Békés Megyei Népújság, 1984. július (39. évfolyam, 153-178. szám)

1984-07-29 / 177. szám

1984. Július 29., vasárnap o EHJEEiEJ — Régen a kereskedő a termőföldön alkudott az áru­ra — mondja sóhajtva egy kertészdinasztia sarja az egyik üzletben, miközben a káposztájára vevőt keres. — Terem több száz kiló. Nem szerződtem senkivel, itthon eladom napi áron. Ta­valy a krumpli volt a jó cikk. Nyolc-ötvenért adhat­tam kilóját. Az idén 6—800 kilót várok a földből. — Milyen a gazdálkodás mérlege? — A bevétel úgy 40 ezer tisztán. Nem panaszkodha­tok, de dicsekvésre sincs okom, rengeteg bosszúságot okoz a vetőmag, kétszeres biztonsággal kell vásárolni, mert fele nem kel ki. A má­sik, hogy mindenféle mag­vakat — sok külföldit is — árulnak az üzletek, de az eladók sokszor nem ismerik az árut, nem tudnak pontos információkkal szolgálni. Alkalmi ismerősöm név nélkül mondja mindezt. — Mert, tudja, munka mellett csinálom. Nem kel­lenek nekem az irigyek, mert sokan csak a hasznot fogad­nák el, a kertbeni munkát nem látják. — Az én nevem se fon­tos — toldja meg az egyik zöldségkereskedő, aki pén­tekre 40 fej káposztát ren­delt. — Általában vevőre talál a termékeivel? — kérdem a kertészt. — Ha nagyon elaprózód­nak a rendelések, akkor sok megy kárba, a vége megvé­nül, eső híján elszárad. — A szerződés nem meg­oldás? így sem kap sokkal többet érte. — így, ha. nem tetszik az ár, nem adom oda, bár ösz- szességében sem járok oly­kor sokkal jobban, de raj­tam senki ne gazdagodjon meg. Látva rajtam, hogy értet- lennek mutatkozom, elma­gyarázza : — Itt most 4,80-at ígér­nek, ha szerződtem volna, kisebb árat kapok érte. Ügy tudom, hogy az ide hozott káposztát körülbelül 6 forin­tért árulják szombaton. Ahogyan tapasztaltam, rendszeres szállítói vannak az üzleteknek, öt-hat terme­lő hoz zöldséget, gyümölcs­ből is gyakran kisebb meny- nyiséget, hogy frissebb, szebb legyen az áru. Az elmúlt években láttunk még különb­séget az állami és magán­boltban a zöldség és gyü­mölcs frissesége, minősége között, az utóbbi időben ezek a különbségek nem oly­annyira szembetűnőek. A szerződéses viszonyt egy kora reggelen ismerhettem, meg. Az ÁFÉSZ egytonnás kis teherautójával indultunk Kétsoprony—Csorvás Alsó —Csabaszabadi községekbe uborkát felvásárolni. Azon a pénteki napon sem sok ter­méket kínáltak megvételre. A konzervgyári szabvány ér­telmében kötött szerződés alapján az első- 8, a másod- 5,20, a harmadosztályú ubor­ka 2,50-et ért. — Ez nem sok pénz, de hétfőn, szerdán, pénteken jön az ÁFÉSZ-felvásárló és elviszi a termést. Nekünk — mondja Karkus János és Zelenyánszki János — a hob­bikertünkben több terem, mint a családi fogyasztás. Tudja — fordul felém Kar­kus János — az, hogy hely­ben fizetnek, nem közömbös, ha utazni kellene piacot ke­resni, akkor sem járnék job­ban. Az egész körúton 250 kiló uborkát vásároltunk fel. Ké­sik az uborka, nem kap ele­gendő csapadékot, napot, hi­deg van rá. Tavaly ilyenkor már uborkadömping volt, most még csak a kezdetéről beszélhetünk. — Megkérdezzük az ÁFÉSZ-boltot, kell-e ubor­ka — mondja Fodor József, az ÁFÉSZ felvásárlója. A boltban nem fogy az uborka 10 forint kilónkénti áron, de ennyivel a kon­zervgyárba sem érdemes menni, ez ott nem tétel. A ZÖLDÉRT-telepen szívesen fogadták a kis mennyiséget. Kilónként 6 forintot adtak a pár órája az 5,20-ért és 2,50- ért felvásárolt termékért. — Ezt a boltokban meny­nyiért látjuk viszont? — faggatom az átvevőt. — Hétfőn kezdjük árulni, 9 forintért.------—------------------------------------------------------------­S ok kiskertben sok a vesz­teség, az olyan termékfeles­leg, ami növelné más csalá­dok zöldségfogyasztását. Ám sokan nem adják oda pár forintos áron, hogy az üz­letekben megduplázott, trip- lázott áron vásárolhassuk meg. S nem is mindenki pia­col, vagy kereskedik áru­jával. Az 1976-ban született mi­nisztertanácsi rendelet ösz­tönzi a termeltetést, szabá­lyozza a forgalmazást. Egy- re-másra szaporodnak is a kiskertek megyeszerte, még­sem olcsóbb a zöldség-gyü­mölcs az üzletekben. Pedig a tapasztalatok szerint az 5-6 éves kertekben túlterme­lés mutatkozik, több terem, mint amennyit a család el­fogyaszt. De nem adja el 2,50-ért az uborkát, mert rá­fizet. Ha mégis eladja, az már legalább 9 forintos lesz a boltban. Olyan csatorná­kon keresztül drágul, mint az ÁFÉSZ, meg a ZÖL­DÉRT. A termelő dolgozott vele, az ÁFÉSZ elvitte, és azon­nal 50 és 100 százalék kö­zötti haszonnal adta tovább. Nem saját üzlethálózatában értékesíti,'mert a szűkös üz­lethálózat telített. Így egy újabb közvetítőhöz áramlik az áru, ahonnan ismét 50— 100 százalékos haszonnal tá­vozik a kereskedelmi háló­zatba. Az is hozzá tartozik a ta­pasztalatcsokorhoz, hogy a közvetítők nem a nagy for­galomban,' hanem a nagy ha­szonban érdekeltek. Sőt, az egytételes eladás a leginkább megfelelő értékesítési forma számukra. A kiskertekben való hasz­nos időtöltés mellett az ér­tékteremtés is fontos. Kívá­natos lenne a lakosság zöld­ség-gyümölcs fogyasztásának növelése. A legfőbb gátat az ár jelenti, mert a haszon nem a termelőnél csapódik le, aki megdolgozott érte, s így nem is várható, hogy növekedjék az árualap a te­rületről. Pedig ha jól- meg­gondoljuk, innen származik a zöldségfélék 50 százaléka ma Magyarországon. Elgondolkodtató, hogy mi­ért nem éri meg a termelők­nek saját értékesítő hálóza­tot teremteni, vagy a na­gyobb zöldségtermelő üze­meknek saját üzleteket lét­rehozni ? Sok megtermelt nö­vény megy így veszendőbe, ami a fogyasztást növelhet­né, és általa egészségesebben táplálkozhatnánk. Számadó Julianna Szabálysértések Gyulán Mennyi az az egy korsó sör? Az elmúlt év októberében lépett életbe a szabálysértések módosításáról szóló jogszabály. A régi törvény szerint a tu­lajdon elleni cselekményeknél ezer forint volt a szabálysér­tések felső határa. Az új rendelkezés ezt 2 ezer forintra mó­dosította. Aki tehát 2 ezer forint feletti értéket tulajdonit el, már bűncselekményt követ el. De a rendelkezés duplájára növelte — tízről húszezer forintra — a szabálysértésekért kiszabható bírságot is. Gyulán az elmúlt évben 334 szabály­sértési feljelentés érkezett a városi tanácshoz, önmagában ez a szám még nem tűnik soknak, de ha azt is hozzátesszük, hogy 70-nel több, mint egy évvel korábban volt, akkor már más lesz a véleményünk. Az idei év első hat hónapjának sta­tisztikai kimutatásait Gyulán még nem összesítették, de az elmúlt két év tendenciái — az eddigi adatok szerint — vál­tozatlanul érvényesek. Legtöbb szabálysértést a különböző tulajdonok ellen követték el. Jelentős a tűz- rendészeti előírások megsze­gése, a csendháborítás, a vá­sárlók megkárosítása, az egészségügyi, köztisztasági és mezőgazdasági szabály­sértések száma. Németh Zol­tán, a gyulai Városi Tanács V. B. szabálysértési előadója a legjellemzőbb szabálysér­tések elmúlt két és fél évi alakulásáról a következőket mondta: — A tulajdon elleni bűn- cselekmények zömét a bolti lopások teszik ki. Évről évre nőtt a külföldiek által elkö­vetett bolti lopások száma. Tavaly az összes bolti lopás több mint 10 százalékát kül­földi állampolgár követte el. Sajnálatosan emelkedett az orgazdasági szabálysértések száma is. Egyesek olyan ér­téket vesznek meg, amelyek­ről tudják, hogy lopott áru. A mezőgazdasági jellegű szabálysértéseknél leggyako­ribb a más földjén való le­geltetés. Tavaly hatan hon­védelni, polgári védelmi sza­bálysértést követtek el, a honvédelmi bejelentési köte­lezettségüket mulasztották el. Például megváltozott a csa­ládi állapotuk, iskolai vég­zettségük, munkahelyük, vagy az egészségi állapotuk. Mindezeket be kell jelenteni a helyi tanácsnál. Aki nem teszi, 3 ezer forintig terjedő pénzbírsággal büntethető. Sajnálatos, hogy egyre több a közterület-rongáló, és az olyan ember, aki fittyet hány a köztisztaság megóvására. Belőlük évről évre több van. Parkrongálást követnek el azok a gépkocsivezetők, akik füvesített területen várakoz­nak. Gyulán, a várfürdő kör­nyékén jellemző, illetve a fürdőhöz közeli utcákban. Sok gyulait kellett azért megbüntetni, mert Békés­csabára labdarúgómeccsre mentek, és a pálya közelében levő füves területen parkol­tak. Nekik is 3 ezer forintig terjedő pénzbírság lehet a „jutalmuk”. Az egészségügyi és közterület-szennyezési szabálysértések nagy része a közterület-szennyezésből ered. De olyan esetek is vannak, hogy például a fagyialtos utcai ruhában, vagy atlétatrikóban méri az áruját. Ha valaki feljelenti, akkor akár 5 ezer forint bír­ság is kiszabható. Visszatérve a közterület szennyezésére. A tanácshoz beérkezett feljelentések egé­szen biztosan csak az esetek töredékéről adnak számot. Például a szennyvizet kive­zetik az utcára, kiöntik a járda melletti fűre, az ola­jat egyszerűen leengedik, és slaggal szétcsapják, a kerti gyomnövényeket kihordják az utcára, és akkor még nem beszéltünk a különböző ille­gális szemétlerakatokról. Mindezeknek a sajnálatos eseteknek az elszaporodása arra késztette a városi tanács műszaki osztályát, hogy az eddigieknél rendszereseb­ben és nagyobb szigorral el­lenőrizze a közterületeket. Várható, hogy a jövőben ezért szaporodni fog a hely­színi bírságok, és az ilyen jellegű szabálysértési eljárá­sok száma. A szabálysértések különbö­ző válfajain végigtekintve, egy-két adatnál érdemes még elidőzni. Meglepő, de árdrá- gítási, illetve közellátási sza­bálysértést ■ két és fél év alatt senki sem követett el! (Nem jelentettek föl sen­kit.) A vásárlókat az adatok szerint 1982-ben ötször, ’83- ban pedig tizenháromszor károsították meg. Mondani sem kell, a valóságban ennél lényegesen többször. De mi, vásárlók — azok, akik fize­tünk az áruért, szolgáltatá­sokért — elfelejtettük ta­pasztalatainkat egy-egy sza­bálysértési feljelentéssel ki­fejezni. — Tagadhatatlan, hogy a különböző vendéglátóipari egységekben javult a kiszol­gálás minősége, udvariassá­ga stb. De egy valami nem. Nevezetesen a csapolt sör kimérése. Szinte nincs olyan hely, ahol egy korsó sör fél liter sört jelentene. Ha eset­leg szól az ember, akkor a csapos elmagyarázza, hogy nem a sörnek kell fél liter­nek lennie, hanem a habnak kell csak elérni a hitelesítő jelet. Mi erről a véleménye? — Az egy korsó sör az azt jelenti, hogy fél liter sör. Ha a hab leszáll, és a sör nem éri el a hitelesítő jelet, ak­kor a csapos hamis mérést követett el! Ez 10 ezer forint bírsággal sújtható. Ha a ve­vő ilyet tapasztal, két tanút odahív, akik tanúsítják, hogy egy ujjnyi sörrel kevesebbet kapott. Beírják ezt a vá­sárlók könyvébe, és feljelen­tést tesznek a tanácsnál. De ugyanez a helyzet a bolti pénztárosoknál is. Ha a vevő észreveszi, hogy kedvenc közértjében mindig egy-két forinttal többet számolnak, az előzőhöz hasonló feljelen­tést tehet. A megítélés ugyanaz. A fent ismertetett szabály- sértések bizonyítják, hogy az elmúlt időszakban nem ja­vult, hanem romlott az ál­lampolgári fegyelem. Nem figyelünk oda közös dolga­inkra, értékeinkre. Sokszor saját magunk pénztárcáját is károsítjuk, amikor elnéz­zük, hogy egyszerűen „át­vágjanak”. Lovász Sándor Bronzszobrok Békésen Kiss Nagy András kiáilitása Nem csapott nagy-' reklá­mot a békési múzeum Kiss Nagy András kiállításának. A Kossuth-és Munkácsy-dí- jas Érdemes művész — aki egyébként megyénk szülötte — megnyitó, plakát és ka­talógus nélkül maradt. Pe­dig a mester nem „elfekvő” kisplasztikáit küldte el Bé­késre. Egyéni, izgalmas pró­bálkozásait, sikeres emlék­műterveit éppúgy megismer­hetjük, mint küszködéseinek zsákutcáit. Niké Kiss Nagy András szinte minden szobra és érme a tömeg, az anyag igézetében született. Ami szép a bronz­ból kihozható, az mívesen megvalósul műhelyében. A művészt gyakran hidegen hagyja a végeredmény: csak a forma és a szobrászat ki­fejezőeszközeinek megújítása érdekli. Ami a békésiek számára különösen érdekes lehet, hogy látható a Békésnek ké­szített emlékmű afféle elő­képe, korai változata is. Ez a Niké dekoratívabb, görö­gösebb és mindenképp köz­érthetőbb, mint békési vál­tozata. Ugyancsak emlékműterv az Aranybulla 750 éves év­fordulójára készült Mementó II. A Székesfehérvár felé vi­vő gyorsforgalmi út mellé tervezett mű formáját meg­határozza a környezet, s a „láthatóság mikéntje”. A földbe szúrt hatalmas kard már messziről kívánja fi­gyelmünket, s a formát az elhaladó is jól érzékelheti. Nehéz küzdelemről, ország­alapító nagy tettekről tanús­kodnak a félelmes fegyver csorbulásai. A földbe szúrt kard a harc végét jelképezi, s nyugodt jelenléte bizton­ságot ad. A kiállítás látogatóinak hamar feltűnik, hogy a mű­vész szobrain milyen gyak­ran tűnik fel a gömbsüveg­torma. Ez egyrészt alkalmas a figurák és a tárgyak vi­szonyának megfogalmazásá­ra, másrészt érdekes kon- vex-konkáv formajáték, s — főleg az érmeken — egy sajátos dekorativitásra való törekvés. A Kis harcos öt változata afféle dinamikai tanulmány. A pajzsa mögé rejtezkedő, erejét végsőkig megfeszítő ember alaktalan tömeggé vá­lik, szinte alig sejthető, azo­nosítható. A pajzs viszont túl nyugodt forma a küzde­lem megjelenítésére. Ezért itt a küzdelem jóval inkább az anyaggal és a kifejezőeszkö­zökkel folyik. A Kis harcos­ban tanulmányozott mozgás a legmegfoghatóbb az ötödik figurában, vagyis a földre esés pillanatában. A Spartacusban ezért is érzem sokkal megfogalma- zottabbnak a szobor minden gondolatát. A bukásában áb­rázolt hős óriásin elnyúló testét már alig védi a kicsi­vé zsugorodott pajzs. A le­győzhetetlen erő elfáradt, a földre hanyatló test homo­rulatái valósággal szívják magukba a halált. A Hérosz pajzsa viszont megingathatatlan védelmet nyújt. A görögös redőzetű erőt, szárnyalást sugárzó alak másik oldalán egy alar- mírozott belső áll örök ké­szenlétben. A harmónia csak így fenntartható, a bizton­ságnak ára van. A gömbsüvegforma az Áp­rilis című szobron esernyő képében tűnik fel. Az eser­nyő különös eleganciát ad a szemből nőies jelenségnek. Ám ez a vonzó figura oldal­ról elveszti szépségét: nagy- testűsége nem utalhat sem egy erőteljes nőalakra, sem „áldott állapotra”. Lehet, ha más a cím, az megmagya­rázza a két nézet közötti kü­lönbözőséget. így azonban az április szó inkább egy ta­vaszi vágyakozó kiülést, az esernyő által pedig tetszeni akarást sugall. Ezt csak a szobor elölnézete tükrözi. Kiss Nagy András érmei a kiállítás legizgalmasabb, leglátványosabb, s talán leg­értékesebb művészi teljesít­ményei. A Krúdy-érmek technikai megoldását, hogy az éremre egy idegen anyagi minőség kerül, egy tükörkeret, egy kulcslyuk, egy leomló ruha jelzéseként, nemcsak külön­legesen dekoratív, formai játéknak érzem, de találóan stílusos újrafogalmazásának Krúdy világának. A Dunánál című érmen már nyoma sincs ennek a nosztalgikus hangulatnak. Nem is lehet, hiszen József Attila világa mentes ettől. Nem hiányzik viszont ebből az éremből sem a líraiság. A rakodópart alsó kövén ülő férfit már méreteinél fogva sem ábrázolhatja az érem. Ábrázolja viszont mindazokat, akikben ott él­nek a híres vers gyötrelmei. A parton ülő gondolkodónak nincs tükörképe. Nincs * is szükség tükörképre. így kí­vánja ezt az érem tartalma, hiszen nem narcisszikus víz­parti befeléfordulásról, ha­nem a tágas világ megérté­sének szándékáról, belső vi­lágunk megismeréséről szól az érem, s ezt kívánják a mű formai arányai is. Ugyancsak az őselem, a víz a főszereplője két má­sik éremnek. A Forrás az elvegyülés filozofikus fogal­mának képi megteremtése. A Kút mintha az emberi sors­nak és küzdelemnek volna jelképe. Az öböl partjáról mélyre hajló ember szép ívű mozdulata a végtelen víztü­körben csak egy karikázó hullámot vet. Az érmek szinte megfo­gásra csábítanak. Domború­ságuk által elemelkednek az asztallaptól, formájuk köze­ledik a kisplasztika felé. S bár a kiállított tárgyak ter­mészetesen ezúttal sem meg­érinthetek, a bronz szépségei iránt fogékonyak „szemének” — augusztus közepéig — mindenképp érdekes élmény Kiss Nagy András tárlata. Ungár Tamás Mementó Fotó: Gál Edit

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents