Békés Megyei Népújság, 1984. június (39. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-07 / 132. szám

Tüdőgyógyász kongresszus Vita a tsz-ek energiatakarékosságáról Magyarbánhegyesen tar­totta soros ülését tegnap, jú­nius 6-án a Dél-Békés me­gyei Termelőszövetkezetek Gazdálkodási Társulásának igazgatósága. A megjelente­ket — köztük Klaukó Má­tyást, a megyei pártbizottság osztályvezető-helyettesét, dr. Kábái Gyulát, a TOT mun­katársát, dr. Krattinger Már­tont, az MNB Békés megyei Igazgatóságának vezetőjét és Murányi Miklóst, a megyei tanács osztályvezetőjét — Olajos Imre elnök üdvözölte. Elsőként Horváth Pál igazgató ismertette a lejárt határidejű határozatok vég­rehajtását, beszámolóját az igazgatóság tudomásul vette. Ezután Orbán Mihály igaz­gatóhelyettes terjesztett elő írásos jelentést az energiata­karékos géprendszerek be­vezetésének lehetőségeiről, majd szóbeli kiegészítést tett. Eszerint a DÉTE-tagoknak minden lehetőséget meg kell ragadni a takarékosságra, a növénytermesztésben, állat- tenyésztésben, gépesítésben, villany- és fűtőolaj-felhasz­nálásban. A társulásnak je­lentős feladatai vannak az energiatakarékos eljárások felkutatásában és terjeszté­sében a taggazdaságok kö­rében. A napirendi pont nagy vitát váltott ki, a részt­vevők megállapították, hogy rendkívül időszerű napiren­di pontot vitattak meg, és az előterjesztést kiegészíté­sekkel alkalmasnak találják elfogadásra. A kiegészítő tevékenység helyzetéről, és az ezzel kap­csolatos feladatokról szólt a következő jelentés, amelyet Petrik László főelőadó _ter­je sztett elő írásban, majd szóban egészített ki. Eszerint a köztudatban levőnél ki­sebb a dél-békési szövetkeze­tek részesedése az élelmi- szeripari, ipari és egyéb ki­egészítő tevékenységből, ará­nyuk növelését az időjárás és a közgazdasági környezet indokolja. Az utolsó napirendi pont egy tájékoztató volt, Orbán Mihály igazgatóhelyettes számolt be a múlt évi nö­vényvédőszer- és műtrágya­forgalmazásról. A tanácsko­zás bejelentésekkel zárult. m. sz. zs. A közelmúlt rettegett nép­betegsége, a tuberkulózis el­vesztette tömeges jellegét, s ma már a nem tbc-s tü­dőbetegségek gyógyítása te­szi ki a feladatok zömét — hangzott el a Korányi Fri­gyes TBC és Tüdőgyógyász Társaság 44. nagygyűlésén, amely szerdán kezdődött meg a Semmelweis Orvostu­dományi Egyetemen. A 44. magyar tüdőgyó­gyász kongresszus előadásai, referátumai három fő téma köré csoportosulnak. Az el­ső napon a légzés és ke­ringés elégtelenségével fog­lalkoznak a szakemberek. Az idült légzési, keringési elégtelenségben szenvedő, légzéskárosodott betegek fo­lyamatos ellátásában, gon­dozásában szerzett tapaszta­latokat, a felmerült kórélet­tani, diagnosztikai és terá­piás kérdéseket vitatják meg. Az első témához külön szimpózion is kapcsolódik, amelyen az idült légzési elégtelenségben szenvedő betegek tartós otthoni oxi­génkezeléséről tanácskoznak. A kongresszus második fő témája a mellkasi nyirok­csomó-betegségek és dagana­tok diagnosztikája és keze­lése. Ipari tanácskozás Békéscsabán Köteles Zoltán iparimi- niszter-helyettes és az Ipari Minisztérium vezető mun­katársai tegnap Békéscsa­bán, az MSZMP Békés me­gyei bizottsága és a megyei tanács vezetőivel Békés me­gye iparának helyzetét vitat­ták meg. A vendégeket Csa­tári Béla, az MSZMP Békés megyei bizottságának titkára és dr. Szabó Sándor, a me­gyei tanács általános elnök- helyettese fogadta. A tanács­kozás kezdetén dr. Tóth Já­nos, a megyei tanács ipari osztályának vezetője Békés megye iparának 1983. évi teljesítményeiről, illetve az 1984. év első negyedévének eredményeiről tartott érté­kelést. Elemezte az egyes ágaza­tok helyzetét, beszélt az el­múlt időszak fejlődési ten­denciáiról és az előrelépést visszafogó tényezőkről. A megbeszélés során a résztve­vők megállapították, hogy az 1983-as terv feszített volt, de reális. Év közben előre nem látható okok miatt ked­vezőtlenül alakultak a kö­rülmények, ennek ellenére megyénk ipara összességé­ben az országos átlagot meg­haladó mértékben növelte teljesítményét. Az idén sem könnyebb a helyzet, de az első negyedévben — a ta­valyi év azonos időszakához viszonyítva — az ipar 6,4 százalékkal növelte terme­lését — az élelmiszeripar nélkül —, és sikerült az ex­portot is mintegy 6,5 száza­lékkal növelni. Ezt követően a hetedik öt­éves tervre való felkészülés­ről volt szó. Végezetül Köte­les Zoltán elmondta, hogy az Ipari Minisztérium vezetői, munkatársai jó kapcsolatot alakítottak ki Békés megye vezetőivel. Közös munkáju­kat nagymértékben előse­gíti a kérdések reális meg­közelítése, a vélemények őszinte feltárása. Mindeze­ket figyelembe véve a kap­csolatok továbbfejlesztésének megvan a reális lehetősége. L. S. KGST kutatási együttműködés A KGST-országok közös erőfeszítésekkel gyorsítják az új technológiák, korsze­rű termékek bevezetését, amelyet összehangolt tudo­mányos kutatómunkával ala­poznak meg. Így a nehéz gazdasági viszonyok ellenére hazánknak is reális lehető­sége van arra, hogy na­gyobb lépésekkel haladjon előre jelentős szellemi és anyagi tőkét igénylő ága­zatok fejlesztésében, mint például a mikroelektronika, a robottechnika és a bio­technológia meghonosításá­ban, ugyanakkor felgyorsul­jon a műszaki fejlődés más területeken is, ahol hagyo­mányainknál vagy adottsá­gainknál fogva jó eredmé­nyekre számíthatunk. Magyar vállalatok és in­tézmények az utóbbi időben tovább bővítették műszaki­tudományos együttműködé­süket más KGST-országok- beli partnereikkel, az, ilyen megállapodások száma túl­haladta a kétezret, és ezek eredményei a népgazdaság­nak szinte valamennyi ága­zatában érzékelhetőek. A szakemberek tapasztalatai szerint a leggyorsabban azo­kat a közös eredményeket tudják hasznosítani a gya­korlatban, amelyek szerző­déses együttműködési for­mák alapján jöttek létre. Ilyen esetekben ugyanis a szerződésben vállalt kötele­zettség és a meghatározott konkrét feladat együttesen ösztönzi az együttműködő partnereket a célnak legjob­ban megfelelő műszaki-tu­dományos eredmények eléré­sére. Ez a módszer az utób­bi időben a korábbinál gyor­sabban terjed, s a jelek sze­rint vállalatok, intézmények a jövőben is az együttműkö­désnek ezt a formáját igye­keznek alkalmazni. Széles körű együttműkö­dés segíti hazánkban az atommag- és atomfizikai alapkutatásokat, ennek egyik legfontosabb eszköze, a Deb­recenben szovjet közremű­ködéssel épülő Ciklotron-la­boratórium is épül. A be­rendezéseket a leningrádi Jefromov intézetben gyárt­ják, s jelzéseik szerint az alkatrészek szállítását ez év őszén kezdik meg. A Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem gépgyár­tás-technológiai tanszéke — a moszkvai Petrolkémiai és Gázipari Egyetemmel közö­sen — a nagy kiterjedésű, megmunkált fémdarabok mérésének s ezzel a minő­ség jelentős javulásának fon­tos eszközét készítette el. Olyan berendezést fejlesz­tettek ki, amely a megmun­kált fémdarabról három di­menziós képet készít, még­pedig tízezred milliméter pontosságú beállítással, s ehhez a moszkvai egyetemen kialakított, lézersugárral mű­ködő mérőeszközöket hasz­nálják fel. A műszerrel akár több tonnás acéltest legkülönbö­zőbb síkokban elhelyezkedő felületeit is tízezred milli­méter pontossággal lehet mérni. Segítségével teljesen megbízhatóan ellenőrizhetők például a sokszögesztergával megmunkált szerkezetek mé­retei. A szegedi József Attila Tudományegyetem Növény­tani Intézete a KGST-orszá­gok fotoszintézis-kutatásaiba kapcsolódott be, s közösen azt vizsgálják, hogy a fény­energia a növényekben ho­gyan alakul át gyarapodást elősegítő kémiai energiává, vagyis hogyan serkenthető emberi beavatkozással a nö­vények fejlődése. A kísérle­tek során sikerült kiválasz­taniuk olyan tulajdonságú növényeket, amelyek az át­lagosnál gyorsabban alakít­ják át a fényt energiává, s további kísérletek bizonyít­ják majd be, hogy tovább- szaporítás után ezeknek a nö­vényeknek utódai is megőr- zik-e elődeik jó tulajdonsá­gát. A Magyar Tudományos Akadémia Martonvásári Me­zőgazdasági Kutató Intézeté­ben a kukoricanemesítési együttműködés hozott jelen­tős eredményt. Az NDK-beli partnerekkel például 1966 óta 11-féle közös hibrid ku­koricát sikerült előállítani­uk. Az NDK vetésterületé­nek 60 százalékán ma már kooperációs hibridet termesz­tenek. A vetőmag-utánpót­lásról Magyarországon gon­doskodnak, a magyar fél szállít vetőmagot az NDK-n kívül a Szovjetunióba, Cseh­szlovákiába és Lengyelor­szágba is. A kukoricaneme­sítésben az együttműködést tovább akarják bővíteni, és ezeket szántóföldi összeha­sonlító kísérletekkel is ki­egészítik. Martonvásáron hozták létre a KGST Kuko­ricanemesítési Koordinációs Központját, amelynek össze­hangoló munkájával jelen­leg már hét ország 21 kísér­leti állomásán végeznek öko­lógiai kísérleteket. Ezek ada­tait a martonvásári tudomá­nyos intézmény számítógép- központjában értékelik. A kísérletekben eredményesen vizsgázó hibridek a tagor­szágok fajtaválasztékát gaz­dagítják. Barátsági napok megyénkben Kim Ir Szén Magyarországra érkezik A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága, a Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa és a Minisztertanács meghívására ma, június 7- én, párt- és állami küldött­ség élén hivatalos baráti lá­togatásra hazánkba érkezik Kim ír Szén, a Koreai Mun­kapárt Központi Bizottságá­nak főtitkára, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság elnöke. A felújítást követően az elmúlt hónapokban költözhetett vissza a bucsai gyógyszertár megszépült otthonába. A külső festés, tatarozás még folyik, de odabenn már zavartalanul készítik, árusítják a gyógyszereket Galambos György gyógy­szerész és munkatársai Fotó: Veress Erzsi A béke- és barátsági hó­nap keretében kétnapos lá­togatásra érkezett me­gyénkbe a Hazafias Nép­front Békés megyei bizott­ságának meghívására Szam- dangin Tömör-Ocsir, a Mon­gol Népköztársaság nagykö­vetségének III. titkára. A mongol vendég tegnap, jú­nius 6-án délelőtt 11 órakor érkezett meg a HNF megyei székházába, ahol fogadásán részt vett dr. Soós Tibor, az MSZMP Békés megyei bi­zottságának munkatársa. Szikszai Ferenc, a HNF me­gyei titkára tájékoztatót tar­tott megyénkről, majd a program délután Kunágo- tán folytatódott. Szamdan- gin Tömör-Ocsir itt találko­zott a gazdaság vezetőivel, majd ellátogatott a helyi gazdasági egységekbe. Este 7 órától társadalmi, gazda­sági aktívák részvételével nagygyűlést rendeztek, me­lyen Bocskai Mihályné, a HNF megyei alelnöke tar­A Hazafias Népfront Bé­kés megyei bizottsága meg­hívására megyénkbe látoga­tott Werner Warnecke, a budapesti NDK Kulturális és Tájékoztatási Központ igazgatója. A vendégeket a KISZ Békés megyei bizott­ságán fogadták, ahol Pataki István, a KISZ megyei bi­zottságának első titkára tar­tott tájékoztatót Békés me­gye ifjúsági mozgalmáról. Ezt követően az NDK Kulturális és Tájékoztatási Központ igazgatója Oroshá­zára, az üveggyárba látoga­tott el, ahol rétegtalálkozót szerveztek az üveggyárban dolgozó KISZ-es aktívákkal. Itt tartott tájékoztatót a. vendég hazája 35 éves ered­ményes ifjúságpolitikájáról. A nap programja baráti ta­lálkozóval ért véget. Werner Warneckét (jobbra) fogadták a KISZ megyei bizott­ságán Fotó: Kovács Erzsébet tott előadást a béke- és ba­rátsági hónapról, a béke­harc időszerű kérdéseiről, majd Mongólia társadalmi, gazdasági életéről beszélt a mongol vendég. Ma, csütörtökön délelőtt Gyula nevezetességeivel is­merkedik Szamdangin Tö­mör-Ocsir, délután pedig Nagybánhegyesre, a terme­lőszövetkezetbe látogat. Es­te rétegtalálkozón vesz részt a helyi művelődési házban. Szikszai Ferenc tájékoztatóját tartja BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG fl MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS 0 MEGYEI TANÁCS LAPJA 1984. JÜNIUS 7., CSÜTÖRTÖK Ára: 1,40 forint XXXIX. ÉVFOLYAM, 132. SZÁM

Next

/
Thumbnails
Contents