Békés Megyei Népújság, 1984. július (39. évfolyam, 153-178. szám)

1984-07-22 / 171. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek I N É PÚJSAG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1984. JÚLIUS 22., VASÁRNAP Ára: 1,40 forint XXXIX. ÉVFOLYAM, 171. £ZÁM Nemzetközi szolidaritási tábor Evangélikus világtalálkozó Budapesten Nemzetközi szolidaritási tábor kezdődött tegnap Szo- bon, a malomvölgyi úttörőtá­borban. A tíznapos találko­zóra huszonnégy magyar, va­lamint hatvanöt külföldi di­ák érkezett. A külföldi fia­talok többsége szeptember­ben magyar egyetemeken kezdi meg tanulmányait — eddig a Nemzetközi Előkészí­tő Intézetben tanultak ma­gyarul. Így a szobi tábor az angolai, benini, chilei, Costa Rica-i, csehszlovákiai, gha- nai, iraki, jordániai, kongói, kubai, nigériai. Srí Lanka-i, szíriai, szudáni, vietnami és Palesztinái diákok számára magyarul zajlik. A tábor Utazási terveink általában már az év elején megfogal­mazódnak bennünk, s ilyen­kor, nyár közepén sokan már túl vannak a nyaraláson. Az utazási irodák azonban a nyár hátralevő részében is várják a k'ül- és belföldön pihenni vágyókat. Az Expressz Ifjúsági és Di­ák Utazási Iroda Békés me­gyei képviselete elsősorban a fiatalabb korosztálynak szer­vez kirándulásokat. Belföl­dön népszerűek az ifjúsági t'borok, így a balatonszeme- si, verőcemarosi központban, a tőserdei kempingben, vala­mint a Velencei-tó mellett nemrég megnyílt ifjúsági üdülőcentrumban jó víz, kellemes környezet várja a fiatalokat. Augusztus elején indul egy autóbuszos köruta­zás Erdélybe, szintén e hó­nap közepén Leningráddal ismerkedhetnek az érdeklő­dők, szeptember legelején pe­dig Moszkvába és Lenin- grádba, valamint háromnapos hétvégi kiránduláson Újvi­dékre látogathatnak a turis­ták. A Cooptourist, a Magyar Szövetkezetek Utazási Iro­dája belföldön elsősorban szövetkezeti tagok, csopor­tok útjainak, kirándulásainak szervezését bonyolítja le. Az célja, hogy a leendő egyete­misták megismerkedjenek egymással, egymás országai­val, s természetesen Ma­gyarországgal. A Népek Ba­rátsága nevet viselő szolida­ritási tábor programját is ennek megfelelően állították össze. Délelőttönként a fog­lalkozások a „Helyünk a vi­lágban” címszó alatt zajla­nak. A fiatalok hazájukról, terveikről, önmagukról be­szélgetnek. A táborlakók megismerkednek a környék nevezetességeivel, Magyaror­szág történelmével, jelenlegi gazdasági helyzetével, tudo­mányos életével, művészeté­vel. idén ugyanolyan utakat in­dítanak, mint tavaly, s for­galmuk is hasonlóan alakul. Ismertebbek azonban a ha­tárainkon túlra szervezett utak. A nagy érdeklődésre való tekintettel augusztus vé­géig már nem tudnak elfo­gadni jelentkezéseket a ju­goszláv tengerpartra egyéni­leg utazni kívánóktól. Nép­szerűek — és olcsók — azonban a Bulgária ismert városaiba — Burgaszba, Ne- szebárba és Pomorjéba — indított pihenőutak, s ugyan­csak kedveltek az Aranyho­mok és a Napospart köz­pontjai. A balkáni ország tengerpartján még van hely az augusztusban indulók szá­mára. Július végén, augusz­tus elején jelenik meg prog­ramfüzetük, melynek kínála­tából mindenki kedve és pénztárcája szerint válogat­hat. A legnagyobb utazási iro­da, az IBUSZ ajánlatai kö­zül már csaknem mind jó előre megtelt. Belföldre még van hely az augusztus 25-én Miskolcra és Lillafüredre in­duló kétnapos útra. Külföld­re pedig legközelebb a szep­tember 19-én kezdődő négy­napos, Békéscsabáról induló, bécsi városnéző túrára tud­nak helyet biztosítani. b. á. Káldy Zoltán nyilatkozata A Lutheránus Világszövet­ség tömörítette 97 tagegyház képviseletében több mint száz országból érkeznek ha­zánkba a ma, vasárnap Bu­dapesten kezdődő világkong­resszus résztvevői. Az augusztus 5-ig tartó világ­gyűlés fő témájául a „Krisz­tusban — reménységgel a világért” jelmondatot válasz­tották; azt vitatják meg: a hitük adta reménység szelle­mében mit kívánnak tenni, mit tehetnek az evangéliku­sok az emberiség jelenéért, a világ békés jövendőjéért, a társadalmi igazságosságért, a népek barátságáért. Ezt hangsúlyozta Káldy Zoltán, a magyarországi evangélikus egyház püspök-elnöke a ta­nácskozás alkalmából Csá­szár Tibornak, az MTI mun­katársának adott nyilatkoza­tában. Elmondotta: a világszövet­ség végrehajtó bizottságának tagjaként a testület 1980- ban, Augsburgban tartott ülésén tolmácsolta a magyar egyház meghívását, s ennek nyomán döntöttek úgy, hogy 1984-ben — első ízben — szocialista országban tartják meg az általában hatéven­ként sorra kerülő világgyű­lést. A szövetséghez tartozó egyházaknak* az öt világré­szen összesen 55 millió tag­juk van; a legtöbben az európai országokban élnek, de Amerikában, Ázsiában és Afrikában is számos egyház — több . millió evangélikus — tartozik e szervezethez. Az evangélikus (más néven lutheránus) hitet vallók szá­ma a világon egyébként mintegy 77 millió. A világ- szövetség 1947-ben Svédor­szágban alakult; előző kong­resszusát a tanzániai Daar Es-Salamban, 1977-ben tar­totta. Káldy Zoltán a mostani ta­nácskozás budapesti megren­dezéséről hozott határozat je­lentőségét méltatva rámuta­tott, hogy a tagegyházak egy olyan, szocialista országban működő egyház meghívását fogadták el, amely nem tar­tozik a nagyobbak közé. Utalt arra: e nagyszabású rendezvény eredményes meg­szervezéséhez hozzájárult a magyar kormányzatnak az állam és az evangélikus egy­ház közötti rendezett, jó vi­szony alapján álló együtt­működési készsége, amelynek jele a többi között az is, hogy azoknak az államoknak a küldöttei is lehetőséget kaptak a Magyarországra utazásra, amelyeknek nincs diplomáciai kapcsolatuk ha­zánkkal. A világgyűlésre, amelynek a Budapesti Sport- csarnok ad otthont, 350 de­legátust, s a megfigyelők­kel, szakértőkkel együtt ösz- szesen mintegy 1300 külföldi vendéget várnak. A tanácskozás várható na­pirendjéről, legfontosabb tö­rekvéseiről szólva elmondot­ta: — A tanácskozás mottójá­ul választott fő témán belül több olyan kérdést vitatunk meg a plenáris üléseken el­hangzó előadások alapján, amelyek világunk mai álla­potával és jövőjével, az em­beriség alapvető problémái­val kapcsolatosak. így Re­ménységgel a teremtett vi­lágért címmel Emanuel Ab­raham, az etióp egyház egyik világi vezetője tart előadást; Reménységgel az emberisé­gért címmel pedig Carl Friedrich von Weizsäker vi­lághírű NSZK-beli atomku­tató referál. Emellett beszá­molók hangzanak el az egy­ház igehirdető feladatával kapcsolatos kérdésekről, s az egyházak közötti közeledés lehetőségeiről, tennivalóiról is. — A világgyűlés több do­kumentumot tervez megvi­tatni és elfogadni, ezek kö­zül kiemelésre kívánkozik az, amely a nukleáris háború veszélyére figyelmeztetve, s a földünkön sok helyütt ta­pasztalható társadalmi igaz­ságtalanságok megszüntetését szorgalmazva az emberiség békés jövőjéért folytatott együttmunkálkodásra hív fel. Emellett dokumentumokban kívánunk állást foglalni a faji megkülönböztetés min­den formája ellen, valamint az emberi jogok tiszteletben tartásáért, beleértve ebbe a szabad vallásgyakorlás lehe­tőségét. Utazási irodák kínálataiból Újjászületés Megújulás, újjászületés. E két szóról óhatatlanul Lengyelország jut eszünkbe. Napjaink Lengyelországa, amelynek lakói az elmúlt esztendőkben válságos időket él­tek meg. A megújuláshoz, újjászületéshez az utóbbi időben még egy szó járul: sta­bilizáció. E három szó együtt tanúsítja, hogy a lengyelek többsége hű maradt ah­hoz a kiáltványhoz, amely negyven évvel ezelőtt született meg Lubl inban. Akkor, 1944. július 22-én a Lengyel Nemzeti Felszabadítási Bizottság a fasisz­ta megszállás alól felszabadult első város­ban tette közzé a független, demokratikus népi állam megteremtésének hosszú távú programját. Azóta ez a nap Lengyelország újjászületésének ünnepe, a legnagyobb nemzeti ünnep. Lassan negyvenöt éve, hogy kirobbant a második világháború. A fasiszta Németor­szág első háborús áldozata a lengyel nép volt. Több mint hatmillió, minden ötödik lengyel életét vesztette ebben a háború­ban, az ország nemzeti vagyonának két­harmada elpusztult. Szinte a semmiből kellett tehát újjászületnie az országnak, a népnek. S egy nappal azután, hogy a szov­jet Vörös Hadsereg és a lengyel hazafiak­ból alakult I. Lengyel Hadsereg megkezdte a náci megszállók kiűzését, megkezdődött a munkálkodás ezért az újjászületésért. Az újjászületés lehetőségét a szocializ­mus útja kínálta, s ha voltak is nehézsé­gek ezen az úton, a lengyelek többsége el­tökélten dolgozott a lublini célkitűzések megvalósításáért. S dolgozik napjainkban is. Munkájuk eredménye, hogy Lengyelor­szág ipari ország lett, hogy elfoglalhatta méltó helyét a nemzetközi porondon. 1980 nyarától újabb megpróbáltatással kellett szembenéznie a lengyel népnek: a párt- és állami vezetés hibáit, a társadalmi és gaz­dasági problémákat az ország belső és külső ellenségei megkísérelték a maguk javára felhasználni. Ma már bizonyos: ez nem sikerült. Minden jóérzésű ember, aki négy esztendeje aggodalommal figyelte a lengyelországi eseményeket, ma bizako­dással tekint az onnan érkező hírekre. A megújulás, az újjászületés, a stabilizáció ígéretes lépcsőfokairól számolnak be ezek. A mai ünnep ebben a helyzetben min­den bizonnyal a számvetés napja Lengyel- országban : számot adnak az eltelt negyven esztendő munkájáról, s számot a mostani újjászületésről, amellyel e munka eredmé­nyeit kívánják megóvni. Kívánjuk lengyel barátainknak, hogy ez a számvetés erővel, s tettvággyal töltse el őket. K. M. Öntözővizet kapott — 130 ezer hektár A mezőgazdasági nagy­üzemek — a június végéig beérkezett jelzések szerint —. több mint 130 ezer hektáron öntözték meg a földeket. A tavalyihoz képest csaknem egy hónappal korábban kezd­ték az öntözést. A legelők, a takarmánynövények ellátá­sán túl a szokásosnál jóval nagyobb területen juttatták mesterséges csapadékhoz a gabonát. Tavaly július elején 103 ezer hektárra terjedt ki az öntözés; az idei többlet mintegy 30 ezer hektár. A szeszélyes tavaszi, nyár eleji időjárás sok helyen se­gítette a mezőgazdaságot jó­tékony csapadékkal, ám csu­pán a talaj legfelső rétege nedvesedett át. A mélyebb rétegek szárazon maradtak, s nem adnak folyamatos víz­utánpótlást a növények gyö­kereinek. Az esőkből jóval kevesebb jutott az Alföld­nek, mint a Dunántúlnak. B BÉKÉS MEGYEI IgHiíuKfera újra Gyomaendrödön (Községriportunk a 4. oldalon) Fotó: Fazekas László Helyzetkép a tüzelőanyag-ellátásról Igaz, hogy még javában tart a nyár, a jó idő, de semmiképpen sem válhat kárunkra, ha — ahelyett, hogy a tél küszöbén kezde­nénk a futkosást —, már most gondoskodunk a téli tüzelőanyagokról. Vajon mi­lyen most a TÜZÉP-telepek ellátottsága, kínálata? — er­ről érdeklődtünk a Dél-al­földi TÜZÉP békéscsabai központjában, valamint me­gyénk néhány városában. A Dél-alföldi TÜZÉP a megyében tíz telepen árusít tüzelőanyagot a közületek- nek és a lakosságnak. Az esztendő első felében több mint hetvenhatmillió forint értékű tüzelőanyagot értéke­sítettek, ez mintegy tíz szá­zalékkal több, mint az elő­ző év első felében volt. Szén­ből az idén is kb. ugyanany- nyi fogyott, jóval többet ad­tak el viszont brikettből. A szállítások folyamatosak vol­tak, gondot több esetben in­kább az jelentett, hogy a hosszú tárolási idő miatt a szén minősége romlott, ezért jelentős mennyiséget kényte­lenek voltak átadni az erő­műveknek. Az igazsághoz tartozik, hogy a kínálat minősége sok esetben kívánnivalókat hagy maga után. Mint a vállalat békéscsabai központjában el­mondták, különösen a bor­sodi szén minőségével kap­csolatban gyakori a kifogás. A minőség javítására a Bor­sodi Szénbányák Vállalat a szén dúsításához kezdett hozzá még az elmúlt eszten­dőben. A dúsítás segítségé­vel a minőség lényegesen jobb lett, de a módszer al­kalmazása egyelőre mégnem terjed ki csak a szállítmá­nyok egy kis részére. Jól halad a lakosság tüze­lőanyag-utalványainak be­váltása is, eddig mintegy öt és fél ezer kilencszáz forin­tos és ugyanennyi ezerkét­száz forintos utalványt vál­tottak be. Július közepéig több mint hét és fél ezer nyugdíjas szerezte be téli tü­zelőjét. Ebben az esztendő­ben is sokan éltek a lehe­tőséggel, és a március 19-től június 23-ig tartó kedvez­ményes tüzelőanyag-vásárlá­si akció idején szerezték be a tüzelőt. A szarvasi TÜZÉP-telepen az idén eddig jelentősen na­gyobb mennyiségű brikettet és tűzifát adtak el, mint az elmúlt év első felében. Szén­ből viszont kevesebbet, a ta­valyi csaknem négy és fél ezer tonna helyett szűkén négyezer tonnát vásároltak a közületek és a lakosság, ösz- szességében a tüzelőanyag­vásárlás kis mértékben nőtt, június 30-ig elérte a hatmil­lió hétszázezer forintot. A telep felkészülve várja a vásárlókat, megfelelő mennyiségű készletekkel rendelkeznek. Tartósan hi­ányzó tüzelőanyagok nincse­nek, természetesen előfor­dul, hogy néhány napot vár­ni kell. Békésen a különböző szén­fajtákból, brikettből és tű­zifából elegendő kapható. Sőt időnként — mint a te­lep vezetője elmondotta —, „az ellátás túlságosan is jó”. Most például az elmúlt na­pokban szállított nagymeny- nyiségű brikett értékesítése jelent gondot számukra. A lakosság tüzelőutalványainak beváltása jól halad,, s re­mélik, az idén nem sokan tartogatják az utolsó pilla­natra, szeptember végére a nyugdíjas utalványok bevál­tását. Az orosházi telepen ebben ar. évben már több mint hét­millió-hétszázezer forint ér­tékben adtak el tüzelőanya­got. Szénből és brikettből az értékesített mennyiség meg­haladta az ötezer tonnát, lé­nyegesen több volt, mint a múlt év első felében. Tűzi­fából viszont csökkent az el­adott mennyiség, valószínű­leg azért, mert a lakosság a tavalyi nagyobb mennyiségű felvásárlások következtében még rendelkezik tartalékok­kal. Folyamatosan kapható a telepen a tatai, dorogi és a mecseki brikett, valamint a tatai gyöngybrikett. Akado­zik viszont az ellátás a len­gyel lángborsóból, ezt hazai magasabb fűtőértékű szénnel igyekeztek pótolni. Ugyan­csak nagy a kínálat az Oroszlányi Szénbányák Vál­lalattól vásárolt szénből. Lipták Judit

Next

/
Thumbnails
Contents