Békés Megyei Népújság, 1984. június (39. évfolyam, 127-152. szám)
1984-06-07 / 132. szám
IgHflMM----------------------------------J ó üzletek, biztató kilátások 1984. június 7., csütörtök A termelőszövetkezet több mint tíz esztendeje működtet sóderbányát Lökösházi Haladás Tsz Veszteség után Kiváló cím A legtöbb bútoripari cégnek az a gondja, hogy termékeit elhelyezze, piacot találjon. Napjainkban a vevő válogat az eladók között, és nem az eladó a vevők között. Általában. Ám nem minden esetben. A nagy múltú, nagy hírű gyártókat ma is inkább a vevők „ostromolják” rendeléseikkel, mint például a Gyulai Fa- és Fémbútoripari Szövetkezetét. Biztos lábakon álló, hitelmentesen gazdálkodó üzem a gyulai fásoké. Évi termelésük értéke eléri a 230 millió forintot. Bútoraik zöme hagyományosan a Szovjetunióban talál gazdára. A fennmaradó 60—70 millió forintnyi árut belföldön a Bútorker és a Domus hálózatán keresztül értékesítik. * * * A szocialista piacokon oly sikeres üzem nyugaton kevésbé boldogul. Van néhány korlátja a tőkés exportnak, de a helyzet nem reménytelen. Favázas és korpusz bútorokat (szekrényeket) nem tudnak készíteni, csak fémvázas irodabútorokat intézmények, színházak berendezési tárgyait. Az általuk használt csövek (fémvázak) vastagok, nehezebbek bútofeldolgozásához Éélénkül külföldön a kereslet a magyar mirelit- termékek iránt. Az év első öt hónapjában az elmúlt év azonos időszakához képest 26 százalékkal több fagyasztott terméket exportált az ipar — mintegy 210 millió forint értékben, s az árak is kedvezően alakultak. A külpiacon évek óta tapasztalt tartózkodás szűnőben van, s kedvezőbbek az értékesítési kilátások. A hazai üzletekben szintén keresett a mirelit-áru. A tavalyi aszály miatt a legkapósabb zöldségfélékből kevesebbet dolgozott fel az iparág, emiatt e termékekből több is elkelt volna az üzletekben. Az idén változhat a helyzet; a bőséges májusi esőzés nyomán várhatóan gazdagabb lesz a termés a zöldségfélékből, ami a mirelit-ellátásban is előnyösen érezteti hatását. Jelenleg a paraj feldolgozása raik a nyugati piacon megszokottaknál. Az áraik sem versenyképesek, főként a magas hazai alapanyagárak miatt. Adottságaikon, a gazdálkodás üzemi feltételein se egyszerű módosítani: a szocialista országok leálltak a famegmunkáló gépek gyártásáról, dollárért pedig körülményes manapság vásárolni. A kellő minőségű és mennyiségű alapanyagok időbeni beszerzése nem garantált. Ezek tények, melyekkel reálisan számolni kell a tőkés export lehetőségét fontolgatva. Persze mindez nem jelenti azt, hogy meghátrálnak, volt már néhány *— és bízunk benne, lesz még — dolláros üzletük. Az idén tavasszal két nyugat-európai kiállításra is elküldte bútorait a Fa-Fém: Hannoverbe és Basel be. Hannoverben, a talán legnagyobb európai vásáron több üzleti tárgyalást folytattak. A nyugatnémetek irodabútoraik iránt érdeklődtek, a hollandoknak a székek tetszettek, a portugálok figyelmét a tárgyaló- és íróasztalok ragadták meg, míg az indiaiak az iskolapadokból vásárolnának szívesen, ha sikerül megegyezniük. * * * Ha termelési lehetőségeik korlátozottak is, az export. adja a legtöbb munkát a bajai és a győri mirelit-üzemekben. A 2100 tonnás tervet máris teljesítették a feldolgozók. Ezen felül megközelítően 10 százalékkal több parajt adhatnak át a kereskedelemnek. A napokban a zöldborsófeldolgozáshoz is hozzálátnak. A bajai, békéscsabai, székesfehérvári, győri, zalaegerszegi és a miskolci gyárak felkészültek a szállítmányok fogadására. A korábbi években gyenge volt a zöldborsótermés. A termesztési kedv fenntartására a békéscsabai és a székesfehérvári gyárak támogatást adtak mezőgazdasági partnereiknek az elavult betakarítógépek pótlásához. Miután az idén jó a borsótermés, jól járnak a termelők és a gyárak egyaránt. Június végén már kapható is lesz az idei termésből készült fagyasztott zöldborsó, a termés felét pea tőkés üzlet legfőbb akadálya tapasztalataik szerint nem ez, hanem a márka ismeretének hiánya. Ezeken a piacokon nem lehet reklám nélkül boldogulni, meg kell ismertetni bútoraikat, vagyis a jó üzletek hosszú távon érlelődnek. A klasszikus menet szerint először be kell vezetni a terméket kis tételekkel, aztán, ha a piac elfogadja, növelni a mennyi- séjet. A szövetkezet teljes kapacitását lekötötték erre az esztendőre, rendeléseket már csak 1985-re tudnak elfogadni. A tőkés export azonban, amennyiben sikerül üzletet kötni, elsőbbséget élvezne. És ahol ismerik a márkát? A Szovjetunió elhalmozza rendelésekkel a gyulaiakat, 130 —140 millió forintért vásárolnak tőlük évente. Most az alma-atai 3500 személyes hatalmas színház berendezését készítik az üzemben, meg a jereváni kultúrházét, a krasznojarszki klinikáét és még sorolhatnánk. Négyszáz fős kollektívájával nem számít nagy üzemnek a szövetkezet, de ha szovjet szállításaikat tekintjük, igen. És ha a belső szervezettséget, üzemi felépítést nézzük, akkor is. Egyre több új gyártási eljárás honosodik meg náluk, a keményhab előállítása után (amiből 'például a székvázak készülnek) most elkezdték a lágyhab gyártását, amelyet a kárpitozott darabokhoz használnak. * * * A szervezettség tűnik fel a nemrégen, mindössze két hónapja itt dolgozó Cséfán Lászlóménak is, aki a lágyhab készítésében segédkezik. — Komolyabb, stabilabb cég, mint ahol ezelőtt dolgoztam, nagyobb a fegyelem, de nagyobb a kereset is — mondja. Minden szempontból megnyugtatóbb ilyen helyen dolgozni. Annak, aki már 20 esztendeje a szövetkezet munkása, mint például Kiss István, a szerelőcsoport vezetője, sincs más véleménye: — Sok piacra szállítunk és jó piacokra. Ez azt bizonyítja, hogy nem dolgozunk rosszul, hogy szervezett az üzem és hogy jó a vezetés. Nemrégiben fejezték be a gyulaiak telepük teljes kialakítását, az üzem kész, gépekkel felszerelt. Így ahogy van, 800—1000 munkást tudnának foglalkoztatni a jelenlegi négyszázzal szemben. A munkaerő szűk kapacitás, amely behatárolja a termelést, határt szab a rendeléseknek. Ám gond így sincs. Termelnek, amennyit és ahogy tudnak, és ez nem kevés. Tavalyi eredményükért pedig az ipari miniszter és az OKISZ részesítette őket elismerő oklevélben. Szatmári Ilona dig exportálják. A zöldborsót a zöldbab, a paradicsom és a paprika feldolgozása követi, ősszel pedig a kelbimbó és a brokkoli fagyasztásával folytatódik a szezon. Hamarosan a gyümölcs hűtése is megindul. A meggyet tavasszal fagykár érte, ám az elmúlt évek telepítései nyomán „belépő” új ültetvények pótolni tudják a kiesést, így várhatóan megfelelő mennyiségű nyersanyaghoz jut az iparág. Tovább bővül a választék. Az újdonságok egy része már kapható. Több közülük a viszonylag olcsóbb termékek körébe tartozik. A csepeli üzem mirelit császármorzsát, grízgaluskát, szendvicskrémet és körömpörköltet gyárt. Békéscsabai újdonság a túrókrémtorta, Zalaegerszegen pozsonyi tészta, Miskolcon pedig salátakeverék készül. A lökösházi Haladás Termelőszövetkezet szeptemberben ünnepli megalakulásá- xfik 35. évfordulóját. Három és fél évtizeddel ezelőtt tizennégy lelkes parasztember mintegy 30—40 hektáron kezdte a szövetkezeti gazdálkodást. Jelenleg kétezer 355 hektár a közös gazdaság szántóterülete, amelyen több mint 180 dolgozó tag termel. Évtizedek óta — az utóbbi másfél évet leszámítva — a belvíz okozza a legnagyobb fejtörést a vezetőknek Lö- kösházán. 1978-ban mintegy két és fél millió forint veszteséggel zártak. Ekkor új vezetés került a tsz élére. A tagság egy részében megingott a bizalom, jó néhányan másutt választottak munkát. Az 1978 óta eltelt öt évben egyszer sem voltak veszteségesek. 1979 és 1982 között összesen 11 millió forint nyereséget értek el, míg az elmúlt évben 12 és fél millió forint jövedelem szerepelt a mérlegben. Ügy döntöttek öt évvel ezelőtt, hogy egyszerűsítik a vetés- szerkezetet. Megszüntették a korábban veszteséges cukorrépa, napraforgó és kender termesztését. Fontos a gabonatermesztés Karhel István, a közös gazdaság fiatal elnöke így beszél a gabonaprogramról: — A búza és kukorica mellett foglaltunk állást. Jelenleg a szántóterület több mint 80 százalékán ezt a két növényt, és az őszi árpát termesztjük. Tavaly búzából csaknem 6,4, kukoricából több mint 10 és fél tonnát takarítottunk be hektáronként. Mindezt úgy értük el. hogy csak 420 milliméter csapadék áztatta földjeinket. Szerencsére mindig az utolsó pillanatban, még jókor érkezett az eső. Ezzel a két gabonafélével a KITE tagjai vagyunk. Az elmúlt évben a KITE-n belül a második kategóriában első helyezést értünk el kukoricából. Az idén beléptünk az IGP—3-ba, teljes gépsort igényeltünk. Jó lenne, ha a búza aratására már megkapnánk az új kombájnt. A gabonafélék mellett a háztájiban cirkot, zöldbabot termeszt a tagság. Az állatállomány ellátásáról takarmány- növények termesztésével gondoskodunk. A jobb terméseredmények eléréséhez növelik a felhasznált műtrágyamennyiséget. Nem mondanak le a keletkezett szerves trágya talajszer- kezet-javító hatásáról sem. A múlt évben mélylazították a terület egy részét. A meliorációra — amire nagy szükség lenne — várhatóan csak 1987 után kerülhet sor. Felszámolták a tehénállományt A lökösházi tsz-ben a hagyományoknak megfelelően a szarvasmarha és a sertés tartásával foglalkoztak. A 130 tehénből álló — veszteséget termelő — magyar-tarka állományt felszámolták. Azóta növendék üszőket tartanak, amelyeket vemhesítés után a Gyulai Húskombináton keresztül értékesítenek a kistermelőknek. A tejtermelés megszűnése ellenére a háztájiban nem csökkent az előállított tej mennyisége. A közös gazdaság sok támogatást nyújt a tagoknak. A szövetkezet tápboltot üzemeltet, szálas takarmányt és szalmát ad az állattartóknak. A sertéságazatban az intenzívebb fejlesztést határozták el. Jelenleg 210—220 koca szaporulatát, mintegy 2500—2600 hízót értékesítenek évente. Elképzeléseik között szerepel, hogy ezt a számot 3 ezer fölé emelik. A költségek csökkentésére saját takarmánnyal etetik az állatokat. Az elmúlt eszteiv- dőben az ágazatban bevezették a mesterséges termékenyítést. így lehetőség nyílik az állomány javítására. Erre a célra észt lapály kanokat használnak. Mindettől azt várják, hogy nő a szaporulat, és javul a takarmányértékesítés. Fejlődő kiegészítő tevékenység A A termelőszövetkezet több mint tíz esztendeje sóderbányát üzemeltet a Maros holt medrében. Míg kezdetben éves szinten csaknem 200 ezer köbméter volt a kitermelt mennyiség, napjainkra mindez 60—70 ezer köbméterre csőként. Elsősorban a beruházások visszafogása okozta ezt a változást. A meglevő tehergépkocsik kihasználása is nehezebbé vált. Most a gépkocsivezetők átképzését tartják fontos feladatnak a szövetkezetben. Az elképzelések között szerepel a homokbánya rekonstrukciója is. A kertészeti ágazat megszüntetése után a nők foglalkoztatása okozott fejtörést. Alapos tájékozódás után úgy határoztak, hogy kötőüzemet létesítenek a Gyulai Kötőipari Vállalattal kooperációban. Tavaly kölcsönös előnyökön alapuló szerződést kötöttek a gyulaiakkal. Jelenleg nyolc kötőgép működik, s ez mintegy harminc nőnek jelent munkalehetőséget. Tervezik a bővítést is. A felszabaduló bor- júneyelőből 60—70 nőt foglalkoztató korszerű munkahelyet alakítanak ki. A tsz-elnök elmondotta még, hogy a javuló eredményeknek köszönhetően egyre többen jönnek vissza a Haladás Tsz-be. Ebben szerepe van annak is, hogy nőtt a jövedelemszint. Míg 1979- ben mintegy 40 ezer forint volt az egy főre jutó éves kereset, tavaly már elérte az 55 ezer forintot. A közös gazdaság jelenlegi vezetése — amelyre korábban nem volt példa — öt év óta változatlan összetételben irányít. Ez év februárjában ismét bizalmat kapott a tagságtól a vezetés. A lökösháziak jól tudják,, hosszú, göröngyös utat jártak végig az elmúlt évek- ben, amíg a veszteséges gazdálkodás után eljutottak az első Kiváló cím megszerzéséig. Mindez nem szülhet elbizakodottságot. Tisztában vannak ezzel Lökösházán is. hiszen jól tudják, hogy a követelmények tovább növekednek. Csak következetes munkával, dolgos hétköznapokkal érhetik el, hogy az idei jubileumi évben ismét olyan eredményről ád- hassanak számot, amely után joggal pályázhatnak másodszor is a Kiváló címre. Verasztó Lajos A kombájnok a búza betakarítására készülnek Fotó: Fazekas László Indul a mirelit-szezon Békéscsabán is hozzáláttak a zöldborsó Megkezdték a lágyhab gyártását is Fotó: Fazekas László
