Békés Megyei Népújság, 1984. július (39. évfolyam, 153-178. szám)
1984-07-05 / 156. szám
1984. július 5.. csütörtök 3U»)l.TiTc1 II zenei fesztiválok történetéből A Bayreuth-i fesztivál képeslapja Európa zenei életének vérkeringésében évről évre színesebb arculattal, színvonalasabb programmal, mind jelentősebb szerepet vállal a budapesti tavaszi fesztivál. A jövő évi jubileumi rendezvénysorozat — felszabadulásunk 40. évfordulója alkalmából — még magasabb mércével kíván a nemzetközi zenei eseményekhez csatlakozni. Alkalom nyílik a visszatekintésre, a zenei fesztiválok krónikájának a fellapozására is. Az első zenei fesztivált Richard Wagner álmodta meg. Alig ismerték, kezdő karmester volt, de nagyratö- rő terveiben már megszületett a nagyszabású gondolat: egy szép réten, a barátaival épít egy hatalmas fabarakkot, ez lesz a színháza. Meghívja a világ legjobb énekeseit és zenészeit, akik éjjelnappal próbálják az előadásokat, aztán mindenki jöhet, aki látni és ünnepelni akar. Belépődíjat nem szednek. Ünnep után azonnal lángba borítják a színházat, és tűzbe dobják a partitúrák egyetlen példányait.. . A fantasztikus álomkép helyett uralkodók, királyok adományaiból, a zenekedvelő közönség támogatásával, l&76-ban a világ első fesztiválszínházaként avatta fel Wagner a Bayreuth-ban felépített zenei Walhalláját. „Micsoda agyrém ez a vállalkozás” — mondotta őrültnek vélt ötletéről, amellyel saját műveinek mintaszerű színpadra állítását kívánta a jövő számára biztosítani. A Festspielhausban, fennállása óta, a Wagner család utódai irányítják a nyáron rendezett ünnepi játékokat. Wagner nemcsak az operaműfajt reformálta meg, hanem a színpad- és színház- technikát is, ő maga tervezte az akusztikáját, amelynek tökéletessége mindmáig utolérhetetlen. Sehol olyan hangzása nincs a wagneri zenének, mint itt. A zenetörténelem kiemelkedő egyéniségeinek a közreműködésével adják elő Wagner műveit, és több mint egy évtizede nemzetközi ifjúsági zenei fesztivál kíséri az ünnepi játékokat. A null- tarifa azonban csak utópia, Wagner megvalósulatlan álma maradt. Az idén 'ünnepli ötvenéves fennállását Angliában a Glyndebourne Fesztivál Opera. John Christie, a művészetpártoló földbirtokos hívta életre, aki gyakran volt Bayreuth vendége, finden vágya arra irányult, hogy a szigetországban is megerősítse a Wagner-kultuszt, és annak szentélyéül szánta a 300 személyt befogadó színházat Mezei operaként vált ismertté, kuriózumát a különös környezete adja, mert távol a lakott területtől, jellegzetes angol mező ölében zajlik a fesztivál. Felesége tanácsára Bayreuth másolása helyett, eredeti programmal lépett fel, és a tehetséges fiatal művészeknek nyújtott „kiugrási” lehetőséget. Ezt a szándékot hagyta örökül fiának, aki Mozart, Rossini, Gluck, Prokofjev műveinek biztosít szabad teret. Rendszerint május végétől augusztus végéig tartanak az előadások. A tengerentúli operaélet legnagyobb eseményeként tartják számon a Pacific Northwest Wagner Fesztivált, amelynek legfőbb vonzereje, hogy több mint egy évtizede az igazi, hamisítatlan Ringet hozzák színre, úgy, ahogy alkotója elképzelte, megteremtette. „Találkozunk a Walhallá- ban” — így szól a meghívás a prospektusokban, és a fesztivál alapítója, Glynn Ross, aki a Seattle Opera intendánsa, a mítosz világához hű Tetralógiát ígér. Vonzódása a Wagner-művek iránt Bay- reuth-ból származik, ahol az ötvenes években Wieland Wagner tanítványa volt. Az ő kezdeményezésére először került sor Amerikában A nibelung-gyűrű zenedrámáinak együttes színre hozatalára. A monumentális mű kirobbanó sikert aratott. Wagner csodájának nevezték. „Seattle a világnak a lenyűgöző Ringet adott” — írta a Los Angeles Times, és grandiózus jelzővel illették Glyn Ross fesztiválját. Ö azzal fogadta az elismerést, hogy a Mester be nem teljesült vágyát váltja valóra. Wagnernek ugyanis az volt a szándéka, hogy egymillió dollárért áttelepedik az Újvilágba. Akkor ez nem sikerült, de a Wagner-fesztivál itt is megszületett Glynn Ross érdemeként. Erdősi Mária THE RING CAST A seattlei Wagner-fesztivál Diáklapszemle — Zalkalamajka Az örménykúti Zalka Máté Úttörőcsapat lapja, a Zalkalamajka harmadik évfolyamának második száma a napokban jelent meg Mi mással kezdődhetett, ha nem a ballagó pajtások — rendhagyó — búcsúztatásával? Nem közhelyekkel, szokványos jótanácsokkal köszön el a lap szerkesztője a búcsúzó diákoktól, hanem a kedves, közös emlékek visszaperge- tésével. A „Hiper-Super slágerlista” ezúttal is érdekesre, hangulatosra sikerült, nem így a „13 arc — 13 kérdés” című írás, melynek kérdései nemegyszer érdektelenek, s a válaszok sem elég szellemesek ahhoz, hogy ezt az érdektelenséget feloldják. Egyedül Molnár Gyöngyi kérdése — itt kivételesen a jelige is találó volt —, s az arra adott válasz érte el a Zalkalajmajkától megszokott színvonalat... Íme: „Kellett-e számológép a Zalka Kupa gólszámlálásához? Válasz: — Igen. Kapusunk folyton csak ezt kezelte, s nem a labdát.” Az „aranyszáj” sem a laptól megszokott, igazi diákhumorból merített. Szerencsére a „Zalka Kupa ’84” című írásból már szinte árad a személyes élmény, átélés adta izgalom. Szellemesek a hirdetések, s bizonyára sokaknak okoz kellemes időtöltést, fejtörést a lapban megjelent betűrejtvény is. Mint 'a lapból kiderült, a Zalkalamajka szerkesztősége elballagott. Nos, hadd gratuláljunk mi is eddigi munkálkodásukhoz. N. A. Többször zsörtölődtem már, hogy fontos kérdések megvitatására röpke tíz percet szánnak, mely idő oly csekély, csak közhelyek elmondására elég. Most, mikor megint egy késői órán egy hasonlónak tűnővel találkoztam — bár ez tizenöt percet kapott — fordítottam az alapálláson. A Művelődés, jog és demokrácia című műsort azzal az elhatározással kezdtem hallgatni, hogy az időhöz viszonyítom az eredményt, vagyis Varsányi Gyula beszélgetését Schmidt Péter alkotmányjogásszal. Bár sokat jelent a hallgató szemszöge, mégsem ettől lett jó ez az adás, hanem, mert egy dologra koncentráltak. A beszélgetés a kályhától indult ugyan, de nem volt baj elismételni a köztudottat: nálunk az alkotmány biztosítja mindenkinek a művelődési jogot, s az állam ezt lehetővé is teszi, ami csak szocialista rendszerben lehetséges. Az iskola tehát egyfajta szolgáltatás, de egyúttal monopolhelyzetben is van, s a kérdés az, hogy a szülők mennyire szólhatnak bele. Képes-e valamilyen ellenőrzésre például a szülői munkaközösség? Működésüknek van-e jogi garanciája? A válasz röviden összefoglalva: különösebb jogi garancia nélkül a lehetőség nagy, ha demokratikusan élnek vele. Am mindenki tudja, hogy ez milyen nehéz, hiszen a szülők és az iskola közötti függőviszony létezik, az egyik és a másik oldalon is más-más érdekek munkálnak. De ennek dacára is lehet eredményt elérni, s példának az alkotmányjogász a szakszervezetet említette, ahol a Munka Törvénykönyve biztosítja az érdekképviseleti jogot, s az mégiscsak ott érvényesül, és akkor, ha a munkás és a funkcionárius nem másképpen fogja fel. Visszatérve az iskolára, igenis a szülői munkaközösségek a demokrácia helyi letéteményesei, ha valós kérdésekkel foglalkoznak, és nem csak formailag léteznek, csupán az iskola kiszolgálására, kritika nélkül. Erre a végkövetkeztetésre is mondhatnánk: egy a sok közhely közül. Igen ám, de ha jó meggondoljuk, a közhelyek mély igazságokat tömörítenék, csak már annyiszor elhangzottak, hogy elvesztették újdonságerejüket. De hát mit tegyünk, ha még rfiindig mondani kell, mint ezt is, mert a tartalma még mindig aktuális. Valóban demokratikus intézmény a szülői munkaközösség, beleszólási joga van az iskola életébe, partneri segítséget is jelenthet, és talán jelent is ott, ahol olyanok képviselik, akik nem szűk szülői érdekből ténykednek, hanem hozzánőttek a közösségi feladatokhoz. Akik nem azzal tudják le a munkát, hogy mindent szolgailag végrehajtanak, ami az iskolának sokszor csak vélt érdeke, mivel „ide jár az én gyerekem is, mi mást tehetnék?” Nem arról van szó persze, hogy, ha kell, ha nem szemben álljanak, de legyen tartásuk, azaz véleményük az adott iskola vagy osztály munkájáról, szelleméről. S ez utóbbit segítsenek formálni. Antal Éva dokumentum-összeállításának főcíme A szereplők valóságos személyek, s hozzá az alcím Együttélés Mély- kúton. Ez utóbbiról később kiderült, hogy ugyancsak kétértelmű, mert tényleges — egy apa és két lánya közötti — együttélés körül forgott a beszélgetés, melyre égy levél kapcsán került sor. Valószínűleg egy 38 éves távoli rokon írta, aki a 15 éves Terit el akarta venni, de nem is ez az érdekes, hanem, hogy a két gyermeklány maga is állította, hogy az apjukkal kényszerhelyzetben voltak, amikor az anya kórházban volt. S a nagyobbnak már azóta a gyermeke is megszületett, de az apaság még nem tisztázódott, és már nem is fog, mivel a szülők kibékültek, és már nem bolygatja a dolgot sem belülről, sem kívülről senki. Az apa természetesen alkoholista, hatszor volt már elvonókúrán, nem sok sikerrel. A tanács amit tud megtesz, ingyenes napközit biztosít a gyerekeknek, segélyt is adnak, az anyának is szereztek munkahelyet, az állami gondozást is elintéznék, de arról hallani sem akarnak. Pedig szinte minden ivászat után elszabadul a pokol. Egyébként a kétezer lakosú községben sokan isznak, de évente csak 25—30 embert tudnak elvonóra küldeni. Utógondozással is foglalkoznak, de alig van eredmény. És ezzel meg is állt a riporter tudománya, ami nem foglalható másban össze, mint: ez van. A műsorral kapcsolatban nem is ez a fő baj, hanem, hogy olyan volt, mint egy nagy találós kérdés. Zavaros beszélgetés, a naiv kérdésekre elhadart, kásás, nehezen érthető beszéd, amiből úgy kellett a lényeget kihámozni. A gyerekek és a szülők szinte összefüggéstelenül mondták a magukét, aminek számukra volt ugyan értelme, a hallgatónak azonban az egész akár egy rejtvény. Talán az érdeklődés felcsigázására történt, hogy a riporter még a levelet sem olvasta fel, vagy pár mondatban a lényeget, hogy tudjuk, mi is a probléma. Így az elmotyogott szavakból végül kisült azért miről is lenne szó, de annyira fárasztó, és emiatt az idegennek annyira érdektelennek tetszett az egész, ami a szörnyű, de valóságos helyzethez méltatlan volt. Vass Márta Mai műsor KOSSUTH RADIO 8.25: Magyar előadóművészek kamarazene-felvételeiből. 9.00: Verbunkosok, nóták. 9.44: Garabonciás Boldizsár zenés sétái. 10.05: Okos Marci és az oroszlán. 10.36: Alessandro Scarlatti: Ámor kertje. Egyfelvonásos opera. 11.40: Vallomások, 1942. Mesterházi Lajos regénye folytatásokban. XXI/6. 12.45: Szobotka Tibor: Hazugság — Száműzetésben. 12.55: Üj Melódia-lemezeinkből. 13.25: Eileen Farrell operafelvételeiből. 13.59: Napjaink magyar irodalmából. 14.29: A világhírű kállói tánc három változatban. 15.05: Couperin: A francia nemzet — szvit. 15.28: Mesterségünk címere. 16.00: Gyárfás Miklós hangjátékaiból. Detektív-játszma. Rádiókomédia. 16 47 : Donizetti: Stuart Mária — Mária és Talbot kettőse a III. felvonásból. 17.05: Híres előadóművészek felvételeiből. 19.15: Grieg: G-dúr szonáta. 19.35: Népzenekedvelőknek. 20.05: Kapcsoljuk a Pesti Vígadót. Kb: 21.00: Üjhold. Részletek Romberg filmzenéjéből. 21.20: Verdi-kettősök. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: Dániel Safran gordonká- zik. 23.00: Mozart-művek. 0.10: Virágénekek. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Venezuelai népi dallamok. 8.20: Tíz perc külpolitika. (ism.) 8.35: Napközben. 10.00: Zenedélelőtt. 11.35: Csak fiataloknak! 12.35: „Énekeltem én: Demse Dávidné.” 12.50: Jager: Cockney rapszódia. 13.00: Kapcsoljuk a szolnoki stúdiót. 13.20: Éneklő Ifjúság. 13.35: Nyári délután. 14.00: Ritmus! 14.35: Fiatal katonakarmesterek bemutatkozó hangversenye a Magyar Néphadsereg Művelődési Házában. II/T. 15.07: SzirmaiAlbert operettjeiből. 16.00: Tanzániai találkozások. III. 17.30: Kézfogások. 18.35: Közvetítés az országos úszóbajnokságról. 18.52: Hétvégi Panoráma. 19.55: Slágerlista. 20.35: Bubi, Dáma, Király, Asz. 21.30: Böngészde a Zenei Antikváriumban. 22.30: Johnny Johnson. Részletek Weill zenés játékából. 23.2(^: A tegnap slágereiből. III. MŰSOR 9.00: Berlioz: Rómeó és Júlia. — dramatikus szimfónia. 10.37: Fiatal együttesek felvételeiből. 11.05: Szeverényi Ilona és Vékony Ildikó cimbalmon játszik. 11.27: Régi fúvósmuzsika. 12.00: Kamaramuzsika. 13.07: Fél óra népzene. 13.37: Zenekari muzsika. 15.11: Az Észt Állami Férfikar hangversenye. 16.04: Zenei Lexikon. 16.24: Kodály: Kilenc zongora- darab. 16.55: Pophullám. 18.00: Rádióhangversenyekről. 18.30: In limba materna. 19.05: Hi-Figyelő. 19.35: Sherril Milnes operaáriákat énekel. 20.10: Képek és szobrok között. 20.30: A Molnár Dixieland együttes játszik. 21.04: A Magyar Hanglemez- gyártó Vállalat új lemezeiből. 21.52: Napjaink magyar irodalmából. 22.42: Napjaink zenéjéből. SZOLNOKI STÜDIÓ 17.00: Műsorismertetés. Hírek. 17.05: Sztárok abc-ben. 17.25: Könyvekkel a városért, (ism.) Riporter: Pálréti Ágoston. 17.45: Uj felvételeinkből. A jászberényi Palotási kórus énekel, közben az együttes észt karnagy vendégével beszélget Kutas János. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Beat-parádé. 18.25—18.30: Hírösszefoglaló, lap- és műsorelőzetes. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 10.00: Idősebbek is elkezdhetik. Tévétorna, (ism.) 10.05: Katica. Csehszlovák filmsorozat. VII/3. rész: Ház- tűznéző. (ism.) 10.30: Árban. Csehszlovák film. 12.00: Képújság. 16.50: Hírek. 16.55: Sebesség — biztonság. 17.10: Alfonz, a papám. NDK film. 18.25: Képújság. 18.30: A popzene műhelyei. 3. rész: Indul a country. 19.00: Élet az ország közepén. 19.25: Reklám. 19.40: Idősebbek is elkezdhetik. Tévétorna. 19.45: Esti mese. 20.00: Tv-híradó. 20.30: Ne vedd el a gyermekemet! Amerikai film. 22.05: Hírháttér. Nézetek, vélemények közérdekű kérdésekről. 22.55: Tv-híradó 3. II. MŰSOR 16.55: Képújság. 17.00: Nemzetközi teniszverseny. Női elődöntő. Közvetítés Wimbledonból. 20.30: Sorstársak. 20.50: Nas Ekran. A pécsi körzeti stúdió szerb-horvát nyelvű nemzetiségi műsora. 21.10:. A Rövidfilm-stúdiók műhelyéből. 21.35: Tv-híradó 2. 21.55: Pastorale 1943. Holland tévéfilmsorozat. IV/2. rész. 22.45: Képújság. BUKAREST 15.05: Venezuelai képek. 15:25: Fiatalok stúdiója. 16.20: Szünidei matiné. 20.00: Tv-híradó. 20.20: Gazdasági figyelő. 20.35: Dalok. 20.50: Világpolitika. 21.10: A döntés Csehszlovák film. 21.55: Könnyűzene. 22.20: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 17.30: Magyar nyelvű tv-napló. 17.50: Videooldalak. 18.00: Hírek. 18.05: Tv-naptár. 18.15: Adás gyermekeknek. 18.45: Dokumentumadás. 19.15: Rajzfilm. 19.21: Reklám. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00: Külpolitikai adás. 21.00: Reklám. 21.05: Drámasorozat. 22.05: Tv%iapló. II. MŰSOR 19.00: Ifjúsági adás. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00: Tisztátalan vér — színházi előadás felvételről. SZÍNHÁZ 1984. július 5-én, csütörtökön 21 órakor a Gyulai Várszínpadon: BÁTHORY ERZSÉBET 1984. július 6-án, pénteken 21 órakor a Gyulai Várszínpadon: A LILLA VILLA TITKA MOZI Békési Bástya: Napló gyermekeimnek. Békéscsabai Szabadság, de. 10, este 8-kor: Ez igen! 4 és 6-kor: Nős agglegény. Békéscsabai Terv, fél 6-kor: Vészjelzés a tenger alól, fél 8-kor: A hét mesterlövész. Békéscsabai Kert: Bye, bye Brasil. Gyulai Erkel, fél 6-kor: A birodalom visszavág, fél 8-kor: Manhattan. Gyulai Petőfi, 4-kor: Az olaszok hihetetlen kalandjai Le- ningrádban, 6-kor: Gyónás gyilkosság után, 8-kor: Szűzforrás. Gyulai Kert: Forgalmi dugó. Orosházi Béke: Házasság szabadnappal. Orosházi Partizán, fél 6-kor: A piszkos tizenkettő I—II. Szarvasi Táncsics, 6, 8 és 22-kor: Vámpír négy keréken.
