Békés Megyei Népújság, 1984. július (39. évfolyam, 153-178. szám)
1984-07-29 / 177. szám
1984. Július 29., vasárnap o EHJEEiEJ — Régen a kereskedő a termőföldön alkudott az árura — mondja sóhajtva egy kertészdinasztia sarja az egyik üzletben, miközben a káposztájára vevőt keres. — Terem több száz kiló. Nem szerződtem senkivel, itthon eladom napi áron. Tavaly a krumpli volt a jó cikk. Nyolc-ötvenért adhattam kilóját. Az idén 6—800 kilót várok a földből. — Milyen a gazdálkodás mérlege? — A bevétel úgy 40 ezer tisztán. Nem panaszkodhatok, de dicsekvésre sincs okom, rengeteg bosszúságot okoz a vetőmag, kétszeres biztonsággal kell vásárolni, mert fele nem kel ki. A másik, hogy mindenféle magvakat — sok külföldit is — árulnak az üzletek, de az eladók sokszor nem ismerik az árut, nem tudnak pontos információkkal szolgálni. Alkalmi ismerősöm név nélkül mondja mindezt. — Mert, tudja, munka mellett csinálom. Nem kellenek nekem az irigyek, mert sokan csak a hasznot fogadnák el, a kertbeni munkát nem látják. — Az én nevem se fontos — toldja meg az egyik zöldségkereskedő, aki péntekre 40 fej káposztát rendelt. — Általában vevőre talál a termékeivel? — kérdem a kertészt. — Ha nagyon elaprózódnak a rendelések, akkor sok megy kárba, a vége megvénül, eső híján elszárad. — A szerződés nem megoldás? így sem kap sokkal többet érte. — így, ha. nem tetszik az ár, nem adom oda, bár ösz- szességében sem járok olykor sokkal jobban, de rajtam senki ne gazdagodjon meg. Látva rajtam, hogy értet- lennek mutatkozom, elmagyarázza : — Itt most 4,80-at ígérnek, ha szerződtem volna, kisebb árat kapok érte. Ügy tudom, hogy az ide hozott káposztát körülbelül 6 forintért árulják szombaton. Ahogyan tapasztaltam, rendszeres szállítói vannak az üzleteknek, öt-hat termelő hoz zöldséget, gyümölcsből is gyakran kisebb meny- nyiséget, hogy frissebb, szebb legyen az áru. Az elmúlt években láttunk még különbséget az állami és magánboltban a zöldség és gyümölcs frissesége, minősége között, az utóbbi időben ezek a különbségek nem olyannyira szembetűnőek. A szerződéses viszonyt egy kora reggelen ismerhettem, meg. Az ÁFÉSZ egytonnás kis teherautójával indultunk Kétsoprony—Csorvás Alsó —Csabaszabadi községekbe uborkát felvásárolni. Azon a pénteki napon sem sok terméket kínáltak megvételre. A konzervgyári szabvány értelmében kötött szerződés alapján az első- 8, a másod- 5,20, a harmadosztályú uborka 2,50-et ért. — Ez nem sok pénz, de hétfőn, szerdán, pénteken jön az ÁFÉSZ-felvásárló és elviszi a termést. Nekünk — mondja Karkus János és Zelenyánszki János — a hobbikertünkben több terem, mint a családi fogyasztás. Tudja — fordul felém Karkus János — az, hogy helyben fizetnek, nem közömbös, ha utazni kellene piacot keresni, akkor sem járnék jobban. Az egész körúton 250 kiló uborkát vásároltunk fel. Késik az uborka, nem kap elegendő csapadékot, napot, hideg van rá. Tavaly ilyenkor már uborkadömping volt, most még csak a kezdetéről beszélhetünk. — Megkérdezzük az ÁFÉSZ-boltot, kell-e uborka — mondja Fodor József, az ÁFÉSZ felvásárlója. A boltban nem fogy az uborka 10 forint kilónkénti áron, de ennyivel a konzervgyárba sem érdemes menni, ez ott nem tétel. A ZÖLDÉRT-telepen szívesen fogadták a kis mennyiséget. Kilónként 6 forintot adtak a pár órája az 5,20-ért és 2,50- ért felvásárolt termékért. — Ezt a boltokban menynyiért látjuk viszont? — faggatom az átvevőt. — Hétfőn kezdjük árulni, 9 forintért.------—------------------------------------------------------------S ok kiskertben sok a veszteség, az olyan termékfelesleg, ami növelné más családok zöldségfogyasztását. Ám sokan nem adják oda pár forintos áron, hogy az üzletekben megduplázott, trip- lázott áron vásárolhassuk meg. S nem is mindenki piacol, vagy kereskedik árujával. Az 1976-ban született minisztertanácsi rendelet ösztönzi a termeltetést, szabályozza a forgalmazást. Egy- re-másra szaporodnak is a kiskertek megyeszerte, mégsem olcsóbb a zöldség-gyümölcs az üzletekben. Pedig a tapasztalatok szerint az 5-6 éves kertekben túltermelés mutatkozik, több terem, mint amennyit a család elfogyaszt. De nem adja el 2,50-ért az uborkát, mert ráfizet. Ha mégis eladja, az már legalább 9 forintos lesz a boltban. Olyan csatornákon keresztül drágul, mint az ÁFÉSZ, meg a ZÖLDÉRT. A termelő dolgozott vele, az ÁFÉSZ elvitte, és azonnal 50 és 100 százalék közötti haszonnal adta tovább. Nem saját üzlethálózatában értékesíti,'mert a szűkös üzlethálózat telített. Így egy újabb közvetítőhöz áramlik az áru, ahonnan ismét 50— 100 százalékos haszonnal távozik a kereskedelmi hálózatba. Az is hozzá tartozik a tapasztalatcsokorhoz, hogy a közvetítők nem a nagy forgalomban,' hanem a nagy haszonban érdekeltek. Sőt, az egytételes eladás a leginkább megfelelő értékesítési forma számukra. A kiskertekben való hasznos időtöltés mellett az értékteremtés is fontos. Kívánatos lenne a lakosság zöldség-gyümölcs fogyasztásának növelése. A legfőbb gátat az ár jelenti, mert a haszon nem a termelőnél csapódik le, aki megdolgozott érte, s így nem is várható, hogy növekedjék az árualap a területről. Pedig ha jól- meggondoljuk, innen származik a zöldségfélék 50 százaléka ma Magyarországon. Elgondolkodtató, hogy miért nem éri meg a termelőknek saját értékesítő hálózatot teremteni, vagy a nagyobb zöldségtermelő üzemeknek saját üzleteket létrehozni ? Sok megtermelt növény megy így veszendőbe, ami a fogyasztást növelhetné, és általa egészségesebben táplálkozhatnánk. Számadó Julianna Szabálysértések Gyulán Mennyi az az egy korsó sör? Az elmúlt év októberében lépett életbe a szabálysértések módosításáról szóló jogszabály. A régi törvény szerint a tulajdon elleni cselekményeknél ezer forint volt a szabálysértések felső határa. Az új rendelkezés ezt 2 ezer forintra módosította. Aki tehát 2 ezer forint feletti értéket tulajdonit el, már bűncselekményt követ el. De a rendelkezés duplájára növelte — tízről húszezer forintra — a szabálysértésekért kiszabható bírságot is. Gyulán az elmúlt évben 334 szabálysértési feljelentés érkezett a városi tanácshoz, önmagában ez a szám még nem tűnik soknak, de ha azt is hozzátesszük, hogy 70-nel több, mint egy évvel korábban volt, akkor már más lesz a véleményünk. Az idei év első hat hónapjának statisztikai kimutatásait Gyulán még nem összesítették, de az elmúlt két év tendenciái — az eddigi adatok szerint — változatlanul érvényesek. Legtöbb szabálysértést a különböző tulajdonok ellen követték el. Jelentős a tűz- rendészeti előírások megszegése, a csendháborítás, a vásárlók megkárosítása, az egészségügyi, köztisztasági és mezőgazdasági szabálysértések száma. Németh Zoltán, a gyulai Városi Tanács V. B. szabálysértési előadója a legjellemzőbb szabálysértések elmúlt két és fél évi alakulásáról a következőket mondta: — A tulajdon elleni bűn- cselekmények zömét a bolti lopások teszik ki. Évről évre nőtt a külföldiek által elkövetett bolti lopások száma. Tavaly az összes bolti lopás több mint 10 százalékát külföldi állampolgár követte el. Sajnálatosan emelkedett az orgazdasági szabálysértések száma is. Egyesek olyan értéket vesznek meg, amelyekről tudják, hogy lopott áru. A mezőgazdasági jellegű szabálysértéseknél leggyakoribb a más földjén való legeltetés. Tavaly hatan honvédelni, polgári védelmi szabálysértést követtek el, a honvédelmi bejelentési kötelezettségüket mulasztották el. Például megváltozott a családi állapotuk, iskolai végzettségük, munkahelyük, vagy az egészségi állapotuk. Mindezeket be kell jelenteni a helyi tanácsnál. Aki nem teszi, 3 ezer forintig terjedő pénzbírsággal büntethető. Sajnálatos, hogy egyre több a közterület-rongáló, és az olyan ember, aki fittyet hány a köztisztaság megóvására. Belőlük évről évre több van. Parkrongálást követnek el azok a gépkocsivezetők, akik füvesített területen várakoznak. Gyulán, a várfürdő környékén jellemző, illetve a fürdőhöz közeli utcákban. Sok gyulait kellett azért megbüntetni, mert Békéscsabára labdarúgómeccsre mentek, és a pálya közelében levő füves területen parkoltak. Nekik is 3 ezer forintig terjedő pénzbírság lehet a „jutalmuk”. Az egészségügyi és közterület-szennyezési szabálysértések nagy része a közterület-szennyezésből ered. De olyan esetek is vannak, hogy például a fagyialtos utcai ruhában, vagy atlétatrikóban méri az áruját. Ha valaki feljelenti, akkor akár 5 ezer forint bírság is kiszabható. Visszatérve a közterület szennyezésére. A tanácshoz beérkezett feljelentések egészen biztosan csak az esetek töredékéről adnak számot. Például a szennyvizet kivezetik az utcára, kiöntik a járda melletti fűre, az olajat egyszerűen leengedik, és slaggal szétcsapják, a kerti gyomnövényeket kihordják az utcára, és akkor még nem beszéltünk a különböző illegális szemétlerakatokról. Mindezeknek a sajnálatos eseteknek az elszaporodása arra késztette a városi tanács műszaki osztályát, hogy az eddigieknél rendszeresebben és nagyobb szigorral ellenőrizze a közterületeket. Várható, hogy a jövőben ezért szaporodni fog a helyszíni bírságok, és az ilyen jellegű szabálysértési eljárások száma. A szabálysértések különböző válfajain végigtekintve, egy-két adatnál érdemes még elidőzni. Meglepő, de árdrá- gítási, illetve közellátási szabálysértést ■ két és fél év alatt senki sem követett el! (Nem jelentettek föl senkit.) A vásárlókat az adatok szerint 1982-ben ötször, ’83- ban pedig tizenháromszor károsították meg. Mondani sem kell, a valóságban ennél lényegesen többször. De mi, vásárlók — azok, akik fizetünk az áruért, szolgáltatásokért — elfelejtettük tapasztalatainkat egy-egy szabálysértési feljelentéssel kifejezni. — Tagadhatatlan, hogy a különböző vendéglátóipari egységekben javult a kiszolgálás minősége, udvariassága stb. De egy valami nem. Nevezetesen a csapolt sör kimérése. Szinte nincs olyan hely, ahol egy korsó sör fél liter sört jelentene. Ha esetleg szól az ember, akkor a csapos elmagyarázza, hogy nem a sörnek kell fél liternek lennie, hanem a habnak kell csak elérni a hitelesítő jelet. Mi erről a véleménye? — Az egy korsó sör az azt jelenti, hogy fél liter sör. Ha a hab leszáll, és a sör nem éri el a hitelesítő jelet, akkor a csapos hamis mérést követett el! Ez 10 ezer forint bírsággal sújtható. Ha a vevő ilyet tapasztal, két tanút odahív, akik tanúsítják, hogy egy ujjnyi sörrel kevesebbet kapott. Beírják ezt a vásárlók könyvébe, és feljelentést tesznek a tanácsnál. De ugyanez a helyzet a bolti pénztárosoknál is. Ha a vevő észreveszi, hogy kedvenc közértjében mindig egy-két forinttal többet számolnak, az előzőhöz hasonló feljelentést tehet. A megítélés ugyanaz. A fent ismertetett szabály- sértések bizonyítják, hogy az elmúlt időszakban nem javult, hanem romlott az állampolgári fegyelem. Nem figyelünk oda közös dolgainkra, értékeinkre. Sokszor saját magunk pénztárcáját is károsítjuk, amikor elnézzük, hogy egyszerűen „átvágjanak”. Lovász Sándor Bronzszobrok Békésen Kiss Nagy András kiáilitása Nem csapott nagy-' reklámot a békési múzeum Kiss Nagy András kiállításának. A Kossuth-és Munkácsy-dí- jas Érdemes művész — aki egyébként megyénk szülötte — megnyitó, plakát és katalógus nélkül maradt. Pedig a mester nem „elfekvő” kisplasztikáit küldte el Békésre. Egyéni, izgalmas próbálkozásait, sikeres emlékműterveit éppúgy megismerhetjük, mint küszködéseinek zsákutcáit. Niké Kiss Nagy András szinte minden szobra és érme a tömeg, az anyag igézetében született. Ami szép a bronzból kihozható, az mívesen megvalósul műhelyében. A művészt gyakran hidegen hagyja a végeredmény: csak a forma és a szobrászat kifejezőeszközeinek megújítása érdekli. Ami a békésiek számára különösen érdekes lehet, hogy látható a Békésnek készített emlékmű afféle előképe, korai változata is. Ez a Niké dekoratívabb, görögösebb és mindenképp közérthetőbb, mint békési változata. Ugyancsak emlékműterv az Aranybulla 750 éves évfordulójára készült Mementó II. A Székesfehérvár felé vivő gyorsforgalmi út mellé tervezett mű formáját meghatározza a környezet, s a „láthatóság mikéntje”. A földbe szúrt hatalmas kard már messziről kívánja figyelmünket, s a formát az elhaladó is jól érzékelheti. Nehéz küzdelemről, országalapító nagy tettekről tanúskodnak a félelmes fegyver csorbulásai. A földbe szúrt kard a harc végét jelképezi, s nyugodt jelenléte biztonságot ad. A kiállítás látogatóinak hamar feltűnik, hogy a művész szobrain milyen gyakran tűnik fel a gömbsüvegtorma. Ez egyrészt alkalmas a figurák és a tárgyak viszonyának megfogalmazására, másrészt érdekes kon- vex-konkáv formajáték, s — főleg az érmeken — egy sajátos dekorativitásra való törekvés. A Kis harcos öt változata afféle dinamikai tanulmány. A pajzsa mögé rejtezkedő, erejét végsőkig megfeszítő ember alaktalan tömeggé válik, szinte alig sejthető, azonosítható. A pajzs viszont túl nyugodt forma a küzdelem megjelenítésére. Ezért itt a küzdelem jóval inkább az anyaggal és a kifejezőeszközökkel folyik. A Kis harcosban tanulmányozott mozgás a legmegfoghatóbb az ötödik figurában, vagyis a földre esés pillanatában. A Spartacusban ezért is érzem sokkal megfogalma- zottabbnak a szobor minden gondolatát. A bukásában ábrázolt hős óriásin elnyúló testét már alig védi a kicsivé zsugorodott pajzs. A legyőzhetetlen erő elfáradt, a földre hanyatló test homorulatái valósággal szívják magukba a halált. A Hérosz pajzsa viszont megingathatatlan védelmet nyújt. A görögös redőzetű erőt, szárnyalást sugárzó alak másik oldalán egy alar- mírozott belső áll örök készenlétben. A harmónia csak így fenntartható, a biztonságnak ára van. A gömbsüvegforma az Április című szobron esernyő képében tűnik fel. Az esernyő különös eleganciát ad a szemből nőies jelenségnek. Ám ez a vonzó figura oldalról elveszti szépségét: nagy- testűsége nem utalhat sem egy erőteljes nőalakra, sem „áldott állapotra”. Lehet, ha más a cím, az megmagyarázza a két nézet közötti különbözőséget. így azonban az április szó inkább egy tavaszi vágyakozó kiülést, az esernyő által pedig tetszeni akarást sugall. Ezt csak a szobor elölnézete tükrözi. Kiss Nagy András érmei a kiállítás legizgalmasabb, leglátványosabb, s talán legértékesebb művészi teljesítményei. A Krúdy-érmek technikai megoldását, hogy az éremre egy idegen anyagi minőség kerül, egy tükörkeret, egy kulcslyuk, egy leomló ruha jelzéseként, nemcsak különlegesen dekoratív, formai játéknak érzem, de találóan stílusos újrafogalmazásának Krúdy világának. A Dunánál című érmen már nyoma sincs ennek a nosztalgikus hangulatnak. Nem is lehet, hiszen József Attila világa mentes ettől. Nem hiányzik viszont ebből az éremből sem a líraiság. A rakodópart alsó kövén ülő férfit már méreteinél fogva sem ábrázolhatja az érem. Ábrázolja viszont mindazokat, akikben ott élnek a híres vers gyötrelmei. A parton ülő gondolkodónak nincs tükörképe. Nincs * is szükség tükörképre. így kívánja ezt az érem tartalma, hiszen nem narcisszikus vízparti befeléfordulásról, hanem a tágas világ megértésének szándékáról, belső világunk megismeréséről szól az érem, s ezt kívánják a mű formai arányai is. Ugyancsak az őselem, a víz a főszereplője két másik éremnek. A Forrás az elvegyülés filozofikus fogalmának képi megteremtése. A Kút mintha az emberi sorsnak és küzdelemnek volna jelképe. Az öböl partjáról mélyre hajló ember szép ívű mozdulata a végtelen víztükörben csak egy karikázó hullámot vet. Az érmek szinte megfogásra csábítanak. Domborúságuk által elemelkednek az asztallaptól, formájuk közeledik a kisplasztika felé. S bár a kiállított tárgyak természetesen ezúttal sem megérinthetek, a bronz szépségei iránt fogékonyak „szemének” — augusztus közepéig — mindenképp érdekes élmény Kiss Nagy András tárlata. Ungár Tamás Mementó Fotó: Gál Edit