Békés Megyei Népújság, 1984. július (39. évfolyam, 153-178. szám)

1984-07-11 / 161. szám

1984. Július 11., szerda JEHilMJWiTci Pályára irányító tábor. A KISZ Szolnok megyei bi­zottsága a fegyveres erők és testületek katonai (határőr) és rendőri pályára irányító tábort szerveznek Szolnokon ezen a héten. A tábor lakói megismerkednek a Kilián György Repülő Műszaki Fő­iskola életével, haditechni­kai bemutatón vesznek részt, ellátogatnak a Békés megyei határőrkerületbe, bepillanta­nak a rendőrség, a munkás­őrség, a polgári védelem, az MHSZ és a tűzoltóság éle­tébe. Fejlesztik a kistelepülések üzleteit. A kistelepülések ke- reskedelmi hálózatának há- roméves fejlesztését kezdték meg Szolnok megye Jogyasz- tási szövetkezetei. Az idén, a program első évében húsz és fél millió forintot költenek az üzlethálózat rekonstruk­ciójára. Az év végéig 14 ezer külterületi, kisközségi lakos ellátását javítják. Az üzlethálózat korszerűsítésére és fejlesztésére társadalmi akciókat is szerveznek a he­lyi tanácsok, intézmények, a Hazafias Népfront támoga­tásával. Több helyen cél­részjegy vásárlásával is hoz­zájárulnak a modernebb üz­letek kialakításához. Ki a főnök, hogyan irá­nyít? Egy osztályvezetőről mesélik beosztottjai: „Van eg)% betegsége”: nem azzal kezdi, hogy belsőépítésszel kicserélteti irodája bútorait, tapétáját, új titkárnőt keres és fröccs-, ulti- vagy vadász* partnereket szerez magának. Előbb bejárja az új beosz­tása terepét, majd azt ku­tatja, hogyan lehetne változ­tatni, javítani a körülmé­nyeken." csonoío tv v « T A D Értékes munka az építőtá­borokban. Az idén nyáron is, mint már hosszú ideje, a Csongrád megyei KISZ-bi- zottság szervezésében több helyen a megyében ifjúsági építőtáborok segítik a mun­kát. Szegeden, Hódmezővá­sárhelyen, Makón, Csongrá- don szervezett táborokban belvízvédelmi és mezőgazda- sági munkára több mint kétezer fiatal jelentkezett. Szép számmal vannak kül­földről érkező jugoszláv, bol­gár, csehszlovák, NDK- és NSZK-beli csoportok is. Ápolónők — három mű­szakban. A felszabadulás óta jócskán átértékelődött az ápolónői munkáról alkotott kép. A szentesi kórház sebé­szeti osztályán jelenleg tíz ápolónő dolgozik ágy mel­lett, három műszakban, heti negyven órában. Három ki­vételével harminc éven alu­liak. Munkájukban a ko­moly fizikai igénybevétel mellett komoly felelősség is terheli őket, hiszen emberek­kel van dolguk, nem téved­hetnek a gyógyszerezéaiél, injekciónál. A betegek érzé­kenyebbek, türelmetleneb­bek, mint egészségesen. Nem csoda, hogy mindegyik azt szeretné, ha vele foglalkoz­nának a legtöbbet. Patriarchális kultúra Székkutason. A kisebb tele­püléseken is lehet valamit kezdeni a művelődési házak­ban. Ezt bizonyítja a szék- kutasi József Attila Művelő­dési Ház példája. Nemrégi­ben átalakították az épüle­tet, van benne színházterem és presszó, lényegében min­den, ami a szórakozáshoz kell. Segítik az iskolai mun­kát, gyermekeknek idegen nyelvi oktatást indítottak, s amatőr színjátszó ' csoport létrehozásán dolgoznak. Családi házak panelből. A Hajdú megyei Állami Épí­tőipari Vállalat a magánerős korszerű, csoportos lakás­építés területén kísérletben vesz részt. Az ÉVM engedé­lyével 1982-ben kezdte el fővállalkozásban építeni a paneles családi és társashá­zakat. A lakások alapterüle­te 79,4 és 118,4 négyzetmé­ter között változik. Egy la­káshoz átlagosan 220 négy­zetméteres telek tartozik. Ami az árakat illeti: egy négyzetméter jelenleg 13 700 forintba kerül. A kísérlet célja többek között a beru­házási folyamat korszerűsí­tése, a lakásgazdálkodást elősegítő lakásválaszték bő­vítése a lakosság, anyagi részvételének fokozottabb be­vonásával. Nemzetközi kórusverseny Debrecenben. Jelentős zenei eseménynek ad otthont Deb­recen ezen a héten: itt ren­dezik meg a Bartók Béla IX. nemzetközi kórusversenyt. Európa legjelentősebb talál­kozójára 23 külföldi és 24 magyar kórus érkezik több mint kétezer résztvevővel. A kortárs kórusmuzsika fóru­mán a versenyzők vegyes, női, férfi, ifjúsági női, ifjú­sága vegyes, kamara, és gyermekkari kategóriában, valamint a folklórbemutató­kon mérik össze tudásukat. ­DÉLMIMRORSIÁB Vendégváró város. Kira­katban van a Szegedi Város­gazdálkodási Vállalat. Külö­nösen most, az ünnepi hetek előtt. A munka gördüléke­nyebbé tétele érdekében nap­ra, sőt órára pontos prog­ramtervet készítettek. Szer­teágazó tevékenységüket szá­mokkal lehetne érzékeltetni, összesen 426 lobogót, vala­mint 30 transzparenst tet­tek ki Szegeden. Ezenkívül több mint 200 ezer virágot telepítettek, ajándékoztak a lakosságnak. Különösen nagy gondot jelent az ipari vásár területének csinosítása, a strandok díszvirágainak na­ponkénti cseréje, s fokozott figyelmet fordítanak a bel­város tisztaságára is. Lóerőkkel Szegedre, lovak­kal az erdőbe. Semmivel sem marad el Szeged a kem­ping vendégvárásban-ven- dégjárásban az európai át­lagtól. Sziksóson ideális er­dőrészen alakított ki a víz­művek ötszSnál is több család nyugodt pihenésére alkalmas sátorhelyet. Az Iza­bella híd lábánál fekvő üdü­lőközpont szállodájában 44 szoba várja a vendégeket. A mptel 428 turistát tud fo­gadni — faházakban. Né­hány szót a szolgáltatások­ról: egyéni és csoportos lo­vaglást szerveznek, ismét in­dul a jól ismert városnéző panoráma busz, s van gyer­mek- és felnőttmedence, va­lamint bitumenes teniszpá­lya. A kempingcikkeket pe­dig a BÁV boltjában lehet megvásárolni, vagy a köl­csönzőből lehet beszerezni. Kezdődik a kötvényes te­lefonok szerelése Szegeden. A Szegedi Postaigazgatóság júliusban megkezdi a kötvé­nyekkel igényelt távbeszélő­állomások felszerelését. A munkákat először a Makos- ház városrészben, az észak- újszegedi lakótelepen, az Odessza városrészben, s a Nagykörúton belüli területe­ken kezdik meg. Az idén 900 új készüléket szerelnek fel és kötnek be, és 1986 vé­géig valamennyi kötvényt vásárló ügyfél megkapja a telefont. összeállította: L. J. és B. A. I nyári gyermekbalesetekröl Javában tart a kis- és nagydiákok nyári vaká­ciója. A gyerekek pi­hennek, kirándulnak, játszanak, utaznak, egy­szóval élvezik a „sza­badságot”. A nyár azon­ban évről évre szomorú statisztikákat is szolgál­tat. Visszatérő probléma a gyerekek felelőtlen für­dőzése. Sokszor virtus­ból olyan bányatavak­ban akarnak megmár­tózni, ahol tiltó táblával hívják fel a különböző veszélyekre a figyelmet. Sok az otthoni baleset is. Az egyedül hagyott gye­rekek unaloműzés gya­nánt „vegyészkednek”, elektromos berendezése­ket piszkálnak, szednek szét. És akkor még nem beszéltünk a különböző közúti balesetekről. Az úttestre pattanó labdáért figyelmetlenül rohannak ki a közútra, parkoló járművek között játsza­nak stb. Egyszóval nem árt újó­lag felhívni a szülők, felnőttek figyelmét a nyár veszélyeire. Az Ál­lami Biztosító a tanuló- biztosítások értékelése­kor a következő össze­függéseket mutatta ki: leggyakrabban a kéz- és lábtörés fordul elő. Ezek sokszor a diákok egész nyarát megkeserítik. A legveszélyeztetettebb kor­osztály a 10—14 évesek tábora. Ami bizonyítja azt is, hogy a 8-at vég­zett fiúk és lányok még nem teljesen felnőttek, és nekik is szükségük van a szüleik fokozott odafigyelésére! Miről ír a Jászkunság új száma? A Szolnokon negyedéven­ként megjelenő társadalom- politikai, irodalmi és művé­szeti folyóirat immár har­minc éve fóruma a megye kulturális életének, s nyújt publikációs lehetőséget a he­lyi társadalomtudományi, helytörténeti kutatásoknak. A megyén kívül kevesen is­merik, pedig a helyi viszo­nyok tudományos elemzései, a megyei keretben adott tár­sadalomszerkezet-vizsgála­tai tanulságul szolgálhatnak más megyék számára is. Az ez évi 2. számban dr. Vincze Sándor Diplomások Szolnok megyében című ta­nulmányában statisztikai módszerrel, rendkívül alapo­san elemzi a felsőfokú vég­zettségűek arányát, helyze­tét a megyében, sokoldalú összevetésekkel felvázolja az elmúlt évtizedek tendenciáit, s megalapozott elemzései, következtetései bizonyára jól hasznosíthatók a hosszú tá­vú művelődéspolitikai terve­zésben is. Tanulságos a Ti­szafüred városi szerepköré­nek múltja és jelene című tanulmány is, amelynek má­sodik része az oktatás, a szol­gáltatás, a munkaerővonzás és az egészségügy területén vizsgálja, hogy az idén vá­rosi rangot kapott település mennyiben felel meg városi, középfokú központi funk­cióinak, s reális következte­téseivel rámutat a teendők­re is. A megye múltjáról két írás tudósít. Dr. Nagy Rózsa sta­tisztikai módszerekkel elem­zi a megye felszabadulás előtti demográfiai helyzetét Szolnok megye társadalom- szerkezetének vizsgálata a Horthy-korszakban a ’40-es évek elejéig címmel. Meg­rázó emberi dokumentum a negyven évvel ezelőtti de­portálásokról Varga Béla írá­sa, amelyet tizenöt éves ko­rában írt naplójának részle­teivel, a személyesség hitelé­vel idéz fel. A Múzsáknak — az egyéb­ként tartalmas számban — kissé kevés hely jutott: Szenti Ernő versei és Ágotha Margit grafikái (s a róla írt cikk) képviselik a művésze­teket. a. j. Eszperantisták között a SEU-n Június 29. és július 6. kö­zött rendezték meg Gyulán, immár 22. alkalommal, az eszperantó nyári egyetemet. E rendezvénysorozaton — melyen ismeretterjesztő elő­adások egész sorát hallgat­ják meg a résztvevők — mindig akad néhány érde­kes egyéniség, akivel érde­mes szót váltani — ha tol­mács segítségével is — mun­kájáról, az általa tartott elő­adásról, és persze arról, hogy érzi magát hazánkban, Gyulán, a nyári egyetemen. Rudolf Ples- kot Csehszlo­vákiából érke­zett Gyulára. Hófehér haját meghazudtoló mozgékony­sággal, fris­sességgel vett részt az egye­tem program­jain. — Ügy 30 éves lehettem, mikor egy gyerekújság ke­rült a kezembe, amelyben egy eszperantó rendezvény­ről írtak — emlékezett. — Akkor gondoltam rá először, miért ne tanulhatnék meg én is eszperantóul? Most, kö­zel 70 évesen is jó hasznát veszem a nyelvnek, hiszen ■bár még most is aktívan dol­gozom, több időm van az utazásra, és sokat jelent, hogy meg tudom értetni ma­gam, bárhol vagyok. Nemrég , egy eszperantó nyelvű szórólap került a ke­zébe, melyen nyári egyete­mekről, azok programjáról olvasott. A gyulai megtet­szett neki, eljött hát... — Ügy gondoltam, itt a nyelvet is gyakorolhatom, s emellett megismerhetem a várost, annak nevezetessé­geit. Számomra a legna­gyobb élményt a városnéző séták jelentik. Kísérőink annyi érdeke^ dolgot mesél­nek a városról, hogy alig győzzük megjegyezni. Végül arról kérdeztük, tervezi-e, hogy visszatér máskor is Gyulára? — Hát, már nem vagyok oly*án fiatal, hogy meg mer­jem ígérni... Mindenesetre, ha az erőm engedi, még visszajövök ide. A svéd Kers­tin Rohdin elő­adását azért várták nagy ér­deklődéssel a szervezők, s résztvevők egy­aránt, mert a SEU-n még so­ha nem volt svéd előadó. A szimpatikus könyvtárosnő három elő­adással rukkolt elő, melyek hazája irodalmáról szóltak. — Másodszor vagyok itta nyári egyetemen. Először csak körülnézni jöttem, hall­gatónak, aztán az idén már magam is vállalkoztam elő­adásra, Nagyon hálás va­gyok azért, hogy kultúránk e kis darabkáját bemutat­hattam itt, ahol nyolc nem­zet képviselői gyűltek össze. Mesélt an ól is, hogy ná­luk az eszperantó könyvtáro­sok — ő maga egy nagy, te­rületi könyvtár munkatársa — időnként összegyűlnek, megbeszéléseket tartanak. Az igazi az lenne — jegyezte meg —, ha más nemzetek könyvtárosaival is találkoz­hatnának, tapasztalatot cse­rélhetnének ezen a közös nyelven. — Megszerettem ezt a vá­rost — mondta befejezésül —, azt a nyugodt, vasárnapi hangulatot, ami itt érezhető. Ráadásul nagyon szeretem a hársfát, mikor virágzik, s ezt az egyetemet pont eb­ben az időszakban rendez­ték meg .. . Az egyetem egyik legna­gyobb sikert aratott előadá­sát a finn Os- mo Buliét tar­totta. — Az eszpe­rantó nyelv ta­nulásáról be­széltem, főleg szociológiai szempontból. Mint elmond­tam, három fő csoportját kü­lönböztethetjük meg a tanu­lás indítékainak. Az egyik csoport képviselői prak­tikusságból tanulják a nyel­vet. ök a turizmusban, a kereskedelemben — és így tovább — hasznosítják az eszperantót. A másik cso­port mint nemzetközi nyel­vet nézi, mely a béke és ba­rátság ügyét szolgálja, ök Reumakutatás — magyar—osztrák együttműködéssel Egy lépéssel előbbre ju­tottak a gyulladásos, reumás betegségek kóreredetének és kórlefolyásának megis­merésében az Országos Reu­ma- és Fizikoterápiás Inté­zet, valamint a bécsi Lud­wig Boltzmann Reumatoló­giai és Balneológiái Intézet szakorvosai. Közös kutatá­saik legújabb eredményeit ezekben a napokban beszélik meg Budapesten. Dr. Neu- mark Tamás, az ORFI elektronmikroszkópos osztá­lyának vezetője és dr. Josef Neumüller, a Boltzmann in­tézet vezető biológusa — aki a megbeszélésre érkezett or­szágunkba — az MTI mun­katársának elmondta: a szö­vetek, a sejtek reumás el­változásait vizsgálva arra a következtetésre jutottak, hogy a reumás megbetege­désekben anyagcsere, geneti­kai és immunológiai folya­matok is közrejátszanak, nemcsak vírusfertőzések, mi­ként azt ez ideig feltételez­ték. Most azt vizsgálják, hogy ezek a tényezők mi­lyen mértékben idézik elő az ízületek, a szövetek kóros el­változásait, és miként lehet ezeket visszafejleszteni, il­letve megelőzni. A reumás sejteket, szövetetek össze­hasonlítják a vírusfertőzés okozta szöveti elváltozások­kal, illetve a daganatos sej­tekkel, és gyógyszerekkel, különféle gyógyeljárásokkal kezelik. Az ORFI és a Boltzmann intézet több mint két éve működik együtt A Veroná­ban tartott nemzetközi reu- matológus kongresszuson, amelyen az ORFI szakorvo­sai is beszámoltak a reumás megbetegedések kóreredeté­re vonatkozó tudományos munkájuk eredményeiről, az osztrák szakorvosok javasol­ták: folytassák együtt ezt a kutatást. Az osztrák—magyar kulturális és tudományos egyezmény keretében meg­állapodtak abban, hogy kö­zösen kutatják az úgyneve­zett elsődleges krónikus, sokízületi gyulladás kórere­detét és kórlefolyását, külö­nös tekintettel a vírusfertő­zésre. A két intézetben ugyanazoknak a reumás be­tegeknek a térdízületéből vett sejttenyészetét vizsgálják, azonos morfofógiai, immu­nológiai, biokémiai módsze­rekkel, de más-más felada­tot oldanak meg. Megállapításaikról, ta­pasztalataikról kölcsönösen tájékoztatják egymást. Ne­gyedévenként Bécsben vagy Budapesten, avagy „félúton”, Győrben vagy Sopronban be­szélik meg következtetései­ket, a további tennivalóikat. A munkaegyeztető tanácsko­zások közötti időszakban egy-egy szakemberük láto­gat tapasztalatcserére az OR- Fl-ba, illetve a Boltzmann intézetbe. Kutatásaik eredményeit hamarosan közös tanulmány­ban teszik közzé. azok, akik így kívánnak megismerkedni más nemze­tek kultúrájával. A harma­dik csoport a kikapcsolódás, a szórakozás eszközeként használja az eszperantót. Osmo Buller egyébként ösztöndíjasként jött el a gyulai eszperantó' nyári egyetemre. — A magyar TIT és a finn tudományos ismeret- terjesztő egyesület jó kap­csolatának köszönhető, hogy ketten eljöhettek az idén a magyarországi nyári egyete­mek egyikére, s mi is két magyart láthatunk vendégül hazánkban. Év elején jelent­keztem, hogy érdekelne ez a gyulai egyetem. Sikerült, s ennek nagyon örülök. Ná­lunk csak nagyon kevesen tudnak erről a rendezvény­ről, s a jövőben — mivel magam is a tudományos is­meretterjesztés területén dolgozom — mindent meg­teszek, hogy minél többen eljussanak id«. Hogy miért? Nagyon jó módszernek tar­tom, hiszen itt nem csupán tudományos ismeretekre te­szünk szert, de megismerjük ezt az országot, s mindezek mellett szórakozunk is. Jan Ottó de Kát egyetemi tanár. Hollan­diában él és dolgozik. Any- nyira kedveli hazánkat, hogy immár 13. al­kalommal járt Magyarorszá­gon. — Nagysze­rűen érzem itt magam, s csak a lelkesedés hangján szólha­tok az itt töltött időről, az emberekről, s az előadások­ról, amelyeket hallottam. Magam is tartottam egyet a gépi fordításról. Mint mesélte, négy éve már tartott hasonló előadást Debrecenben. Módszere egyedülálló, hídnyelvként az eszperantót használja. — Hogy visszatérek-e Gyu­lára? Természetesen. Ha meghívnak, nagyon szívesen eljövök ismét... * * * A SEU azóta már bezárta kapuit. Ám a fent idézett beszélgetések — úgy hisz- szük — bizonyítják, jó hí­rünket viszik szerte a világ­ba. Nagy Agnes Bővül az amatör- csiliagvizsgáló Társadalmi összefogással tovább épül Szombathelyen a Gothard Jenő amatőrcsil­lagászati megfigyelő, bemu­tató csillagvizsgáló. A megyeszékhelyhez tar­tozó Herényben több mint száz évvel ezelőtt, 1881-ben állított fel csillagvizsgálót és folytatott rendszeres észlelé­seket Gothard Jenő. 1886- ban ő fedezte fel fotográfiai módszerrel a Líra gyűrűsköd centrális csillagát. Mintegy ötven műszert tervezett és készített, közülük sok ma is használható. Obszervatóriu­ma 1949-ben állami tulaj­donba került, 1957-ben mű­szaki emléknek nyilvánítot­ták, 1958-tól műholdmegfi- gyelő-állomás, s 1979-től az ELTE objektuma. A város amatőr csillagá­szati klubjának tagsága — központi támogatással, s tár­sadalmi munkával — az asztrofizikai obszervatórium területén az elmúlt évben egy amatőr csillagászati megfigyelőt hozott létre. Az építők az új létesítményhez, amelyet Gothard Jenőről ne­veztek el, felhasználták a névadó százéves tervrajzait: az eredeti tervek hasznosítá­sával építették fel a kis csil­lagvizsgálót, forgatható fa­kupolával, sokszögletű kupo­latérrel. Most ezt bővítik to­vább társadalmi összefogás­sal az amatőr csillagászati szakkör tagjai.

Next

/
Thumbnails
Contents