Békés Megyei Népújság, 1984. június (39. évfolyam, 127-152. szám)
1984-06-02 / 128. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1984. JÚNIUS 2.. SZOMBAT Ara: 1,88 «áriát XXXIX. ÉVFOLYAM, 128. SZÁM BÉKÉS MEGYEI Országgyűlési tisztségviselők tanácskozása Tegnap a Parlamentben tartott ülésén az országgyűlési- tisztségviselők — közöttük az állandó bizottságok elnökei, a megyei képviselő- csoportok vezetői — a soron következő, nyári ülésszak előkészítésével foglalkoztak. A megjelenteket Apró Antal, az Országgyűlés elnöke tájékoztatta a parlament plénuma elé kerülő, tervezett napirendekről, az ülésszak előtti képviselői teendőkrőL A pénteki tanácskozáson He- tényi István, pénzügyminiszter és Veress Péter, külkereskedelmi miniszter ismertette az ülésszak napirendi pontjaira vonatkozó tudnivalókat. ülést tartott a SZOT elnöksége A Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöksége tegnap ülést tartott. Megtárgyalta a népgazdaság 1985— 90. évi fejlődésére vonatkozó gazdaságpolitikai elgondolásokról szóló tájékoztatót. További napirendi pontként az elnökség elfogadta az 1985. évi szakszervezeti tagdíjbesorolás irányelveit. Egyetértett azzal, hogy az L984. évben alkalmazott taag- dijbesorolási irányelv 1985- ben is maradjon érvényben azzal a kiegészítéssel, hogy a havi 310 forint bérpótlékot a tagdíj besorolás alapjául szolgáló átlagkeresetben nem kell számításba venni. Békéscsabán Faluvégi Lajos előadása a népgazdaság fejlődéséről A Békés megyei műszaki fejlesztési hónap keretében jelentős esemény volt tegnap Békéscsabán. Faluvégi Lajos miniszterelnök-helyettes, a tervhivatal elnöke tartott előadást a népgazdaság fejlődéséről és a mezőgazdaság helyzetéről. Részt vett az előadáson Csatári Béla, a megyei pártbizottság titkára, Gyulavári Pál, a megyei tanács elnöke, valamint a megye társadalmi és tömegszervezeteinek vezetői, a vállalatok, szövetkezetek, intézmények vezetői, képviselői. Faluvégi Lajos előadásában vázolta a népgazdaság jelenlegi helyzetét, az előzményeket és szólt a kibontakozás lehetőségeiről is. Elmondta, hogy most a magyar iparra vár óriási feladat, ennek az ágazatnak kell korszerű, a világpiacon is versenyképes termékeket nagy mennyiségben, gazdaságosan előállítani. A mezőgazdaságról szólva elmondta a miniszterelnökhelyettes, hogy kitűnő természeti adottságaink minden előnyét ma még a nyomott világpiaci élelmiszer- árak miatt nem tudjuk kihasználni. Szakértők többségének véleménye megegyezik abban, hogy ez az állapot már nem tartható túlságosan sokáig, néhány éven belül rendeződni kell a mezőgazdasági áraknak. Erre természetesen nem lehet ölbe tett kézzel várakozni, a mezőgazdasági nagyüzemeknek mindent meg kell tenniük azért, hogy ne csak sokat termeljenek. hanem gazdaságosan, hatékonyan, a lehető legkisebb költséggel. Előadása végén Faluvégi Lajos válaszolt a hallgatóság kérdéseire. L. L. Tanácselnöki értekezlet a Parlamentben A Parlamentben tegnap tanácskoztak a fővárosi, megyei és megyei városi tanácsok elnökei. Az eszmecserén — amelyet Papp Lajos államtitkár, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnöke vezetett — Pozsgay Imre, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára a népfrontmozgalom és a tanácsok közötti kapcsolat, együttműködés néhány kérdését elemezte; Gonda György államtitkár, az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal elnöke a környezetvédelem időszerű feladatairól szólott. Pozsgay Imre bevezetőjében rámutatott: társadalmunkban mindinkább növekszenek a népfrontmozgalommal szemben támasztott követelmények, éppen ezért újratisztázandó a HNF szerepe a magyar társadalomban. Ennek egyik formája lehet az a tevékeny, politikai aktivitás, amelynek keretet adhat a népfrontmozgalom is, és ami egyik záloga társadalmi' stabilitásunknak. A HNF aktivistái mindenfajta áltevékenységtől szabadulni szeretnének, nem a „rendezvényeket”, hanem a mozgalmat helyezve cselekvésük és gondolatuk előterébe. Azon is munkálkodnak, miként válhat a HNF még inkább az állampolgárok közösségévé, olyan alakulattá, amelyben a párt adta politikai erőt alapul használják ahhoz, hogy állampolgári kezdeményezések kiindulópontjaivá válhassanak. A tanácsok és a HNF közötti együttműködés néhány gyakorlati tézisét kiemelve Pozsgay Imre szólott — egyebek között — a településpolitikai, -fejlesztési tevékenységről, különös tekintettel az ilyeneket szolgáló társadalmi munkák értékelésére. Kifejtette: az állampolgárok latba vetik erejüket, anyagi eszközeiket a fejlődésért mindenütt, ahol a valóban szükséges fejlesztési célok megvalósulására kérik azt. E jelentős, pozitív politikai ténnyel visszaélni nem szabad, sőt meg kell találni mindenhol azt a legfontosabb feladatot, amelyért az emberek hajlandók áldozni, vállalkozni. A népfrontbizottságoknak a tanácsokkal együtt éppen az az egyik fő feladata, hogy segítsék feltárni ezeket a legfontosabb feladatokat. Ez eddig is igen sikeres volt — mondotta Pozsgay Imre, és utalt arra, hogy tavaly tíz és fél milliárd forintnyi településfejlesztő társadalmi munkát összegeztek az országban, 20 százalékkal többet, mint 1982-ben. Gonda György a környezetvédelem Időszerű feladatairól szólva a szép eredmények mellett nem csekély gondokról is beszámolt. Hazánkban most a talaj termő- képességének megtartása, javítása az egyik legfontosabb természetvédelmi feladat, mellyel szinte azonos nagyságrendű a vizek védelme. Felszíni vizeink minősége nem romlott, egyes helyeken — például a Sajón, a Duna egyes szakaszain — még kisebb javulás is tapasztalható, ám folytatódott a talajvizek elszennyeződése, ezért továbbra is félő: a mélyebben fekvő rétegvizek károsodhatnak. A levegő védelmét szolgáló intézkedések hatására szerény mértékben ugyan, de mérséklődött az úgynevezett szilárd szennyezőanyag kibocsátása, ám gondot okoz a levegő kéndioxid-tartalmának növekedése, a közlekedés lég- szennyező hatása. A táji és tájképi adottságok megtartása még mindig nem kap kellő figyelmet: eredményes tájvédelmi munka leginkább a természetvédelem alatt álló területeken, mintegy 454 ezer hektáron folyik. A tanácsoknak a környezetvédelemben betöltött szerepe mind határozottabb arculatot ölt, irányító tevékenységük során a megyei tanácsok átfogóan értékelték a környezetvédelmi feladatokat, meghatározták azok új vonásait, egy-egy részterület pontos tennivalóit. Rendszeressé vált a környezet- és természetvédelmi bizottságok munkája, pontos véleménykialakításukkal segítik a környezetfej lesztési^-rendezési tervek kidolgozását, a kritikus problémák megoldását. Több megyében jó gyakorlattá vált, hogy a jelentősebb szennyezést okozó gazdálkodó szerveket a tanácsok nemcsak rendszeresen beszámoltatják arról, mit tettek a gondok megoldása érdekében, de maguk is kezdeményeznek ilyen munkákat. A környezet- és természetvédelmi titkárok működésében egyre inkább érvényesül alapfeladatuk, jelesül a különböző környezet- védelmi tevékenység összehangolásának segítése. Sajnálatos azonban, hogy a levegőtisztaság-védelem szervezésére, irányítására, az ezzel kapcsolatos hatósági munkára nem minden megyében fordítanak kellő figyelmet, akad, hogy az ügyintézés hosszadalmas, formális, és nemigen élnek a bírságolás lehetőségével sem. A környezetvédelmi szabály- sértésekért kiszabott bírságok összege alacsony, e téren szigorúbbnak kell lenni. A tanácsok művelődési osztályai komoly szerepet visznek a környezetvédelmi nevelésben, elsősorban a pedagógusok képzése és továbbképzése révén, az egészségügyi osztályok, a Kö- JÁL-ok pedig a környezetegészségügyi munkában válnak mind aktívabbá, kezdeményezőbbé. Az előterjesztéseket követő vitában elhangzottakra az előadók válaszoltak, majd Papp Lajos összegezte a vita tanulságait, az illetékesekre háruló feladatokat. Poden Gyula, az MSZMP KB alosztályvezetője adta át az oklevelet a kollektívának Ötödször kiváló a dombegyházi Petőfi Tsz Ünnepi küldöttgyűlést tartott június 1-én, tegnap délelőtt Dombegyházán a helyi művelődési házban a Petőfi Termelőszövetkezet. Tették ezt abból az alkalomból, hogy ezúttal vették át ötödször a „Kiváló Termelőszövetkezet” kitüntető címet. Fábián László, a téesz párt- titkára, a gyűlés levezető elnöke köszöntötte a küldötteket, valamint az elnökségben helyet foglaló vendégeket, közöttük' Poden Gyulát, az MSZMP KB alosztályvezetőjét. „Az 1983. gazdasági év eredményeinek összegzése újabb sikerélményt jelenthetett számunkra, mint ahogyan azt a zárszámadó közgyűlésen elhangzott számadatok is tanúsítják. Elért termelési eredményeink, a gazdálkodásunk színvonalát reprezentáló számok sejtetni engedték, hogy munkánk magasabb szintű elismerésre is alkalmassá tesz bennünket. A kiírt versenypályázat elkészítése során termelési eredményünk és a gazdálkodás hatékonyságát tanúsító mutatóink alapján a maximális pontot kaptuk” — kezdte ünnepi beszédét Fülöp Sándor, a termelőszövetkezet elnöke. Ezután részletesen beszámolt az eredményekről, az erőfeszítésekről. Nagy figyelmet kapott a szövetkezetben a szocialista versenymozgalom, az egyéni munkaverseny és az ágazatok közötti verseny is. A kitüntető címet elismerő oklevelet gratuláló szavak kíséretében nyújtotta át Poden Gyula, majd a TE- SZÖV és a DÉTE képviselője adott át díszes serleget. . A kollektív kitüntetés után az egyéni kitüntetéseket adták át. A MÉM Kiváló Munkáért kitüntetést kapta Búza János traktoros, Kösd János ágazatvezető és Kohány Györgyné tekercselő. A TOT kitüntetését idős Búza István vehette át. A „Tsz Kiváló Dolgozója” jelvényt 14- en kapták meg. Az ágazatok közötti versenyben a kertészet lett az első. Kép, szöveg: Béla Ottó Napirenden az oktatás és a 40 órás munkahét Az Építők Szakszervezete Békés megyei bizottsága tegnap, pénteken Gyulán tartotta kibővített ülését, melyre meghívták az ágazathoz tartozó megyei vállalatok szakszervezeti bizottságainak titkárait is. Az első napirendi pont keretében Vári Jánosné és Molnár Gyula az 1983—84-es oktatási terv végrehajtását tekintette át, majd a jövő évi oktatási tervet terjesztették a testület elé. Az előterjesztésből kitűnt: az oktatások tartalmi célkitűzéseit a társadalmi szükségleteknek megfelelően határozták meg. A szakszervezeti tagság széles tömegeivel sikerült megismertetni pártunk politikai irányvonalát, megértetni, elfogadtatni politikai, gazdasági, társadalmi célkitűzéseinket. A megyei bizottsághoz tartozó vállalatoknál a különféle tömegpolitikai oktatásokon mintegy 1500 szakszervezeti aktíva vett részt. A jövő oktatási évben is hasonló nagyságban kívánnak beiskolázni szakszervezeti funkcionáriusokat, tisztségviselőket. A következőkben a negyvenórás munkahét bevezetésének helyzetével foglalkozott előterjesztésében Kovács János. Mint mondotta, ez a szakszervezet intézkedési területének valamennyi egységére — a 635-ös Szakmunkásképző Iskola kivételével — kiterjed. A vállalatok vezetői a munkaidő csökkentésére vonatkozó programtervet készítettek, amelyeket a kollektív szerződéshez hasonlóan a dolgozókkal megvitattak. A programban meghatározták a munkaidő-csökkentés legfontosabb feladatait, az üzem- és munkaszervezés, a takarékosság legfontosabb intézkedéseit. A beküldött és jóváhagyott vállalati tervek alapján ez év január elsejétől a Békés megyei Villanyszerelési Vállalat, a Békés megyei Tanácsi Tervező Vállalat és a Békés megyei Beruházási Vállalat tért át a negyvenórás munkahétre. Április 2-től a Békés megyei ÁÉV-nél, a BÁÉV szeghalmi leányvállalatánál és az Orosházi Üveggyárban vezették be a 40 órás munkahetet, míg a Dél-alföldi Tégla- és Cserépipari Vállalatnál, a DÉLÉP leányvállalatánál, valamint a gyulai BUBIV-nál július elsejétől lesz 40 órás a heti munkaidő. A 40 órás munkahétről az eddigi tapasztalatok kedvezőek, a dolgozóknál a munkarend módosításából eredő közlekedési gondok nincsenek, a fizetések sem csökkentek. A harmadik napirendi pont keretében a megyei bizottság az augusztus 2—5. között Békés megyében megrendezendő országos természetjáró találkozóval kapcsolatos intézkedéseket vitatta meg, majd a két ülés között végzett munkáról adott tájékoztatást Kneifet Antal, a megyei bizottság titkára. Az ülés bejelentésekkel zárult, majd a megyei bizottság tagjai köszöntötték Kneifel Antalt abból az alkalomból, hogy 25 éve függetlenített titkár. — szekeres —
