Békés Megyei Népújság, 1984. július (39. évfolyam, 153-178. szám)

1984-07-18 / 167. szám

1984. Július 18., szerda Gabonái fogad az új tárház Negyedik éve kezdődött célcsoportos beruházásként a Beruházási Bank finanszíro­zásában az orosházi 30 ezer tonnás gabonatároló építése, csaknem 200 millió forintos költségvetéssel. Az idén már új terméssel — külsőségek nélkül — avatják fel a 23 oszlopcsarnokból álló, monu­mentális beton tömböt: július 9-én megérkeztek az első ga­bonaszállítmányok. Az oros­házi Petőfi Tsz 82 kilo­gramm hektoliter súlyú, 14 és fél százalékos víztartalmú Rana II. étkezési búzát önt fel a garatra ... 0 régi hatezer tonnás tárháznál felöntik, az újnál már modern föld alatti vas­úti-közúti garat fogadja a terményt — mutatja Szeme­nyei János, a tárház vezető­je. A legmodernebb technikát építette be ide az ÉLGÉP Vállalat, a DÉLÉP építőinek munkája nyomán. Egy idő­ben 60 tonnát tudnak mér­legelni, leltárnál 0,2 száza­lék a megengedett eltérés a magyar METRIPOND-mér- legeknél — utal az óriás mérlegek pontosságára Ka- bódi Ferenc, az orosházi körzet műszaki ügyintézője. — Mennyi gabonát hozott idáig a Petőfi Tsz — fordu­lok az átadó fiatalemberhez? A Petőfi Tsz gépkocsijáról ürítik a földszint alatti garatba a búzát Zatykó Péter a füzetbe néz, majd gyors számvetés után mondja: 85,8 tonna ér­kezett a mai napon 10 óráig. A következő napokban fo­lyamatosan szállítják a kör­nyező nagyüzemek a gabo­nát: az első ütemben 10 ezer tonna búzát tárolnak az új silóban, majd a második ütem következik, az újabb 10 ezer tonna betárolása decem­berre fejeződik be. Február­ra telik meg az új létesít­mény. Közben folyton vizs­gálják a talajmozgást, az ülepedést. A harmincezer tonna súlyú épület eddig egy centiméternyit süllyedt. — Az épület, ahol beszél­gettünk, úgy 100 méterre van a tárháztól. A betáro­lásnál az ottani munkákat irányító hatfőnyi személy­zettel a körzet vezetői CB- rádión keresztül tartják a kell azt is, hogy az egyes kollektívák magatartásában nem feltétlenül valósul meg a szocialista kollektivizmus erkölcsi elve. Ha a szőkébb kolektíva célkitűzései ellen­tétesek a társadalmi törek­vésekkel, ha benne az adott kollektíva érdekei érvénye­sülnek, de ez az össztársadal­mi érdekek rovására történik, úgy az adott kollektíva tag­jainak minden egyéb vonat­kozásokban megnyilvánuló harmonikus együttműködése sem nevezhető kollektivista magatartásnak. Sőt, épp az ellenkezője, mert az ilyen kollektíva akarategysége csak formálisan fejezi ki a szocia­lizmus elve követelményét. A szocialista kollektiviz­musnak megvannak a maga tartalmi jegyei, amelyeket mindig figyelembe kell venni egy közösség tevékenysége erkölcsi megítélésekor. A kollektivista magatartás jellemzője nemcsak a saját feladatkör ellátása, a szűkén vett kötelezettségek teljesíté­se. A figyelemnek ki kell ter­jednie az egyéni felelősség­gel nem terhelt környezeti feltételekre is, igyekezni kell személyesen is javítani a feltételeket, részt venni ta­pasztalt gondok megoldásá­ban. Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy a szocialista kollektivista személyes fe­lelősséget érez mind a mun­kahelyi, mind a lakóhelyi környezetében történtekért, egyáltalán mindenütt, ahol megfordul. Ez a figyelem kiterjed a nemzetközi kör­nyezetre is, nem közömbös számára a nemzetközi ese­mények alakulása. Lenin szerint: „A kérdés lényege az, hogy az öntudatos mun­kás ne csak gyára gazdájá­nak érezze magát, hanem az ország képviselőjének, érez­ze magán a felelősség sú­lyát”. A közösségi ember ré­szese a tapasztalt feladatok, problémák megoldásának, sőt nemcsak ő maga igyekszik részt venni abban, hanem társakat is toboroz azok megoldására, terjeszti a ma­ga szemléleti módját. A szö­vetségesek, a társak keresé­se vezeti el mind munkahe­lyén, mind pedig más terü­leteken a különböző szocia­lista szervezetekbe, ahol megtalálja azokat a társa­kat, akikkel együtt a fel­vállalt közösségi feladato­kat meg tudja oldani. (Bár a szervezeti tagság maga még nem azonos a közösségi magatartással, de kedvező le­hetőségeket teremt hozzá.) A kollektivista magatartás jelenti a szabad vélemény­nyilvánítást, de ezzel egybe­kapcsolja a kollektíva érde­keinek, törekvéseinek való alárendelődést, a kettő egy­ségében megnyilvánuló fe­gyelmet. A közösség érdekében az egyén esetenként áldozatok­ra is kényszerülhet, miköz­ben ezek az áldozatok nem lehetnek tartósak és rend­szeresek, mert az a közösség és az egyén kívánatos kap­csolatait megrontja. Ilyen esetben felül kell vizsgálni a közösségi törekvések tartal­mának aktualitását csakúgy, mint az egyénekben kiala­kult törekvések, szándékok, személyes szükségletek ösz- szetételét. Időről időre létre­jöhetnek ellentmondások a közösségi és egyéni törekvé­sek között, éppen ezért vi­szonyukat folyamatosan fi­gyelemmel kell kísérni, s a keletkezett ellentmondást fel kell oldani. Meg kell ezt tenni annál is inkább, mert a kollekti­vizmus nem egyénellenes elv, ellenkezőleg, éppen arra tö­rekszik, hogy megfelelő össz­hangot teremtsen a különbö­ző egyének és közösségek te­vékenysége, törekvései kö­zött, hogy azok egybeessenek az össztársadalmi érdekek­kel, fejlődési tendenciákkal. Ez az összhang sohasem le­het teljes, mert mindegyik viszonylagos önállósággal rendelkezik, nem várhatóéi, hogy minden esetben teljes­séggel egybeessék az egyéni, a közösségi, a társadalmi ér­dek, de a társadalmi érde­kekben kifejezésre jutó ér­dekek alapvető azonossága alapján kialakulhat és ki is kell hogy alakuljon a rend­szeresen megújuló harmónia. A kollektivizmusra gon­dolva leginkább a szocialista közérdek lebeg a szemek előtt, holott az feltételezi a társadalom egyes tagjaival, azok problémáival való egye­di foglalkozást is. Idegen tő­le az a magatartás, amely a közösség egészére hivatkozva kapcsolatot. A vasútüzemi munka is korszerűsödött. Kétéltű MZ-k mozgatják a kocsikat. Nyolcszázötven mé­ter hosszú vasúti pályán ér­kezik a silóba a termény, így kapcsolódik össze a régi és az új létesítmény. Szép, tiszta a gabona — állapítják meg a szak­emberek és az új tárházat kiszolgáló garathoz irányít­ják a Zetort. A gyorsan per­gő szemek pillanatok alatt5 tűnnek el a földfelszínről, egy időben csaknem 60 ton­nát képes befogadni a köz­úti-vasúti ürítő. Kitárolásnál pedig felülről csöveken érkezik a búza-, kukorica-, szója- vagy az egyéb termés. A garatról görgős pályán fut, majd zárt csőrendszeren érkezik a föl­dek utáni pihenőbe a ke- nyérnekvaló. A tárház föld­szintjén helyezték el az irá­nyító-vezérlő berendezéseket, az agyat. Gyalog megyünk fel. A magasság szédítő, a lépcső­fokok magasak, így azonban látjuk a gabona útját, cső­rendszerét, a szemtovábbító berendezést. Felfelé haladva megpihenünk. A hetedik emelet körül a szovjet mér­legeket nézzük meg, majd egy emelettel lejjebb a len­gyel tárák ellenőrzik a le- csorgó búzamennyiség súlyát. A következő szinten a tisztí­tóberendezés áll, amint azt a gabonát engedik át, amelyik szemetes. — Amit most hoz a Pető­fi Tsz, azt tisztítás nélkül tá­roljuk be — kommentálja Szemenyei János. — A tizedik szinten látjuk meg valójában, hova kerül a gabona: a hasznos tároló­magasság 36 és fél méter, és a kör sugara 7,25 méter. Itt dolgoznak a „Pókok” a budapesti alpinista cso­port tagjai. A nagy henge­rekben mint a pókok lógnak utasít el egyéni, személyes problémák megoldását, hi­szen a kollektíva mégiscsak egyénekből tevődik össze, s az egyénnel szemben meg­nyilvánuló tartós figyelmet­lenség lehetetlenné teszi a kollektivista magatartás ér­vényesülését. Mert miközben az egyénnek el kell jutni a közösségi célok belátásáig, melyhez a leggyorsabb út a közéleti feladatok megoldá­sában való részvétel, addig a közösség egészének meg kell őriznie az egyes tagok gondjai-bajai iránti fogé­konyságot, érzékenységet. A kettő kölcsönösen feltételezi egymást, egymás nélkül egyik sem valósulhat meg. A szocialista társadalmi fej­lődésnek épp az az egyik legfontosabb törekvése, hogy az egyéni érdekeket beol­vassza a társadalmi érde­kekbe, s ez megköveteli az egyéni érdekek iránti nagy társadalmi figyelmet. A kollektivizmus terem­tette cselekvési egység a szo­cialista társadalom építésé­nek elengedhetetlen feltéte­le, óriási ereje, „de termé­szetesen minden akció és minden fellépés csak azért, és annyiban értékes, ameny- nyiben előrelendíti, nem pe­dig hátráltatja a munkát, amennyiben ideológiailag tö­möríti, felemeli a proletariá­tust, nem pedig lesüllyeszti, lezülleszti, gyengíti. Az elv­telen szervezettség — értel­metlenség ...” — figyelmez­tet bennünket Lenin. —i —r A „Pókok” egyik tagja, aki nemrég még begyet mászott a hálóként rögzített kötélen a férfiak. Műszereket helyez­nek a falba, amivel a terhe­lés alatti fal feszültségválto­zását mérik. Ezen a szinten kezdik tölteni a termést, a fejünk fölött elhelyezkedő fölső két csőrendszeren a betárolás, az alsó két szinten a kitárolás történik. A tetőn a város panorá­mája tárul elénk. Távolabb a búzamezők, ahol még lábon áll a termés. Gyorsabban érünk le a földszintre, mint fel, a tizen­kettedikre. Mikor aztán a betontömbből kijutunk, s a földre érünk, a „gazda” jo­gos büszkeségével mutatja meg sorra Szemenyei János a laboratóriumokat, az étter­met, a korszerű öltözőket. — Negyed százada dolgo­zom itt — mondja, és na­gyon jó látni, a tiszta, vilá­gos munkahelyeket, szociá­lis létesítményeket, meg van végre egy gépszerelő csar­noka az orosházi körzetnek is. Miközben beszélgetünk az új létesítményről, az építők munkájáról, szóba kerül az is, hogy az építkezés közben a munka nem állt meg, min­den évben betöltötték a ré­gi tárolót, még az építkezés által nehezített körülmények között is. így most megnégy­szereződött a kapacitás, se­gítve a tárolást a térségben. Már gondosan ápolt, parko­sított tereket is látunk. Eb­ben nagy szerepe van a Komplex Szocialista Brigád­nak. Az építkezés miatt ki­pusztulásra ítélt növényeket védett helyre telepítették, hogy most ezzel szépíthes­sék környezetüket. Az eltelt négy év alatt részt vettek az építkezés előkészítésében, a régi épületek bontásában, a beruházás feltételeinek meg­teremtésében, s most végre maguk is élvezik a modern technika előnyeit, a tágas, szép munkahelyet. Számadó Julianna Szemenyei János mutatja az irányító központ berendezéseit, amelyek egy hónap múlva készülnek el Fotó: Fazekas László KITE: 13150 hektár rizs A tervezett 12 760 hektár­ral szemben 13 150 hektáron vetettek rizst az idén a KI­TE taggazdaságai. Az elmúlt két esztendő igen jó — há­rom tonnán felüli — termés- eredményei nyomán évről évre nő a vízinövény vetés- területe. A tapasztalatok sze­rint nagymértékben befolyá­solja a termésátlagokat a te­lepek „minősége”, vagyis, hogy milyen szintkülönbségű vízborítást tudnak tartani. A legtöbb rizst azokról a táblákról takarították be, ahol a vízborítás szintkü­lönbsége nem haladta meg a négy centimétert. Az idén a vetés előtt a taggazdaságok több mint ezer hektáron végezték el — lézervezérlésű gépekkel — a talajegyengetést. A KITE műszaki szolgálatára ebben az esztendőben 2800 hektár rizstelep karbantartása, 925 felújítása és 450 hektár új telep építése vár. Mivel a csapadékos időjárás miatt májusban és júniusban el­maradtak a tervezettől, most két műszakban üzemeltetik a nagy teljesítményű beren­dezéseket, hogy az eredeti programot teljesíteni tudják. A rizs magját idejében el­vetették a KITE rizstermelő gazdaságaiban, viszont a nyár eleji csapadékos, hű­vös napok és a szinte hideg éjszakák nem kedveznek a növény fejlődésének, így a korábbi évekhez képest két- három héttel elmaradt a fej­lődésben a rizs. A taggazda­ságokban vízkezeléssel és tápanyag-utánpótlással gyorsítják a növény fejlődé­sét. Elüsütött baromfihús A hagyományos vágott áru elő­állítása mellett félkész és kész­termékekkel Jelenik meg a kö­zeljövőben a hazai piacon a Törökszentmiklósi Baromfifel­dolgozó Vállalat. A termékská­la korszerűsítésére szolgáló programot — a baromfiipari tröszt megszüntetése után ka­pott önállósággal élve — a vál­lalat műszaki gárdája dolgozta ki. A fejlesztés első lépéseként már tavaly megkezdték a pani- rozott csirkecomb és -szárny csomagolását. Most egy másik újdonsággal, az elősütött ba­romfihússal rukkolnak ki A péppé darált baromfihúst a kí­vánt alakra formázzák, paní- rozzák és teljesen megsütik; a fagyasztott és fóliába csoma­golt árut tálalás előtt csupán melegíteni szükséges. A mű­szakonként öt tonna késztermé­ket előállító berendezéseket az Országos Műszaki -Fejlesztési Bizottság és a MÉM anyagi tá­mogatásával vásárolták, a re­ceptorát a Szegedi Élelmiszer- ipari Főiskolán állították ösz- sze. A gépek próbaüzeme és a kí­sérleti gyártás már megkezdő­dött, a folyamatos termelés vár­hatóan a negyedik negyedévben Indul meg.

Next

/
Thumbnails
Contents