Békés Megyei Népújság, 1984. július (39. évfolyam, 153-178. szám)

1984-07-29 / 177. szám

1984. Július 29., vasárnap o A RUTEX Textilruházati Ipari Szövetkezet vésztői részle­gében 80 nő dolgozik. Jelenleg férlipulóvereket készítenek NSZK-bérmunkában Fotó: Fazekas László Kétszer ad, ki nyáron ad vért Az egészséges emberek többsége ilyenkor nyáron jól megérdemelt pihenését, sza­badságidejét tölti. A betegek azonban ilyenkor is betegek és a kórházakban, kliniká­kon nem szünetelnek a mű­téti programok. Szükség van a vérre, a vérkészítmények­re. A megyei vérellátó al­központ munkatársaitól megtudtuk, hogy a nyár kö­zepén is biztosítani tudják a megye alapvető vér. és vérkészítményigényét. A vér­adásszervezés folyamatának megtervezésénél ügyelnek ar­ra, hogy a véradók megje­lenésével a különféle üze­meknél ne akadályozzák a termelést. A közelmúltban szép számmal adtak vért a békéscsabai ZÖLDÉRT és a Híradótechnikai Vállalat dol­gozói közül. Július 26-án, csütörtökön a szabadkígyósi községi területen rendeztek véradást. Harmincadikán a füzesgyarmati Univerzál Ktsz dolgozói, augu'sztus 3- án a csárdaszállási Petőfi Tsz tagjai, 6-án pedig az Ecsegfalván élők adnak vért. A tervek szerint az idén augusztusban az előző évek­hez viszonyítva több vért tudnak biztosítani. Eddig ál­talában 400 liter körüli vért adtak augusztusban, most pe­dig 550—600 liter vér vár­ható. Az országos jelentősé­gű albuminprogram megva­lósításához jelentősen hozzá­járul a Békés megyeiek plazmaferezises véradása. Megyénk véradói tehát a nyári időszakban is teljesí­teni tudják az országos igé­nyeket, a véradóállomás pe­dig regionális kötelezettségé­nek is eleget tehet. Augusz­tusban hét, megyénkben élő beteg szívműtétjére kerül sor. A 16 éves kondorosi Varga Mária, a 10 éves oká- nyi Székely Márta, a 12 éves biharugrai Szabó Julianna és a 6 éves békéscsabai An- csin Katalin műtétjéhez a lakóterületükön élő emberek, üzemek dolgozói önzetlen segítőkészséggel ajánlották fel vérüket. A két idősebb férfibeteg műtétjéhez is megfelelő mennyiségű és vércsoportú vért adnak me­gyénk véradói. B. Zs. Ez is kultúra Estéimet eddig csak a „magasabb kultúra” kedvéért voltam hajlandó feláldozni. Mégis, mikor megtudtam, hogy a híres-hírhedt békéscsabai Fehér galambban egy idő óta bárműsorral szórakoztatják a jónépet, hát fel­kerekedtem. Először azt hittem, eltévedtem. Western-filmekből is­merős lengőajtók, vörös selyemtapéta, videodiszkó és egyéb változások fogadtak. A második és még nagyobb meglepetés az volt, hogy a vasárnap esti bárműsor jól öltözött, fiatal résztvevőinek többsége — horribile dic- tu — kólát ivott. Aztán este tízkor megkezdődött a mű­sor. Na, gondoltam, nézzük, mit vagyunk kénytelenek fogyasztani. Hát, kérem, utazást tettünk a pesti éjszakába. Volt aerobic- és erotikus tánc — ráadásul igen kulturált, jól koreografált formában —, egy Európa-színvonalú bűvész és zenebohóc is fellépett, akik a meglehetősen gyanakvó közönséget hamar meghódították. A szórakozóhelyeivel igen sokat tusakodó megyeszék­hely — próbáltam mindjárt általánosítani — úgy lát­szik, gyarapodott egy kulturált bárhelyiséggel. Persze, ha szerkesztőségünkbe időnként nem érkeznének még ma is „Fehér galamb”-panaszok, a vasárnap látottak alap­ján felsóhajthattam volna. Egy dolgot azért mégis megkockáztatok. Nem lehetne mindig így, ilyen kulturáltan, emberhez méltón szóra­kozni, mint ahogyan az a múlt vasárnap történt? Sze­rény beléptidíj mellett a könnyű műfaj és a szórakoz­tatás sok-sok lehetőségével gazdagítani a pihenés és ki- kapcsolódás iránti jogos igényt? S hogy éppen nyáron, mikor egyre több családhoz érkeznek vendégek, az ét­termek, bárok ne üvöltő zenével, randalírozó részegek­kel riasszák el a becsületes embereket, hanem ügyes vendégváró fogásokkal próbálják becsalogatni őket? Ez a vasárnap este ebből adott ízelítőt. Bár mindig így lenne... (bse) Hatvanéves a Gödi Fészek Az idén hatvanesztendős a Gödi Fészek, amelyet a húszas évek derekán mun­kásfiatalok alapítottak a Du- na-parton, ahol a kulturáló- dásra és sportolásra terem­tettek lehetőséget. A hely ha­marosan a munkásmozga­lomban is fontos szerepet ka­pott: az illegalitásban tevé­kenykedő kommunisták ta­lálkoztak itt. Az évforduló alkalmából augusztus 5-én, vasárnap emlékünnepséget rendeznek a 2. számú főút mentén emelt emlékműnél. A hagyományokhoz híven az idén is számos kulturális és sportrendezvényt szervez­nek, fotó- és képzőművészeti kiállítást nyitnak ez alka­lomból. A résztvevők augusz­tus 4-én és 5-én hét sport­ágban — futásban, fáklyás váltóversenyen, kispályás labdarúgásban, kézilabdában, asztaliteniszben, teniszben és légpuskás lövészetben — mérhetik össze tudásukat. Jubileumi kiállítást rendeznek Szarvason A szarvasi egyesített mű­velődési intézmények Krecs- marik Endre Üttörőházában jubileumi modellkiállítást rendeznek. A bemutató Szé­kely Mihály gépészmérnök repülőgép-szerkesztő és piló­ta halálának 25. évfordulója alkalmából a XIV. szarvasi Székely Mihály műszaki hét keretében szeptember 17—24. között lesz. A kiállításon bárki bár­milyen saját készítésű mo­dellel részt vehet. Ezeket zsűri értékeli, melynek dön­tése alapján három I. díjat (500—500 forint), hat II. dí­jat (400—400 forint) és kilenc III. díjat (300—300 forint) osztanak ki. A részvételi szándékot bejelentő levelet a következő címre lehet be­küldeni : SZEMI—Krecsma- rik Endre Üttörőház, Szarvas, Vajda Péter u. 26. (Pf.: 9.), 5541. A levélben közölni kell, csoportosan vagy egyénileg kívánnak-e nevezni, a kiállító nevét, életkorát, lakcímét, a model­lek megnevezését és darab­számát. A kiállító szemé­lyek, illetve csoportok érte­sítést kapnak a modellek helyszínre történő szállításá­nak vagy megküldésének ha­táridejéről és az egyéb tud­nivalókról. A szervezők minél több barkácsolást kedvelő gyer­mek és felnőtt jelentkezésé­re, nevezésére számítanak. Nagy a forgalom az Aranyszarvas kempingben A szarvasi Aranyszarvas kemping az idén is nagy for­galmat bonyolít le, sőt a ta­valyinál jóval többen keres­ték fel a pihenőközpontot. Szállodájukban minden ven­déget fogadni tudtak, május elejétől szeptember elejéig minden szoba foglalt. Ez azt jelenti, hogy a szálloda ma­ximális kihasználtsággal (jiű- ködik. Az ezer embert be­fogadó 400 sátorhely — bár többen keresték fel őket, mint tavaly — még mindig több személynek tud pihe­nést adni. Szintén itt, a sá­torban helyezték el a megyei KISZ-szel és a helyi Dózsa Tsz-szel közös szervezésben a Szarvason építőtáborozó- kat, s a régészeti tábor résztvevőit. Júliusban 140, az ország minden tájáról ér­kezett gyereket láttak ven­dégül. Augusztus 10-től fo­lyamatosan érkeznek az olasz vadászok csoportjai. A mintegy 300 vadász egészen szeptember elejéig mind a 94 szobát lefoglalta. A szolgáltatások közül ha- sonlóakat tudnak nyújtani, mint a korábbi években. Az étteremben szeptember vé­géig csehszlovák zenekar szórakoztatja kellemes mu­zsikájával a vendégeket. A kemping klubja nappali já­téklehetőséget ad, a vízi- sport-telepen csónak, surf, vízibicikli és kajak kölcsö­nözhető, s minden feltétel adott a horgászok számára is. A fürdőzők, pihenők kü­lönböző kempingcikkeket ve­hetnek bérbe, s újításként a sátorkölcsönzést is bevezet­ték. Ugyancsak újdonság, hogy a múlt hónapban 3 millió forintos beruházás­ként elkészült egy lovaspá­lya, amely a jövő héttől kel­lemes szórakozást ígér a lo­vassport kedvelőinek. To­vábbra is igénybe lehet ven­ni a három hintót, amelye­ken Szarvas nevezetességei­vel ismerkedhetnek az ide­látogatók. A nagy idegenforgalmat le­bonyolító, egyre népszerűbb kemping továbbra is jó pi­henést, gazdag szórakozási lehetőséget nyújt Szarvas vendégeinek. B. Á. Beérett a görögdinnye Medgyesegyháza környékén. A fólia alatt nevelt gyümölcsöt itt a szokásosnál hamarabb szállít­ják piacra. Igaz, ezekből elsőként a budapestiek esznek, hi­szen a termelők itt magasabb árat kapnak érte Fotó: Béla Ottó Hetvenöt éves a Petőfi Irodalmi Múzeum Fennállásának háromne­gyed százados jubileumához érkezett a Petőfi Irodalmi Múzeum: az 1909-ben alapí­tott Petőfi-ház jogutódjaként mai formáját 1954-ben kap­ta, amikor is a teljes Petőfi- gyűjtemény és -dokumentá­ció a Károlyi Mihály utcai épületbe került. A jubileum alkalmából ok­tóberben kétnapos tudomá­nyos tanácskozást rendeznek, amelyre számos vendéget várnak a szocialista orszá­gokból és Nyugat-Európából is. Az összejövetel napirend­jén az irodalmi muzeológia különféle kérdései szerepel­nek: a gyűjteményezés, a tá­rolás, a feldolgozás, és álta­lában a tudományos tevé­kenység különböző problé­mái. Foglalkoznak majd az irodalmi múzeumok közön­ségkapcsolatainak gondjai­val, s azzal az egyre aktuáli­sabb feladattal, hogy mi­képpen lehet a számítógépet ezen a speciális területen is felhasználni. A 75. évforduló alkalmá­ból a tudományos konferen­cia idején megnyílik az új állandó Petőfi-kiállítás. A költő életéről 1973-ban létre­hozott tárlatot 1982-ig te­kinthette meg a közönség. Ezúttal a megszokottól elté­rően mutatják be Petőfit és korát: a költő pályáját a korszak társadalom- és kul­túrtörténeti összefüggései­ben tárják fel. Száz százalékkal nőn az export Kétszeresére növelte ex­portját az idén — 1983. első félévéhez képest — a Gyu­lai Fa- és Fémbútoripari Szövetkezet. Az 58 millió fo­rint értékű exportszállít­mány legnagyobb részét a Szovjetunióba vitték, ahol különösen kedveltek a „Vil­mos” karosszékek és a külön­böző ülőgarnitúrák. Gondot jelent viszont a szövetkezet­nek a karosszékek krómozá­sa, ehhez az ország külön­böző részeiből keresnek vál­lalkozókat. Szállítanak tőkés országok­ba is, de lényegesen kisebb tételben, mint a Szovjet­unióba. Keresik a további exportlehetőségeket, az új kereskedelmi partnereket. Ezért kiállításokon mutat­koznak be termékeikkel a különböző országokban, így az NSZK-ban, Svájcban, Ausztriában, Jordániában, s az Egyesült Arab Emirátus­ban. Ebben az esztendőben is készülnek a Duna Interkon- tinentálban évente megren­dezett kiállításra. A novem­berben sorra kerülő kiállítá­son elsősorban átalakított, kényelmesebb ülőgarnitúrák­kal mutatkoznak majd be. A szövetkezet idei export- terve 135 millió forint, ez az összes termék értékének mintegy 60 százaléka. L. J. Megjelölik hazánk égtájpontjait Az ország geometriai közép­pontjától, Pusztavacstól, amit tízméteres torony jelöl, kiindul­va kutatták fel hazánk legésza­kibb, legkeletibb, legdélibb és legnyugatibb pontját. A külön­leges munkát geodétákból, tér­képészekből, természetvédőkből és mérnökökből álló csoport az előkészületek után, több hetes helyszíni bejárással fejezte be a napokban. Az ország legészakibb pontját a Zempléni-hegységben levő László-tanya mellett, a legkele­tibbet a Garbolc melletti réten, a legdélibbet a Beremend és Kásád közötti ligetben, a leg­nyugatibbat pedig a Szakony- falui erdei tisztáson jelölték ki. Egyúttal a legmélyebb pontot is meghatározták, amely Tiszaszi- geten van. (Köztudott, hogy a legmagasabb a Kékestetőn.) Az égtájpontokat jelépítmé­nyekkel látják majd el, s mivel valamennyi az adott tájra jel­lemző, szép természeti környe­zetben található, kiránduló- központokká válhatnak. Központi múzeumot építenek az Opusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban. A több rész­ből álló galériában néprajzi, régészeti és kultúrtörténeti állandó kiállításokat rendeznek be. Az új létesítmény kivitelezője: a Dél-magyarországi Magas- és Mélyépítő Vállalat (MTI-fotó: Tóth Béla felvétele — KS)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents