Békés Megyei Népújság, 1984. július (39. évfolyam, 153-178. szám)
1984-07-19 / 168. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG 0 MEGYEI PÚRTBIZOTTSÚG ÉS A MEGYEI TANÚCS LAPJA 1984. JÚLIUS 19., CSÜTÖRTÖK Ara: 1,40 forint XXXIX. ÉVFOLYAM, 168. SZÄM Nagygyűlés Lengyelország nemzeti ünnepe alkalmából Gyorsjelentés az építő- és építőanyag-ipar első félévéről A Lengyel Népköztársaság felszabadulásának 40. évfordulója alkalmából tegnap ünnepi nagygyűlést rendezett a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa az újpesti „Dallos Ida” Művelődési Házban. A széksorokban a kerületben működő vállalatok, üzemek és intézmények mintegy 500 képviselője foglalt helyet. Az elnökség tagja volt: Méhes Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a SZOT főtitkára; Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára, Vár- konyi Péter külügyminiszter, Somogyi László építésügyi és városfejlesztési miniszter; a főváros, valamint Újpest politikai, társadalmi, gazdasági életének kiemelkedő képviselői. A megjelenteket Ribánszki Róbert, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára üdvözölte, majd Borbándi János, a Minisztertanács elnökhelyettese emelkedett szólásra. Beszéde bevezető részében rámutatott: Negyven esztendővel ezelőtt léptek a sokat szenvedett ország földjére a fasizmus ellen győzelmesen harcoló szovjet és lengyel hadsereg katonái, s ezzel megkezdődött az a történelmi folyamat, amely elvezetett a Lengyel Népköztársaság megalakulásához. A népi Lengyelország létrejötte — amint ezt a Lengyel Nemzeti Felszabadítási Bizottság 1944. július 22-i kiáltványa is aláhúzta — olyan történelmi szövetség kikovácsolását tette szükségessé, amely — a munkásosztály vezetésével — összekapcsolta a haladó, demokratikus erőket. — Pártunk, kormányunk és dolgozó népünk ismeri, és nagyra értékeli lengyel barátaink erőfeszítéseit és következetes politikáját. A jövőben is számíthatnak testvéri szolidaritásunkra és támogatásunkra — hangsúlyozta az előadó, majd hazánk belső helyzetét, az előttünk álló legfontosabb társadalmi és gazdasági feladatokat ismertette. A Magyar Népköztársaság és a Lengyel Népköztársaság kapcsolatait méltatva kijelentette: népeinket a hagyományos történelmi barátság szálai fűzik össze, olyan barátságé, amely történelmünk sok tekintetben azonos vonásaiban, a társadalmi és gazdasági fejlődés hasonlóságaiban gyökerezik. E barátság az elmúlt négy évtizedben tovább fejlődött, és új tartalmat nyert. Ezután Jerzy Zielinsky, a Lengyel Népköztársaság budapesti nagykövete méltatta a 40 évvel ezelőtti történelmi események jelentőségét, kiemelve a Szovjetunió elévülhetetlen érdemeit a szabadság kivívásáért, a megújulás feltételeinek megteremtéséért folytatott harcban. Szólt azokról az erőfeszítésekről, amelyek révén újra talpra állították a szörnyű károkat szenvedett országot, s felszámolták a több évszázados elmaradottságot, létrehozva a korszerű nagyipart. A jelenlegi helyzetet elemezve rámutatott: a népi Lengyelország történelme, akárcsak minden más nemzeté és államé, nemcsak a sikerek sorozatát jelenti, hanem küzdelmet a különböző társadalmi és gazdasági nehézségekkel. A magyar és a lengyel nép barátságáról szólva leszögezte, hogy hazájában nagyra értékelik azt a politikai támogatást, amelyet a magyar nép a legnehezebb helyzetekben országának adott. Érintette a további együttműködés elmélyítésének lehetőségeit, majd jókívánságait tolmácsolta hazánk fel- szabadulásának közelgő ünnepe alkalmából. A beszédek után ünnepi műsor következett, majd a nagygyűlés az Internacionálé hangjaival ért véget. Az év első felében — mint az előzetes adatokat összesítő ÉVM-gyorsjelentésből kitűnik — a kivitelező építőipari vállalatok és szövetkezetek termelése lényegében a népgazdasági tervben számítottnak megfelelően alakult; a beruházás jellegű építés mérséklődött, s a felújítási munkák aránya növekedett. A kivitelezők az év első hat hónapjában csaknem 12 ezer új otthont adtak át. Ennek nagy részét — 10 500 lakást — az ÉVM- vállalatok építették fel, s ezzel idei átadási tervük több mint egyharmadát teljesítették. A tanácsi vállalatok 769 új otthont adtak át, százzal többet, mint a múlt év azonos időszakában, s ezzel eddig az idei előirányzat 30,7 százalékát váltották valóra. Az ÉVM-vállalatok közül 12 épített több lakást, mint 1983 azonos időszakában. Hat nagy kivitelező szervezet: a Budapest Lakásépítő Vállalat, valamint a Baranya, a Hajdú, a Heves, a Nógrád és a Vas megyei ÉVM Vállalat idei átadási feladatainak több mint a felét teljesítette az első félévben. Az építőanyag-ipar elsősorban a lakosság saját építkezéseihez szükséges termékekből bővítette termelését. A tégla- és cserépipari gyárakban, a Nyergesújfalui Eternitgyárban és a legjobban keresett födémbéléstes- teket termelő üzemekben szombat—vasárnapi műszakokkal, túlmunkákkal segítették a dolgozók a szállítások növelését. A tégla- és cserépipar majdnem nyolc százalékkal bővítette termelését: 58 millió téglával és egyéb falazóanyaggal többet állított elő, mint a múlt év első felében. Kemény tetőfedő anyagokból 418 ezer négyzetméterrel, s ezen belül cserépből több mint hárommillió darabbal többet kaptak a sajátházépítők az egy évvel ezelőttinél. Vasbeton födémgerendából, födémpallóból a tavalyi év azonos időszakához viszonyítva 24-25 százalékkal többet szállítottak az építőknek. Hőszigetelő gyapotból és rostból 70, hengerelt sík- és profilüvegből 17 százalékkal bővítették a termelést. Az üveggyárak fontos igényt elégítettek ki azzal is, hogy húzott síküvegből 6, a konzerviparnak szükséges csomagolóüvegből 11 százalékkal többet gyártottak. * * * A Békés megyei Állami Építőipari Vállalat igazgatója, Jámbor Ferenc a vállalat első féléves teljesítményeiről a következőket mondta: — 1984-ben 586 lakás átadását tervezzük. Az első hat hónapban eredetileg 257 lakás műszaki átadása volt a célunk. Ezzel szemben 287 lakást adtunk át. A lakások zöme Békéscsabán és Gyulán épült, illetve épül. A terveinket tehát teljesítettük, annak ellenérfe, hogy a számítottnál nagyobb ütemben csökkent a vállalatunknál dolgozó fizikaiak létszáma. A tél végi hóvihar is egyhetes kiesést okozott a munkákban. A Dél-alföldi Tégla- és Cserépipari Vállalat igazgatója, Baukó Mihály a következőket mondta: — Június végéig 102 millió téglát gyártottunk, 12,7 százalékkal többet a tervezettnél. Cserépből 32,3 milliót, 4,1 százalékkal többet, mint azt eredetileg terveztük. A megnövekedett magánerős építkezések száma miatt a vállalat gyáraiban dolgozók nagyon sok szabadnapjukat áldozták fel. A termelés növelésére 120 ezer túlórát — ami 20 szombat, vasárnapnak felel meg. Ezenkívül a vállalati gazdasági munkaközösségek az első öt hónapban 2,7 millióval több téglát és 1,7 millióval több cserepet gyártottak le. Tekintély meg a jogkör Soha ennyi lakás nem épült, mint most. Lázas munka folyik a megyeszékhelyen. Rózsaszínű szemüveggel néznénk azonban a világot, ha nem vennénk észre a zökkenőket. Csúsznak a határidők, néha pedig más okoz bosszúságot. A Lencsési-lakóte- lepen néhány lakás beázott. Több helyen levált a tapéta. A helyreállítás miatt pert kellett indítani. Miért nem vették észre korábban a hibát, vagy legalább a műszaki átvételkor? Megannyi kérdés. Bár az értekezlet központi témája a szerződéses fegyelem volt, mégis sok szó esett a miértekről. Okkal. Hiszen ide nyúlnak a gyökerek. Ebbe a szövevényes mélységbe. Egy-egy határidőcsúszás mögött több szerv mulasztása húzódik meg. Olykor szerződésszegések sorozata. Nem lehet mindenért az építőket okolni. Áll a munka az építkezésen. Ez a látszat. Az ok pedig az, hogy nem érkezett meg az anyag. Téblábolnak a szerelők. Várnak a fürdőkádakra, vagy a fűtőtestekre. Az idő közben múlik, egyre közeledik az átadás napja. Fokozódik az idegesség, nő a türelmetlenség. Ez a hangulat az átvételre is rányomja a bélyegét. Bezzeg valamikor — hallom az értekezlet szünetében. — Miért, mi volt valamikor? — A műszaki átvételt komolyan vették. Az átvevőknek tekintélyük volt és jogkörük. No, igen, erre aztán akad példa. Nem is akármilyen. Itt van mindjárt az ország legtekintélyesebb háza, a Parlament. Tizenkilenc évig épült. A határidőt többször módosították. Aki pedig átvette, annak igazán volt jogköre, meg hatalma. Ferenc József császárnak hívták. Miután alaposan szemügyre vette az impozáns épületet, igen lényegbevágó kérdést tett fel. — Ugye, alulról kezdték építeni? Az építést vezető mérnök kezét a szívére tette. — Természetesen, felséges uram. A császár elismerően bólintott. S nem vette észre, hogy mállékony anyagot használtak fel az építők. Hát ilyen az a „bezzeg, valamikor”. Ami egyáltalán nem azt jelenti, hogy ami eredményre vezet, azt csak azért ne alkalmazzuk, mert valaha bevált. De a bezzeg valamikor, így önmagában bizony nem más, mint a felelősség eloszlatásának egyik módja. Visszatart a cselekvéstől. Holott napjaink követelményeihez és adottságaihoz igazodva kell megtalálni a leghatékonyabb megoldást. Például azt, hogy komolyan kell venni a szerződések megtarta- tását. Aki pedig mulaszt vagy hanyagul dolgozik, érezze a fizetési borítékján keresztül, hogy rossz lóra tett. Nem új találmány, de bevált. Jobban, mint a tekintély és a jogkör. Több beruházásnál sikeresen alkalmazzák. Serédi János Megnyílt az anyanyelvi konferencia Tizedik alkalommal adott otthont a Debreceni Tanítóképző Főiskola a Magyarok Világszövetsége és az anyanyelvi konferencia védnöksége által a külföldön magyar nyelvet tanító pedagógusok részére szervezett továbbképző tanfolyamnak. Tegnap, az ünnepélyes megnyitón Földessy Béla főigazgató-helyettes köszöntötte a konferencia vendégeit. Az első előadást Lőrincze Lajos, az anyanyelvi konferencia védnökségének elnöke tartotta A nyelvmegőrzés módjai címmel. Az idei kurzuson ötvenöt tanár vesz részt, akik Angliából, Ausztriából, Dániából, Hollandiából, Francia- országból, Svédországból, az Egyesült Államokból és Kanadából érkeztek. A külföldi pedagógusok nyelvészeti, kultúrtörténeti, helytörténeti, gazdasági, módszertani előadásokat hallgatnak, s megismerkednek Debrecen, valamint a Tiszántúl nevezetességeivel. A tanfolyam július 28-án zárul. Gép szedi a tolcsvai Békeharcos Tsz 45 hektáros ribizliül- tetvényének termését. A Finnországból vásárolt ribiszkekombájn a bokrok kímélésével, mindössze 8 százalékos szemveszteséggel szüretel, és napi 16 órás műszakban 4 hektár termését szedi le, a termést pedig ládákba rakja. A fekete ribizlit felvásárló Debreceni Konzervgyár — amely anyagilag is támogatta a gép beszerzését — igen elégedett a leszedett gyümölcs minőségével (MTI-íotó: Kozma István felvétele — KS) Iskolaruházati kínálat Négy-ötféle műszálas, természetes és kevert alapanyagból csaknem húszféle fazonban, • széles színválasztékban kínálnak iskolaköpenyeket az üzletek a most következő tanévre. A diákok e fontos ruhadarabjából a kereskedelem az igények felmérése alapján 1,2 milliót rendelt a gyártóktól. A legnagyobb szállítók — a Habselyem Kötöttárugyár és a Szegedi Ruhagyár — szeptemberig a szükséges meny- nyiségnek mintegy 75 százalékát eljuttatják a kereskedelmi hálózatba. Az egyik legfőbb nagykereskedelmi forgalmazó, a FÉR Ruházati Kereskedelmi Vállalat megrendelőinek jobb tájékoztatására az Arany János utcai mintatermében iskolaköpeny- és formaruhakiállítást rendezett. A kiskereskedelmi partnerek nagy többsége a kollekció alapján megrendelte a köpenyeket, sötétkék szoknyákat és nadrágokat, a fehér ingeket és blúzokat, s árusításukat megkezdték a boltokban, áruházakban. A fővárosi és vidéki Centrum Áruházakban tizenhétféle fazonban, piros, sötétkék és enciánkék színekben csaknem 200 ezer fiú-, lányka- és bakfis-iskolaköpeny- nyel várják a vásárlókat. Matrózblúzokból 10, fehér blúzokból 16, úttörőingekből 3G ezret szereztek be. A korábbi években hiánycikknek számító úttörő-felszerelésekből 145 ezret rendeltek, ez a mennyiség várhatóan elég is lesz. Újdonság a Centrum Áruházakban a Studiform termékcsalád, amely divatos, elegáns szoknyákból, blúzokból és fiúingekből áll. Kiválóan alkalmas diákegyenruhának, de bizonyára szívesen hordják majd iskolán kívül is a diákok. Hogy a vásárlók dolgát megkönnyítEgyedül júniusban és július első felében 1382-en jártak, illetve járnak a Békéscsabai Autóközlekedési Tanintézet tanfolyamaira. Közülük 980-an már elméleti és gyakorlati vizsgát is tettek. Igaz, 253 vizsgázó első próbálkozása eredménytelen volt, így nekik újra számot kell adniuk gyakorlati és elméleti felkészültségükből. Steiner László, a Békéscsabai Autóközlekedési Tanintézet vezetője a nyári csúcsforgalomról a következőket mondta: — A nyár évek óta a legerősebb időszakunk, de az idén az ed- digeknél is jóval többen járnak hozzánk. Többek között azért, mert 1984. január 1-től kötelező lett a különböző kategóriájú tanfolyamokon való részvétel. Kosék, több budapesti és vidéki Centrum Áruházban iskolaosztályt alakítottak ki, ahol a füzetekkel együtt augusztus 4-ig egy helyen kaphatók az iskolakezdéshez szükséges felszerelések. A budapesti Skála Áruházban a piac felőli oldalon, nagy területen kizárólag tanszereket és iskolaruházati cikkeket, köpenyeket árusítanak. A kínálat a tavalyihoz képest bővült. Köpenyekből húszezret szereztek be. A Ruházati Bolt Vállalat 28 fővárosi üzletében árusít iskolaköpenyeket és iskolaruházati termékeket. A tavalyihoz hasonlóan 50 ezer köpenyt rendeltek a nagykereskedelmi vállalatoktól, s fele már megérkezett a boltokba. A többit augusztus végéig várják. A választék szélesebb a tavalyinál, hiszen csaknem 30-fajta köpeny áll a vevők rendelkezésére. Az igényekhez a korábbinál jobban igazodik az olcsóbb és drágább, valamint a különféle alapanyagú termékek aránya. A sötétkék szoknyák egynegyede, a blúzok, ingek egyharmada már az üzletekben van. Sötétkék fiú-hosszúnadrág azonban még nem kapható. Várhatóan augusztus végéig megérkezik a rendelt meny- nyiség a gyártóktól. A tavalyinál jobb kínálat várható a tornaszerekből, 210 ezret rendelt belőlük a Mosonmagyaróvári -Kötöttárugyártól a TRIÁL. Nemcsak többet, hanem szélesebb színválasztékot is kínálnak az idén: kevesebb lesz a fekete, s több a piros, kék és zöld színű tornamez. A fiútornanadrágokból és atlétatrikókból — a korábbi évekhez hasonlóan — a választék és a mennyiség egyaránt kielégítő lesz. rábban volt rá lehetőség, hogy valaki ne vegyen részt a tanfolyamokon, csak az elméleti, vagy a gyakorlati vizsgán. A segédmotoros kerékpárra, és az úgynevezett lassú munkagépre jogosító vezetői engedélyt is csak tanfolyam elvégzése után szerezhetik meg a jelentkezők. Emiatt például kétszázzal több tanulónk van. A nagy jogosítványszerzési kedv azt eredményezte, hogy azok, akik személygépkocsi-vezetői engedélyhez akarnak jutni, az elméleti vizsga sikeres letétele után minimum másfél hónapot várnak a gyakorlati ismeretek elsajátítására. A helyzet előreláthatólag az év hátralevő részében sem lesz kedvezőbb. L. S. Csúcsforgalom az flTI-nál
