Békés Megyei Népújság, 1984. július (39. évfolyam, 153-178. szám)

1984-07-14 / 164. szám

1984. július 14., szombat NAGYVILÁG Kérdőjel nélkül Ahogy közeleg az ameri­kai elnökválasztás időpont­ja, ahogy éleződik a vetél­kedés az elnöki posztért, külpolitikai kérdésekben úgy változik a washingtoni kor­mányzat hangszíne. A ko­rábbi agresszív, durva, szov­jetellenes retorikát egyre in­kább a bék ü léken yeb b, a tárgyalási készséget mutató hangvétel váltja tel. Erre van szükség az amerikai vá­lasztópolgárok és a nyugat­európai szövetségesek meg­nyugtatására. Ez a hangnemváltás tük­röződött az elmúlt napok­ban is, amikor — szemben a korábbi állapotokkal — a Fehér Házból nem tüzeltek csípőből, hanem az első pil­lanatra kedvezőnek tűnő vá­laszt adtak a legújabb moszkvai ajánlatra, mely az űrfegyverkezés megakadályo­zására, a műholdelhárító rendszerekről való teljes le­mondásra vonatkozott. Sőt, egyenesen azt hangoztatták, hogy készek feltétel nélkül részt venni az e kérdésekről folytatott tárgyalásokon. Az­tán szinte órákon belül ki­derült: ez a „feltétel nélkü­liség" nagyon is feltételezi az űrfegyverekről folytatan­dó megbeszélések összeköté­sét a hadászati és a közepes hatótávolságú rakétákról folytatott és az amerikai ra­kétatelepítések mratt meg­szakadt genfi tárgyalások újrafel vételével. anélkül azonban, hogy az Egyesült Államok visszavonná az erő- egyensúly felborítását célzó intézkedéseit. Ez azonban csupán a leg­frissebb példa. A Feher Ház feleiős képviselői egyre gyakrabban beszélnek tár­gyalási hajlandóságukról, miközben továbbra is egy­más után utasítják el a Szovjetunió, a Varsói Szer­ződés szervezetének konkrét javaslatait, amelyek korlá­tot szabnak a mind veszé­lyesebbé váló fegyverkezési hajszának. NEM CSUPÁN HANGOZTATNI Valójában kétséges, hogy beszélhetünk-e érdemi tár­gyalási készségről amerikai részről. Ezt — egyebek kö­zött — George Shultz ame­rikai külügyminiszter beszé­de is igazolta. A minap — persze a legcsekélyebb bi­zonyíték nélkül — egy nem­zetközi részvétellel megren­dezett konferencián azzal vádolta a szovjet -vezetést, hogy azokat a terroristákat segíti, akik a liberális de­mokráciák meggyengítésére és a nemzetközi stabilitás aláaknázására törnek. A kon­ferencián még a pápa elleni merényletet is ide sorolták. S „összbüntetésül” az ame­rikai külügyminiszter „meg­előző csapásokat" helyezett kilátásba. Nem csupán a szavak fe- nyegetőek. A múlt év végén a Pentagon megkezdte a ka­tonai erőegyensúly felborítá­sát célzó rakéták telepítését Nyugat-Európában. Erre az esztendőre 291 milliárd dol­láros katonai költségvetést fogadtattak el, ami mind a nukleáris, mind pedig a ha­gyományos fegyverek vo­natkozásában minden eddigi kiadást felülmúlt. Keresz­tülvitték az elsőcsapás-mé- rést szolgáló MX rakéta- program jóváhagyását. Elő­készületek folytak a minden eddiginél nagyobb veszélye­ket rejtő űrhadvíselésben, a következő öt esztendőre 2fi milliárd dollárt irányoztak elő ilyen irányú kutatásokra és gyakorlati tevékenységre. S ez csak néhány tény, a felsorolást még hosszan le­hetne folytatni. Csoda-e, ha ezek után még olyan neves politikus, mint Edward Kennedy szenátor, a Demokrata Párt egyik vezér­alakja is „szemfényvesztő fegyverkorlátozásnak" mi­nősítette Reagan elnök le­szerelési politikáját? S hoz­zátette: „El kell utasítanunk azt az ostoba elméletet, hogy csak akkor csökkenthetjük a bombák számát holnap, ha ma folytatjuk fölhalmozásu­kat”. Reagan valószínű de­mokrata ellenfele, Walter Mondale pedig így nyilatko­zott: „Olyan elnök szeret­nék lenni, aki hivatalba lé­pése első napjától biztonsá­gosabb világ felé vezeti az országot, s nem csupán a választási kampány idősza­kában hangoztatja ezt.” A SZAVAK ÉRTELMEZÉSE Az Egyesült Államok nyu­gat-európai szövetségeseiben is növekszik a nyugtalanság a veszélyes folyamatok esz­kalálódása nyomán amiatt, hogy az amerikai vezetés fo­kozza politikája agresszivi­tását. A Szocialista Intema- cionálé legutóbbi konferen­ciáján például több küldött is szorgalmazta: a nyugat­európai országok folytassa­nak az Egyesült Államoktól függetlenebb politikát. Bru­no Kreisky volt osztrák kancellár pedig kereken visszautasította az amerikai vádaskodásokat. „Nem igaz. hogy a Szovjetunió nem tart­ja meg kötelezettségeit. Sa­ját tapasztalataim alapján mondhatom, hogy a Szov­jetunió, amióta az enyhülés folyamatát megindító osztrák államszerződést megkötötték, mindig lelkiismeretesen meg­tartotta minden azzal kapT csolatos . kötelezettségét”. S hozzátette: „Washington .szovjetellenes ideológiai of- fenzívája és harcias retori­kája két vonatkozásban is nyugtalanságot keltett Nyu­gat-Európában. Először is megrémítette a nyugat-euró­paiakat a korlátozott nuk­leáris háború lehetőségének kinyilvánítása, mert érthető módon feltették a kérdést, hogy tulajdonképpen hol is lenne a színtere ennek a háborúnak. A válasz pedig nem lehetett más, mint hogy itt. nálunk. Másodszor pedig joggal keltett nyugtalansá­got a Szovjetunióban". Mind többen ismerik te­hat fel. hogy a tárgyalás szó angol megfelelője, a talks egyelőre sajnos, mást jelent Reagan és kollégái, mint az orosz peregavori kifejezés C’sernyenko és munkatársai számára. Vagyis jelenleg kénytelenek vagyunk meg­kérdőjelezni. hogy talks — peregavori? Az előbbieknél ugyanis a talks inkább a ködfüggöny képzésére, a po­litika álcázására és szavaza­tok szerzésére hivatott. Az utóbbiaknál viszont a pere­gavori a háborús veszély el­hárítását szolgálja, a szovjet vezetés nem a parttalan, ha­nem az érdemi, a katonai erőegyensúly alacsonyabb szintjét eredményező tárgya­lásokra helyezi a hangsúlyt. AZ IGAZI TARTALOM Nem először tapasztaljuk, hogy a szavak értelmezése a túloldalon távolról sem felel meg a kifejezés eredeti tar­talmának. A szépen hangzó, s a teljes leszerelés illúzió­ját keltő „nulla megoldás­ról” például kiderült, hogy az amerikai kettős könyve­lés szerint ezen a Szovjet­unió közepes hatótávolságú rakétáinak teljes leszerelé­se, viszont az amerikai ha­sonló rakéták helyükön ha­gyása értendő. Vagy ve­gyük a terrorizmus fogal­mát. Aki Nicaraguában fegy­verrel védi az ország füg­getlenségét, az a jelenlegi washingtoni politikai vezetés értelmező szótára szerint terrorista, a népelnyomó ha­talmat visszahozni akaró so- mozisták viszont, akiket a CIA kiképzői készítenek fel. és akik amerikai fegyverek­kel törnek be az országba, „szabadságot oltalmazó de­mokraták”. Nem elegendő tehát meg­állni a szavaknál, hanem a tetteket, a cselekedeteket kell vizsgálni. Mert a szavak diszharmóniáját csak a tet­tek oldhatják fel. Csak azok eredményezhetik, hogy a „feltétel nélkül” — feltétel nélkül legyen. így, idézőjel nélkül. Csak a tettek hozhatják közös nevezőre a tárgyalá­sok értelmezését, hogy el­mondhassuk: talks = perega­vori. így, kérdőjel nélkül. Várnai Ferenc Franciaországi bevándorlók Franciaországban újra erősödik az idegengyűlölet, s el­sősorban az Afrikából és az arab országokból származó bevándorlók ellen irányul. Ezt különösen nyugtalanítóan mutatja az, hogy a Jean-Marie Le Pen vezette szélső­jobboldali Nemzeti Front a szavazatok 11 százalékát sze­rezte meg a közös piaci nyugat-európai parlamenti vá­lasztásokon. Az egykori idegenlégiós pártja éppen azok­ban a körzetekben kapott a legtöbb szavazatot „Francia- ország a franciáké" címzésű programjával, ahol sok be­vándorló él: a párizsi, a lyoni és a Földközi-tenger parti körzetekben. Ennek a programnak nyíltan fajgyűlölő jellege van. A „bevándorló” szóval a francia politikai szóhasználat ma­napság ugyanis a nem európaiakat jelöli, azokat, akik nem csupán néhány évre jönnek Franciaországba ven­dégmunkásnak, hanem igyekeznek letelepedni, és meg­szerezni a francia állampolgárságot. Időről időre felüti a fejét a francia hatszögben az a nézet, hogy nem lenne semmi baj, és főleg nem lenne munkanélküliség, ha a bevándorlók hazamennének. Hiá­ba érvelnek józanul a közgazdászok, a szélsőséges pro­paganda mérgező: közvélemény-kutatási adatok szerint a franciák 55 százaléka véli úgy, hogy a bevándorlók hazaküldése „üdvös” lenne a munkanélküliség enyhítése érdekében. Ez az elképzelés azért nem igaz. mert a csak­nem 4 és fél millió külföldi (akik között mintegy két­millió az afrikai és arabok száma) nagy része idény- és akalmi munkából él, vagy pedig az alantasabbnak tar­tott munkákat vállalja el, amelyekre francia jelentkező nemigen akad. Maguk az érintettek is érzik, hogy fokozatosan romlik a légkör körülöttük. Az elmúlt időben több megdöbbentő eset történt. Közülük is nagy felháborodást keltett az a hír, hogy részeg fiatalemberek — négyen voltak, s éppen az idegenlégióba vonultak be — mozgó vonatból kidob­tak egy arabot, aki szörnyethalt. Többen attól félnek, hogy úgy járnak majd, mint azok az idegenek, akiket ezerszámra toloncoltak ki tavaly Nigériából. A különböző fajüldözés-ellenes szervezetek figyel­meztetnek arra, hogy az ország lebecsülte a szélsőjobb­oldali veszélyt: a xenofóbia (az idegengyűlölet) most sza­vazatokban is kifejeződő erősödése intő jele a bajnak. Képek Mongóliából Cs. Purevbanzracs brigádvezető, a nagy népi hurál küldötte az ulánbátori hőerőmű 2. számú üzemében. A nyersanyag hatékonyabb felhasználásával az erőmű 1000 tonna szén­megtakarítás mellett 150 ezer tugrik értékű többletenergiát állított elő A fővárostól 140 kilométerre északnyugatra levő erdeneti új rézmolibdén-kombinát szovjet segítséggel épül. Az üzemnek jelenleg az első és a második beruházási fokozata üzemel. A negyedik fokozat üzembe helyezése után évente Ifi millió tonna ércet dolgoznak majd fel. (Kotok : ADN'ZB MTI - KSI Görögországi úlijegyzetek Q Theo bácsi és a politika Egy kedélyes beszélgetés­nek voltunk fültanúi Vena kereskedelmi negyedének egyik hangulatos üzletében Barátaink, ismerőseink mu­tatták be nekünk a város­ban népszerű Theo bácsit, az egykori partizánt, akinek úzJetében az ipari. főként műszaki cikkek árusítása mellett szinte naponta fog­lalkoznak a politika „eladá­sával” is Ez a bolt különbö­ző politikai áramlatokhoz tartozó emberek gyülekező- helye. Rendszeresek itt az eszmecsrék és a politikai vi­ták. Ez az „üzleti" kép egy­ben kissé jellemzi is a gö­rögországi politikai helyze­tet. hangulatot. A Pán hellén Szocialista Mozgalom veze­tői az utóbbi években a tiszta lap, a megbékélés po­litikáját hirdetve próbálnak lavírozni a sok gonddal küsz­ködő országban. A reakciós erők azonban nem tétlenked­nek. és nem késlekednek ár­tani a haladó erőknek, plá­ne, ha ehhez még lehetőséget is kapnak Közismert, hogy Görögor­szág olyan állam, ahol a ter­mészeti adottságok, a gazda­sági viszonyok és az anyagi erőforrások hiánya miatt, de konzervativizmusból is, nem sok pénzt, energiát fordítot­tak az elmúlt évtizedek, év­századok során vasútépítésre Egyike azoknak az európai országoknak, ahol a vasúti közlekedés fejletlen, s emi­att a teheráru- és a sze­mélyforgalom túlnyomó ré­sze a közutakon történik. Már utaltam arra. hogy — főként a jelenlegi szocialista kormányzat kezdeményezé­sére és Intézkedésére — meg­kezdődött a közutak korsze­rűsítése. uj autópályák es aszfaltutak építése. Ezzel természetesen együtt járt a gépjármű-közlekedés széles körű elterjedése, a teherfor­galom, közte a kamionok számának növekedése. Végeredményben a jelenle­gi kormányzat honosította meg Görögországban a ..ka­mionipart". s mégis a jobb­oldal, a reakció mozgósította a kamionosokat — éppen a kormány ellen. A módszer kísértetiesen hasonlított a chilei ellenforradalom™. Ott ,s a szállítókat, főként a te­herautó-tulajdonosokat vo­nultatta fel a reakció a hala­dó kormányzattal szemben, és a szállítók sztrájkját kö­vető zavaros helyzetet meg­lovagolva, puccsal került ha­talomra Chilében a fasiszta katonai diktatúra. A kamio- nosok tavaszi sztrajkmozga - ma hasonlított a chileire, de Görögország nincs Del-Ame- rikában A kormányzat biz tositotta a szükséges arukat az ellátást. A Pan hellen Szocialista Mozgalom külpolitikai tö­rekvéseiben megtalálható a szocialista országokkal. a Szovjetunióval való együtt­működés fejlesztése. az egyenjogúságon, a kölcsönös érdekek alapjan a politikai, gazdasági, kereskedelmi, kul­turális kapcsolatok grositese. szélesítése. E politikai törek­vések mellett kiállnák, an nak ellenére, hogy sokan el­sősorban politikai ellenfele­ik. es azok nyugati baratai kritizálják őket. A kamionos-akció tehat nem sikerült. Zavar vég­eredményben az ellentábor­ban a konzervatív érőknél támadt. De az ügy azt a ta­nulságot is tartalmazza, hogy az ellenfél nem adta tel. Egységre, további erőfeszíté­sekre van szükség. hiszen Görögország politikai, tár­sadalmi, gazdasági viszonyait sok megoldandó gond terheli _ a fejlődés kétségtelen je­lei mellett sok gátló ténye­zőről feszültségről esik szó, és nemcsak Theo bácsi gyak: ran politikai fórumma való üzletében . Az országban minden, köztük a fény és az árnyék együtt és külön-kulon is megtalálható. Maradjun például Veria üzleti, kere. kedelmi negyedeben. Ebben a városrészben üzletek, ven­déglők, különböző szórako­zóhelyek szinte egymás he- ayén-hátán találhatók. es valmennyi üzletben sokfele áru a világ minden részéről. Sok az üzlet, rengeteg az áru, ugyanakkor egyre keve­sebb a vásárló, panganak az üzletek nemcsak Vénában, hanem az ország más varo­saiban, még az idegenforga­lommal sokkal érintettebb helyeken is. Szembetűnő a munkanélküliség növekedése, valamint a magas infláció, így a megélhetés egyre nehe­zebb. . , - IA . Kerkay I^aszl® (Vége) Veria üzleti negyede (foto: a szerző felvetele — KS)

Next

/
Thumbnails
Contents