Békés Megyei Népújság, 1984. június (39. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-08 / 133. szám

1984. június 8., péntek Közérdekű bejelentések, panaszok Mit bizonyítanak a pártbizottságok tapasztalatai? A növekvő bizalom jele­ként értékelhetjük, hogy tavaly Békés megyében a korábbinál is többen for­dultak közérdekű bejelen­téssel, javaslattal, kére­lemmel, panasszal a megyei, illetve a városi pártbizottsá­gokhoz. A 330 panaszos többsége levélben, míg má­sok szóban kerestek orvos­lást észrevételeikre, .szemé­lyes gondjaikra. A panaszosok az objektív megítélésben reménykedve fordultak a pártbizottságok­hoz. És bár ez a bizalom je­le, nem feledkezhetünk el arról sem, hogy a bejelen­tések, kérelmek, panaszok számának emelkedése való­ságos ellentmondásokra ve­zethetők vissza. A feszültsé­gek egy része az intézmé­nyeknél, hivataloknál, vál­laltoknál tapasztalható ne­hézkes, bürokratikus intéz­kedések következtében tá­madt. Ám jelentős volt a jo- ygi járatlanságot, tanácsta­lanságot tükröző panaszok száma is. A javaslattevők, a beje­lentők nagyobb része való­ságos gondok, sérelmek vizs­gálatához kért és kapott se­gítséget. A pártbizottságok­hoz fordulók 9 százaléka tett közérdekű bejelentést, 50 százaléka panaszának orvos­lásához, 41 százaléka egyéni kérelmének intézéséhez várt valamilyen támogatást. Leg­többen munkaügyi, szociális, családügyi, valamint lakás­gondjuk megoldását re­mélték a pártbizottságok közreműködésétől. Ezeket egészségügyi, mezőgazdasá­gi, államigazgatási ügyek követték. Közérdekű beje­lentéseikben igen sokan a szolgáltatással, áruellátás­sal, közlekedéssel összefüggő hiányosságokat tették szó­vá. A párthoz fordulók dön­tő többsége párton kívüli, közülük sok volt a munkás, a nyugdíjas és a fiatal. A felelősségvállalás hiá­nyával magyarázható, hogy sok bejelentés névtelen le­vélben érkezett. Ezek több­sége alaptalannak bizonyult. Általános tapasztalatként ér­tékelhető, hogy sokan a jo­gos észrevételek, panaszok bizonyíthatósága ellenére sem vállalják a nyilvánossá­got. Néhányan, elenyésző ki­sebbségről van szó, a párt segítségével akartak jogta­lan előnyhöz jutni. Munkaügyi panaszaikban a levélírók általában a munkahelyi vezetők és be­osztottak közötti kapcsola­tokat, a kedvezőtlen mun­kahelyi légkört kifogásolták. Szembetűnő, hogy ezek 40 százaléka volt csak igaz, és a fegyelmi felelősségre voná­sok nagyobb részét is alap­talanul tették szóvá. A jo­gos panaszokat a pártbizott­ságok esetenként a felügye­leti szervek bevonásával nagy következetességgel or­vosolták. Az egészségügyi bejelenté­sek, kérelmek az orvosi el­látással, egyes orvosok mű­ködésével, az orvosi ügyele­ti rendszer bevezetésével függtek össze. Ez utóbbit igen sokan helytelenítették, és az is bebizonyosodott, hogy az ügyeleti rendszer, az egészségügyi integráció lé­nyege nem eléggé ismert. Az orvosok működésével kapcsolatos panaszok, né­hány kivételtől eltekintve alaptalanok, míg a gyógyá­szati segédeszközök be­szerzésére vonatkozó ké­relmek megalapozottak vol­tak. Igen sok kérelmező, pana­szos elsősorban egy, illetve több gyermekes fiatal for­dult lakásügyben a pártbi­zottságokhoz. Többségük a lakáshoz jutás kilátástalan- sága miatt, vagy lakáshely­zetük javítása érdekében kért segítséget. A lakás­ügyek vizsgálata megerősí­tette, hogy a gondok tudato­sabb lakásgazdálkodással enyhíthetők. A lakásigénylők életkörülményeinek körül­tekintő vizsgálata, az üresen álló lakások pontos számba­vétele elősegíthetné az igé­nyek és lehetőségek közele­dését, az összhang megte­remtését. Az államigazgatási mun­kával összefüggő panaszok­ban a pártbizottságokhoz elsősorban méltányossági ké­relmekkel és egy-egy hatá­rozat kifogásolásával fordul­tak. A vizsgálatok azt bizo­nyítják, hogy az utóbbi idő­szakban javult ugyan a ta­nácsi munka színvonala, de helyenként változatlanul me­rev a jogszabályok értelme­zése, s itt-ott fel lehet fe­dezni lélektelen ügyintézést, és az állampolgárokkal szem­beni elfogadhatatlan maga­tartást, hangnemet. A ta­pasztalatokból kiderült az is, hogy az állampolgárokban nem tudatosul eléggé a párt- és az állami szervek viszonya, sokan a párttól várják a bírósági döntések megvál­toztatását. A pártbizottságok vala­mennyi bejelentést, panaszt, kérelmet, javaslatot gondo­san elemeztek. A bejelenté­sek nagyobb részét — ez a pártbizottságoknál 54, a me­gyei pártbizottságnál 64 százalék — a hatáskörűleg illetékes szerveknek továbbí­tották. A megyében a párt- bizottságok a panaszokra, bejelentésekre az esetek többségében az erre kijelölt határidőn belül, érdemben válaszoltak. A gyors, pontos és meg­nyugtató ügyintézés különö­sen fontos azok számára, akik mintegy végső megol­dásként fordultak a pártbi­zottságokhoz. Ugyanakkor a párt a bizalomnak köszönhe­tően — a levélírók az esetek nagy többségében a helyi szervek megkerülésével for­dultak a felsőbb pártszer­vekhez — többek közölt nél­külözhetetlen információhoz jut az állampolgárok hangu­latáról, közérzetéről, a tár­sadalmi feszültségekről. A •gyorsaság, a pontosság, a körültekintőbb ügyintézés te­hát a pártnak is fontos. A növekvő bejelentések száma így nemcsak az eset­leges társadalmi feszültsé­gekre hívhatja fel a figyel­met, hanem arra is, hogy milyen intézkedésekre lenne szükség. És mert a pártbi­zottságok nem vehetik át az állami szervek, intézmények, vállalatok tennivalóit, a párt legfontosabb feladata a meg­előzés; az állami szervek, in­tézmények, vállalatok mun­kájának javítása. Ebben elvi, politikai irányító munkájuk­kal az eddiginél is többet te­hetnek a pártbizottságok. Kepenyes János Űriárat a Balatonon- vízvédelem, minőségellenőrzés Megkezdte rendszeres őr­járatait a Balatonon a Kö­zép-dunántúli Vízügyi Igaz­gatóság siófoki kirendeltsé­gének új hajója, a „Vízvé­delem”. Ez a vízügyi szol­gálat első speciálisan víz­védelmi célokat szolgáló ha­jója. A hajó 31 méter hosszú és 5,8 méter széles, a sze­mélyzeten kívül 20 tagú mentőalakulat tartózkodhat a fedélzeten. Olajszennyezés esetén szinte percek alatt vízre tudják rakni a konté­nerekben tárolt, olaj szívó perlitet, s azt a nagymére­tű műanyag gyűrűt is, amely a víz felszíni uszadékainak körülzárására alkalmas. A hajóról gyakran vesz­nek mintákat a tó vizéből. Ennek gyors elemzését a ha­jón levő laboratóriumban végzik el, veszélyes szeny- nyeződés esetén pedig a Székesfehérvári Vízügyi Központba továbbítják a mintákat. E rendszeres min­tavétel és elemzés lehetővé teszi, hogy a szakemberek folyamatosan figyelemmel kísérjék a tó vízminőségének alakulását. Emellett a Siófokon mű­ködő Balatoni Vízügyi Ki- rendeltség is reggel 6 órá­tól este 21 óráig ügyeletet tart. Bárki bejelentését meg­vizsgálják, s ha szükséges, azonnal riadóztatják a víz­védelmi hálózatot. A Kecskeméti Konzervgyárban ma már 37-féIe zöldség-, gyümölcs- és húsalapanyagú ételt, valamint hatféle italt ké­szítenek. Újabban a hallal ízesített pürék gyártását kezdték meg. A korszerű üzem automatizált gépsorain naponta száz­ezer üveg ételt, illetve italt tudnak készíteni. Ez a mennyi­ség teljes egészében kielégíti a hazai szükségletet (MTI-fotó: Karáth Imre felvétele — KS) A cserebere haszna Immár negyedik éve, 1980 őszén alakult meg a Dél­alföldi Árucsere-forgalmi Társaság, amelynek Bács- Kiskun, Csongrád és Békés megyei tagvállalatai vannak. Az igazgató tanácsban sző­kébb hazánkat két vállalati igazgató képviseli. A tavaly decemberben megtartott közgyűlésen új igazgató ta­nácsot, elnököt, titkárt vá­lasztottak és megalakult a Békés megyei albizottság. Ennek lett a vezetője Cs. Szabó Imre, az Univerzál Kereskedelmi Vállalat igaz­gatója. Ez a testület az idén május 18-án ülésezett Bé­késcsabán, amelyen 15 Bé­kés megyei tagvállalat kép­viselője vett részt. Az ered­ményekről, a gondokról és a lehetőségekről kérdeztük az albizottság vezetőjét. — Annak ellenére, hogy viszonylag régen alakult a társaság, keveset hallottunk róla. Voltaképpen milyen céllal hozták létre ezt a sa­játos szervezetet? — A társaság él és dolgo­zik, több-kevesebb sikerrel. Munkánk a választékosabb áruellátásban gyümölcsözik. Az ipari, a mezőgazdasági, valamint a kereskedelmi vál­lalatok és szövetkezetek gaz­dasági kapcsolatokat létesí­tenek a szomszédos Jugo­szláviával és Romániával. Ugyanakkor szó van arról, hogy a Belkereskedelmi Mi­nisztérium közreműködésé­vel más szocialista és tőkés országokkal is létrejöjjön ilyen megállapodás. Az áru­házi és a határ menti áru­csere lényege: a már emlí­tett államokkal fele-fele arányban bonyolítunk le exportot és importot. Tehát fogyasztási cikket adunk fo­gyasztási cikkért, hiszen le­het, hogy az illető ország­ban felesleg van abból, ami nálunk hiánycikk vagy for­dítva. Lényeges ez az együtt­működés abból a szempont­ból is, hogy ily módon nö­velni lehet a gazdaságosan exportálható áruk mennyi­ségét. Szükségtelen magya­rázni : ez mennyire fontos most, amikor a külgazdasági egyensúly megteremtése a cél. Másrészt az árukínálat színvonalának a megőrzése, a választék gazdagítása csak úgy képzelhető el, ha az el­adott portéka helyébe kere­sett, jó minőségű árut ka­punk. — Ügy tudom, hogy a tagvállalatok önállóan tár­gyalnak a külföldi cégekkel. Ez nem is lenne baj, de vannak-e megfelelő szakem­bereik a megyei gazdálkodó szervezeteknek ? — Sajnos, kevés a külke­reskedelmi szakember. Vi­szont tagja a társaságnak a Konsumex Külkereskedelmi Vállalat, nekünk a szegedi kirendeltség segít. Piackuta­tóik negyedévenként tájé­koztatják a tagvállalatokat a lehetőségekről. Megszerzik a kiviteli-behozatali enge­délyt, figyelemmel kísérik az árakat, elkészítik a kal­kulációt, megszervezik a szállítást, ellátják a jogi képviseletet, intézik a rekla­mációkat. — A forgalom egyensúlyát azonban a vállalatoknak, a szövetkezeteknek kell meg­teremteni. Milyenek az idei kilátások? — A társaság az év első három hónapjában 3,9 millió dollár és 1,8 millió rubel ér­tékű árucserét valósított meg. Ennek nagy része vi­szont még 1983-as üzlet, csak áthúzódott erre az év­re. A nehézségek ellenére optimisták vagyunk. A me­gye ipari szövetkezetei ed­dig 40 ezer dollár exportot, illetve 45 ezer dollár impor­tot bonyolítottak le Jugoszlá­viával, Romániába pedig 260 ezer rubel értékű terméket szállítottak. Ki kell emelni a szarvasi Plastolus Szövet­kezetét, amely jelentős mennyiségű játékot és egyéb árut exportált Romániába. — Hogyan lehetne a kap­csolatokat még szorosabbra fűzni, hiszen senki sem ál­líthatja, hogy a lehetőségek kimerültek? — Azt szeretnénk, ha Ju­goszláviában is létrejönne hasonló társaság, amely két­ségkívül sokat segítene. Ezenkívül szorgalmazzuk, hogy Arad és Békés megye gazdasági együttműködése még gyümölcsözőbb legyen. Jó lehetőség kínálkozik jú­liusban a Szegedi Ipari Vá­sáron a tárgyalásokra a ju­goszláv cégekkel. Itt min­den tagvállalat és szövetke­zet maga választhatja meg a partnerét. — Egy-egy kudarc nem ke­seríti el önöket? — Az üzleti világban alig­ha érdemes érzelegni. Külön­ben sincs okunk bánkódni. Ha az egyik üzlet nem sike­rül, jön a másilt. A közel­múltban Resicán jártunk. Gáztűzhelyet, szilárd tüzelé­sű kályhát, öntöttvas ra­diátort, szerszámokat, vas­árut, személygépkocsi-kö­penyt, pamut alapanyagú fe­hérneműt sikerült vásárolni. Cserébe kozmetikai cikkeket, kuktát, hőálló üvegedénye­ket adunk a román partner­nek. Óriási előny ez, ha fi­gyelembe vesszük, hogy mennyire hiányzik nálunk például az autóköpeny. Ezek a méretek jók a Ladára, a Skodára és természetesen a Dáciára. Éppen az albizott- sági ülésen hangzott el, hogy nagy lehetőségeink vannak többek között a vetőmag-, az élelmiszerexportban. Meg­győződésem: előbb-utóbb ta­lálunk rá vevőt. A képlet tehát egyszerű. Mindig meg kell találni azo­kat a partnereket, akik haj­landók csereberélni. A ha­szon pedig nemcsak a válla­latoké, a szövetkezeteké, ha­nem a népgazdaságé is. És a vásárlóké. Mert így keve­sebbszer bosszankodunk a pult előtt, ami senkinek sem lehet közömbös. (seres) Több, jobb üdítő ital Egységes hazai termékködrendszer Egységes termékazonosító kódrendszert dolgoznak ki 1986-ig a legfontosabb 300 beruházási termékcsoportra, majd több száz vállalatnál megkezdik alkalmazását. A kódrendszer kísérletei ta­valy elkezdődtek, amikor is a munkálatokba mintegy 120 vállalat kapcsolódott be. Tizenkét termékcsoport ka­pott sajátos, egységes kód­jeleket, amelyek alapján egyértelműen azonosítani lehet a cikkeket, árukat. A kísérletek kedvező ered­ményei zárultak, s így meg­kezdődhetett a számos előnyt kínáló egységes rendszer be­vezetése. Viszkei György, a Ma­gyar Kereskedelmi Kama­rában működő Egységes Termékkódrendszer Iroda vezetője az MTI munkatár­sának elmondotta: az egysé­ges hazai termékkódrend­szer bevezetése minden ed­diginél pontosabb központi — népgazdasági szintű — készletnyilvántartást tesz lehetővé, és nagyban hozzá­járul a vállalati készletgaz­dálkodás hatékonyságának javításához. Hazánk 1984. január 1-től tagja a Nem­zetközi Termékszámozási Rendszernek, amely a fo­gyasztási cikkeket látja el szám- és vonalkóddal. A hazai termékazonosítási je­leket — amelyek a beruhá­zási javakra is kiterjednek —, úgy alakítják ki, hogy azok illeszkedjenek a nem­zetközi rendszerhez. A munka már megkezdő­dött. 1986-ig 300 beruházási termékkör azonosító kód­rendszere készül el. Olyan alapvető cikkekről van szó, mint a cement, tégla, kohá­szati termékek, hengerelt rúdacélok, színesfémek, kö­tőelemek. A vállalatoknál — amelyek termelésükkel, illetve értékesítésükkel fog­lalkoznak —, fokozatosan biztosítják a rendszer al­kalmazásának feltételeit. Az Országos Műszaki Fej­lesztési Bizottság 1974-ben tanulmányt készített az al­koholmentes üdítő italok gyártásának műszaki-fejlesz­tési feltételeiről. Ebben fel­mérték a hazai üdítőital- és gyümölcsléfogyasztást, és azt a hasonló fejlettségű orszá­gokkal összevetve megálla­pították, hogy a szénsavas üdítő italokból 2—4-szer, gyümölcslevekből 6—8-szor kisebb nálunk a fogyasztás. Kedvezőtlen volt a termékek összetétele is, mivel azok több mint 80 százaléka im­port alapanyagból készült. A fejlesztési program kidolgo­zásánál figyelembe vették a táplálkozás-élettani követel­ményeket, a közlekedésbiz­tonsági szempontokat, az al­koholizmus elleni küzdelmet, valamint a kiváló minőségű hazai gyümölcsalapanyagok komplex hasznosítását. A tervek szerint szénsavas üdí­tő italból jövőre el kellene érni egy főre jutó 72 literes fogyasztást, gyümölcs- és zöldségnektárból a 3,5 litert, a szénsavas vizekből 50 li­tert. A Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztérium fel­mérése szerint a múlt év végéig a célkitűzések csak részben valósultak meg. A IV. és az V. ötéves tervek­ben az üdítőital-gyártás volt a magyar élelmiszeripar leg­dinamikusabban fejlődő ága­zata, s a múlt év végére az egy főre jutó fogyasztás 58,5 liter volt. Tavaly a termelő vállalatok 28-féle alapanyag­ból 80-féle változatban hoz­tak forgalomba szénsavas italokat. A legnagyobb vá­lasztékban a narancs szere­pel, ezután következik a sző­lő, a meggy és a citrom. A forgalomban levő szénsavas üdítő italaink választéka, mi­nősége, megjelenési formája nemzetközi mércével mérve is kiváló, több hasonló fej­lettségi Színvonalon álló or­szágot megelőzi. Ami a gyümölcs-zöldség- nektárokat illeti, ezek szere­pe a korszerű táplálkozás­ban jelentős. Ezt felismerve a VI. ötéves tervben tör­tént és történik jelenleg is termelésfejlesztés, melynek eredményeként 10—15 száza­lékos termelésnövekedés vár­ható. Az egy főre jutó fo­gyasztás tavaly e termékek­ből 4,7 liter volt. Tavaly a termelő vállalatok 17-féle alapanyagból 69-féle válto­zatban hoztak forgalomba gyümölcs- és zöldségnektá­rokat. Legnagyobb válasz­tékban az alma szerepel, ez­után következik a kajszi- és az őszibarack. Figyelemre­méltó, hogy megyénkben mind a szénsavas üdítő ita­lok, mind pedig a nektárok termelése, választéka jelen­tősen bővült. A fogyasztói igényeket fel­ismerve, egyre több gyártó vállalat készít energiasze­gény üdítő italt. Tavaly 9- féle alapanyagból 17-féle vál­tozatban állított elő 6 ter­melő vállalat 52 500 hekto­liter energiaszegény üdítő italt. Itt a mennyiség to­vábbi fokozása a cél. Végül, ami az ásványvize­ket illeti, hazánk rendkívül gazdag ebben, de lehetősé­geinket csak kis mértékben hasznosítjuk. Az említett programban előirányzott fo-/ gyasztási színvonalat nem sikerült elérni. Az éves fo­gyasztás árványvizekből nem érte el a 3 litert sem. A gyártók célja elsősorban a mennyiség növelése és a cso­magolás színvonalának javí­tása. —S—

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents