Békés Megyei Népújság, 1984. július (39. évfolyam, 153-178. szám)

1984-07-29 / 177. szám

1984. Julias 29., vasárnap SPORT SPORT SPORT Los Angelesből jelentik Boskovics Jenő, Kozák Mi­hály és Bokor Pál, az MTI tudósítóitól: ALAPSZABÁLY- MÓDOSÍTÁST FONTOLGAT A NOB A Nemzetközi Olimpiai Bi­zottság 88. ülésszaka zárul­tával sajtóértekezletet tar­tottak. Ezen szó esett Líbia visszalépéséről is. Ismert, hogy három, az észak-afrikai országból tudósítani szándé­kozó újságíró ellen az ame­rikai hatóságok olyan intéz­kedéseket jhoztak, melyek megakadályozták beutazásu­kat. Ezután Líbia hivatalo­san bejelentette, hogy nem vesz részt a játékokon. A sajtótájékoztatón el­hangzott: az eset kapcsán a Nemzetközi Olimpiai Bizott­ság alapszabály-módosítást fontolgat. Olyan változtatá­sokat eszközölnének, melyek hasonló esetben lehetővé ten­nék a NOB közbelépését a rendező ország hatóságainál. Juan Antonio Samaranch, a NOB elnöke energikusan cáfolta, hfigy a NOB-ot az amerikai hatóságok tájékoz­tatták volna a líbiai újság­írók állítólagos „terrorista múltjáról”. A NOB, amely sportolók és sportvezetők esetében illetékes a közbe­lépésre, és fenntartja a jo­got annak eldöntésére, vajon részt vehet-e sportoló vagy vezető az olimpián, ezúttal nem tudta megakadályozni a líbiai újságírók amerikai ví­zumának megtagadását. Samaranch szavaiból azon­ban világosan kitűnt: NOB- körökben önkényesnek tart­ják a rendező ország hatósá­gainak eljárását. A sajtóértekezleten panasz hangzott el a tudósítók ré­széről. Azt nehezményezték, hogy a biztonsági intézkedé­sek miatt teljesen elszigetelik őket nemzeteik sportküldött­ségétől. A rendezők nevé­ben Peter Ueberroth, a szer­vező bizottság elnöke más választ nem tudott adni a sajtóértekezleten, mint: ,,A szervező bizottságnak nincs hatalma a biztonsági szolgá­latok felett”. VASTAPS A HILTONBAN A MAGYAR FŐTITKÁR TISZTELETÉRE A Nemzetközi Súlyemelő Szö­vetség (IWF) pénteken tartotta ez évi kongresszusát a Los An- geles-i Airport Hiltonban. A szövetség i22 tagországából 68 nemzet küldöttei jelentek meg, s reggeltől estig tanácskoztak, döntéseket hoztak. Megtárgyalták az 1985. évi nagy versenyek lebonyolítását, és meghallgatták a szervezők je­lentését. A jövő évi felnőtt VB-t a svédországi Sjödertelje rende­zi meg augusztus 23. és szep­tember 1. között, az ifjúsági VB TudósftAink figyelmébe! Július 29-én, vasárnap 17 órai kezdettel rendezik meg a labdarúgó MNK 4. fordu­lóját. Kérjük tudósítóinkat, hogy a mérkőzéseredménye­ket a szokásos módon, a 27-844-es telefonszámon, vagy a 83-312-es telexszámon, hét­főn délelőtt adják le a sportrovat számára! és EB házigazdája a skóciai Edinburgh lesz június 24—30. kö­zött, míg a Világ Kupa-gála színhelye Monte Carlo, október 19-én. A felnőtt EB-t május 19 —26. között a lengyelországi Katowice bonyolítja le. Ezután tartották meg az ese­dékes választásokat. Már előre nyilvánvaló volt, hogy a követ­kező négy esztendőre is az osztrák Gottfried Schödl marad az elnök és a magyar dr. Aján Tamás a főtitkár. Az amerikai Clarence Johnson, aki Schödl előtt hosszú éveken át betöltötte ezt a tisztséget, állt elő a javas­lattal: — A súlyemelés világszerte óriási mértékben fejlődik, és ez nem kis mértékben köszönhető az IWF két kiváló irányítójá­nak, Schödl elnöknek és Aján főtitkárnak. Javaslom, kérjük őket a tisztség további elválla­lására, s kívánjuk nekik, hogy az eddigihez hasonló hozzáér­téssel és lelkesedéssel dolgozza­nak a világ legnagyobb sport- szövetségei közé emelkedett IWF és a sportág további felvi­rágoztatásán. Johnson szavai után vastaps tört ki a Los Angeles-i Hilton­ban, 68 ország küldöttei lelke­sen, egyöntetűen nyilvánítottak véleményt. — A súlyemelés még tovább fejlődik majd, újabb tömegeket nyer meg — mondta ezután Aján Tamás. — A kontinenseket te­kintve már nincs fehér folt, az a törekvésünk, hogy a földré­szeken belül se legyen. Remé­lem, hogy megbízatásom újabb négyéves szakaszában tovább emelkedik a tagországok szá­ma. További magyar vezetők meg­erősítették tisztségüket. így Dus- ka Emil 1976-tól továbbra is az IWF titkára, dr. Bártfai Ede pe­dig 1978-tól újabb esztendőkre az orvosi bizottság tagja. A kongresszuson bejelentették, hogy a vasárnap kezdődő olim­piai súlyemelő viadalon 57 or­szág 216 versenyzője indul. GROSS NEM ÁLLT KÖTÉLNEK Az olimpiai úszóstadionban vasárnap négy szám bajnokava­tásával kezdődik az ötkarikás játékok egyik legrégebbi ver­senyágának, az úszásnak a mos­tani sorozata. A 29 szám több­sége sokesélyes, s csak kevesen vannak, akikre illik a megálla­pítás : abszolút favoritok. Ezek közé tartozik a 20 esztendős nyugatnémet Michael Gross, aki eddig két egyéni világ- és 4 Eu- rópa-bajnokságot nyert; öt vi­lág- és 12 Európa-csúcsot dön­tött meg (a váltókat is beszá­mítva) ; a 200 m gyorson 1:47.55 perccel, a 200 m pillangón pedig 1:57.05 perccel világrekorder, a 100-as pillangón 53.78 mp-cel Eu- rópa-csúcstartó. Los Angelesben a frankfurti születésű, közelmúltban érettsé­gizett fiatalembernek máris ajánlatot tettek: szívesen lát­nák az államok valamelyik egyetemén és természetesen úszócsapatában — mondták a 201 cm magas fiatalembernek, s ,,mellékesen” azt is hozzátették, hogy nem járhat rosszul. — Mindig csak dollár és dol­lár, ez az ember idegeire megy — mondta Gross. — Nekem na­gyon jó otthon, és a hónapon­ként kapott 250 márka, amelyet a szövetség utal ki a számomra. Egyébként sem kívánkozom az Egyesült Államokban maradni, nekem cseppet sem tetszik az itteni életforma! Gross első lehetőségét vasár­nap használhatja ki — a 200 m gyorson. Ma A mai nap kiemelkedő Bé­kés megyei sporteseménye. LABDARÚGÁS. Az MNK 4. fordulójában a következő párosításban lépnek pályára a csapatok: Csorvas—Oros­házi MTK, Nagyszénás— Gyulai SE, Szeghalom—Bé­kés, Medgyesegyháza—Ha­tárőr Dózsa SE (valamennyi találkozó 17.00 órakor kez­dődik). A Belkereskedelmi Szállítási Vállalat szegedi üzeme orosházi munkahelyre FELVÉTELRE KERES B, C, E kategóriás jogosítvánnyal rendelkező gépkocsivezetőket. Jelentkezni lehet: Orosháza, Gyártelep u. 2. KUNSÁG ÉVKNV, Király Mihálynál. Levélben: BSZV, Szeged, Fonógyári út 6. (6728) Telefon: 13-810. „Nekünk nincs szégyenkeznivalónk” Varázslatosak a sportmúlt emlékei Fővárosunkban, a Népstadiontól kőhajításnyira áll a sportszövetségek székhaza. Az épület falán egy táblát fe­dezhet fel az arra járó, melyen fekete alapon, arany be­tűkkel ez áll: Magyar Testnevelési és Sportmúzeum. Aki ide belép, az impozáns kiállítóteremben, a tablókon sportéletünk kiválóságainak képmását fedezheti fel, a tárlókban nemesfémből ötvözött érmek, tiszteletdíjak csil­lognak. A meghitt hangulatú, tanácskozásokra is alkal­mas vetítőterem vásznán a sportmúlt izgalmas pillana­tai pergethetők le. És aki a tárlatvezetőt hallgatja, megtudhatja: a múzeum birtokában tömérdek, ezrekre rúgó trófea, csak hatjegyű számmal kifejezhető fotó­anyag és dokumentum van. Mielőtt dióhéjban ismertet­nénk e rangos kultúrtörténeti intézmény múltját, leg­főbb célkitűzéseit, essen néhány szó a sportmuzeológiá- ról. tősebb állomásait, legjobb­jaink szereplését a világver­senyeken. Közel két tucat sportág történeti emlékeit nézhette meg itthon és kül­földön jóval több, mint fél­millió érdeklődő. A kiállítás anyaga eljutott Irakba, Ghánába, Chilébe, Indonéziá­ba, Iránba, Ausztráliába, Finnországba, a szocialista államokba, és egész sor nyu­gati országba. 13 megyében kutató csoport msmmmmmmmmmm bák, gyűjtemények létreho­zásának lehetőségeiről. — Még 1970-ben hazánk 13 megyéjében létrehozták a sporttörténeti kutatócsopor­tot, ezek munkához is lát­tak, majd lendületük egy idő után kifulladt. Az utóbbi években viszont örvendetes fellendülés tapasztalható. A szervezeti keretek szélesíté­sét jelentheti az, ha egyesü­leti, városi-megyei gyűjtemé­nyek állnak össze, állítanak emléket a rég- és közelmúlt legjobbjdinak, s bizonyítják a testkultúra fejlődését — mondotta befejezésként Ba­konyi Károly. Csaknem száz esztendővel ezelőtt, az újkori olimpiai játékok megrendezése, a sport növekvő társadalmi szerepéből adódóan, idősze­rűvé vált a sportmúzeumok létrehozása. Európában 40 intézmény Az első effajta intézmény 1902-ben Bernben alakult, és a svájci hegymászás történe­tét mutatta be. Kezdetben — mivel az alapítást gazda­sági kérdések befolyásolták — elsősorban exkluzív klubok, tehetős mecénások hoztak létre gyűjteményeket. Noha manapság az Egyesült Államokban 60, Kanadában 15 sportmúzeumot tartanak számon, érdekes módon az elsőt csak 1932-ben hozták létre a New Port-i golfra­jongók. A tengeren túlon el­sősorban a kosárlabda, a baseball, a golf, a jégkorong, és az amerikai futball gyűj­teményei a legnépszerűbbek. Érdekes, hogy amíg Európá­ban 40 intézményt tartanak számon, addig Dél-Ameriká­ban csak Brazília és Argen­tína, Ázsiában pedig csak Japán büszkélkedhet sport­múzeummal. Említést érde­mel, hogy a világ csaknem százhúsz effajta intézménye közül több, mint a fele csak egy sportágra, témakörre specializálta magát. Ezek­ben a korcsolyázás, sízés, ke­rékpározás, a sportlövészet, krikett, a horgászás, a tenisz, és a már említett sportágak díjait, emléktárgyait gyűj­tötték össze. A szocialista országok sportmúzeumai alapvetően különböznek a nyugati orszá­gokban találhatóktól, ame­lyek zöme közadakozásból tartja fenn magát, vagy pe­dig magánkézben van. Ä né­pi demokratikus államok in­tézményei nemcsak egy sportágat mutatnak be, ha­nem demonstrálják azokat a tudományos módszereket is, amelyek előreviszik a tö­meg- és élsport fejlesztését. Különösen a varsói és a prá­gai múzeum híres, de — mi­ként arról később majd szó esik — nekünk sincs szé­gyenkeznivalónk. Hajós, dr. Mezé, Kozma hagyatékai Hazánkban már a millen­niumi kiállításon ott voltak a sporttal — főként a turisz­tikával kapcsolatos — tár­gyak. 1900-ban a Magyar At­létikai Club ünnepelte kiállí­tással egybekötött negyed­százados fennállását. Három év múlva torna-, 1926-ban a Nemzeti Múzeumban sport­történeti kiállítást rendeztek. Ezt követően vetődött fel egy gyűjtemény létrehozásának gondolata, amelyet azonban csak a Testnevelési Főiskola tett magáévá. A szorgos ku­tatómunka sajnos, hiábavaló­nak bizonyult: a főiskola há­zi múzeuma a háború mar­talékává vált. A felszabadulás után, 1954- ben a Testnevelési Tudomá­nyos Tanács égisze alatt kez­dődött meg a mai intézmény alapjainak lerakása. Hosszú évekig gyűjte­ményenként gyarapodott a magyar sport emléktára, 1969-től viszont már szak­múzeumi keretek között folyt a munka. Tudományos ala­pokra helyezték a kutatást és a további gyűjtést is. Tíz év­vel ezelőtt vált az OTSH ön­álló intézményévé, és 1977. március 1-én költözött je­lenlegi, Dózsa György úti helyiségeibe. Az évtizedekig tartó alkalomszerű, és másfél évtizedes tudományos mun­ka eredménye, hogy 3 és fél ezer érem, plakett, tisztelet­díj gyűlt össze, ötven film, 50 ezer fotó, közel kétszáz­ezer negatív őrzi a rég- és közelmúlt eseményeinek leg­érdekesebb pillanatait. A múzeum kapott, s vásárolt emléktárgyakat, és legféltet­tebb kincsei közé tartozik — többek közöt — az olim­piai bajnok Hajós Alfréd, dr. Mező Ferenc, Kozma István hagyatéka, Kerezsi Endre jel­vénygyűjteménye, Phobuda Tibor fotóarchívuma, önálló és vándorkiállításaikon be­mutatták az olimpiai mozga­lom, a szocialista országok testkultúrájának fejlődését, a sportbélyegeket, a gyerme­kek sporttémájú rajzait, a magyar testkultúra legjelen­A testnevelési és sportmú­zeum azért alakult, hogy a sikerekben oly gazdag ma­gyar sport dokumentumait összegyűjtse, gondozza és feldolgozza. Kiállításain megőrizze az emlékeket, és serkentse a sport minél ben­sőségesebb megismerését — hangsúlyozta tájékoztatójá­nak bevezetőjében Bakonyi Károly igazgató, majd vázol­ta az intézmény hármas fel­adatát. Ezek közül az első a gyűjtemény gyarapítása, különösen a ritka és nagy­értékű tárgyak megszerzése, a közgyűjtemény számára. A második: a tudományos te­vékenység, 46 sportág és az egyetemes testnevelés törté­netének leírása. Az adatbank, a levéltár létrehozása. Idő­rendi sorrendbe rendezték a sportélet 3 és fél ezer esemé­nyének leírását, hogy a kuta­tók könnyen hozzáférhesse­nek az anyagokhoz. Az in­tézmény biztosít helyet tudo­mányos előadássorozatok megtartásához, ide futnak be az „Ezüst gerely” művé­szeti pályázat alkotásai. A múzeum harmadik feladata, az önálló és közös kiállítá­sok rendezése, szervezése, nagy eseményekhez kapcsoló­dó szórólapok, kiadványok megjelentetése. Az igazgató kitért arra: „a magyar sportmuzeológu­sok nemzetközi elismerésé­nek bizonyítéka az, hogy hat évvel ezelőtt Budapesten rendezték meg az első euró­pai sporttörténeti és infor­mációs kongresszust. Tizen­hat ország képviselői tár­gyaltak arról, hogyan lehet kidolgozni a sportmuzeoló- gia egységes rendszerezési el­veit". A továbbiakban szó esett az országjáró vándorkiállí­tások megszervezéséről és a területi, egyesületi emlékszo­Szarvas, Orosháza az élen Megyénk sportmúltját ed­dig jórészt csak egyesületi gyűjtemények demonstrál­ták, . nagyobb kiállítás meg­rendezésére csak a gyulaiak vállalkoztak. Miután döntés született a Viharsarok test­kultúráját bemutató, átfogó, történeti mű megírásáról, a megyei testnevelési és sport- hivatal 1982. április 3-án eze­ken a hasábokon sportdo­kumentumokat kérő felhí­vást adott közre. Kérték új­ságcikkek, ügyiratok, plaká­tok, oklevelek, műsorfüzetek, röplapok, fényképek, tárgyi emlékek, jegyzőkönyvek, já­tékosigazolványok összegyűj­tését. A szervezők azt ter­vezték, hogy a beérkezett dokumentumokat 1983-ban kiállításon mutatják be Bé­késcsabán. Bár a felhívást valamennyi megyénkben egyesület megkapta, a kiál­lítás terve csak terv maradt. Mindössze néhány egyéni gyűjtő ajánlotta fel kollek­cióját. Azt viszont örömmel írhatjuk le, hogy a tanul­mánykötet kéziratlapjai egy­re inkább gyűlnek, a szer­kesztő, dr. Kun László író­asztalán, és két városunkból is figyelemre méltó híreket kaptunk. Szarvason a 74 éves Velenczei György ok­tóberben szándékozik bemu­tatni közel 500 fotóból álló, Szarvas sportéletét bemutató gyűjteményét. Orosházán, ahol a városi sportosztály lelkes és hozzáértő munka­társai már évekkel ezelőtt lerakták a sportmúzeum alapjait, nagyszabású kiállí­tásra készülnek. A jövő év első felében a Szántó Ko­vács Múzeum falai között mutatják be a város sport- történetét, a nagyközönség elé tárva több mint száz egykori versenyző emlék­tárgyait, az országos hírű sportvezető, Fehér J. István dokumentumait, a kilencsze­res magyar bajnok teniszező, Sass Márta tiszteletdíjait, a főiskolai világbajnok úszó, Flór László aranyérmét. A tablókról majd visszanéznek a látogatókra a ma oly nép­szerű, vagy már elfelejtett sportágak legjobbjainak fo­tói. A tárlókban, vitrinek­ben ott csillognak majd a győzteseknek átadott jelvé­nyek, kelyhek, érmek. A jóslás nem kenyerünk, de azt biztosra vesszük: a veterán szarvasi sportvezető magángyűjteménye, és az orosházi relikviák bemutatá­sa osztatlan elismerést vált majd ki a sportbarátok és a szakemberek körében, mert a sportmúlt emlékei — va­rázslatosak ! Machalek István Archív fotónkon két vendég, és a házigazda, a Magyar Test- nevelési és Sportmúzeum kiállítótermében. Jobbról: Bakonyi Károly, az intézmény igazgatója, Takács Mónika, a Magyar Hét munkatársa és Szántó György, a Képes Sport volt fő­szerkesztő-helyettese BÉKÉS MEGYEI Az MSZMP Békés megyei Bizottsága és a Békés megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: Enyedi G. Sándor. Főszerkesztő-helyet­tes: Seleszt Ferenc. Szerkesztőség: Bcs. Pf.: 111. Munkácsy u. 4. sz., 5601. Tel.: 27-844, főszerkesztő: 21-401. Kiadja a Békés megyei Lapkiadó Vállalat, Bcs. Pf.: 111. Munkácsy u. 4. sz., 5601. Telefon: 27-844. Felelős kiadó: dr. Árpást Zoltán. Tele­fon: 26-395. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a hfrlapkézbesftő postahivataloknál és a kézbesítőknél. Előfizetési díj: egy hónapra 34 Ft, egy évre 400 Ft. Kner Nyomda lapüzeme, Bcs., Szerdahelyi u. 2/A, 5600. Vezérigazgató: Háromszék! Pál. INDEX: 25054 ISSN 0133—0055 Kéziratokat, képeket nem őrzünk meg és nem küldünk vissza.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents