Békés Megyei Népújság, 1984. július (39. évfolyam, 153-178. szám)
1984-07-04 / 155. szám
1984. július 4., szerda o fl Csúcsforgalom Békéscsabán Húszéves svéd—magyar üzleti kapcsolat A technika fejlesztésében, a technológia adaptálásában is jelentős szerepet vállalt magára Hans Foglesang, aki átvette a miniszteri kitüntetést dr. Gulyás Béla vezérigazgatótól Fotó: Kovács Erzsébet Keresve sem találhatott volna élő műsorhoz jobb helyszínt a rádió szolgáltató és levelező rovatának közkedvelt műsora, a Csúcsforgalom, mint a békéscsabait. A baleseti helyzet értékelése, a világszerte ismét terjedő kerékpáros közlekedés lehetőségei, a KRESZ-vetélkedő alkalmi jelentkezőkkel, az Állami Biztosító autós jellegű ügyintézése — ezek a témák valamennyi adásnak gerincét adják, ilyenformán tehát az időpont lehet februárban, vagy akár augusztusban. Mint ahogy lehet (és kell is) beszélni ezen a fórumon egy-egy város, vagy nagyvárosi csomópont visz- szatérő baleseti forrásairól is, hiszen ha ezzel elejét vehetik akár csak egy, kárt, s nem ritkán életet követelő karambolnak, már megérte! A közlekedés tehát mindenütt, bármikor sokakat foglalkoztató téma. Hogy ezúttal mégis többen vették körül Petress István mikrofonját a Körös Szálló előtt (képünkön), s Zelényi Zoltánét a szolgáltató ház előtt, annak a sétálóutca az oka. Sétálóutca? Parkolóutca — mondják az illetékesek, s ki tudja, miért „viseli” a köztudat mégis az előbbit. Bár talán nem is ez okozza most már a legnagyobb dilemmát a Tanácsköztársaság útja szóban forgó felén közlekedőknek. Jellemző, hogy egy er- zsébethelyi bejáró — történetesen nemrégiben kerékpárt is vásárolt, hogy „kivédje” a buszközlekedés június eleje óta tapasztalt hátrányait — megkérdezte: „Tessék nekem megmondani, ha most még á bizományi áruházban van dolgom, akkor majd hol szálljak fel a buszra hazainduláskor?" Való igaz, sokak aggálya nyomban megszűnne, ha a lezárt felüljárót a Bartók Béla út végén újból átadnák a forgalomnak. A parkolóutcában pedig, helyzetük könnyebbítéséért udvariasabb, körültekintőbb „for- golódást” adnának cserébe az autósok. No és, több üzlet kerülne erre a szakaszra. A nyugodtabb, praktikusabb közlekedést mindkét „fél” akarja, ez nem vitás. Talán még rövid idő telt el, hogy pálcát törjünk az új fölött. Mondják, mindenütt ellenállás fogadta (mármint a sétálóutcát), s egy Idő múlva Egerben, Kecskeméten, Győrben is megszerették. S ne feledjük, a hónap végén visszaadják a forgalomnak az erzsébethelyi felüljárót, mától az Élővíz-csatorna hídja is szabad a 44-es főút forgalma előtt. Mindez újabb alkalmat nyújt a Volánnak, hogy még szerencsésebb tömegközlekedést alakíthasson ki. Aztán majd meglátjuk .. . F. I. Környezetvédelem Zsadányban A zsadányi községi tanács 1980-ban hirdette meg első ízben a „Tiszta tanácstagi körzet, rendes utca” mozgalmat. Azóta évenként értékelik — a HNF községi bizottságával együtt — a környezet- és természetvédelmi feladatok végrehajtását, s újabb intézkedéseket is tesznek. Az idén szeretnék felújítani a község belterületén a csapadékvizet elvezető árokrendszert, amelynek karbantartását, tisztítását a lakosság segítségével kívánják megoldani. Eddig is sok gondot fordítottak az utcák fásítására, s erre a jövőben sem sajnálja a pénzt a tanács, számítva a zsadányiak további segítségére. Szeretnének újabb parkokat létesíteni a KISZ-esek és a szocialista brigádok segítségével. A meglévő járdák gondozása, illetve évente egy utca, vagy utcarész betonjárdával való ellátása ugyancsak szerepel a tervekben. Ezt a helyi építőbrigáddal, illetve szintén a lakosság munkájával tudják megoldani. A környezetvédelmi programban nem feledkeznek meg a szemételhelyezésről és a szennyvízelvezetésről sem. Kijelölték, körülkerítették a községi szeméttelepet, s tervezik, hogy minden utcában szemétgyűjtőket helyeznek el, amelyek ürítéséről, a szemét elszállításáról természetesen gondoskodik a tanács. A szennyvízelvezetést több ütemben, szennyvízcsatornahálózat építésével kívánják megoldani. Nagy szükség van erre, hisz egyre több lakásba vezetik be a vizet. G. K. A svéd Neslé konszern legnagyobb trösztje a Findus cég, amellyel 1963-ban Hans Foglesang szaktanácsadó révén üzleti kapcsolatba lépett a Magyar Hűtőipar békéscsabai hűtőháza. A húsz esztendő alatt tízszeresére növekedett a Svédországba induló békéscsabai zöldség és földieper mennyisége. Hans Foglesang húsz éven keresztül dolgozott a svéd— magyar kereskedelmi, üzleti kapcsolatok egyengetésén, sokat tett e külpiaci forgalom növeléséért. Tegnap, július 3-án bensőséges ünnepséget rendeztek a Békéscsabai Hűtőházban, ahol a szaktanácsadó két évtizedes munkáját ismerte el a mezőgazdasági tárca. Dr. Gulyás Béla, a Hűtőipari Vállalat vezérigazgatója, dr. Váncsa Jenő, mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter megbízásából a MÉM Kiváló Dolgozója kitüntetést adományozta Hans Foglesangnak, a Findus cég szaktanácsadójának. Ez alkalommal felkereste a békéscsabai gyárat Arne Norling, a Findus cég vezérigazgató-helyettese is. —szj— Dolgoznak a dunántúli viharkárok helyreállításán Kelendőek az önlözőgépek Dolgoznak a Dél-Dunántú- lon pusztított hétfő délutáni vihar kártételeinek számbavételén, s a megrongált épületek, postai és elektromos vezetékek helyreállításán Somogybán és Tolnában. Somogybán a helyenként 150 kilométeres sebességgel száguldott orkán Balaton- szentgyörgy, Balatonfenyves, Fonyód, Marcali, Kéthely, öreglak, Somogyvár, Bu- zsák, Mernye és Iga] vonalában mintegy 60 kilométer hosszúságú és 16 kilométer széles sávban tarolt. Fákat döntött ki — Buzsákon például tövestői kitépett egy házudvaron álló diófát és nagy távolságra röpítette el —, leszaggatta a telefonvezetékeket, úgyhogy negyven településsel szűnt meg a távbeszélő-összeköttetés. A posta nyolcvan szerelője dolgozott egész éjjel a hálózat helyreállításán. A jégkárok felbecslésére megyei A MÉM felhívása a méhészekhez A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium felhívja a méhészek figyelmét a méhcsaládok telepítésére vonatkozó rendelkezések megtartására. Azok a méhészek, akik elmulasztják bejelentési kötelezettségüket, és nem szerzik be a telepítéshez a szükséges nagyüzem hozzájárulását, nemcsak szabálysértést követnek el, hanem a növényvédelmi munkák miatt méhcsaládjaikat is veszélybe sodorhatják, és a méhek esetleges elhullása miatti kárigényük megalapozatlanná válik. operatív bizottság alakult; az Állami Biztosítóval közösen láttak munkához. A károk sok helyütt tetemesek, a buzsáki tsz határában például csaknem teljesen elverte a jég a kalászosokat és a kukoricát, Kéthelyen a szőlőt tette tönkre. A Tolnából érkezett jelentés szerint súlyos károkat okozott a jég a szekszárdi történelmi borvidéken. Szekszárdon „üvegriadót” rendeltek el, ugyanis a jégeső nemcsak a megyeszékhely határában okozott károkat, pusztító erejének kárát látták az épületek is: törtek a cserepek, jégdarabok zúzták be több lakóház, intézmény ablakait. Mintegy nyolcezer négyzetméter üveg keli a betört ablakokra, mivel ilyen mennyiség a helyi TÜZÉP-nél nem volt, hajnalban több tehergépkocsit indítottak üvegért Salgótarjánba és Orosházára. Magyar siker az orosz nyelvi olimpián Tegnap hazaérkezett a Moszkvában június 20. és 30. között megrendezett 5. nemzetközi orosz nyelvi diákolimpián részt vett 15 fős magyar csapat. A magyar diákolimpikonok nyolc arany-, négy ezüst- és három bronzérmet szereztek. Aranyérmesek: Ébli Gábor (Budapest), Hei] Péter (Veszprém) f Pugymer Csaba (Dunakeszi), Horváth Csilla (Pécs), Polgár László (Pápa), Roszik Enikő (Békéscsaba), Takács Tamás (Bat- tonya) és Tóth Tünde (Tatabánya). Kémia a mezőgazdaságban Kémia a mezőgazdaságban címmel háromnapos vegyészkonferencia kezdődött kedden a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen a Magyar Kémikusok Egyesülete és a Magyar Agrár- tudományi Egyesület rendezésében. A tanácskozáson résztvevő mintegy háromszáz szakember előtt több mint nyolcvan előadás hangzik el a legújabb kémiai kutatásokról, azok gyakorlati alkalmazásáról a mező- gazdasági termelésben. A konferencián napirendre kerül a vegyipar és a termékeit hasznosító üzemek kapcsolata is. A keddi nyitóülés után szekciókban vitatják meg a szakemberek egyebek között a műtrágyák gyártási és alkalmazási eredményeit, a biokémiai és biokémiai-technológiai kutatások tapasztalatait. Mint arról lapunkban is beszámoltunk, a Mezőgazda- sági és Élelmezésügyi Minisztérium kezdeményezésére meghosszabbították a kedvezményes öntözési gépvásárt: július végéig vehetnek öntözőberendezéseket a gazdaságok zárolt tartalékalapjuk felhasználásával. Ennek kapcsán érdeklődtünk a Békéscsabai AGROKER Vállalatnál arról, hogyan alakult öntözőgép-forgalmuk az utóbbi hónapokban? A géposztály vezetője, Duda Benedek elmondotta, hogy eddig 28 berendezést adtak át a megrendelő üzemeknek. Az AGROKER újabb ötven gépet rendelt a Szekszárdi MEZŐGÉP Vállalattól, úgy tűnik, ebből 30—35 meg is érkezik majd a csabai telepre. Jelenleg tizenöt gép kiadásán dolgoznak a vállalat szakemberei — ezek már a másodvetések öntözésére használhatók. További géprendeléseket nem vesznek fel, mert a hazai gyártó, a szekszárdi vállalat nem tud többet szállítani. A gyár egyébként importanyagok hiánya és szűkös kapacitása miatt nem tud több gépet gyártani; az összes hazai öntözőberendezés egy- harmada Békés megyében kelt el. A Csendes-óceán partján, a kanadai Vancouverben rendezi meg az idei — sorrendben a 69. — kongresz- szusát az Eszperantó Világ- szövetség (UEA). A találkozón ötven országból mintegy 800 eszperantista vész részt. Az eseménysorozatra július 21. és 28. között kerül sor, tanácskozásainak központi témája a kisebbségi nyelvek helyzete lesz. Brit-Kolumbiában, amelynek Vancouver a székhelye, nagy számban élnek indiánok, ezért a kongresszus tanulmányozni fogja az északamerikai indián kultúrát is. A világszövetség munkáját 1980 óta magyar főtitkár irányítja: a Pécsett élő Fel- sőné dr. Szabó Flóra ügyvéd. A háromnegyed évszázada fennálló nemzetközi szervezet élén először áll nő, és először tölti be ezt a magas funkciót szocialista országbeli eszperantista. Dr. Szabó Flórát családja és hiA megyei AGROKER vásárolt szivattyúkat Bulgáriából, két öntözőberendezést hozott Csehszlovákiából. Ez utóbbik a Szarvasi Állami Tangazdaságban dolgoznak, rövidesen bemutatón ismerhetik meg működésüket a megye szakemberei. Sajnos, jelenleg a szomszédos szocialista országok sem tudnak nagyobb mennyiségben gépeket szállítani, mert náluk is tart az aszály, szükségük van az öntözőberendezésekre. Az említett bemutató jelentősége elsősorban az, hogy segítséget adjon a tervezéshez, ha megtetszik, jövőre olyan típust is választhassanak az üzemi szakemberek. m. sz. zs. vatása Pécséhez köti, ennélfogva a mecsekaljai városból intézi az UEA hivatalos ügyeit, főztük a vancouveri találkozó előkészítését. A kongresszusról nyilatkozva a főtitkár elmondta az MTI munkatársának, hogy mint minden évben, most is gyarapodott az Universala Esperanto Asocio tagországainak száma: a szocialista Kuba küldöttsége Vancouverben foglalja el helyét a világszövetség tagjai sorában. A főtitkár végül elmondta, hogy kialakult a világ- kongresszusok helyszínének további sorrendje: 1985-ben Augsburg, 1986-ban Peking és 1987-ben Varsó. A lengyel fővárosban tartják a világnyelv és a mozgalom centenáriumi ünnepségét, annak emlékére, hogy Ludwig Zamenhof lengyel szemorvos száz esztendővel ezelőtt adta ki az első könyvét az eszperantóról. Ki pocsékolja a kenyeret? A minap eszembe jutott, hogy egy időben sokszor elmarasztaltak bennünket, mert hogy pocsékoljuk a kenyeret. Erről beszéltek a hivatali emberek, erről sugárzott műsort a rádió, a tévé, s a nyomtatott sajtók is ránk pirított, hogy sok kenyeret dobálunk el, amit a szemétgyűjtő tartályok tanúsítanak. Én és a hitvesem nem vettük magunkra a szemrehányást, mert ha rossz kenyeret kaptunk a boltban, egy jó ismerősöm malaca ette meg. De most, július másodikén, bizony törtem a fejem: ugyan mi történhetett Békéscsabán a komlós kenyérrel? Mert hát kezdetben jó ízű volt. Most meg úgy jártunk vele, hogy június 29-én vettünk egy veknit, és július 1-én, vasárnap, amikor vágtuk, egy vékony réteg tapadt rá belőle a kés lapjára. De hogy jobban megbizonyosodjunk gyanúnkról, hétfőn meg is szagoltuk, mert akkor már vastag réteg rakódott a kés lapjára, .amikor körülvágtuk a veknit. A szaga (nem illata!) aztán mindent elárult. Ekkor villant fel bennem, hogy nemrég egy pesti péktől (dagasztó) azt kérdezték: mi a titka a jó kenyérnek? Erre ő azt mondta, hogy a dagasztó, és mindenki jól végezze a dolgát. Akkor mindig jó a kenyér. És én neki hiszek, hiszen szakértő — és nem is kezdő. Ennélfogva azóta mondhatják nekem, hogy a változó lisztminőség, meg az ördög tudja, még mi nem az oka a rossz kenyérnek. Mert ha nem is a szemétgyűjtőbe dobjuk a rossz kenyeret, azért malacnak adni mégiscsak — luxus. Akár komlós. akár nem! A komlóst azért említettem, mert egy vekni 24 forint. (cserei) lúliusban rendezik a 69. eszperantó világkongresszust Fotó: Kovács Erzsébet
