Békés Megyei Népújság, 1984. július (39. évfolyam, 153-178. szám)

1984-07-03 / 154. szám

o 1984. július 3., kedd Dévaványa Teljes összhang a társadalmi munkában és a közéletben Oz új KRESZ-ről Haladás az úton — Párhuzamos közlekedés — Várakozás (V.) Megállás 7*? Az udvari épület mögötti területen az új 8 tantermes iskola alapozási munkálatai augusztusban kezdődnek el — Várható-e valamilyen nagyobb változás, illetve fel­újítás a közeljövőben? — Igen. Még mielőtt er­ről a kérdésről részletesen beszélnék, hadd említsem meg, hogy az elmúlt 39 év • alatt — oktatásügy vonat­kozásában — központi beru­házás nem volt községünk­ben. Saját erőfeszítéssel vi­szont lebontottunk tanyasi iskolákat a Vass-telepen, és felépítettünk 1973-ban egy korszerű szociális helyiségek­kel és világítással ellátott négytantermes iskolaépüle­tet. Az alsó tagozatos, mo­dern bútorzat beszerzésére anyagi támogatást a megyé­től kaptunk. A napközi ott­hon felújítása mellett ki­alakítottunk egy ebédlőt is. Mindez sokat enyhített a zsúfoltságon, de a gondjain­kat nem oldotta meg telje­sen. Ezért a központi és a helyi szervek elhatározták, hogy a Vörösmarty utcában, a régi mellett, egy új, 8 tan­termes iskolát építenek fel. A mintegy 25 millió forint értékű beruházás előrelát­hatólag a VII. ötéves terv el­ső felében készül el. Külön­ben a gádorosi oktatási in­tézmény tervét adaptáltat­ok. A jelenlegi központi épületben — a szükséges át­alakítási munkák után — az alsó tagozatos osztályainkat helyezzük majd el. A könyv­táron, úttörőszobán! vala­mint az igazgatási és egyéb helyiségeken kívül tornate­rem és sportudvar is csatla­kozik az új épülethez. Tágas ruhatár, valamint zsibongó kialakítása szintén szerepel az elképzelésekben. — Milyen egyéb anyagi források állnak a meglevő­kön kívül rendelkezésre? — Eddig csaknem kétmil­lió forint gyűlt össze a befi­zetésekből. Az Aranykalász Tsz, a Lenin Tsz, az ÁFÉSZ, a háziipari szövetkezet, a vasipari ktsz, a Csepel Autó és több óvoda ugyancsak fel­ajánlott társadalmi segítsé­get. A területet már kijelöl­ték a szakemberek, és az anyag egy része is már a helyszínen van, úgyhogy ez év augusztusában elkezdőd­het az alapozás. Elképzel­hető: a földmunkákban szo­cialista brigádok is részt vesznek. Figyelemre méltó továbbá, hogy a tanulók a hulladékgyűjtési akciók so­rán kapott pénzt az új isko­la létesítésére fizették be. Egy-egy alkalommal általá­ban 30 ezer forint gyűlt ösz- sze. El kell még mondanom, hogy nagyon jó kollektív légkörben tevékenykednek a helyi párt-, állami, társa­dalmi szervek és a tömeg­szervezetek a munkahelyi közösségekkel, valamint a lakossággal együttműködve. Többek között ennek tudha­tó be, hogy a társadalmi munka tavalyi eredményei alapján — a nagyközségek kategóriájában — Dévaványa ismét felkerült a negyedik helyre. Jó a kapcsolatunk Gyomaendrőddel. A járá­sok megszűnése nem okozott problémát, mert ennek a te­lepülésnek a vonzáskörzeté­hez tartoztunk 1966-ig. Most, 1984. január 1-ével igazga­tásiig visszakerültünk a korábbi helyzetbe. — Milyen mértékben vesz­nek részt a pedagógusok a társadalmi tevékenységben? — Nagyon örülök annak, hogy kollégáim úgymond közéleti töltésűek. Például Epres József igazgatóhelyet­tes a társadalmi tanácsel­nök-helyettes tisztét tölti be. Mesterházy Jenő, akiről az előbb szóltam, a HNF-bi- zottság elnöke, titkára pedig Kéki Lajosné, a 2. számú ál­talános iskola igazgatóhe­lyettese. ö egyébként mint a népfront megyei pedagógiai munkabizottságának aktív tagja, szintén eredményes tevékenységet fejt ki a kö­zösségi szellem erősítésében. A felsoroltakon kívül még sok tanár, tanító, óvónő ne­vét is megemlíthetném, akik ugyancsak hozzájárultak ed­digi eredményeinkhez . . . Kép, szöveg: Bukovinszky István Táborozás papírgyűjtésből „Kedves nénik és bácsik! A tanév után két napra szeret­nénk elmenni táborozni. A szükséges pénzt papírgyűjtéssel akarjuk megszerezni. Ha segíteni szeretnének, akkor vasár­nap reggel tegyék ki az ajtójuk elé a felesleges újságokat, délelőtt elvisszük. Előre is köszönjük. A 2. számú általános iskola 12 úttörője.” A dévaványai tanács, va­lamint a helyi népfrontbi­zottság testületé jócskán megfiatalodott az utóbbi években, s ez a vált(oz)ás igen pozitívan hatott az egész település fejlődésére, továbbá a közélet rugalma­sabbá és lelkiismeretesebbé tételére. Ezt támasztják alá egyebek között a kollektív összefogással elért eredmé­nyek, amelyek főként a kom­munális célok valóra váltá­sában mutatkoztak meg. Az utakat szilárd burkolattal látták el, rendbe hozták a csatornákat, körforgalmat alakítottak ki a településen. Nagy munkában találjuk Gellai Bélát, az 1. számú ál­talános iskola igazgatóját, aki éppen a szokásos tanév végi jelentés összeállításán dolgozik. Mint a Hazafias Népfront megyei alelnöke, s úgy is mint a nagyközségi pártbizottság társadalmi párttitkárhelyettese (s még jó néhány tisztség viselője), alaposan ismeri a település- fejlesztéssel, a közügyek in­tézésével, a gyakorlati fel­adatok ellátásával összefüggő teendőket. — Mi az, ami megvaló­sult eddig, s ami újabb len­dületet adhat a továbblépés­hez? — Itt sok dolgot megem­líthetnék. Mindenekelőtt a vízhálózatot szeretném fel­hozni, amely jelentős értékű társadalmi munkával készült el 1972-ben. A vezetékek együttes hossza annyi, mint Békéscsaba és Dévaványa közötti távolság, vagyis 52— 53 kilométer. Most már na­gyon elkelne egy új kút is a községünkben, mivel eseten­ként gyengül a nyomás a csövekben. A fokozott mér­tékű vízfelhasználásnak részben az a magyarázata, hogy évente mintegy 16 ezer sertést hizlalnak a kis­gazdaságokban. Különben 8—10 évvel ezelőtt megja­vult a húsellátás. Az Arany­kalász Tsz elegendő meny- nyiségű tőkehúst szállít az ÁFÉSZ-nek. Töltelékáruból is jó a választék. Más alap­vető élelmiszerekből szintén megfelelő mennyiség kerül az üzletekbe. Ami új: nem­csak ezekben az elárusító egységekben, hanem az isko­lákban is rendeznek tej és tejtermékekből bemutató­kat, amelyek elsősorban a korszerű táplálkozási szo­kások bevezetésének, nép­szerűsítésének célját szol­gálják. A közelmúltban in­tézményünkben megalakult tíz taggal az iskolaszövetke­zet, s ennek vezetője Mes­terházy Jenő kollégám lett. Ősszel minden bizonnyal lét­számnövekedéssel számo­lunk. Gyulán, a Kuznyeck-lakó- telepen az egyik lépcsőházi faliújságon volt olvasható ez a rövid levélke. Mint később megtudtam, a gyerekek, ígé­retükhöz híven akkor, va­sárnap elvitték az ajtók elé kitett újságpapírkötegeket. Azóta a srácok talán már a kétnapos táborozáson is túl­vannak. De úgy érzem, en­nek ellenére — így utólag is — érdemes elgondolkozni a cédulán, pontosabban an­nak jelentőségén. Nem ismerem a tizenkét úttörőt, nem tudom, hogy ki ösztönözte őket a papírgyűj­tésre. Céljukat — két nap táborozás — valószínűleg osztályfőnökükkel közösen fogalmazták meg, irigylésre méltó realitással. Hiszen két nap költségeit fedezni lehet az akcióval, s ha nem is jött össze a pénz, a szüleik bi­zonyára megtoldották a hi­ányzó összeget. Bárhogyan is volt, a gyerekek önmaguk boldogulásáért mégiscsak csináltak valamit. Tudtukon kívül például megcáfolták azokat az állításokat, ame­lyek rendre így kezdődnek: „bezzeg a mi időnkben, mi mások voltunk ...”, „bezzeg a mi időnkben, mi a mun­kát sem szégyelltük .. „bezzeg a mai gyerekek csak a sült galambot várják ...” Bizony — bezzeg — ez a tizenkét gyerek és azok a társaik, akik hasonló módon maguk is hozzájárulnak a nyaralás ’költségeinek előte- remtésé|iez, egyéb dologról is tájékoztattak bennünket. Nevezetesen, ha értelmes és általuk kívánatos célt fogal­mazunk meg számukra, ak­kor igenis benne vannak a „buliban”. S abban is biztos vagyok, hogy a padokon ülő, az utcákon, tereken álló és a semmibe bámuló, egész nap unatkozó gyerekek szí­vesebben csinálnának értel­mesebb dolgokat a nyári szünetben. Talán csak arról van szó, hogy velük kevés­bé törődtek a felnőttek? (Lovász) A járművek folyamatos haladására általában az út­test szolgál. Járművel az úton úgy keli közlekedni, hogy az megfeleljen: a jár­mű és rakomány sajátossá­gainak; az útviszonyoknak (az útvonal vezetésének, az útburkolat minőségének és állapotának); a forgalmi vi­szonyoknak; időjárási és lá­tási viszonyoknak. Az előzés és kikerülés esetét kivéve az úton, ha a jogszabályból más nem kö­vetkezik, a menetirány sze­rinti jobb oldalon és a for­galmi viszonyok által indo­kolt mértékben jobbra tart­va kell közlekedni, lassú járművel, kerékpárral, álla­ti erővel vont járművel, ké­zikocsival, hajtott, vezetett állattal, valamint lassan ha­ladó járművel szorosan az úttest jobb szélén kell ha­ladni. Szorosan az úttest jobb szélén való haladásra kötelezett járműveknél ez azt a minimális távolságot jelenti az út szélétől, mely­nek megtartásával az úttest jobb szélén való haladás sem másokat, sem a saját járművet és az út menti lé­tesítményeket nem veszé­lyezteti. Szorosan az úttest szélén való haladásra köte­lezett járművek szempontjá­ból a lassan haladó jármű­nek a tényleges 25 km/óra vagy ennél kisebb sebessé­get keli tekinteni. A jobbra tartási, illetve a jobb szélen való haladási kötelezettség szempontjából az autóbuszöblöt, az autó­busz-forgalmi sávot, a ka- paszkodósávot, a gyorsító-, lassító-, valamint a kerék- pársávot figyelmen kívül kell hagyni. Olyan úttesten, ahol a me­netirány szerinti jobb olda­lon kettő vagy ennél több forgalmi sáv áll rendelke­zésre az azonos irányú for­galom számára a párhuza­mos közlekedés szabályai szerint kell közlekedni, füg­getlenül attól, hogy útbur­kolati jelekkel a forgalmi sávok egymástól el vannak választva vagy nincsenek el­választva. A párhuzamos közlekedésre alkalmas úttes­ten, ahol az azonos irányú forgalom számára két for­galmi sáv áll rendelkezésre, és útburkolati jelek nincse­nek felfestve, minden jár­művel a menetirány szerin­ti jobb oldalon a külső for­galmi sávban szabad halad­ni, a belső forgalmi sávot csak előzésre — kikerülésre —, balra bekanyarodó jármű­vel besorolásra szabad igénybe venni. Amennyi­ben a külső sáv telített, és a személygépkocsival vagy lakott területen belül távol­sági vagy gyorsjáratú autó­busszal a vezető több jár­művet kíván előzni, úgy megmaradhat a belső for­galmi sávban, ha ezzel a mögötte gyorsabban haladó járműveket nem akadályoz­za. Az azonos irányú forga­lom számára, ha kettőnél több forgalmi sáv áll ren­delkezésre, a lassan haladó járművek a külső sávban, a folyamatos előzést végrehaj­tó bármilyen járművek a második sávban is halad­hatnak, ha ezzel nem aka­dályozzák a mögöttük gyor­sabban haladókat. A har­madik és további belső for­galmi sávokban csak a bal­ra bekanyarodó járművek és a személygépkocsik közle­kedhetnek. A lakott területen olyan úton, ahol a forgalmi sávok útburkolati jellel jelölve vannak, személygépkocsival bármelyik forgalmi sávban szabad haladni folyamato­san, feltéve, hogy a mögöt­te gyorsabban haladókat nem akadályozza. A forgal­mi sávokat azonban a gyor­sabb előrehaladás érdeké­ben kis távolságon belül változtatni tilos. Tilos a párhuzamos köz­lekedés esetén a járművel az úttest felezővonalát át­lépni, kivéve a balra ka­nyarodás és megfordulás esetét. Tilos ugyanabban a forgalmi sávban két jármű­nek egymás mellett elhalad­ni, az egy nyomon haladó jármű mellett azonban el szabad haladni, az ilyen el­haladás előzésnek minősül, így fokozott figyelmet kell fordítani a biztonságos ol­daltávolság megtartására. Tilos a kijelölt gyalogos­átkelőhelyen előzni, illetve a kijelölt gyalogátkelőhely előtt álló és megálló jármű mellett elhaladni. Ahol au­tóbusz-forgalmi sáv van. mely útburkolati jellel je­lölve van a menetrendsze­rű autóbusz és trolibusz csak ebben a sávban közle­kedhet, kivétet a kikerülés és balra kanyarodás, más jármű erre a sávra nem hajthat rá, kivéve, ha ka­nyarodáshoz készül fel, il­letve ha a sávot kereszte­zi. A párhuzamos közleke­désre alkalmas úttest meg­ítélésénél a kapaszkodósá- vot, a gyorsító-, lassítósávot, a kerékpársávot, az útburko­lattal kijelölt kanyarodósá- vot, az úttestnek a villa­mospálya által elfoglalt ré­szét figyelmen kívül kell hagyni, kivétel, ha a bal­ra kanyarodó jármű jármű­osztályozója a villamossí­nekre van jelölve, ilyenkor ezt a részt is a párhuzamos közlekedésű út részének kell tekinteni. Megállás. Járművel meg­állni, ha közúti jelzésből vagy jogszabály rendelkezé­séből más nem következik, a menetirány szerinti jobb oldalon az úttest széléhez lehető legközelebb és azzal megközelítően párhuzamo­san egy sorban szabad. A megállást megfelelő irány­jelzéssel és időben a féke­zés megkezdése előtt kell jelezni. Egyirányú forgalmú utcában a bal oldalon is meg szabad állni, ha a meg­álló jármű mellett egy for­galmi sáv szabadon marad, és a jobb oldalon megálló járművek részére elegendő hely marad. Kétkerekű mo-_ torkerékpárral, segédmotor­kerékpárral, kerékpárral meg szabad állni egymás mellett két járművei is, ha a két jármű nem foglal el nagyobb helyet, mint egy személygépkocsi szélessége, ezekkel a járművekkel az úttest széléhez képest ferdén is meg szabad állni. Lakott területen kivüi le­hetőleg az úttest szélén kell megállni, ez azt jelenti, hogy ahol az úttest szélét útbur­kolattal megjelölték, lehető­leg az úttest szélét jelző vo­nalon kívül álljunk meg, az úttest szélét jelölő vonalon belül csak akkor szabad megállni, ha az úttesten kívüli rész járhatatlan vagy olyan akadály van rajta, mely miatt ott a megállás lehetetlen. Járművei úgy kell megáll­ni, hogy az sem jelzőtáblát, sem forgalomirányító fény­jelző készüléket ne takar­jon, ezek a jelzések olyan távolságból legyenek látha­tók, hogy a jármű vezetője az adott jelzés által élőírt cselekvéshez szükséges idő­vel rendelkezzen. A forga­lomirányító fényjelző készü­léket, az elsőbbséget sza­bályzó jelzőtáblákat feltét­lenül a féktávolságrtél na­gyobb távolságból észlelje. A KRESZ megállási tilal­mai megmaradtak, a KRESZ módosításai a következők: Tilos megállni kijelölt gya­logosátkelőhelyen, valamint a gyalogosátkelőhely előtt személygépkocsival, motor- kerékpárral, segédmotor-ke­rékpárral, kerékpárral, kézi­kocsival 5 méteren belül, más járművel 15 méter tá­volságon belül. Tilos meg­állni autóbusz-, trolibusz-, villamos, taxiállomás jelző­táblája előtt 15, utána 5 mé­ter távolságon belül, kivéve, ha útburkolati jelből más következik, tilos az autó- buszöbölben és az autóbusz­forgalmi sávban is a meg­állás. Tilos megállni 1000 kg-nál nagyobb tengelyter­helésű járművel a járdán. Ha a tengelyterhelés a jel­zett súlyt nem haladja *meg. úgy főútvonalon külön jel­zőtábla vagy útburkolati jel jelzésére a járművek feláll­hatnak a járdára, ha a fő­útvonal úttestén a megállás tilos. Egyéb úton a járdán, ha útburkolati jellel nem je­lölték, a megállás lehetséges, de csak úgy, hogy a jármű­vek a gyalogosok forgalmát nem akadályozzák, ez a meghatározás azt jelenti, hogy a szabadon maradt he­lyen legalább két, egymás mellett haladó gyalogos za­vartalan közlekedéséhez ele­gendő hely maradjon. Tilos megállni kapaszkodó-, gyor­sító-, lassító-, valamint ke­rékpársávon, mivel ezek a létesítmények az úttest ré­szei, így ezért a mellettük levő forgalmi sávon is tilos a megállás. Tilos a megállás különösen veszélyes helyen, melyet sárga útburkolat je­löl. A várakozásnál is érte­lemszerűen a megállás sza­bályait kell alkalmazni. A KRESZ-módosítás meghagy­ta a várakozási tilalmakat, azonban a mozgáskorlátozott személyeknek, illetve az őt szállító jármű vezetőjének olyan engedményt adott, hogy az ilyen személyszállí­tó járművel olyan helyen is szabad várakozni, ahol ezt a többi jármű vezetőjének jelzőtábla tiltja, ezért a moz­gáskorlátozott gépkocsik tu­lajdonosai keressék meg a lakóhelyük szerinti illetékes egészségügyi hatóságot, és kérjék járművükre azt a jel­zést, mely a mozgáskorláto­zásukra utal. A várakozni tilos jelzőtáb­la alatt elhelyezhetnek olyan kiegészítő táblát, mely aki­jelölt rakodóhelyet jelzi. A tábla arra utal, hogy a vá­rakozás a kijelölt rakodó­hely szabadon hagyása ér­dekében tilos. Az ilyen he­lyen a rakodó jármű is csak a folyamatos le- és felrako­dás idejéig tartózkodhat, más jármű akár 5 percnél tovább is tartózkodhat ilyen helyen, ha a vezetője a jár­műnél marad és áruszállító jármű érkezésekor haladék­talanul lehetővé teszi annak beállását. Olyan helyen, ahol a jár­mű teljes terjedelmével sza­bad a járdán várakozni, az úttesten a járda melletti vá­rakozás akkor is tilos, ha ezt jelzőtábla külön nem jel­zi. A járdán a jármű teljes terjedelmével történő vára­kozást megengedheti jelző­tábla — útburkolati jel — vagy mellékúton az úttesten a megállást megtiltó jelző­tábla. Üj jelzőtábla és jog­szabály határozza meg a la­kó- és pihenőövezet, forgal­mát. A lakó- és pihenőöve­zetre vonatkozó különleges előírások az ilyen övezetek — bizonyos fokig zártnak, különlegesnek tekinthető te­rületéről kizárják az átmenő járműforgalmat. A lakó-, pi­henőövezetbe behajthat a ke­rékpár — az ott lakók vagy odalátogatók személygépko­csija, motorkerékpárja, se­gédmotor-kerékpárja, az ott lakók költöztetését végző te­hergépkocsi. Az áruszállítást végző tehergépkocsi legfel­jebb 3,5 tonna össztömegű lehet, behajthat még áru- szállítás céljából a motoros tricikli és a segédmotoros tricikli, az oda építkezés cél­jából építőanyagot szállító tehergépkocsi súlykorlátozás nélkül, valamint a közmű-, közbiztonsági, közegészség- ügyi, postai gyűjtő, kézbesí­tő szolgálatot ellátó gépjár­művek, ha ez a feladat el­látása érdekében elkerülhe­tetlen. (Folytatás következik)

Next

/
Thumbnails
Contents