Békés Megyei Népújság, 1984. július (39. évfolyam, 153-178. szám)

1984-07-10 / 160. szám

1984. július 10., kedd

Énekszóval bolgár földön

A békéscsabai Bartók Béla vegyes kar és a gyulai Erkel Ferenc vegyes kar nyolcvantagú együttese kedves meghívásnak tett eleget, amikor június 22-én autóbusszal útnak indult Bulgária Vraca nevű városába. A meghívás előzménye, hogy múlt év őszén a vracai vegyes kórust fogadta a békéscsabai és a gyulai énekkar, s megyénk több helységében nagy sikerű hangversenyt adtak.

Vraca az Iszkár-vidék 58 ezer lakosú legnagyobb települése. Ipari csomópont is: egyben kultúrközpont is: opera- és prózai színházzal, képzőművészeti galériával. Az egynapos autóbusz-utazás után elfoglaltuk szálláshelyünket a vracai diákszállóban. Másnap megismerkedtünk a város nevezetességeivel, amelynek műmárványnyal kirakott főutcáját és főterét virágágyak, díszbokrok, hatalmas szökőkút ékesíti. A térség körül már a

illetve a XV. század elején épült. Kísérőnk elmondta, hogy ez a bolgár szíjjártók céhének volt a temploma. A török uralom alatt nem engedték meg, hogy a leigá- zott keresztények Allah dicsőségével dacolva égbe nyúló templomokat építsenek. így a félig földbe bújó templommal kellett a jámbor vargáknak és szíjártóknak megelégedniük. Az iparosmesterek vallási buzgó- ságáról tanúskodik, hogy a kívülről szinte nem is látszó templom padozatát pompás márványoszlopok borították, freskók díszítették. A felszabadulás után kezdődő városrendezés során került napfényre ez a kis céhtemplom, egy fölötte levő. korszerűtlenné vált épület lebontásával.

Az aluljáróból kiérve láttuk a Balkán Szállót, amely az ötvenes években a város reprezentatív szállodájának készült, s ma is a város legmozgalmasabb idegenforKépünkön: a gyulai Erkel vegyes kar

múlt érdekes emlékeire bukkanhattunk: a Hemusz

Szállótól jobbra is, balra is egy-egy XVII. századi lakótorony tömör bástyái idézik a régmúltat.

Az első fellépésünk Rázga József karnagy vezetésével Vraca városában volt, a pártbizottság székházában. A békéscsabai és a gyulai kórus először külön-külön. majd együttesen lépett fel. A békéscsabaiak műsorában szerepeltek Kodály Zoltán, Bárdos Lajos. Marenzió, Passerau művei és William L. Dawson angol zeneszerző néger spirituáléja. A gyulai vegyes kar XVI—XVII. századi madrigálokat, Haydn-, Schubert-, Kodály-műveket adott elő. Bolgár nyelven elénekeltük Georgiev. Neked éneklünk című bolgár énekét, Francis Salabert Indulj, szép égi szekér és Pet- rovics Emil Játszik a szél című énekét. A hálás közönség tapssal és virágkosarakkal fejezte ki tetszését. Nagy sikert aratott Altorjai Tamás szólóéneke is. Ugyanezt a műsort megismételtük > a Vracától mintegy 60 kilométerre levő Bjala Statina városkában is, hasonló sikerrel.

Lehetőségünk nyílt arra, hogy Szófiába látogassunk. A sok látnivalóból számunkra egyik legérdekesebb volt a Lenin téri aluljáró közepén — a földből alig kiemelkedő — Szveta Petka Szamardzsijszka templom, amely a XIV. század végén.

galmi objektuma. A földbe süllyesztett aluljáró másik oldalán megnéztük a GUM néven ismert központi áruházát. A legfelső emeleten levő étteremből láthattuk a Bolgár Nemzeti Bank palotáját, s mellette a fehér oszlopos Georgi Dimitrov mauzóleumot, melynek ajtajában ezüstsujtásos dolmányú, tollas fövegű bolgár gárdisták állnak éjjel-nappal díszőrséget. Sokak által látogatott esemény a minden órában végbemenő őrségváltás.

Az Alekszander Nevszki téren megcsodáltuk a hatalmas székesegyházat, amely sárga, csillogó kupoláival már messziről felkeltette érdeklődésünket. A második világháború alatt megsérült templomot helyreállították. Monumentális képei a legjobb orosz és bolgár festőktől származnak. A templom belseje alabástrom és márvány díszítésű. A pincéjében levő kriptákban helyezték el a nemzeti galériához tartozó legszebb bulgáriai ikonokat, egyházi kincseket.

Látogatásunk utolsó előtti napján a vracai énekkar baráti találkozót rendezett a kultúrházban. Itt kellemesen eltöltöttünk néhány órát barátainkkal, akiket már az előző év őszén itthon megismertünk. Apróbb ajándékokkal kedveskedtünk egymásnak, s elhatároztuk, hogy ezt a barátságot tovább ápoljuk.

Dr. Domokos Jenő

Leleplezték a múzeumalapító szoborportréját Orosházán

A szoboravatas utáni pillanatok. Előtérben Nagy Gyula, az orosházi múzeum nyugalmazott igazgatója

Vasárnap délelőtt zsúfolásig megtöltötte az érdeklődő közönség az orosházi múzeum épületét, termeit, hogy részt vehessen a múzeumalapító Juhász Balázs szoborportréjának leleplezésén és az ünnepi aktust követő kiállítások megnyitóján.

Az emeleti feljáró fordulójában elhelyezett szobrot — Rajki László szobrászművész alkotását — Nagy Gyula, az orosházi múzeum nyugalmazott igazgatója avatta fel. Szólt a múzeumalapító, egykori

orosházi polgári iskolai tanár munkásságáról, aki 1927-ben mutatta be gyűjteményét először Orosháza nagyközönségének, az akkori polgári fiúiskola két termében. Később a gyűjtemény a padlásra került, mígnem negyven évvel ezelőtt érkezett el a lehetősége annak, hogy a gyűjtemény méltó helyre kerülhessen.

— Vizsgáljuk meg lelkiismeretünket — mondotta Nagy Gyula —, hogyan ápoltuk eddig példaképünk emlékét. A kegyelet 1969- ben emléktáblát készíttetett velünk, az ősszel megjelenő ,,Tanulmányok Orosházáról és környékéről” című kötetben a múzeum hőskoráról szóló tanulmányomban Juhász Balázs munkássága a középpont. A méltó tiszteletadásra azonban ez a szobor teszi fel a koronát.

A kifejező, szép műalkotás avatása után Koszta Rozália festőművész nyitotta meg a múzeum emeletén az „Orosházi népi festők és fafaragók” című kiállítást, majd megtekinthették a vendégek a Juhász Irén muzeológus-régész által berendezett „Szkíták a város előtt” című régészeti kiállítást is.

(s—n)

KÉPERNYŐ

Állandóan csökken az esélyegyenlőség lehetősége, kevés a versenyképes iskola, s az egyetemi felvételizők tudásának színvonala továbbra is évről évre gyengébb — hangzott el a múlt keddi Stúdió ’84 adásában. Amikor Baló György a műsoridő felét rászánta a felvételi vizsgák tapasztalatára, megkérdezte a minisztérium, a Budapesti Műszaki Egyetem és az ELTE illetékeseit. A három lesújtó válasz csak bevezető volt, s ebből is a felvételizők tudásszintjének negatív irányú állapotváltozása már régen nem újdonság. Any- nyira nem, hogy egész alsó- és középfokú oktatásunk minőségét kérdőjelezi meg, hiszen, ha a legjobbak — mert csak ők próbálják ostromolni a felsőoktatás bástyáit — egyre gyengébbek, akkor milyen a közepesek és a többiek tudása. Milyen felkészültségű nemzedék kerül ki az iskolákból, hogy a 21. század küszöbén, annak követelményeinek megfeleljen? És ennek milyen hatása lesz? De menjünk tovább. A szakközépiskolákból — mondották — csak elvétve vesznek fel diákokat az egyetemekre, már a felvételizők döntő többsége is a gimnáziumokból jön. S a műszaki pályákra alig van túljelentkezés, vagyis választék, s így a mérce is alacsonyabb. Ennek megint beláthatatlan következményei lesznek rövid és hosszú távon, sőt, mivel ez sem e pillanatban megindult folyamat — már vannak is. Hogy mi az oka? Részben a mérnöki hivatás presztízsének csökkenése, de még ennél is inkább az, hogy a gimnáziumok leányiskolák lettek, s a nők mindig alacsony számban választották a műszaki pályát. Egyébként is a gimnázium nem erre orientál. Ezzel — a gimnáziumnak adott finom oldalvágással — a különben elemi csapásként kezelt helyzet a műszaki egyetemek vonatkozásában le is került a napirendről. Nem így a nézőkben, mert gondolom, rajtam kívül még sokakban azonnal felmerült egy csomó kérdés.

Még jól emlékszünk ugyanis a kiváló technikumokra, a középfokú oktatás sokáig volt egyik erősségére, ahonnan a népgazdaság minden ágazatába igen jól felkészült középkáderek kerültek, s ugyanakkor bázisai voltak a műszaki és agrárjellegű felsőpktatásnak. Ezekbe zömmel fiúk jártak, azzal a szülői megfontolással, hogy ha mégsem sikerülne — vagy más közbejött akadály miatt elmaradna — a továbbtanulás: mint technikusok, akkor is szép és komoly jövő előtt állnak. S ez így is volt. Jól képzett technikusok sora került ki, és állta meg példásan a helyét a szakmában, az életben. Akik pedig egyetemet végeztek vagy főiskolát — és nem kevesen voltak! —, azok is hálával gondoltak vissza iskolájukra, oly §okat nyújtott nekik. Ez az oktatási forma szűnt meg annak idején egy tollvonással, s már akkor voltunk sokan, akik szörnyen elhibázott lépésnek tartottuk a jövőre nézve. No meg azért is, mert ugyan minek azt megszűntetni, ami jól funkcionál, s az utána következőnél eleve lejjebb venni a mércét. A bajok később ütköztek ki, amikor egyre jobban hiányozni kezdett a termelésben jól bevált technikusi gárda utánpótlása, s mára elértünk oda: igenis szükségesek a technikumok, s öt osztállyal tervbe is van véve az újjászervezésük. Hát ilyen gazdagok vagyunk..., hiszen, ha meglesz is és működni kezd. mikor fogja kitölteni a többfajta űrt?!

A szombati filmkoktélból nekem legjobban Tamási Eszter tetszett. A finom elegancia, a természetes — és pont ezért minden kellemkedés nélküli — kedvesség és a tárgyszerűség. Az, hogy nem beszélt túl semmit, csak éppen informált. A szórakoztatást a műsorra hagyta, s be is jött töb- bé-kevésbé. Pedig hát, mintha nemcsak az alibiből lett volna túl sok, de már Petrocelliből is. Kezdés előtt legalábbis, de aztán csak meggyőzött ez a kedves fickó, az amerikaiba oltott olasz, hogy ez a fajta, vagyis az erőszakmentes krimi mégiscsak üdülés. Igaz, messze áll a remekműtől, szériában gyártják, de számos erénye van. Az persze a műfajból ered, hogy a jó diadalmaskodik a rosszon, hogy győz az ész és a logika; a profimunkából pedig a kerek, hihető és izgalmas sztori. Nem is ezekre gondolok, ez mind természetes, hanem a mellékesen sugallt dolgokra, mint például Petrocelli és Maggi vonzó házassága. S ők, az ideális házaspár most nem is voltak egyedül: a másik pár, a gyanúsított fekete orvos és felesége ugyanezt a típust képviselte. Ide sorolom még a barátságot, a gyengék segítését, a hivatástudatot és minden olyat, ami az elidegenedett világban oly nagy érték. De még azt is, hogy nem kell adás előtt a gyerekekkel közelharcot vívni, hiszen ezeket a filmeket ők is megnézhetik. Menő Manóban nem lehet csalódni, annyi új ötlet szüli. Didi, a botcsinálta kapus is megtette a magáét, főleg, ha ezt a fajta humort szereti az ember. És muszáj szeretni, mert muszáj nevetni rajta, annyira képtelen az egész. A Kivágások nem sokat ért volna, ha nincs benne a szajré szó két mássalhangzójának ismételt felcserélése. Ez tette frenetikussá.

Vass Márta

Mai műsor

KOSSUTH RÁDIÖ

8.25: 1848 tábornokai.

9.00: A hét zeneműve.

9.30: Végvári Rezső: Inaktelki muzsika.

9.39: Találkozás a Hang-villá- ban

10.05: MR 10—14.

10.35: A Cseh filharmonikus zenekar felvételeiből.

11.43: Vallomások, 1942.

12.30: Ki nyer ma?

12.45: Törvénykönyv.

13.00: Rákóczi. Kacsoh Pongrác daljátéka.

14.41: Arcképek a lengyel irodalomból.

15.05: Liszt: Tasso — szimfonikus költemény.

15.27: Thyl Ulenspiegel kalandjai — II.

16.00: Zengjen a muzsika. Az amatőr zenei mozgalom híradója.

16.30: Gogol: Pétervári elbeszélések.

17.05: Találkozásom a népzenével.

17.45: A Szabó család.

18.15: Hol volt, hol nem volt...

19.15: Gyárfás Miklós hangjátékaiból. Mesterfogás.

20.01: Mozart: C-dúr (Jupiter) szimfónia.

?(i.31: Hatékonyság es irányítás. Domány András tudósítása.

21.00: Töltsön egy órát kedvenceivel.

22.20 : Tíz perc külpolitika.

22.30: Zenekari muzsika.

Közben:

22.50: Késő este. 10. rész.

23.00: A zenekari muzsika folytatása.

0.l0:Koncz Tibor dalaiból.

PETŐFI RÁDIÓ .

8.05: Népzene Franciaországból. 8.20: Tíz perc külpolitika.

8.35: Társalgó.

10.00: Zenedélelőtt.

12.25: Gyermekek könyvespolca. 12.35: Melódiakoktél.

13.25: Látószög.

13.30: Muzsikáló természet.

13.35: Körjáték.

13.45: Zenés délután.

14.00: Operaslágerek.

14.35: Tánczenei koktél.

15.20: Könyvről — könyvért. 15.30: örökzöld dallamok.

16.35: Csúcsforgalom.

18.00: Tini-tonik.

18.35: Beszélni nehéz.

18.47: Pilinszky Zsigmond magyar nótákat énekel.

19.07: Francia sanzonok.

19.25: A felejtés hagyománya. 19.35: Csak fiataloknak!

20.35: Magyar anekdotakincs. 21.05: Ismeretien ismerősök.

Jacques Préyert.

22.05: Nótacsokor.

23.20: A tegnap slágereiből.

III. MŰSOR

9.00: Három a kislány.

9.30: Barokk muzsika.

10.30: Dzsesszarchívum.

11.05: A keleti szélhez.

11.30: A hugenották.

12.07: Két kantáta.

13.07: Bent a szekrényben.

13.59. Világújság.

14.19: Az I Musici di Roma kamarazenekar játszik.

15.02: Schütz-művek.

15.27: Bécsi klasszikus muzsika.

17.02: Koloratúr-áriák.

17.19: A Magyar Rádió és Televízió szimfonikus zenekarának hangversenye.

18.30: A Magyar Rádió szerb- horvát nyelvű nemzetiségi műsora Pécsről.

19.05: A Magyar Rádió német nyelvű nemzetiségi műsora Pécsről.

19.35: Kórusművek.

19.56: Mindent vállaltam. Irodalmi összeállítás.

20.16: Mascagni: Fritz barátunk. Háromfelvonásos opera.

21.55: Üj kamarazene-felvételeinkből.

22.40: A realizmus és a neo- avantgarde ma.

22.50: Késő este.

SZOLNOKI STÚDIÓ

17.00: Műsorismertetés. Hírek.

17.05: Akit régen hallottunk. Jimmy Hendrix énekel.

17.15: Zsibongó. Gyermekműsor.

17.30: Gyerekdalok a nyárról.

17.40: Üzemi lapszemle.

17.45: Melis György operettdalokat énekel.

18.00: Alföldi krónika.

18.15: Deák „Bili” Gyula új felvételeiből.

18.26—18.30: Hírösszefoglaló. Lap- és műsorelőzetes.

TV, BUDAPEST, I. MŰSOR

10.00: Idősebbek is elkezdhetik. Tv-torna. (ism.)

10.05: Katica. Csehszlovák filmsorozat. VII/4. rész: Szerelmi bájital. (ism.)

10.30: A császár pékje. Csehszlovák film. (ism.)

12.20: Képújság.

16.45: Hírek.

16.50: Energia — Apadnak a források, IV/l. rész. A szegények és a gazdagok, (ism.)

17.25: Szól a nóta.

17.55: Képújság.

18.00: Méregtemetők. Dokumen- tum-riportfilm.

18.35: Reklám.

18.40: Felkínálom . . . népgazdasági hasznosításra.

19.25: Reklám.

19.40: Idősebbek is elkezdhetik. Tv-toma.

19.45: Esti mese.

20.00: Tv-híradó.

20.30: Mike Andros. Amerikai bűnügyi tv-filmsorozat: Elrabolták vagy meggyilkolták?

21.20: Stúdió ’84. A televízió kulturális hetilapja.

22.20: A szárnyas Rubik. Dokumentumfilm.

23.20: Tv-híradó 3.

II. MŰSOR

18.55: Képújság.

19.00: Autó-, motorsport.

19.20: Egymástól tanulnak. Riportműsor.

19.50: Berlioz: Requiem. Francia film.

21.20: Tv-híradó 2.

21.40: Pastorale 1943. Holland tv- filmsorozat IV/3. rész.

BUKAREST

15.25: Vakáció a képernyő előtt.

15.45: Népdalfesztivál.

20.00: Tv-híradó.

20.20: Olvasók, akikkel büszkélkedünk.

20.50: Román kórusművek.

21.00: Sosem volt nyár. Tv-já- ték.

22.20: Tv-híradó.

BELGRAD, I. MŰSOR

17.30: Magyar nyelvű tv-napló.

17.50: Videooldalak.

18.00: Hírek.

18.05: Tv-naptár.

18.15: Tarka autóbusz — adás gyermekeknek.

18.45: Catherina Ribetró szórakoztatja önöket — köny- nyűzenei adás.

19.21: Reklám.

19.27: Ma este.

19.30: Tv-napló.

20.00: Témák és dilemmák — belpolitikai adás.

20.45: Lottósorsolás.

20.50: Reklám.

20.55: Éjszaka éltek — amerikai játékfilm.

22.35: Tv-napló.

II. MŰSOR

19.00: Népszerű-tudományos film.

19.27: Ma este.

19.30: Tv-napló.

20.00: Népi muzsika.

20.45: Reklám.

20.50: A forradalom emlékművei — dokumentumadás. 21.35: Hírek.

21.40: Dzsessz a stúdióból.

22.25: Irodalom.

SZÍNHÁZ

1984. július 10-én, kedden 21 órakor a Gyulai Várszínpadon:

A LILLA VILLA TITKA 1984. július ll-én, szerdán 21 órakor a gyulai Városi Tanács udvarán:

MISZTÉRIUM A SZENT SZÜLETÉSRŐL

MOZI

Békési Bástya: Nős agglegény. Békéscsabai Szabadság, du. 4 és 6-kor: Napló gyermekeimnek, 8-kor: Szüzforrás. Békéscsabai

Terv, fél 6-kor: Bűnös életem, fél 8-kor: Tűtorony. Gyulai Erkel, fél 6-kor: Az Olsen-banda boldogul, fél 8-kor: Te rongyos élet! Gyulai Petőfi, 4-kor: Hófehérke és a hét törpe, 6 és 8-kor: Gyónás gyilkosság után. Orosházi Partizán, fél 6-kor: A piszkos tizenkettő I—II.

Kós/lft a kiállításról Koto- i Varu.i m.u-i.-i