Békés Megyei Népújság, 1984. július (39. évfolyam, 153-178. szám)

1984-07-18 / 167. szám

1984, Július 18., szerda Andrej Gromiko szovjet és magyar kitüntetése Lenin-renddel tüntették ki Andrej Gromikót, azSZKP KB PB tagját, a Szovjetunió minisztertanácsa elnökének első he­lyettesét, külügyminisztert. A legmagasabb szovjet kitünte­tést Andrej Gromiko a pártnak és a szovjet államnak tett szolgálataiért, hetvenötödik születésnapja alkalmából kapta. * * * Az Elnöki Tanács Andrej Gromikónak, az SZKP KB Po­litikai Bizottsága tagjának, a Szovjetunió minisztertanácsa elnöke első helyettesének, a Szovjetunió külügyminiszteré­nek a magyar és a szovjet nép testvéri barátságának elmé­lyítése, a béke és a szocializmus ügyének előmozdítása terén szerzett kimagasló érdemeiért, 75. születésnapja alkalmából a Magyar Népköztársaság Rubinokkal Ékesített Zászlórendje kitüntetést adományozta. Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első tit­kára táviratban köszöntötte ez alkalomból Andrej Gromikót. Várkonyi Péter külügyminiszter ugyancsak kifejezte jókíván­ságait. Andrej Gromiko életrajza Andrej Andrejevics Gro­miko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szov­jetunió minisztertanácsának első elnökhelyettese, a Szov­jetunió külügyminisztere 1909. július 18-án született Sztarije Gromiki faluban, amely ma a gomeli terület Vetkovszkij járásához tarto­zik. Orosz nemzetiségű. Felsőfokú tanulmányait közgazdasági főiskolán vé­gezte. 1932-től 1936-ig aspi­ráns volt az össz-szövetségi agrár-közgazdasági tudomá­nyos kutatóintézetben. Azt követően, 1939-ig a Szovjet­unió akadémiája közgazda- sági intézetének tudományos főmunkatársa és.tudományos titkára volt. 1956-ban nyerte el a közgazdasági tudomá­nyok doktora tudományos fokozatot. A nemzetközi kap­csolatok kérdéseiről több tu­dományos munkát írt. Tevé­kenysége elismeréseként Le­nin-renddel tüntették ki. Andrej Gromiko negyvenöt éve dolgozik diplomáciai te­rületen. Előbb a Szovjetunió külügyi népbiztossága ame­rikai országokkal foglalkozó osztályát vezette; 1939 végé­től nagykövetségi tanácsos az USA-ban, majd 1943—46 kö­zött a Szovjetunió rendkívü­li és meghatalmazott nagy­követe az Egyesült Államok­ban és ezzel egy időben a Kubai Köztársaságban. 1946- tól két évig országának ál­landó képviselője az ENSZ- ben és egyidejűleg a Szov­jetunió külügyminiszter-he­lyettese. A következő évek­ben e funkciójában, majd (1949-től) a külügyminiszter első helyettesének beosztásá­ban dolgozik. 1952 júniusától csaknem egy esztendeig Nagy-Britanniában nagykö­vet. 1953 április és 1957 feb­ruár között ismét a külügy­miniszter első helyettese. Andrej Gromiko 1957 febru­árjában lett a Szovjetunió kü’ügyminisztere. 1983 már­ciusától — a külügyminisz­teri tárca megtartásával — betölti a Szovjetunió minisz­tertanácsának első elnökhe­lyettesi tisztét is. A nagy tekintélyű szovjet politikus vezette országa kül­döttségét az 1944-ben az ENSZ létrehozásával kapcso­latos, Dumbarton Oaksban tartott konferencián, s ott volt egy évvel később a há­rom nagyhatalom — a Szovjetunió, az USA és Nagy-Britannia — kormány­főinek krimi és potsdami ta­nácskozásán a szovjet kül­döttségben. Tagja, majd ve­zetője volt az ENSZ szer­vezeti szabályzatát elfogadó San Franciscó-i konferencia szovjet küldöttségének. Több alkalommal képviselte hazá­ját a négy hatalom — a Szovjetunió, az USA, Nagy- Britannia és Franciaország — külügyminiszteri értekez­letén, és több más, a háború idején és után rendezett nemzetközi értekezleten. Részt vett a Varsói Szerző­dés tagállamai politikai ta­nácskozó testületé, valamint külügyminiszteri bizottsága ülésein. Andrej Gromiko fiatalon bekapcsolódott a mozgalmi életbe: 1931 óta tagja a Szovjetunió Kommunista Pártjának. Az SZKP XIX. kongresszusán a KB póttag­jává, a XX., XXII—XXIV. kongresszusain a Központi Bizottság tagjává választot­ták. 1973 óta tagja az SZKP KB Politikai Bizottságának. * Sokrétű közéleti tevékeny­sége során képviselői megbí­zatásoknak is eleget tett: részt vett a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsa 2., 5. és az ezeket követő valamennyi ülésszakán. 1975 óta az OSZSZSZK Legfelsőbb Ta­nácsának is képviselője. A kommunista párt és a szovjet állam kimagasló sze­mélyisége különböző munka­területein fáradhatatlanul és eredményesen dolgozik az SZKP XXIV. kongresszusán elfogadott és a párt követ­kező legmagasabb fórumain elmélyített, továbbfejlesztett békeprogram valóra váltá­sán, a lenini békeszerető külpolitika kidolgozásán, megvalósításán. A nemzetközileg is elis­mert, nagy tekintélyű poli­tikus érdemeinek elismerése­ként kétszer, kapta meg a Szocialista Munka Hőse ki­tüntetést, hat ízben a Le- nin-rendet; tulajdönosa töb­bek között a Munka Vörös Zászló Érdemrendjének, a Becsületérdemrendnek is. Andrej Gromiko több al­kalommal járt hazánkban. A két ország kapcsolatainak fejlesztésében végzett mun­kájáért megkapta a Béke és Barátság Érdemrendet. (MTI) Faluvégi Lajos tárgyalásai Tokióban Kedden Tokióban megkez­dődtek a hivatalos tárgyalá­sok a Faluvégi Lajos, a Mi­nisztertanács elnökhelyette­se, az Országos Tervhivatal elnöke vezette magyar kor­mányküldöttség és a japán kormány vezető képviselői között. Faluvégi Lajos és kísérete Komoto Tosio ál­lamminiszterrel, a gazdaság- tervezési hivatal vezérigaz­gatójával találkozott. A fe­lek kölcsönösen tájékoztatták egymást a két ország gazda­ságfejlesztési terveinek főbb célkitűzéseiről, s vélemény- cserét folytattak a világgaz­daság várható fejlődéséről. Szó volt továbbá Japán és a Magyar Népköztársaság ter­vezési intézményei közötti kapcsolatokról, s elvi meg­állapodás jött létre a kap­csolatok rendszeressé tételé­ről. A magyar kormánykül­döttség ezt követően megbe­széléseket folytatott Inajama Josihiróval, a Japán Gazda­sági Szervezetek Szövetsége, a Keidanren elnökével, va­lamint Goto Noboruval, a Japán Kereskedelmi és Ipar­kamara vezetőjével. Hatvanéves a szovjet tengeri flotta A szovjet tengeri flotta — amely szerdán ünnepli fenn­állásának 60. évfordulóját — jelenleg 2003, összesen 142145 millió bruttó regisz­ter tonna vízkiszorítású ha­jóval rendelkezik, s a vilá­gon a legnagyobb flották kö­zött tartják számon — egye­bek között erről szólt keddi moszkvai sajtóértekezletén Tyimofej Guzsenko, a Szov­jetunió tengeri flottaügyi minisztere. Mint a miniszter elmon­dotta, a szovjet tengeri flot­ta hajói bonyolítják le a szovjet külkereskedelmi szállítások jelentős részét, az éente mintegy 50 millió, a part menti járatokon közle­kedő utas szállítását, vala­mint a Szovjetunió belföldi fuvarjainak nagy részét, ezen belül elsősorban az északi területek ellátását. Ezenkí­vül kompjárat köti össze a szovjet kikötőket Bulgáriá­val a Fekete-tengeren, s az NDK-vat északon. 1924. július 18-án fogadta ei a Szovjetunió munkaügyi és honvédelmi tanácsa a „Szovjet Kereskedelmi Flot­ta” Részvénytársaság létre­hozásáról szóló határozatot, s ettől az időponttól kezdve számítja fennállását a ten­geri flotta. A munka kezde­ti időszakát az I. világhá­ború okozta károk kiküszö­bölése jellemezte. Nem sok­kal később a flotta — akár­csak az egész ország — is­mét súlyos veszteségeket szenvedett( a II. világhábo­rúban. A legutóbbi 40 esztendő­ben jelentős mértékben fej­lődött a flotta hajóállomá­nya — a számszerű fejlődés mellett nagy szerepe van a minőségi változásoknak — és ugyancsak jelentős fej­lesztési munka folyt és fo­lyik a kikötői berendezé­sek terén. Az idén lesz 25 éve annak, hogy a Szovjetunió északi részén üzembe állították az első atommeghajtású jégtö­rő hajót, s ma már a flotta számos atommeghajtású, a jégtörő feladatait is ellátó fehérhajóval rendelkezik. Mint a miniszter az MTI tudósítójának kérdésére vá­laszolva elmondta, az üdü- lőutakon közlekedő hajók kiváló minőségűek, kellemes időtöltést és kiszolgálást biz­tosítanak. Különösen ked­veltek a Fekete-tengerről induló, s Európa déli részét végigjáró, az Afrika északi részén cirkáló, s a Balti­kumból londoni végcéllal Európa északi partvonalán végighajózó utak, de a szov­jet utasszállító hajók el­mennek egészen Ausztráliá­ig, s más távoli kontinense­kig is. Az üdülésjellegű utas­szállítást a szovjet flotta fenntartja, de kevéssé jöve­delmező volta miatt fejlesz­teni nem szándékozik a nagy érdeklődés ellenére sem. Bár az utakat elsősor­ban szovjet állampolgárok­nak ajánlják, más országok — köztük Magyarország — utazási irodáin keresztül külföldiek is igénybe vehe­tik e járatokat. Végezetül Tyimofej Gu­zsenko szólt arról is, hogy a szovjet tengeri flottát Nyugaton több ízben döm- pinggel vádolták, legutóbb Anglia, Belgium, Hollandia, Franciaország és az NSZK közlekedési minisztere ho­zott nyilvánosságra ilyen tar- tamlú közleményt. A mi­niszter e vádakat alaptalan­nak minősítette, s hangsú­lyozta, hogy a szovjet ten­geri flotta a világpiacon el­fogadott árak alapján dol­gozik. Tyimofej Guzsenko elutasította azokat a kísérle­teket is, amelyekkel egyes külföldi vállalatok a szállí­tóra vonatkozó feltételeket próbálnak szabni az üzlet­kötéssel kapcsolatban. A zsarolás nem vezet célra — mondotta a miniszter —, s hozzáfűzte: a Szovjetunió külkereskedelmi áruforgal­mának napjainkban a felét bonyolítják szovjet hajók, a többi külföldi társaságokra hárul. A szovjet tengeri flotta együttműködik 120 or­szág tengerhajózási vállala­taival, s kész mnidenkivel együttműködni, aki az egyenjogúság és a kölcsönös előnyök alapján szándékozik ezt tenni. Mitterrand ellentámadása Hűvösre fordult az időjárás Franciaországban. Kedd haj­nalban például Párizsban mindössze hét fokot mértek, de a politikai klíma is meg­lehetősen zord. Heves viha­rok tombolnak a múlt hét óta, mindenekelőtt a pártok berkeiben, azt követően, hogy Mitterrand elnök — so­kak számára váratlanul — úgy döntött: visszavonja a rendkívül vitatott iskolatör­vényt, és szeptemberben népszavazást kíván tartani, amihez viszont módosítani szeretné az alkotmányt. Mindkét lépés szükségsze­rűnek látszik. A szocialista— kommunista kabinet megle­hetősen nehéz helyzetbe ke­rült: az oktatási törvényter­vezet hatalmas fölzúdulást keltett a jobboldali ellenzék körében. Csaknem egymilliós tömegtüntetést rendeztek az iskolatörvény ellen, s a meg­mozdulást támogatta a fran­cia egyház is. Az iskolatör­vényt a baloldali többségű nemzetgyűlés egyszer már el­fogadta. A szenátusban vi­szont aligha sikerült volna megszavaztatni, lévén ott jobboldali többség. Az el­lenzék követelte: tartsanak a törvénytervezetről népszava­zást. Igen ám, csakhogy a francia alkotmány erre nem nyújt lehetőséget. Mitterrand rendkívül ügyes taktikai érzékkel elébe ment a vita további elfajulásá­nak. Meglehet, kissé túlfe­szítette már a húrt, de dön­tése mégis bölcs húzásnak tűnik. Ha ugyanis szeptem­berben a módosított alkot­mány értelmében megrende­zik a népszavazást Francia- orságban, ez elől a jobbol­dal semmiképpen nem tér­het ki. Az ellenzék úgy ér­velt: a közelmúltban bizalmi szavazással jóváhagyott saj­tótörvény, és a most vissza­vont iskolatörvény sérti a szabadságjogokat. Mindez persze a jobboldal átlátszó és könnyen cáfolható manő­vere: a sajtótörvény ugyanis nem másról intézkedik, mint a nyomtatott sajtó pluralisz- tikusabbá tételéről, a tőkés monopólium megrendsza- bályozásáról. Az ojctatási- törvény-tervezetben a jelen­leginél jobban különválasz­tották volna az állami és az egyházi iskolákat, ugyanak­kor a nagánkézben levő is­koláknak — amelyek rend­szerint egyházi intézmények — lehetővé tette volna, hogy az oktató személyzet állami státuszba kerüljön. Nyilvánvaló, hogy a jobb­oldali ellenzék mindkét ügyben csupán ürügyet kere­sett a baloldali francia kabi­net, és személy szerint Mitterrand elnök elleni tá­madásra. Kétségtelen, hogy az ország gazdasági helyzete nem rózsás: az életszínvonal stagnál, egyes nagyvállalatok súlyos deficittel küszködnek, az infláció ütemének növeke­dését is csak az utóbbi hóna­pokban sikerült visszafogni. A hátralevő hetekben ezek a témák — súlyosbítva a mun­kanélküliség okozta gondok­kal — bizonyára rendkívül élesen fogalmazódnak majd meg, a népszavazás pedig csupán a kereteket alkotja az erőpróbákhoz. Az ellen­zék valójában azt szeretné kierőszakolni, hogy Mitter­rand politikája fölött ítéle­tet mondjon. Bizonyos mértékig persze az elnök is kockázatot vál­lalt. Legutóbb, az Európa- parlamenti, választásokon a baloldal jelentősen vissza­esett. Ez azonban nem jelen-“ ti azt, hogy Mitterrand kez­deményezése ne kecsegtetne a siker reményével. A meg­felelő időben indított ellen- támadás, valószínűleg az el­lenzék soraiban is zavart keltve, visszahódítja a bizal­mat a baloldal számára. HÍREK HÍREK HÍREK MA: FRIGYES NAPJA A Nap kél 5.05 — nyugszik 20.34 órakor A Hold kél 23.25 — nyugszik 10.19 órakor ÉVFORDULÓ Kétszázötven évvei ezelőtt, 1734. július 18-án született Győrött és 65 éves korában, 1799 májusában halt meg Debrecenben Csapó József kiváló orvos, neves botani­kus, orvosi szakíró. * — FOGADÓNAP. Dr. Mol­nár Margit, a Békés megyei Tanács V. B. munkaügyi osztályának vezetője július 20-án, pénteken délelőtt 9-től 12 óráig hivatali he­lyiségében — Békéscsaba, Felső Körös sor, irodaház, magasföldszint 39. — ügyfél- fogadást tart. — A SARKADKERESZTÚ- RI ÁFÉSZ-jrál napjainkban 9 szakcsoport működik, mintegy 850 taggal. A tagok fele a zöldségtermelőkhöz tartozik, sertéstenyésztéssel, hizlalással 300-an foglalkoz­nak, a többiek pedig ^ kis­állattenyésztő, a méhész, a húsgalambtenyésztő és a ba­romfikeltető szakcsoport tag­jai. — A GYULAI Népművésze­ti és Háziipari Szövetkezet sikeres évet zárt tavaly. Termékeik növekvő jó híré­nek köszönhetően sikerült új, tőkés piacokat szerezni­ük. Többek között az USA- ban, Olaszországban és Franciaországban, Az idén az év első öt hónapjában tovább növelték termelésü­ket, és emellett 24 százalék­kal több terméket értékesí­tettek valutáért. — HELYESBÍTÉS. Változá­sok a társadalombiztosítás­ban címmel július 4-én megjelent interjúban téve­sen szerepelt, hogy az or­szágos tanács az Országos Társadalombiztosítási Fő- igazgatóság tanácsadó szer­ve. Helyesen a Miniszterta­nács tanácsadó szerve. A megyei társadalombiztosítási tanács pedig nem az igazga­tóság tanácsadó szerve, ha­nem önkormányzati jellegű társadalmi ellenőrzést való­sít meg a törvényesség és a méltányossági ügyek gyakor­lásában is. Továbbá nem az igazgatóság lett a főhatóság, hanem az Országos Társada­lombiztosítási Főigazgatóság. Hírügyeletünk __ ___ telefonszáma: //"JuU Felmelegedés Várható időjárás az ország területén ma estig: a Tiszántú­lon is csökken a felhőzet, majd országszerte változóan felhős lesz az ég, kevesebb helyen lesz eső. Az eleinte gyakran élénk, a Dunántúlon időnként erős északnyugati szél tovább mér­séklődik. A várható legalacsonyabb éj­szakai hőmérséklet 8 és 13, a legmagasabb nappali hőmérsék­let 19 és 24 fok között alakul. — ELHUNYT VÉN EMIL festőművész. Életének 83. évében elhunyt Vén Emil Munkácsy-díjas festőművész. Temetése július 25-én 15 órakor lesz a budafoki te­metőben — tudatja a Ma­gyar képző- és Iparművé­szek Szövetsége és a Ma­gyar Népköztársaság Művé­szeti Alapja. — A MEGYÉNKBEN tevé­kenykedő fogyasztási szövet­kezetek napjainkban 233 üz­letet, vendéglátó egységet, az alapellátást szolgáló tüzelő­anyag-telepet és felvásárló­helyet üzemeltetnek a kis­településeken és kültelkeken. — A MAv Békéscsabai Körzeti Uzemfőnöksége értesíti az uta­zóközönséget, hogy pályafelújí­tási munkák miatt július 19-én és 20-án Békéscsaba—Murony állomások között naponta 10 óra 25 perctől 11 óra 40 percig és 12 órától 14 óráig az utasfor­galmat vonatpótló autóbuszok bonyolítják le. Július 19-én a Békéscsabáról 13 óra 40 perc­kor induló és a Budapest Kele­ti pályaudvarig közlekedő gyors­vonat helyett a Békéscsabáról 14 óra 15 perckor induló 1733-as számú gyorsvonat fog közleked­ni. Július 19—20-án Szarvas— Csabacsüd állomások között na­ponta 8 órától 12 óráig az utas- forgalmat vonatpótló autóbu­szokkal bonyolítják le. A vá­gányzár idején Mezőtúr állomá­son a 742. számú Körös exp- resszhez és a 734. számú gyors­vonathoz a csatlakozást az autó­buszok hosszabb menetideje miatt nem tudják biztosítani. A Pusztabánréve, valamint Halász­lak megállóhelyek utasforgal­mát pótlás nélkül szüneteltetik. A vágányzáras munkákkal effyüttjáró minden utazási kelle­metlenségért és az esetleges ké­sésekért az utasok megértését kérik. Az autóbuszokra a vo­natra megváltott menetjegyek érvényesek. Bővebb felvilágosí­tást az állomások nyújtanak. — RENDŐRSÉGI HlR. Július 16- án a délutáni órákban Murony külterületén a 4643. számú fő­úton Mezőberény felől Murony irányába közlekedett kerékpár­jával Váczi Péter 15 éves mu- ronyi lakos, és a kereszteződés­nél nem adott továbbhaladási elsőbbséget a Békéscsaba felől Mezőberény irányába személy- gépkocsijával szabályosan köz­lekedő Schafer Zoltán 29 éves mezőberényi lakosnak, ennek következtében összeütköztek. A baleset során Váczi Péter sú­lyos, életveszélyes sérülést szen­vedett. Az ügyben a rendőrségi eljárás folyamatban van. Időjárás-előrejelzés a Tiszántúlra Ezen a heten folytatódik az évszakhoz képest hűvös idő. Az északi szél egyelőre még erős marad, csak a hét végére mérséklődik. Változóan felhős lesz az ég, egy-egy futó zá­por kialakulhat. A hőmérséklet hajnalban 11, 16, kora dél­után 22, 26 fok között lesz. A hét végétől lassú melegedésre számíthatunk, a hőmérséklet néhány fokot emelkedik. Ele­inte az évszakhoz képest igen hűvös, szeles, változékony idő várható. A legmagasabb nappali hőmérséklet 20—25 fok között, a legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 10—15 fok között alakul. Nagyobb mennyiségű csapadék nem várha­tó, de záporok előfordulhatnak. A hét végére melegebbre fődül az idő, a nappali maximumok 23—28 fok között lesz­nek, ekkor csapadék nem valószínű.

Next

/
Thumbnails
Contents