Békés Megyei Népújság, 1984. július (39. évfolyam, 153-178. szám)

1984-07-31 / 178. szám

1984. július 31., kedd o „Férfiéről próbált munka volt...” II gátőr dolga — Most békésen folydogál medrében a Hármas-Körös! Látta volna 1974-ben! 9 mé­ternél hömpölygőit a víz, ott, a sötét vonalnál — mutat a vízmérő rúdra Püski Sándor gátőr. A gyomaendrődi szolgálati háza és udvara külön fejeze­tet érdemelne. Olyan pompás rend uralkodik itt, mint — mondják — Püski Sándor egész szolgálati területén. Ügy hiszem, jelzi ezt a több­szörös igazgatói dicséret, a Kiváló Dolgozó és a Kiváló Munkáért kitüntetés, amit nem is a gátőr, hanem a fe­lesége mutat nem kis büsz­keséggel. — Az olvasók többsége, jó­magam is, keveset tudunk a gátőr munkájáról. Van fo­galmunk, mit kell tennie az ár- és belvízveszélyben. De ezenkívül mit csinál egy gát­őr? Hogy választja valaki ezt a hivatást? — Nem könnyű munkára kerültem a vízügyhöz 1960- ban. Kubikosként kezdtem. Egy év múlva sajnálatos bal­eset ért, és feletteseim adták a tippet, hogy végezzem el a gát-csatornaőri iskolát, örül­tem neki, hogyne örültem volna, kétszeresen is. Hogy nem hagytak el a bajban, és hogy maradhattam volt munkahelyemen. Négyhóna­pos tanfolyamon sajátítottam el az alapvető gát- és árvíz- védelmi ismereteket. Ez volt a kezdet. Aztán végigjártam a lépcső alsó fokától a „víz­ügyi iskolát”, amíg 1967- ben Dévaványára nem kerül­tem csatornaőrnek.. . — Egy pillanat! Csatorna­őr! Ez a meghatározás mit fed? — Sokféle csatornáról be­szélünk a szakmában, ami a nagyközönség előtt nem is­mert. Például vízügyi, társu­lati, üzemi csatornák, hogy a teljesség igénye nélkül sorol­jam. Ezek belvízvédelmi ga­zolása, magyarán tisztán tar­tása, az átereszek vízszinten tartása, a vízgazdálkodási üzemek szennyvízcsatornái­nak karbantartása tartozott — többek között — hatáskö­rünkbe. Nos, egy lépcsőfo­kot ismét feljebb léphettem, amikor 1969-ben a Kettős- és Sebes-Körös összefolyásához neveztek ki gátőrnek. Itt már összetettebb feladatokat kellett megoldanom, s ehhez sokat segített az addig meg­tett „vízügyi iskola”, azok­nak a bizonyos lépcsőfokok­nak a megmászása. Alig egy éve voltam gát­őr, amikor ránkzúdult a minden idők egyik legna­gyobb árvize, az 1970-es .. . Májustól augusztusig szinte azt is elfelejtettem, mit je­lent órákat ágyban tölteni. Órákat? Előfordult, hogy 48 órát talpon voltunk egy perc alvás nélkül. Emlékszem, 1000—1400 ember dolgozott a gátakon. Férfierőt próbáló munka volt! Aztán sorsom úgy hozta, hogy pontosan egy másik ne­vezetes árvíz kellős közepén, 1974-ben helyeztek ide, End­rédre. Az emberi összefogás eredményeként ezt az árvi­zet is átvészeltük. — Mekkora terület tartozik felügyelete alá? — Hét, úgynevezett gátőr­állásról kapom a jelentése­ket, Túrkevétől idáig. — Hogy telik egy napja? — Minden reggel veszem és továbbítom a hidrometeo- rológiai és vízállásjelentést. Aztán bejárom a védőtöltést, hisz’ sok minden előfordul­hat, mint gátszakadás, hör­csög, vakond okozta túrásve­szély. Ellenőrizni kell a ter­melőüzemek vízjogi enge­délyeit, vigyázni kell a víz útjának tisztán tartását... — Apropó, víztisztántar­tás, amint ön is tudja, a Holt-Körösök területe, itt Endrődnél természetvédelmi terület, és üdülőkörzet. Mos­tanában a holtágak erősen hínárosodnak, s mind ez idáig — tudomásom szerint — ezek megállítására senki sem intézkedett. — Valóban hínárosodnak a holtágak. Többször jeleztem, jelentettem az illetékesek­nek ..., én kevés vagyok ah­hoz, hogy tehessek mást is. Visszatérve feladataimra, hogy el ne felejtsem: tíz fős többszörös aranykoszorús szocialista brigádban dolgo­zom. Remek gárda. Átlag- életkorunk 45 év. Nemegy­szer fizikai munkában is részt veszünk, mint például csatornatisztítás, vagy ka­szálás. Részt veszek a párt­vezetőség munkájában is. A felsoroltakon kívül társadal­mi munkában halőrként te­vékenykedem. És most előt­tünk egy nagy feladat megol­dása. Július végétől kezdő­dik az ár- és belvízvédelem őszi vizsgálatára való felké­szülés. Nem kis munka. A védműveken levő zsilipek, gáttartozékok festése, kar­bantartása, felújítása ... Eze­ket a vízügyi igazgatóság szakemberei ellenőrzik, s ez­zel képet alkothatnak éves munkánkról. Búcsúzásul a raktárai mu­tatja Püski Sándor. Nem túl­zás, ha azt mondom, a ren­det, a tisztaságot egy patika is megirigyelhetné. Kép, szöveg: Béla Vali Látja, a sötét vonalig ért az I974-es árvíz... Vízálló tetőfödémek a beázások megelőzésére A sok gondot okozó tető­beázások megelőzésére a Bu­dapesti Lakásépítő Vállalat a tetőfödémek építésénél új módszerre tért át. Külföldi licenc alapján vegyszerrel kevert betonból, többszörös tömörítéssel vízálló tetőfödé­meket építenek. így nincs szükség kátránylemezes, bi­tumenes szigetelőrétegre. En­nek kihagyása azért kedve­ző, mert ez a szigetelőréteg érzékeny a mechanikai hatá­sokra, sérülékeny, s ele­gendő egy apró hiba, hogy tetőbeázás keletkezzék, amelynek javítása is rend­szerint bonyodalmas, nehéz. A vállalat az Egyesült Iz­zó szőlőskerti lakótelepén az egyik 65 lakásos ház tetőfö­démét készítette el az új módszerrel. Nyomban vizs­gáztatták is: 20 centis víz­réteggel árasztották el. A te­tőfödém jói állta a próbát. Kísérletképpen már két év­vel ezelőtt befedtek egy épületet ezzel a módszerrel Pesterzsébeten, s panasz az­óta sem volt. A külföldi ta­pasztalatok is egyértelműen az új eljárás megbízhatósá­ga mellett szólnak. Ezért a vállalat az alagútzsalus épü­leteknél most már üzemsze­rűen alkalmazza az eljárást. Javítottak a paneles lakóhá­zak tetőszigetelésén is. Meg­bízásuk alapján ezeken a házakon a Heves megyei Ál­lami Építőipari Vállalat dol­gozói készítik a korábbinál jobb tetőszigetelést, a Bor­sod megyei építők szabadal­ma alapján. Magyar vállalatok a teheráni nemzetközi vásáron Huszonöt magyar vállalat vesz részt a szeptember 11-én kezdő­dő X. Teheráni Nemzetközi Vá­sáron. A magyar vállalatok — mintegy 1200 négyzetméternyi területen — az ipar több fontos ágazatának termékeit népszerű­sítik. A Technoimpex szerszám­gépeket, a Ganz-MAVAG moz­donyokat, a Magyar Hajó- és Darugyár úszó- és portáldaru­kat, a MOGÜRT pedig autóal­katrészeket és garázsberendezé­seket kínál eladásra. A Techno­impex építő- és építőanyag-ipa­ri valamint élelmiszeripari komplett létesítményeket is be­mutat. A Tungsram lámpa- és fénycsőgyártó sorokkal, a Ganz Műszer Művek hötechnikai mű­szerekkel, a TRANSELEKTRO elektromos háztartási cikkekkel jelentkezik. A Borsodi Vegyi Kombinát, valamint a Chemo- limpex pvc-termékeket, festéke­ket és növényvédő szereket ál­lít ki. Ott lesz a vásáron a Tau­rus, a Medimpex és a Hunga- rotex is. 1 •' 1 »•'" i Í Á.^ ' • 1 Több üres üveg érkezik a telepre, mint amennyit kiszállítanak az üzletekbe Sörös tudósítás Hiányzó világos — nehéz nyári napok Első látásra csalódást okoz a Kőbányai Sörgyár békés­csabai, Lipták utcában szé­kelő kirendeltsége. Egyszerű épület, amelynek udvarán sörösládák tornyosulnak a látogató elé. A néhány iro­da mellett egy teremben sör­töltő gép zúgása jelzi, meg­állás nélkül dolgoznak. Egy másik helyiségben hatalmas tartályok, belőlük kerül a sör a félautomata töltőbe, s onnan az üvegekbe. Üvegcsúcs Rajnai Csaba, a kirendelt­ség vezetője mindjárt ma­gyarázattal szolgál. Húsz éve hozták létre a töltő- vagy másképp fejtőállomást. Á BF—20-as töltőgép már ak­kor is régi volt, azóta csak öregebb, kiszolgáltabb lett. Szükség lenne egy újra, de sajnos, a gyárnak nincs rá pénze. A csabaiak megértik a kőbányaiak gondját: a nagy gyárban életveszélyes munkahelyek is vannak. Ha azok megszűntek a mostani rekonstrukció során és lesz pénz, akkor javíthatnak a 23 kirendeltség állapotán. Addig azonban meg kell elégedni azzal, ami van. Az említett tartályok 440 hekto­liter kőbányai világos sört képesek befogadni, a három műszak alatt palackozandó mennyiséget. A sört dupla­falú tartálykocsik szállítják Kőbányáról, naponta kettőt fogad a csabai kirendeltség. Ezt azonnal át kell venni, ne álljon tovább a tartálykocsi, mert kevés van belőlük, máshová is vinni kell a fo­lyékony kenyeret. A szállítás technológiája rendkívül szo­ros, ha valamelyik kamion elromlik, újat indítanak, vagy egy kicsit várni kell egy másikra. Naponta 90 ezer üveg világost töltenek, s juttatnak el Békéscsaba és környéke üzleteibe, vendég­látó egységeibe. A kirendeltségen gyűjtik össze az üres palackokat. So­kan panaszkodnak a keres­kedők közül, hogy nem szál­lítják el időben a sörösök a göngyöleget. Rajnai Csaba egy kimutatással az ellenke­zőjét bizonyítja: rendszere­sen több üveget hoznak be, mint amennyi sört kivisz­nek. Ez úgy fordulhat elő, hogy a mások által forgal­mazott sör üvegét is ők ve­szik át. Hó végén, fizetés előtt a vásárlók több üveget váltanak be a boltokban, ember legyen a talpán, aki ezt a csúcsot le tudja vezet­ni! Kaláka — üdítő Nem bírják a kirendeltség szállítói sem, hiszen kevesen vannak, az egész kirendelt­ségen 75—80 ember dolgozik. Nagy a munkaerő-elvándor­lás, mert a munka nehéz (egy hordó sör 120 kilót is nyom!), piszkos és nem jól fizet. A félautomata töltőgép azért félautomata, mert az elején és a végén kézzel ra­kosgatják a több mint 30 dekagrammos üvegeket. Nyolc órán át ez bizony na­gyon fárasztó, nem beszélve a ládákról, a hordókról! De nem csak palackoz, forgalmaz is a kirendeltség. Az évi 180 ezer hektoliter fogadott és kiszállított sör hatvan százaléka az itt pa­lackozott világos, 11 száza­lék import, ugyanennyi a mi­nőségi, a többi hordós cso­magolású. A ki rendeltség ve­zető határozottan állítja, hogy ez a mennyiség elegen­dő. Hogy mégsem az, az fo­gyasztói szokásunkkal ma­gyarázható. Ha nincs világos sör, könnyen kijelentjük, hogy nincs sör. Mert a sör olyan, mint a cigaretta, ki milyen márkát szokott, azt keresi. No és az sem mind­egy, mennyiért. A legolcsóbb a világos, s természetes, hogy ebben a nehéz gazdasági helyzetben mindenki az ol­csóbbat keresi. Vagy ve­gyünk például egy építke­zést. A kaláka ládaszámra issza a megérdemelt üdítőt, nem mindegy, hogy világost, vagy Tuborgot.. . Túra-terv Hogy miért ennyi a kőbá­nyai világos, azt is megtud­juk. A Belkereskedelmi Mi­nisztériumban egy úgyneve­zett irányszámtárgyaláson döntik el, melyik megye mennyit kapjon. A megyei irányszámmal azután a me­gyei tanácsok kereskedelmi osztályai gazdálkodnak. A kereskedők, vendéglátók el­sősorban abba szólhatnak bele, melyik napra kérik a szállítmányt. Sokat vitatott kérdés, ho­gyan zajlik a szállítás, kik a kedves kereskedők a szál­lítók szemében. A kirendelt­ség vezetője határozottan ta­gadja, hogy bárkinek is megkülönböztetésben lenne része. Túratervet készítenek a szállítóknak, amiben azt is megszabják, hová, melyik üzletbe vigyék a megmaradt sört, ha valahol nem tudják fogadni. Nem vihetik még lakodalmas házhoz sem, csak a bélyegzővel rendelke­ző egységhez. Ha valaki sza­bálytalankodik, és máshol rak le néhány ládát, maga látja a kárát. A különben nem magas fizetést szépen kiegészítő természetbeni jut­tatástól, a havi «ötven liter sörtől esik el, három hóna­pon keresztül. Nem éri meg kockáztatni! A másik kérdés: isznak-e munka közben a gép mellett állók, rakodók? Rajnai Csa­ba erre is magabiztos „nem”- mel felel. Syakorta szon­dázzák a dolgozókat, a saját érdekükben, mert hiszen bal­esetveszélyes helyen dolgoz­nak. Az újakat próbaidőre veszik fel, akkor könnyen kiderül, ki jött hozzájuk dol­gozni és ki sörözni. Ez utób­biaktól hamar megszabadul­nak. Milyen az idei nyár a sör­gyáriak szempontjából? Nem túl jó, mert a hűvös időben kevésbé fogy a sör, ezt el­sősorban az importált áru forgalmán érezni. És azt is el kell adni, mert így telje­sítik a tervet. Az utóbbival egyébként most, nem sokkal a félév zárása után jól áll­nak a csabaiak. Ehhez ter­mészetesen az is hozzájárult, hogy vállalati gmk-t alakí­tottak, amelynek tagjai szombatjukat áldozzák a töl­tésre. Igaz, a műszakonként kapott 500—600 forint meg­éri a dolgozóknak és a gyár­nak is. És végül még egy kérdés: lesz-e több világos? Nem várható, mert az említett irányszám érvényes marad. Mindenesetre egyet kell ér­tenünk a Békéscsabán lakó kirendeltségvezetővel: ha rajta múlna, a megyeszék­helyre juttatna többet a fo­lyékony kenyérből. M. Szabó Zsuzsa Zajos és sok figyelmet igénylő munka a palackozás Fotó: Fazekas László

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents