Békés Megyei Népújság, 1984. június (39. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-10 / 135. szám

NÉPÚJSÁG o 1984. június 10., vasárnap Díjátadás a Kulich Gyula Ifjúsági Kapok záróünnepségén KGST-csúcs Moszkvában Izgalmakkal teli délelőttje volt a Pósteleken megrende­zett regionális kempingtalál­kozó résztvevőinek tegnap, június 9-én. Egyéni, tájéko­zódási futóversenyen vettek részt. A délután egy része is versengéssel telt, hiszen — többek között — kispályás labdarúgásban, teniszben és tekézésben mérhették össze tudásukat a találkozón részt vevő fiatalok. Maradt azért idő a pihenésre, a szórako­zásra is. S hogy a látvá­nyosság se maradjon el, er­ről karate-, aerobic- és egyéb bemutatókon gondos­kodtak. A találkozó keretében ren­dezték meg este 6 órai kez­dettel a Kulich Gyula Ifjú­sági Napok záróünnepségét is. A résztvevőket Kulcsár Edit, a KISZ békéscsabai városi bizottságának titkára köszöntötte, majd átadta a szót Szabó Bélának, a KISZ megyei bizottsága titkárának, aki záróbeszédében szólt az ifjúsági napok eseményeiről, legeredményesebb megmoz­dulásairól, s arról, hogy az idén megyénk több telepü­lésén tartottak rendezvénye­ket az ifjúsági napok kere­tében. Végül Pataki István, a KISZ Békés megyei bizott­ságának első titkára adta át a Kulich Gyula Ifjúsági Na­pok vetélkedőin, pályázatain legjobban szereplő fiata­lok díjait. A „Versenyez­zünk a milliókért” megyei döntő legjobbjai: Orosháza AKG, Békéscsabai Kon­zervgyár és Orosházi Üveg­gyár. A munkás amatőr mű­vészek kiállításán festészet Hármas jubileumot ünne­peltek tegnap, június 9-én Békéscsabán az ifjúsági és úttörőházban; az idén hu­szonöt esztendős a szocia­lista kollégiumi mozgalom, húsz éve kapta meg a kol­légium címet a békéscsabai Vandháti úti középiskolai diákotthon és végül, de nem utolsósorban: hetven évvel ezelőtt született Kulich Gyula, az említett kollégi­um névadója. A hármas évfordulóra hív­ták össze a volt kollégium lakóit a Kulich Gyula Kö­zépiskolai Kollégium taná­rai és lakói, a mai tizenéve­sek látták vendégül az az­óta felnőtt és felelős pozí­ciókat is betöltő nőket, fér­fiakat. Az ünnepség kezde­tén Medovarszki János kol­légium-igazgató köszöntötte a .megjelenteket. Mint mondta, a Vandháti úti di­ákotthon életében nevezetes Szennyvíztisztító — konténerben Üj típusú szennyvíztisztítót fejlesztettek ki a Magyar Ásványolaj- és Földgázkí­sérleti Intézetnél. A konté­nerben elhelyezhető beren­dezés könnyen kezelhető, át­telepíthető egyik helyről a másikra, s óránként 3 köb­méter olajos, zsíros víz meg­tisztítására alkalmas. A be­rendezés az Aermix elneve­zésű termékcsalád legújabb tagja. A veszprémi kutatóintézet­ben már évek óta foglalkoz­nak üzemek, szervizek szennyvizek olajmentesítésé­vel. Erre a célra' már koráb­ban terveztek egy nagyobb, 10—15 köbméter óránkénti kapacitású tisztítósort, és megkonstruálták kisüzemi változatát is. Jelenleg már ötven ilyen víztisztító be­rendezés működik az or­szágban. Külföldre elsőként az NDK-ba szállítottak be­lőle. A jó hatásfokú beren­dezés gyártására a szombat- helyi 12. sz. Autójavító Vál­lalat rendezkedett be. Ott készítették el a konténeres víztisztító első példányát is. kategóriában Penyaska László, Baji Miklós és Ni- kula Györgyné nyerte el az első három helyezést. A zsű­ri különdíját a békési Csuta György kapta. Hímzés kate­góriában Gyivicsán György­né és Pataki Lászlóné, ipar­művészet kategóriában pe­dig Kovács András, Perjés László, valamint Gajda Ist­ván és Pacsika János érde­melt ki helyezést. Az Alko­tó Ifjúság pályázat első he­lyezettje a Békés megyei ZÖLDÉRT Húsüzeme lett. Második helyen végzett Fenyvesi László, valamint az OTCSV Kun Béla alapszer­vezete. Harmadik helyezést Szemenyei Sándor és Szepe­si István ért el. Az Ifjúmun­dátum a mostani, hiszen húsz éve kapták meg a kol­légiumi címet. Az évforduló alkalom a megemlékezésre, a régi diákélmények, -csínyek felelevenítésére. Csomós István, a kollégi­um igazgatóhelyettese az in­tézmény kollégiummá válá­sáról szólt, felsorolta a fej­lődés lényeges mozzanatait. Hogy csak néhányat említ­sünk, kezdetben 80, később 104 diáknak adott otthont a kollégium, a hatvanas évek elején 201, ma már tízszer ennyi könyvet tartalmaz a könyvtár; a sportmozgalom is jelentős fejlődésen ment át. Az ünnepi megemlékezést a mostani középiskolás kol­légiumlakók zenés, irodalmi műsora követte. Az irodal­mi színpadosok felidézték a diákcsínyeket, a kollégiumi szokásokat. m. sz. zs. A kereskedelmi felügyelő­ségek munkatársai mintegy 1200 élelmiszerüzletben meg­vizsgálták, hogyan tartják be az élelmiszertörvényt, ezen belül is a szavatossági határidőket. Az élelmiszer- törvény előírja, hogy vala­mennyi gyorsan romló élel­miszer — főként tej, tejter­mék és húskészítmény — csomagolásán fel kell tün­tetni, mikor gyártották, s a gyártástól számított hány napig fogyasztható az adott élelmiszer anélkül, hogy az egészségre ártalmas lenne, s ezt a határidőt be kell tar­tania mind a kereskedelem­nek, mind pedig a fogyasz­tónak. A minőség megőrzési határidő ennél tágabb for­galmazási lehetőségeket biz­tosít, annál is inkább, mert a gyártási és csomagolási technológiák fejlődésével az úgynevezett tartós élelmi­szerek minőségüket már jó­val hosszabb ideig megőr­zik, mint korábban. Ezért — bár a határidőket az élel­miszeripari és ellenőrzési szakemberek időről időre felülvizsgálják és módosít­kás leszek kiállítás legjobb­jai: Csonki Csilla, Tamás Erzsébet és az orosházi esz­tergályos csoport. A KISZ- szervezetek a szocialista munkaversenyért” megyei vetélkedő helyezettjei mező- gazdasági és ipari ágazat­ban a gyomaendrődi Béke Mgtsz, a kardoskúti Rákóczi Mgtsz, a Békéscsabai Á®, valamint az Orosházi Üveg­gyár, a gyulai KÖVIZI® és a békéscsabai MÁV lettek. Végül a tangoncavezetők megyei vetélkedőjének leg­jobbjai vehették át díjaikat, így: Sütő Sándor, Hagymá- si Ferenc, Biró János, Kiss Ferenc, Szudár László és Nenárik András. A KISZ alsó- és középfo­kú oktatási intézmények bé­késcsabai bizottsága június 9-én, tegnap délelőtt a KISZ- táborban tartotta a fiatal pedagógusok napját. A ren­dezvényt a bizottság titkára, Sipos Márta nyitotta meg. köszöntötte a csaknem 100 békéscsabai, újkígyósi, do­bozi pedagógust, valamint hozzátartozóikat. Ezt követően a közoktatás távlati fejlesztési tervéről Hájnál Lajos, a pedagógiai intézet igazgatója tartott elő­Mezőgazdaságunk egyik leg­ütemesebben fejlődő ágazata a sertéstenyésztés; az állat hizla­lásának szép hagyományai van­nak a kisüzemekben és a nagy- gazdaságokban egyaránt. Ezért is dicsérendő a Mezőgazdasági Kiadónak az a törekvése, hogy rendszeresen jelentet meg új szakkönyveket, amelyek a ser­tés tenyésztésével foglalkoznak. A legújabb mű* az állatfaj egész­ségtanáról nyújt sok hasznos is­ják — a kereskedelmi vál­lalatoknak, sőt a boltveze­tőknek is lehetőségük van arra, hogy saját hatáskörben — legfeljebb egyharmadával — meghosszabbítsák az áru­sítás idejét. Ilyenkor azon­ban az élelmiszert csökken­tett áron kell értékesíteni. * * * A Békés megyei Kereske­delmi Felügyelőség az Élel­miszer-Kiskereskedelmi Vál­lalat, a megyei gabonafor­galmi vállalat, a békéscsabai, a dévaványai, a gyomaend­rődi, a gyulai, a mezőberé- nyi, a mezőkovácsházi és az orosházi ÁFÉSZ 30 boltjá­ban tartott ilyen vizsgálatot. Megállapították az ellenőrök, hogy gyakori a hűtőgépek meghibásodása, emiatt nem kevés élelmiszer megy ve­szendőbe. A kereskedők ál­talában szemrevételezéssel veszik át a tejet, a kenye­ret, a húsárut. Sok a lejárt szavatossági idejű áru. Ha ezeket visszaküldik a FÜ- SZÉRT-nek, több lesz a hi­ánycikk, a leértékeléstől pe­dig azért húzódoznak, mert a leírási veszteséget el akar­Országos értekezlet előtt Békéscsaba ad otthont an­nak a mintegy nyolcvan függetlenített szakszervezeti vezetőnek, akik a Pedagó­gusok Szakszervezete által rendezett háromnapos orszá­gos értekezlet résztvevői lesznek. A tanácskozás — amelynek munkájában részt vesz dr. Voksán József, a Pedagógusok Szakszervezete főtitkára, dr. Sárái Lajos és dr. Kósáné dr. Kovács Mag­da, a központi vezetőség tit­kárai — június 12-én dél­előtt kezdődik az MSZMP Oktatási Igazgatóságán. Előtte azonban az ország különböző tájairól érkezett vendégeknek hétfőn délután Fekete Jánosné, Békéscsaba város tanácselnök-helyettese ad tájékoztatást a város je­lenéről, múltjáról, majd a tanácskozás résztvevői vá­rosnézésen vesznek részt. A kedd reggel kezdődő ér­tekezleten Fodorné Birgés Katalin, az SZMT vezető tit­kára tart tájékoztatást Bé­kés megye szakszervezeti mozgalmáról. Ezt követően dr. Szűcs Alajosné, a Peda­gógusok Szakszervezete Bé­kés megyei bizottságának titkára tart előadást az 1049/1982 MT—SZOT-hatá- rozat végrehajtásának me­gyei tapasztalatairól. A dél­után folyamán a tanácsko­zás résztvevői vitaindító elő­adást hallgatnak meg a SZOT választási határozat­tervéről, amelyet csoportos formában vitatnak meg. Szerdán délelőtt a vita összegzésére kerül sor, majd az értekezlet aktuális kér­désekkel foglalkozó tájékoz­tatóval zárul. .. , adást. A vitaindító után fó­rumot rendeztek. Ezen a résztvevők megvitatták a közoktatás távlati fejleszté­séből eredő kérdéseket, fel­adatokat. Délután a pedagógusok kulturális és sportrendezvé­nyeket tartottak. Többek kö­zött volt táncház és politi­kai kaszinó. A gyerekek rajzfilmeket néztek, bábo­kat készítettek, és aszfalt­rajzversenyen vettek részt. L. S. meretet. A Sertésegészségtan cí­mű mű két fő részre oszlik. Az általános rész a sertés anató­miai, élettani, anyagforgalmi, hi­giéniai, szaporodásbiológiái vi­szonyaival foglalkozik. Részletes része az egyes betegségek és gyógyításuk ismertetéséből áll — elsősorban a nagyüzemi te­nyésztőknek szólóan. (Sertés- egészségtan. Szerk: dr. Szabó István, Mezőgazdasági Kiadó). ják kerülni. Az ipari cso­magolású termékeken a fo­gyaszthatósági, a minőség­megőrzési határidők jelölése nem mindig egyértelmű. Édesipari termékeken, a tej tasakján elmosódik a jelö­lés. Nagyobb ünnepek előtt a kenyérre előző napi dátu­mot ragasztanak. Az előre csomagolással is bajok vannak. A fogyasztói ár mellett nem tüntetik fel az áru súlyát, a csomagolás napját és a csomagoló ne­vét. Volt olyan üzlet, ahol az árut még februárban le­értékelték, de nem tudták eladni. Az élelmiszer a ki­rakatban felforrt, összeszá­radt, bekoszolódott. Az egyik kis ÁFÉSZ-boltban 5 ezer forint értékű lejárt fogyaszt­hatósági idejű árut találtak, amelynek nem csökkentették az árát. Az ellenőrzés» során 13 sze­mélyt a helyszínen megbír­ságoltak, árdrágításért és más szabálytalanságokért 5 kereskedőt vontak felelős­ségre. A bírság összesen 18 ezer 500 forintot tett ki. S. S. A közeli napokban kez­dődik a KGST-orszá- gok vezetőinek csúcs- találkozója Moszkvában. Ha­sonló csúcstalálkozóra leg­utóbb a hatvanas évek vé­gén, a komplex program el­fogadásakor került sor. Az akkori magas szintű megbe­szélések — méltán állíthat­juk — mérföldkövet jelen­tettek a szocialista országok integrációjának történeté­ben, amit egyebek között az is bizonyít, hogy a komplex program legfontosabb meg­állapításai ma sem vesztet­ték érvényüket. Az elmúlt évtizedben azon­ban sok minden megválto­zott a világban. A hetvenes évek voltak azok az eszten­dők, amikor a KGST-ben együttműködő legtöbb szo­cialista ország gazdaságépítő munkájában fejlődése során a legnagyobb változást élte át: miután az előrelépés ex- tenzív tartalékai kimerültek, a továbblépésnek a koráb­bihoz képest egy sokkal bo­nyolultabb, s mi tagadás, gyakorta sokkalta fájdalma­sabb útjára kellett ráállni- uk, nevezetesen az intenzív fejlesztés útjára. Történelmi példák bizonyítják, hogy e váltás önmagában sem ró kis feladatokat egy-egy gaz­daságra, hiszen a gazdaság átállítása olykor keserves társadalmi változásokkal is jár. A szocialista országok szá­mára az átállást tovább ne­hezítette, hogy minderre ak­kor került sor, amikor a ko­rábbihoz képest alaposan megnehezültek a világgazda­sági feltételek. A tőkés or­szágok — amelyek közül nem egy fontos kereskedel­mi, gazdasági partnere a KGST-államoknak is — a háború utáni történelmük legmélyebb válságát élték át. Ez akadályozta a korábbi normálig kereskedelmi gya­korlat folytatását, ráadásul a válság nem egy helyütt ko­rábban nem tapasztalt pro­tekcionista intézkedéseket szült — nem egyszer nem is gazdasági, hanem kimondot­tan politikai indokokból. Mindezeket a körülmé­nyeket figyelembe véve ér­tékelhetjük csak igazán azo­kat az eredményeket, ame­lyeket a szocialista országok ezekben a nehéz években el­értek. Ha némiképp lassult is fejlődésük üteme, az el­múlt évek statisztikái azt mutatják, hogy gazdasági növekedésük még mindig meghaladja a tőkés országo­két. Mégpedig nem egy he­lyen úgy, hogy nemcsak si­került megőrizniük az élet- színvonal korábbi években elért eredményeit, hanem ezeket, ha szerény mérték­ben is, de továbbfejleszteni is sikerült. A nehézségekkel való bir­kózás, az újszerű, korábban nem ismert feladatok a szo­cialista országokban külön- külön és a KGST-ben együt­tesen is új követelményeket támasztottak. Azt pedig, hogy a KGST-országok mi­lyen hamar felismerték az új helyzet teremtette kihí­vást, egyebek között bizo­nyítják jtzok a — kezdetben szakértői szinten — kibonta­kozó viták, amelyeket ké­sőbb mind magasabb szintű politikai megbeszélések kö­vettek, s amelyeknek célja az volt. hogy a szocialista országok együttműködését a kor követelményeihez igazít­sák. E viták, megbeszélések, ér­dekegyeztetések során né­hány fontos kérdésben ki­kristályosodtak a nézetek. Megerősödött az az alapve­tő felismerés, hogy a nehéz körülmények közepette még inkább szükség van a szo­cialista országok együttmű­ködésének elmélyítésére. Hi­szen csak ez adhat a közös­ségnek és minden egyes tag­országnak is olyan mozgás­teret, amelyben saját fejlő­dési útját a korábbinál eredményesebben járhatja végig. Az is világossá vált, hogy az együttműködés bő­vítése nem jelenti a bezár­kózást, hanem éppenséggel azt célozza, hogy — a szo­cialista országok közös eredményeikre támaszkodva — az eddigieknél hatéko­nyabban legyenek képesek bekapcsolódni a nemzetközi munkamegosztásba. Ennek érdekében pedig tovább kell tökéletesíteniük, a korábbi­nál rugalmasabbá tenniük a munka összehangolásának eszközeit, a tervek egyezte­tésétől a gazdaságok struk­turális korszerűsítésén ke­resztül a kooperációk bőví­téséig, az építőmunka vala­mennyi területén. Mások persze a módszerek az ipar, s megint mások a mezőgazdaság fejlesztésében. Az iparban célszerűnek lát­szik már az elhatározásnál kezdődő fejlesztések össze­hangolása — s erre napjaink technikai-tudományos forra­dalmának korában nem egy példa kínálkozik a távköz­léstől a számítástechnikáig, sok iparágban. A mezőgaz­daságban viszont aligha ala­kítható ki az iparban már megszokott szakosodás. A népgazdaság e területén az együttműködés fejlesztésé­nek útja elsősorban a már bevált termesztési módsze­rek, a közös kutatási ered­ményék mind szélesebb kör­ben való hasznosítása lehet — természetesen a helyi fel­tételek és sajátosságok mesz- szemenő figyelembevételé­vel. N yilvánvaló azonban, hogy a szocialista or­szágok gazdaságainak és integrációs szervezetének hozzáigazítása a nyolcvanas évek követelményeihez ko­rántsem csak gazdasági kér­dés. Mint annak idején a komplex program kidolgo­zásakor, az új utak és irá­nyok kijelölése a szocialista országok együttműködésének egyszersmind legfontosabb politikai kérdése is. S ez a körülmény indokolja a mos­tanihoz hasonló csúcstalál­kozók összehívását, az olyan legmagasabb szintű tanács­kozásokat, amelyen a politi­ka szintjén beszélik meg a résztvevők a feladatokat, s jelölnek ki új utakat a kö­zös munka számára. Mind­ebből adódóan a mostani ta­lálkozó jelentőségét nem a konkrét egyezmények, meg­állapodások fémjelzik, ha­nem az olyan általános ér­vényű útmutatások, ame­lyek nyomán a nyolcvanas években tovább fejlődhet a KGST-országok együttmű­ködése, elvezetve később a megváltozott körülmények­hez igazodó megállapodások­hoz, egyezményekhez. K. Nyíró József Nagyüzem a gyomai táncosoknál A gyomai Körösmenti szö­vetkezeti táncegyüttes úttö­rő tánccsoportja a törökor­szági fesztiválszereplés után az úttörők országos pályá­zatán szerepelt június 8-án, pénteken. Az igen rangos versenyen egy etnikum ere­deti táncának félórás impro- vizatív előadása szerepelt, valamint az együttes vezető­je, Gyalog László által ko- reografált fiútánc, amely a legények és a fiatalabb kor­osztály párharcát mutatta be igen szellemes formában. A program ezután szá­mukra a Dunamenti folk­lórfesztivállal folytatódik, a felnőtt táncosok pedig az országos szövetkezeti feszti­válon vesznek részt. Itthon legközelebb augusztus 20. al­kalmával láthatjuk a sokat foglalkoztatott, neves együt­test. Szabó Béla záróbeszédét tartja Fotó: Kovács Erzsébet Volt kollégisták összejövetele Fiatal pedagógusok napja flz élelmiszerek szavatossági vizsgálatának tapasztalatai Új könyv a sertésegészségtanról

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents