulása pedig egyre inkább meghatározóvá lesz a gazdasági környezefben, egyre jobban feltételként je­lenik meg a világpiacokon való helytállás­ban, boldogulásban. Mi e tanácskozás jelentőségét az elmon­dottakon túl még abban is látjuk, hogy a Magyar Hidrológiai Társaság sort kerít e vándorgyűlés keretében a X. vízminőségi szeminárium megrendezésére is, amelynek célja a felszíni és a felszín alatti vízkész­letek minőségének korszerű ivóvíztisztítási eljárásokkal történő biztosítása. E témakör súlyát, jelentőségét nem szük­séges megyénkben, akár egyetlen szóval is méltatni. Éppen most folynak erőfeszí­tések — zömében az előkészítés stádiumá­ban még —, hogy a felszín alól nyert ivó­vizünk minőségét olyanná javíthassuk, hogy az egészségünk károsodását ne okoz­za. A holnap megnyíló szarvasi hirológiai vándorgyűlés néhány témakörére utaltunk csak, jelezve fontosságát, a birtokolt szel­lemi kapacitás mielőbbi hasznosításának szükségességét. És ekkor még meg sem említettük azt az általános globális prob­lémát, amelyet a környezetszennyezés víz­ügyi hatásai jelentenek: tavak, folyók ál­lat- és növényvilágának katasztrofálisan gyors pusztulása, a vizek útján a föld fel­színébe kerülő, életünket s környezetünket mérgező, károsító vegyszerek. Sikeres tanácskozást és jól hasznosít­ható tapasztalatcseréket kívánunk a Ma­gyar Hidrológiai Társaság V. országos vándorgyűlésének. Enyedi G. Sándor

Next

/
Thumbnails
Contents