Békés Megyei Népújság, 1984. július (39. évfolyam, 153-178. szám)

1984-07-15 / 165. szám

1984. július 15., vasárnap o A Gyulai Fa- és Fémbútoripari Szövetkezet teljes kapacitá­sát lekötötték a megrendelők. A szovjetunióbeli Alma-Ata 3 ezer 500 személyes színházának berendezését, a jereváni kultúrházét, a krasznojarszki klinika irodabútorait készítik, természetesen belföldre is jut termékeikből. Képünkön: szé­kek ülőrésze készül korszerű technológiával, rugalmas, ke­mény habból Fotó: Fazekas László Általános iskolai pályázat Az általános iskolás tanulók tanórán és iskolán kívüli — szakköri, napköziotthoni, tanulószobai, diákotthoni, úttörőházi, gyermekkönyvtári — foglalkoztatására mód­szertani pályázatot hirdet a Művelődési Minisztérium alapfokú nevelési és ifjúságvédelmi főosztálya. A pályázaton indulhatnak: pedagógusok, népművelők, könyvtárosok, mozgalmi vezetők, valamint egyetemi, fő­iskolai hallgatók, munkaközösségek, kollektívák. Pályázni lehet másutt még meg nem jelentetett társadalomtudo­mányi, művészeti, nyelvi, természettudományi, matema­tikai, technikai és egyéb témájú programokkal. Ezeknek tartalmaznia kell: a tanuló képességének fejlesztését szolgáló foglalkozások egy vagy több évre tervezett te­matikáját, nevelési-oktatási feladatait, a követelménye- két, a foglalkozásokon alkalmazásra kerülő eljárások, eszközök, módszerek leírását; néhány foglalkozás részle­tezett tervezetét; az alkalmazott szemléltetőeszközök lis­táját; a gyermekek részére ajánlott irodalom jegyzékét. A pályázat jeligés. Ezért kérik, hogy zárt borítékban — amelyre kívül a jeligét ráírták — mellékeljék a pályázó nevét, lakása és munkahelye címét. A pályamunkákat a Művelődési Minisztérium alapfokú nevelési és ifjúság- védelmi főosztályának címére — Budapest, Pf.: 1. 1884 — lehet 1984. november 15-ig megküldeni. A borítékra ráírandó: Módszertani pályázat. Új magyar dráma Gyulán Módos Péter „És itt a föl­dön is” című drámájának ős­bemutatóját láthatja július 20-án a Gyulai Várszínház közönsége. Az új magyar történelmi dráma a gyulai nyári színház idei főproduk­ciója, rendezője Sík Ferenc. Az I. István halála utáni idő­ben játszódó, a két egymást váltó király — Aba Sámuel és Orseoló Péter — párthar­cát, az ország függetlenségét, gazdagságát, az alattvalók és a maguk életét eltékozló ki­zárólagosságra törekvő ma­gatartás tragédiáját ábrázoló dráma az író első színpadi műve. A Gyulai Várszínház tíz este játssza. Főbb szere­peiben egyebek közt öze La­jost, Szoboszlai Sándort, Ru- bold Ödönt és Csikós Gábort láthatja a közönség. A darab díszleteit Nyányi Árpád, jel­mezeit pedig Szakács Györ­gyi tervezte. Gépkocsi-átvételi sorszámok: 1984. JÚLIUS 13-AN Trabant Lim. Hyc. (Bp.) 711 Trabant Hyc. Combi (Bp.) 53 Trabant Lim. (Bp.) 24 408 Trabant Lim. (Debrecen) 15 26« Trabant Lim. (Győr) 20 214 Trabant Combi (Bp.) 8 209 Trabant Combi (Győr) 3 679 Wartburg Lim. (Bp.) 11 696 Wartburg Lim. (Győr) 7 167 Wartburg de Luxe (Bp.) 15 988 Wartburg de Luxe (Győr) 9 822 Wartburg de L. tolót. (Bp.) 3 572 Wartburg Tourist (Bp.) 7 093 Wartburg Tourist (Győr) 2 515 Skoda 105 S (Bp.) 8 658 Skoda 105 S (Debrecen) 6 737 Skoda 105 S (Győr) 6 849 Skoda 120 L (Bp.) 15 957 Skoda 120 L (Debrecen) 9 960 Skoda 120 L (Győr) 11490 Skoda 120 GLS (Bp.) 920 Lada 1200 (Bp.) 30 822 Lada 1200 (Debrecen) 18 546 Lada 1200 (Győr) 10 472 Lada 1300 S (Bp.) 12 370 Lada 1300 S (Debrecen) 9 312 Lada 1300 S (Győr) 4 481 Lada 1500 (Bp.) 12 117 Lada 1500 (Debrecen) 8 230 Lada 1500 (Győr) 3 937 Lada Combi (Bp.) 5 748 Lada Combi (Debrecen) 3166 Moszkvics (Bp.) 13 439 Polski Fiat 126 P (Bp.) 18 158 Polski Fiat 126 p (Győr) 5 706 Polski Fiat 1500 4 526 Dacia (Bp.) 20 984 Dacia (Debrecen) 12 133 Zasztava (Bp.) 5 683 Méltányos megoldások lakásügyben (Folytatás az 1. oldalról) munkásszállásra. Súlyos ese­tekben a végrehajtás során alkalmazni lehet a sürgős kiköltöztetésre vonatkozó szabályokat, kötelezni arra, hogy költözzék az elhelye­zésére más városban, köz­ségben biztosított lakásba (szükséglakásba). Ha pedig ilyen lakás sem ál) rendel­kezésre, és ismételt bírságo­lás ellenére sem költözik ki a lakásból, az ilyen maga- tartású volt házastárs min­den más elhelyezés biztosí­tása nélkül is kiköltöztethe­tő a lakásból. A sürgős kiköltöztetésre leginkább akkor kerülhet sor, ha a volt házastárs a lakásban lakó személyeket bántalmazza, a kiskorú gyer­mek nevelését, fejlődését sú­lyosan veszélyezteti. Az ilyen kiköltözés elrendelése nem tehető függővé attól, hogy a lakás elhagyására kötelezett személy hozzájutott-e az őt megillető vagyonjogi igé­nyekhez, például a bíróság által megítélt kárpótláshoz. Állást foglalt a Legfel­sőbb Bíróság arról is: a bí­róság a lakás kiürítésére kötelezett külön élő, illetőleg volt házastárs lakáshaszná­latát korlátozhatja arra az időre, amíg a lakás kiüríté­sére vonatkozó rendelkezés végrehajtása megtörténik. Erre az iránymutatásra azért volt szükség, mert a lakásügyi jogszabályok nem rendelkeznek arról, hogy a kiürítésig terjedő idő alatt miként alakul a lakás hasz­nálatára jogosult és a kiürí­tésre kötelezett, de a lakás­ban ténylegesen lakó sze­mély lakáshasználata. A jo­gosultnak érdeke fűződhet ahhoz, hogy a bírósági ha­tározat jogerőre emelkedé­se és a végrehajtás közötti időbén is szabályozott le­gyen a lakás elhagyására kötelezett személy lakás- használata. A jogcím nélküli lakás használót a birtokvédelem mindaddig megilleti, amíg a lakás kiürítését elrendelő, jogerős határozatot végre nem hajtják: így a jogosult nem változtathatja meg ön­kényesen a korábbi haszná­lati módot akkor sem, ha a lakás kizárólagos használa­tára van joga. A lakás elha­gyására kötelezett személy azonban nem kerülhet ked­vezőbb helyzetbe, mint ha a bíróság a lakás használatát megosztotta volna. A bíró­ság tehát korlátozhatja a házastárs jogcím nélküli la­káshasználatát, annak meg­határozásával, hogy a kiürí­tésére köteles személy a végrehajtásig terjedő időben milyen helyiségeket használ­hat kizárólagosan és milyen helyiségeket a jogosulttal közösen. Annak eldöntésé­nél, hogy indokolt-e, és ha igen, milyen mértékben a jogcím nélküli lakáshaszná­lat korlátozása, a bíróság különösen a kötelezett jó­vagy rosszhiszeműségét, a lakás terjedelmét, beosztá­sát és a családvédelmi ér­dekeket veszi figyelembe, továbbá azt, hogy a jóhisze­mű, jogcím nélküli lakás­használó milyen elhelyezés­re tarthat igényt. A volt há­zastárs lakáshasználatának ilyen jellegű korlátozása iránt új per is indítható. A kollégiumi állásfoglalá­sok teljes szövegét közlik a Bírósági Határozatok című hivatalos kiadvány augusz­tusi számában. Miért lesz „másnapos” egy lap? Jusztinná Hajdú Ildikó, a szarvasi postahivatal hírlapkéz­besítője kijelenti: — Naponta 200 Esti Hírlapot el tudnék adni, annyira kere­sik. Ki is mennék érte a Me­zőtúrról délután 4 óra 24 perc­kor érkező vonathoz. ö tehát a napi munkája mel­lett vállalná az Esti Hírlap áru­sítását, tudva azt, hogy 200 pél­dányon elég rövid idő alatt túl­adna. Dehát mi az akadálya az árusításnak? Egyszerűen az, hogy az említett időpontban Szarvasra érkező vonaton nincs Esti Hírlap. — Lehetne? — kérdezem Ben- csik Imrétől, a hivatal vezető­jétől. — Igen. Budapestről naponta a délután 1 óra 10 perckor in­duló vonattal jut el Mezőtúrra, ahová 3 óra i5 perckor érkezik. Onnan a mellékvonalon 4 óra­kor indul egy vonat, amely 24 perc alatt érkezik Szarvasra. Az Esti Hírlapot az egyik vonatról át kellene vinni a másikra, de nincs senki, aki ezt megtenné. — Így tehát mikor érkezik Szarvasra a lap? — Másnap Teggel 5 óra 30 perckor. Ilyen körülmények kö­zött mindössze 23 áruspéldányt igénylünk, és van három előfi­zetőnk is. A „másnapos'* lap­ból nincs szükség többre. — És mennyi kellene, ha a megjelenés napján érkezne? — Szerintem — mint ahogy azt Jusztinná Hajdú Ildikó is mondta — 200 példány. Talán még több is. — Hol árusítanák? — A postahivatalban, a város központjában levő ABC-áruház- ban, egy pavilonban és termé­szetesen lehetőséget teremtenénk a mozgó árusításra is. P. B. A Hungaroncktár békési cukorkaüzemében a Pemetefű-cu­korkát drazsírozzák, ami csomagolás után az országban kerül kereskedelmi forgalomba Fotó: Fazekas László Elek A művelődés tervei, lehetőségei Ha nem is piros betűs az évforduló, mégsem felesleges talán megemlíteni, hogy az idén lesz hatvanesztendős az eleki művelődési ház — épü­lete. A várszerű erősségű, s mégis mára igencsak elavult ház maga, hiszen az intéz­mény jóval fiatalabb. Az épület régóta várja már, hogy értő kezek nyomán szebb, feladataira alkalma­sabb legyen. A tervek is ké­szek, vonzóan nagyszerűek. A műemléki jellegű épület három legfontosabb hiányos­ságát kellene először meg­szüntetni, pótolni, jobbá va­rázsolni. Mint azt Topa Sán- dorné igazgató elmondotta, új kazánházat és a fűtés — úgymond — racionalizálását tervezték, továbbá az elekt­romos hálózat — amely eny­hén szólva veszélyes — cse­réjére, higiénés blokk be­építésére számítanak. De a nyílászárók is annyira el­öregedtek már, hogy sokszor meg kell gondolni egy-egy ajtó-ablak kinyitását. Lehet, hogy később akadályba üt­közik a becsukása . .. A művelődési ház —amely a mozinak is otthont ad kü­lön vetítőteremmel — mel­lett a könyvtár épülete, amellett pedig egy volt presszó húzódik. Ez utóbbi­ból a nagyközség vezetői évek óta ifjúsági házat sze­retnének kialakítani. A ház maga már az eleki fiataloké. De itt is gond: a rossz épü­letállag. Nemrégiben száz­ezer forintot nyertek pályá­zaton, amelyből végre meg­lesz a klub berendezése. Az igazgatónő is megerősítette: forintértékben szinte kife- jezhetetlen az a munka, amit önzetlenül a leendő ifjúsági ház felújításáért eddig is tettek a helybeli tizen-, hu­szonévesek és természetesen a „korosabb” fiatalok is ... Ez tehát a foglalata mind­annak, amiben ma és hol­nap, bár a helybeliek bíznak abban, hogy a hátralevő időt már csak hónapokban kell mérni, dolgozniuk kell az eleki népművelőknek. A szo­kásos nyári szünet mégsem eseménytelen. A legtöbb kis­csoport — szakkör, klub, együttes — csupán néhány hétre megy szabadságra. Ősz­re gépíró- és társastánc-tan­folyamokat is szeretnének in­dítani: több éves kihagyás után kívánságra, ismét. Az őszi tervek eseményei­nek szervezését már meg­kezdték. Második alkalom­mal szeretnék megtartani a szüreti bálát. A termelőszö­vetkezettel — s annak ötle­tére — harminc esztendő után ismét lesz Eleken ara­tóbál. Szintén „felújítás” a nyári Anna-bál, amelynek megrendezésében elsősorban a nagyközségben élő német ajkú nemzetiségiekre számí­tanak. Még a nyáron, vagyis hát augusztus utolsó napján nyí­lik a hagyományos és min­dig osztatlan sikerű bútor- kiállítás, majd szeptember közepén az „örökrangadó”, a SZER—KA lesz. Az öt betű annyit tesz, mint színészek és elekiek rangadója kabaré­esttel tetézve. Az ország nemzetiségi kórusainak fesz­tiválszerű hangversenyének szeptember utolsó napján ad otthont Elek. S egy legközelebbi nyári program: július 16-án ne­gyedik alkalommal találko­zik a helyi és a battonyai ro­mán nemzetiségi klub; most Eleken. N. L. Idegenként... Ha nem is hétmérföldes csizmákkal, de azért csak-csak halad előre tisztes lépésekkel a hazai idegenforgalom. Mind több város és község találja meg a módját annak, hogy kisebb-nagyobb szeleteket vágjon ki ebből a vala­mennyiünknek ízletes tortából. De hát legalább a kés árát meg kell(ene) fizetnünk! __S főképpen ott és azok­n ak, akik nem büszkélkedhetnek eleve vonzó látvá­nyosságokkal. Mint például Békéscsaba. Tételezzük fel, hogy idegenként, életemben először ér­kezem a megyeszékhelyre. Ha vonattal jövök, kilépve az állomás épületéből a leendő autóbusz-pályaudvar építke­zését takaró palánkba ütközöm. Merre tovább? Visszafor­dulok, kellene legalább egy várostérkép. Nem, nincs, az állomási pavilonokban 'ilyet nem árulnak. Legalább egy kifüggesztett térkép lenne ... No, lesz ami lesz, elin­dulok. Gyalog. Jé, itt ebben a bal oldali kis parkban egy vörösre mázolt tájékoztatószerűség van. De: használha­tatlan. A nap már régen kiszívta a színeket, a felirato­kat, az ormótlan vasszerkezetet meg a korrózió kezdte ki. De hát több ilyet, s még rosszabb állapotút lelhetek a városban. Például a főtérnek is nevezett Kossuth téren. Ott voltam, láttam: kora tavasszal, és véletlenül tört be az egyik oldalán az üveg. Azóta úgy van. Aztán nem messze tőle egy nagyobb, háromszögletű vitrin, amely­ben még fellelhetők a négy-öt évvel ezelőtti dátumú pla­kátok fosztó maradványai. „Testvére” a Kulich-lakóte- lepen, a város legzöldebb lakótelepén, az ABC mellett áll. Sok-sok hete zúzták be vandál kezek üvegét. A cse­repekkel kisgyerekek játszanak ... Vannak utastájékoztatók! Például a Felszabadulás tér előtti, a Szabadság téri buszmegállókban. Csak hát a Volán — aki kihelyezte, kellően meg nem dicsérhető módon — nem az idegeneknek, hanem a helybelieknek szánja. Vázlat ez, s annak a célnak felel meg csupán. Persze, aki ismerős a városban, az tudja, hogy a köny­vesboltokban, az utazási irodákban lehet kapni a város­térképet. Sok éven át volt hiánycikk. Végre kapni! S ek­kor eszembe jut, hogy a várostérképet Szegeden és Deb­recenben minden trafik, dohánybolt (s hasonló nagy­szerű üzletecske) árusítja. Ja, Békéscsabán hosszú és „áldozatos” munkával a trafikokat is sorra megszüntették. De érkezhetek más járművön is. Ha személygépko­csival, és Gyula felől — mert biztos vagyok abban, hogy aki megyénk turisztikailag legvonzóbb városában szán­dékozik több napot, hetet eltölteni, bizonyára rászán legalább egy napot, hogy átruccanjon Csabára! —, ak­kor kénytelen vagyok befutni a Gyulai úton a járműve­zetőknek sok szempontból átkos közlekedési rendű vá­rosközpontba, ahelyett, hogy a Bajza utcai (az iskola­centrum melletti) leágazásnál táblával figyelmeztetné­nek: erre menj, erre tudsz jobban parkolni, erre kerül­heted ki a városközponti forgalmat, a mai napig ösz- szehangolatlan jelzőlámpás dugókat. Biztos vagyok benne — s már nem idegenként —, hogy mihamarabb változik a helyzet. Javul, jobbá, vonzóbbá lesz. Bízok abban, hogy nem csak a mi türelmünkön múlik. (nemesi)

Next

/
Thumbnails
Contents