Békés Megyei Népújság, 1984. június (39. évfolyam, 127-152. szám)
1984-06-07 / 132. szám
Az IGE íróhetei Ötven éve volt az első 1984, június 7., csütörtök A margitszigeti IGE-tanácskozások színhelye HANGSZÓRÓ Bizonyára más is úgy hallgat rádiót, hogy néha napján kiválaszt valamit, a többi meg, ahogy jön. Ez utóbbit hívják háttérrádiózásnak, de ennek is vannak fokozatai, például amikor nem tisztán érvényesül a háttérjelleg — a mindegy, hogy mi szól —, hanem egyes otthoni cselekvéshez, magyarul munkához igazítjuk az előre kikeresett hallani valót: összekötjük a hasznost a kellemessel. Tévés napon, este fél tízkor nyilván csak direkt ül le az ember egy műsorhoz, a valódi kíváncsiság okán, mint meghallgatni a Kettős szolgálatban című beszélgetést a kétsopronyj tsz- és tanácselnökkel, Petrovszki Mihállyal. Megéri a kései órát. Egy "nagyon rokonszenves egyéniséget ismerhettünk még, és egy kicsit magát az alig kétezres lélekszámú falut is. Az első kérdések a jelenre vonatkoztak, az pedig a negyedik szívinfarktus utáni időszak, ami egyedül is sok mindent megmagyaráz. Nemcsak a kettős funkció tagadhatatlan terheit, de egy hosszú, évtizedek óta tartó vezető beosztás feszültségeit is, még'ha a bemutatott ember alapjában nyugodt természetű is. Aki tette a dolgát mindig, nem számított ünnepnap, vasárnap, akkor is, ha akadtak kétségei, s néha szóvá is tette azokat.’Közben a község valóban községgé vált, s a tsz is jó eredményeket ért el, mert közös akarattal, közös elhatározással dolgoztak. S négy évvel ezelőtt újból olyan embert választottak a falu élére, akit nemcsak hírből, de személyesen és jól ismert a község apraja,, hagyja. Főleg a munkából. A fél óra alatt sok kérdés elhangzott, s az őszinte, közvetlen feleletekből valóban egy portré állt össze. A közélet, a pályafutás, a család tükrében. Kudarc és siker, tragédia és öröm. Egy munkával és felelősséggel teli élet, miközben négy fiából kettőt eltemetett, s most az unokák színesítik a szabad idejét. Az egészség igen megfogyott, ennek dacára is ragaszkodik a feszített munkához; leszázalékolták volna, de képtelen betegnek tartani magát. Ahogy hallgatjuk, előbb nem, aztán mind jobban egyetértünk ezzel az életfelfogással, s nehéz elképzelni mást, mint ezt az értelmes életet. A csupa tenni- akarást. A portré „festője”, Lakatos Pál szépen dolgozott, csöndes kérdéseiből egy sem volt mellékes, sem munka közben, sem az utcán, sem otthon. Elgondolkoztató, szép műsor volt. De a vidámság sem megvetendő, sőt, ha átnézzük a műsorújságot, az az érzésünk, hogy a gondtalan nevetési igényre jócskán számít is a rádió. Olyannyira, hogy kabaré kabarét követ. Ami valaha régen csupán a szilvesztert jelentette, már régen havonta jelentkezik, s ha az is kevés lenne, ott a kabarécsütörtök. S ha pont az sincs, akkor álnéven lopakodik be, mint Szórakoztató antikvárium, hogy minden kívánságlista nélkül előkerüljenek a húsz-huszonöt évvel ezelőtti vidám számok. Olyanok, amik mellett jól el lehetne stoppol- gatni, ha volna még lyukas zokni, de hol van az már? így aztán a vasalnivaló kerül elő, s míg halad az önmagában cseppet sem szórakoztató házimunka, nosztalgiával hallgatjuk a négy kis egér beterelésében meghibbant Horváth Tivadart a diliházból. Ám Kulhanek, az éneklő kutya sem kutya, hiszen Szilágyi György bohócos szövegét Kibédi Ervin és Szendrő József adja elő. A régi — Herczeg- és Komlós-féle — Hacsek és Sajó is csemege, akár a többi; Nóti Károly bohózata, Moldova György jelenete egy Trabant viszontagságos útjáról Amerikában. S mennyire lehetett élvezni Tímár György szellemes írásait a magyar nyelv nehézségeiről Brachfeld Siegfried bizonyításában. Hogy mennyire nem mindegy a „húzni és vonni”, a „menet és járat”, és így tovább. De ez mind semmi — már mint a kabaréból —, mert hétfőn ünnepre virradtunk. Nem a szokásos havi első hétfős rádiókabaré jelentkezett, hanem a jubileumi A tizenöt éves. S ebből az alkalomból három részre szabva, vagyis jut belőle vasárnapra, és jövő hétfőre is. Biztos, hogy senki sem fogja sokallni, mert az elsőből is csak a bevezető konferansz volt több a kelleténél, aztán már pergett a műsor. Megbocsátható viszont, hisz hosszú időre kellett visszatekinteni, mivel a másfél évtizednek is voltak előzményei. Az „első felvonás” egy kis protokollal kezdődött, de nem ártott meg, mert a miniszterek szellemességben túltettek szinte egymáson. Ki írásban, ki szóban. A születésnapi ünnepségre ugyanis mindenki meghívót kapott, az is, aki szerepelt a kabaréban, az is, akit csak jól megemlegettek. így a következőkben is sok érdekesség várható. A törzstagok részéről is, kiknek a sorát a krahácsiak nyitották meg olyan fergetegesen, hogy jobban beillett volna utolsó számnak. Aztán felvonult a parádéra Szilágyi György és Bajor Nagy Ernő, majd Jancsó Miklós, meg szelíd, kellemes humorával Tabi László. No és Albert Flórián. Még Jenő és Lujza sem hiányzott. Szóval, jól sikerült az első menet. Nem volt túl harsány, csak éppen annyira, mint egy kabaréhoz illik, a következőkben is ilyet kívánunk és boldog születésnapot. Vass Márta ötven évvel ezelőtt, 1932 júniusában rendezte meg az IGE a margitszigeti íróhetet, első íróhetét, amelyet még jó néhány követett. Az IGE, az írók Gazdasági Egyesülete, a magyar irodalmi élet szervezésében, az írók anyagi és alkotói érdekeinek védelmében 1932-től jelentős szerepet töltött be. Mindez részleteiben még feltárásra vár, amiben nagy segítséget fog jelenteni a mostanában előkerült IGE- jegyzőkönyvek megismerése. Az IGE belső életéről eddig ugyanis csupán Móricz Zsig- mond naplófeljegyzéseiből és leveleiből nyerhettünk ismeretet. Az IGE a nagy nyilvánosság előtt rendszeresen fellépett az úgynevezett íróheteken. Irodalompolitikái törekvései közül elsőnek az írói-irodalmi egység megteremtéséért folytatott küzdelmét kell említenünk. A vidéki írók és irodalmi műhelyek részvételére és szerepeltetésére szintén nagy gondot fordítottak. A dunántúliak közül Surányi Miklós Országjárás így, év vége táján szinte az ország minden általános és középiskolása útra kel, hogy tanulmányi kirándulás keretében megismerkedjen hazánk tájaival, városaival. A jobb esetben megfelelő koncepció alapján megtervezett, egymásra épített-épülő kirándulások rendszerének csak örülhetünk. A pedagógusok többsége már kevésbé rajong ezért a feladatért, hiszen a szervezés, a felügyelet éppen akkor csapolja meg energiáit, mikor a nagy felmérések maguk is egész embert kívánnak. De maradjunk annyiban, maga az elképzelés valóban jó. Hozzásegíti fiainkat, lányainkat ahhoz, hogy legalább iskolás éveik alatt él- ményszerűen találkozzanak a földrajzkönyvek, térképek oldalairól már megismert tájainkkal, hazánk állat- és Mai műsor KOSSUTH RÁDIÓ 8.27: Háromszáz év dalaiból. 9.00: Nótacsokor. 9.44: Garabonciás Boldizsár zenés sétái. 10.05: Két keréken Magyarországon. 10.35: Nagy mesterek — világhírű előadóművészek. 11.39: A csúnya hercegnő (regény). XV19. 12.55: Operafelvételekből. 13.30: Olvasókör. 14.00: Zenekari muzsika. 15.05: Leveleskönyv: Csokonai Vitéz Mihály. 15.57: Kocsis Albert hegedül, Szabó Csilla zongorázik. 16.43: Népzene. 17.05: Ireneusz Iredynski két kishangjátéka. 17.49: Händel: Tűzijáték —szvit. 19.15: Népdalest. 20.05: Az MRT szimfonikus zenekarának nyár esti hangversenye. 21.05: Versek. 21.40: Hangszerszólók. 22.2ff: Tíz perc külpolitika. 22.30: Mozart-operafelvételekből. Keszthelyen, Bárdosi Németh János pedig Miskolcon beszélt a vidéki irodalom helyzetéről. A debreceni . Ady-társaság vezetői közül Juhász Géza volt a legaktívabb, de Gulyás Pál és Kardos László is résztvevője volt az egyes íróhetek eseményeinek. A Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiuma tevékenységéről és kiadványairól Buday György a Margitszigeten tájékoztatta írótársait és a közvéleményt, Az északkeleti országrész, Miskolc és környéke írói a lillafüredi és a miskolci íróheteken jutottak szóhoz. Az IGE-íróhetek a demokratikus szabadságjogok követelésének és a fasizmus elleni tiltakozásnak a fórumai voltak. Kárpáti Aurél Siófoktól kezdve Miskolcig mindenütt a demokratikus szabadságjogokért, az alkotói szabadságért emelt szót. Pakots József az országgyűlés képviselőházában a németországi könyvégetés első napján — a magyar írók nevében — emelte fel szavát a barbarizmus ellen. növényvilágával, történelmi nevezetességei vei. Hogy az idei kirándulások mégis némi visszatetszést váltottak ki a szülőkből, s hogy elsőrendű beszédtémává lépett elő, annak igen prózai okai vannak. Már a kicsik másfél, kétnapos kirándulására is 6—700 forintot kellett befizetni. S ebben nincs is benne az útra vásárolt elemózsia és a zsebpénz. Tekintve, hogy a legtöbb családban két gyermek van, nem túl nehéz az összeget kiszámítani. Komoly érvágás ez a nyaralások küszöbén. Akkor, merülhet fel a kérdés, ne is kiránduljanak a gyerekek? Erre mint szülő is egyértelmű nemmel válaszolok. Csak valahogy meg kellene teremteni a lehetőséget arra, hogy például az iskolai takarékban egy külön könyvecskét arra használjanak, hogy oda kifejezetten a kirándulásra szánt összegek kerüljenek, s hogy annak is23.00: Az I. Musici di Roma kamarazenekar játszik. 0.10: Tolcsváy László dalaiból. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Ráduly Árpád gordonká- zik. 8.20: Tíz peró külpolitika. 8.35: Napközben. 10.00: Zenedélelőtt. 11.35: Csak fiataloknak! 12.35: „Énekeltem én: Gyurka Mihályné.” 12.50: Filmzene. 13.00: Kapcsoljuk a győri körzeti stúdiót. 13.33: Billegető muzsika. 14.00: Népzenei hangverseny. 14.15: Norvég fúvószene. 14.35: Régi idők filmdalai. 15.30: Ritmus! 16.00: Magyar utazók — földrajzi felfedezők. 16.35: Idősebbek hullámhosszán. 17.30: Kézfogások. 18.35: Hétvégi panoráma. 19.42: Tudósítás az Arany Mokka nemzetközi kerékpár- versenyről. 19.55: Slágerlista. 20.35: Vendég: Mezey György szövetségi kapitány és Szepesi György, az MLSZ elnöke. 22.00: Böngészde a Zenei Antikváriumban. 23.20: A tegnap slágereiből. A munkásság és parasztság gazdasági és társadalmikulturális felemelésének szükségességét hangsúlyozták az IGE-íróhetek előadói. Móricz Zsigmond a lillafüredi kongresszus nyitó- előadásában beszélt erről. A Margitszigeten a t szociáldemokrata kultúrpolitikus, Bresztovszky Ede és a népi írói mozgalom képviselője, Féja Géza fejtette ki, hogy „az író csak a legteljesebb szabadság híve lehet, így csak a feltörekvő osztályokra támaszkodhatik”. Miskolcon Veres Péter — a munkásosztály társadalmi elnyomásáról szólva — fejtette ki, hogy „ennek a nemzetnek a szellemi és anyagi felemelkedését egy vigasztalan társadalmi berendezkedés akadályozza”. A magyar írók „boldog he- té”-t is jelentette egy-egy IGE-íróhét. Nagy Lajos a balatoni íróhét végén így ösz- szegezte élményét: „A balatoni hét minden szépsége, néhány jó előadás, siker, néhány fontos irodalompolitikai álláspont leszögezése, utazás, természeti panoráma, strandolás, csónakázás, pihenés, kitűnő evés-ivás ...”. Lillafüredről Bálint György jelentette olvasóinak: „Lukólai ellenőrzése, majd kifizetése június 1-ig megtörténjen. S jó lenne időben — ha a kirándulás valóban tervszerűen történik, akkor ez nem is lehet gond —, megközelítő árkalkulációt adni. Hadd készüljön fel rá a család, s legyen ez is a közös tervezések, készülődések forrása. Receptet nem, legfeljebb ötleteket lehet ez ügyben adni. Mégis úgy vélem, érdemes lenne ésszerű határok közé szorítani a kirándulások időtartamát s az utazás költségeit. Nem biztos, hogy a legmegfelelőbb forma az, ha mindenhova busszal mennek a gyerekek. így a túrajelleg bizony nem nagyon érvényesül. Pedig igazán csak gyalög, s nem a buszok ablakából lehet megismerni az országot. És az sem baj, ha közben némileg javul a gyerekek egyébként igen gyenge állóképessége. B. S. E. III. MŰSOR 9.00: Zenekari muzsika. 9.54: Magyar zeneszerzők. 10.30: Népzenei együttesek felvételeiből. 11.05: Nadjuska (rádiójáték). 11.39: Szimfonikus zene. 13.07: Slágerek Rómából. 13.49: Sallinen: A lovas ember (opera). 16.00: Zenei Lexikon. 16.20: Hi-Figyelő. 16.55: Pophullám. 18.00: Rádióhangversenyekről. 18.30: Román nyelvű műsor. 19.05: Bemutatom a vőlegényemet (rádiójáték). 19.46: Reneszánsz vokális muzsika. 20.41: A szelistyei asszonyok (részletek a daljátékból). 21.01: A zeneirodalom remekműveiből. 21.59: Keith Jarrett hangversenyei V/5. 22.45: Napjaink zenéje. SZOLNOKI STÚDIÓ 17.00: Műsorismertetés. Hírek. 17.05: örökzöld melódiák. 17.15: Nők negyedórája. 17.30: Sanzonok nőkről. Psota Irén énekel. 17.45: Közgazdasági kislexikon. 17.50: Tájunk zenéje. A sárréti népi együttes énekel. 18.00: Alföldi krónika. xusban élnek tehát egy hétig a magyar írók. Élvezik a gyönyörű környezetet, üldögélnek a hatalmas parkban, kirándulnak a zöld Hámori-tó árnyas part menti útjain. Jókedvűek ... A magyar Parnasszus tagjai valóban parnasszusi derűben töltik itt az „írók Hetét”. Az egymás megismerésének emberi és alkotói jelentőségéről Bárdosi Németh János írt szép sorokat: „Nekem az írókongresszus felejthetetlen emlékeket hozott. Mert felejthetem-e Móricz Zsigmond Arany János-i sörényét, Bajcsy-Zsilinszky Endre kurucos kiállását, és másokat, akik azóta a magyar pantheon halottai, de emberi alakjuk, szavuk a Margitsziget szelíd fái alól szól visz- sza hozzánk.” Az IGE az íróhetek erkölcsi tőkéjével felvértezve végezte munkáját 1944. március 19-ig, majd 1945-ben újjászerveződve — egészen 1948—49-ig. Nem merül feledésbe az IGE és irodalompolitikai tevékenysége; már csak azért sem, mert a mai irodalompolitikai vitákban felhasználható tanulságokkal szolgálhat. M. Pásztor József A Világ és Nyelv új száma „Világtalálkozó a Csendes Óceán kapujában” címmel érdekes cikket közöl a folyóirat Kanada legszebb nagyvárosáról, Vancouverről, az idei eszperantó világkongresszus vendéglátójáról. ENSZ-munkatársak és egyetemi tanárok sajátos témájú New York-i konferenciájáról számol be a „Nyelvi viselkedés a nemzetközi szervezetekben” című tudósítás. „Lingua franca — melyik legyen?” címmel Kóró- di József egy amerikai és egy olasz folyóirat cikkeit szembesítve, izgalmas áttekintést nyújt az emberiség nyelvi problémáiról és a megoldást szolgáló kétféle törekvésről. Az amerikai Bruce Arne Sherwood fizikus „Számítógépes szövegfordítás — eszperantó közvetítéssel” című cikke egy nagyszabású kísérlet eddigi jelentős eredményeiről készült 370 oldalas angol nyelvű tanulmányról ad rendkívül érdekes ismertetést és értékelést. Sugár András riportja a gyermekkoruktól Venezuelában élő magyar Mosonyi testvérek kettős sikeréről szól. 18.15: Tánczene a szerzők előadásában. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló. Lap- és műsorelőzetes. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 8.25: Tévétorna, (ism.) 8.30: Fizika, (ism.) 9.00: Környezetismeret, (ism.) 9.20: Angol nyelv, (ism.) 9.35: Éneklő ifjúság, (ism.) 9.45: New York-i Marathon. (NSZK dokumentumdráma (ism.) 11.20: Kisfilm. 12.00: Osztályfőnöki óra. (ism.) 16.20: Hírek. 16.25: A szegedi körzeti stúdió műsora. 16.50: Perpetuum mobile. 17.25: Jelentkezés a budapesti pedagógiai tanácskozásról. 18.00: Hogy volt. . . 19.05: Tévétorna. 19.10: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Fórum — a gazdaságpolitikáról. 21.30: Könnyűzenei összeállítás. 22.05: A szegedi körzeti stúdió műsora. 22.45: Tv-híradó 3. II. MŰSOR 16.00: Telesport: a francia nemzetközi teniszbajnokság közvetítése. 19.00: A pécsi körzeti stúdió szerb-horvát nyelvű műsora. 19.20: Puccini: Bohémélet (csehszlovák feliratos operafilm) . 21.05: Tv-híradó 2. 21.25: Arany Mokka nemzetközi kerékpár-pálya verseny. BUKAREST 15.05: Egészséges életmód. 15.20: Fiatalok stúdiója. 16.20: Rajzfilmek. 20.00: Tv-híradó. 20.20: Gazdasági figyelő. 20.35: Népszerű dallamok. 20.55: A pillanat. Román film. 22.00: Négy évtized a kultúra szolgálatában. 22.20: Tv-híradó. BELGRAD, I. MtJSOR 17.00: Magyar nyelvű tv-napló. 17.30: Videooldalak. 17.40: Hírek. 17.45: Gyalogos az autóban — tévésorozat gyermekeknek. 18.15: Tv-naptár. 18.45: Vajdasági rock — köny- nyűzenei adás. 19.15: Rajzfilm. 19.30: Tv-napló. 20.00: Monitor — politikai magazin. 21.05: Színház a házban. 22.05: Tv-napló. II. MŰSOR 18.45: Időszerű a kultúrában. 19.00: Ifjúsági képernyő — ifjúsági adás. 19.30: Tv-napló. 20.00: Művészeti est. 21.30: Beszélgetések a Rajna kincse előadóművészeivel. SZÍNHÁZ 1984. június 7-én, csütörtökön 20.30 órakor Kisvárdán: BÁSTYASÉTÁNY 77 1984. június 8-án, pénteken 20.00 órakor Miskolcon: BÁSTYASÉTÁNY 77 MOZI Békési Bástya, 4-kor: A harmadik királyfi, 6 és 8-kor: Magánélet. Békéscsabai Szabadság, de. 10, 4 és 7-kor: A piszkos tizenkettő I—II. Békéscsabai Terv, fél 6-kor: Akit Bulldózernek hívtak, fél 8-kor: Majmok bolygója. Békéscsabai Kert: Az álarcos lovas legendája. Gyulai Erkel, fél 6-kor: Az idő urai, fél 8-kor: Flór asszony és két férje. Gyulai Petőfi, 3-kor; Won-Ton-Ton Hollywood megmentő je, 5-kor: Kelly hősei I—II. Gyulai Kert: Talpig olajban. Orosházi Béke: Szelíd motorosok. Orosházi Partizán: Gyertek el a névnapomra. Szarvasi Táncsics, 6 és 22-kor: Gallipoli. A miskolci Nemzeti Színház (a kép jobb oldalán)
