Békés Megyei Népújság, 1984. június (39. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-06 / 131. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1984. JÚNIUS 6., SZERDA Ára: 1,40 forint XXXIX. ÉVFOLYAM, 131. SZÁM I. országos gyógyszertári ifjúsági napok Békéscsabán Dr. Palovits Gyula ismerteti a nap programját Fotó: Veress Erzsi Az egészségügyben dolgo­zó fiatalok KlSZ-titkárai- nak találkozója évenként Siófokon kerül megrende­zésre. A gyógyszertárakban dolgozó fiatalokban évek óta érlelődött a gondolat, hogy a siófoki mellett a ma­guk sajátos problémáival foglalkozó fórumot is alakít­sanak. Így született meg az országos gyógyszertári ifjú­sági napok eseménysorozata, amelyet első alkalommal jú­nius 4-től 7-ig Békéscsabán rendeznek meg. A KISZ KB rendezvényterve alapján a rendezők között szerepel a Békés megyei Tanács Gyógyszertári Központja és annak Kállai Éva KISZ- alapszervezete. A KISZ KB Értelmiségi Fiatalok Taná­csa, a KISZ Békés megyei és városi bizottsága is tá­mogatta az ifjúsági napok megrendezését. A másfél száznál is több résztvevőt hétfőn, június 4­én este köszöntötte dr. Pa­lovits Gyula, a Békés me­gyei Gyógyszertári Központ igazgatója a Sebes György KISZ-vezetőképző iskolában. Az ország 20 gyógyszertári központjának ifjúsági akti­vistái, KISZ-titkárai mellett érkeztek szakmabeli vendé­gek az NDK-ból és Lengyel- országból is. Az előadások tegnap, június 5-én kezdőd­tek. Elsőként Mezei Anna, a KISZ KB Értelmiségi Fiata­lok Tanácsának gyógyszertá­ri munkabizottsága nevében köszöntötte a hallgatóságot. Többek között eljött B. Nagy Gyula, az MSZMP megyei bizottságának munkatársa, dr. Horváth Éva megyei fő­orvos és Csamangó Vilmos, az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete megyebizott­ságának titkára is. Az egészségügy társada­lompolitikai szerepéről dr. Hegedűs Béla, az Egészség- ügyi Minisztérium pártbi­zottságának titkára beszélt a fiataloknak, majd dr. Kor­mos Miklós, az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete KB titkára tájékoztatott a szak- szervezet aktuális egészség- politikai feladatairól. A pá­lyakezdő gyógyszerészek szakmai perspektíváiról dr. Harangi György, az Egész­ségügyi Minisztérium főosz­tályvezetője tartott tájékoz­tatót. A délelőtti program része volt Pataki Istvánnak, a KISZ Békés megyei bi­zottsága első titkárának elő­adása a párt ifjúságpolitiká­jának időszerű kérdéseiről is. Az ifjúsági napok délutá­nonként gyulai és szarvasi kirándulással folytatódtak. Ma szakmai témájú előadá­sokra kerül sor. Holnap fó­rumon mondhatják el a fia­talok az előadásokkal kap­csolatos kérdéseiket és a gyógyszertárakban dolgozók gondjait, problémáit. B. Zs. Ülésezett az országgyűlés terv- és költségvetési bizottsága Az országgyűlés terv- és költségvetési bizottsága ked­den a Parlamentben Bognár József, a bizottság elnöké­nek vezetésével ülést tar­tott. A testület megvitatta az Országos Tervhivatal tájé­koztatóját a ’80-as évtized második felének beruházás­politikai céljait és követel­ményeit megfogalmazó rész- koncepcióról. E több válto­zatban készült tervezet a népgazdaság 1985—1990. évi fejlődésére vonatkozó gaz­daságpolitikai elgondolások­kal összhangban, a gazda­ságirányítási rendszer komp­lex továbbfejlesztésének el­fogadott elveire épülve je­löli ki a beruházások terve­zése és szabályozása során elérendő fő célokat és a megvalósítást szolgáló esz­közrendszert. Ezek a mun­kálatok az év közepére feje­ződnek be. Az írásos tájékoztatóhoz Hoós János, az Országos Tervhivatal államtitkára fű­zött szóbeli kiegészítést. A bizottság elé tárt tájé­koztató leszögezi, hogy a fej­lesztéspolitikának is alapve­tő célkitűzése a magyar gazdaság versenyképességé­nek javítása. A jövedelem- termelő képesség fokozását előtérbe helyező beruházás- politika következetes érvé­nyesítése lehetővé teszi, hogy a beruházási gyakorlatban olyan szelekció alakuljon ki, amelynek révén a fejlesztési tevékenység hatékonyan hozzájárulhat az állóeszköz­állomány és a termelési struktúra korszerűsítéséhez, a jelenleginél gyorsabb gaz­dasági növekedés megalapo­zásához s ezáltal társadal­mi céljaink megvalósításá­hoz. Ehhez az is szükséges, hogy a VII. ötéves terv ter­melés- és társadalompoliti­kai részkoncepciói a beruhá­záspolitikai követelményeket is figyelembe véve kerülje­nek kidolgozásra. Mivel nem befejezett mun­káról van szó, az országgyű­lés terv- és költségvetési bi­zottságának is az volt a célja, hogy a tájékoztatp vi­tájában elhangzott képvise­lői észrevételekkel elősegítse a végleges dokumentum ki­dolgozását, a népgazdaság számára legjobban megfele­lő beruházáspolitikai terv elkészítését. •iAz elhangzottakra Hoós János válaszolt, a bizottság ülése Bognár József zársza­vával ért véget. A „Kiváló Társadalmi Munkáért" plakettel tüntették ki Kom- lódi Elek megyei főépítészt (balról) Fotó: Veress Erzsi Megyei ünnepség a környezetvédelmi világnapon 1972 óta június 5. környe­zetvédelmi világnap. Ebből az alkalomból megyei ün­nepséget rendezett a KISZ Békés megyei bizottsága, az SZMT, a Vöröskereszt, a megyei tanács településfej­lesztési és környezetvédelmi bizottsága, valamint a HNF Békés megyei környezetvé­delmi munkabizottsága jú­nius 5-én, tegnap délelőtt Békéscsabán, öz Ferenc, a Vöröskereszt megyei titkára köszöntötte a megjelenteket, majd Pataki István, a KISZ megyei bizottságának első titkára mondott ünnepi be­szédet. Bevezetőképpen arról szólt az előadó, hogy a környe­zetvédelem nem lokális, nem is csak nemzeti, hanem világprobléma, s a környe­zetszennyezéssel járó veszé­lyek nem ismernek határo­kat. Elmondta, hogy Békés megyében, az ország iparilag fejlettebb területeihez ké­pest jobb a környezetvéde­lem helyzete, ám ez nem je­lenti azt, hogy elégedettek lehetünk, hiszen gond azért itt is van. Csökken a talaj termőképessége, szennyező­dik a víz, a levegő, a táj és a településkörnyezet. A la­kó- és munkahelyeken egy­re több kommunális és ve­szélyes hulladék képződik, ennek elhelyezése mind ne­hezebb. Súlyosbítja a hely­zetet az emberi felelőtlenség és hanyagság. S hogy mi a teendő? „A mezőgazdasági és ipari termelés fokozása mel­lett - megfelelő technológiák fegyelmezett alkalmazásával - meg kell szüntetni, mérsé­kelni kell a termelés környe­zetre, természetre gyakorolt hatását. Biztosítani kell a ter­mészet regeneráló képessé­gét, a megfelelő ökológiai körülményeket” — állapítot­ta meg az előadó. Néhány területen eredményt is el­könyvelhetünk, ilyen például a megyében folyó komplex nagyüzemi melioráció. Növekedtek megyénkben is a természetvédelmi terü­letek. 1970-ben 500 hektár, most pedig 11 ezer hektár védett területünk van. Az utóbbi években rendszeres a fiatalok környezet-, termé­szetvédelmi tábora, s az is­kolákban, KlSZ-szervezetek- ben mind nagyobb súlyt he­lyeznek a környezet-, ter­mészetvédelmi szemlélet formálására. Igen figyelemre méltó, amit a következőképpen fo­galmazott meg az előadó: „Csatornát, szennyvíztisztító telepet, egyéb beruházást pénz nélkül nem lehet léte­síteni. De ha más szemlé­lettel közeledünk a környe­zetvédelmi problémákhoz, kevés pénzből is többet tu­dunk tenni. Sok beruházást, sok feladatot a jelenleginél olcsóbban meg lehetne olda­ni, ha az érdekeltek leg­alább a környezetvédelmi beruházásoknál nemcsak a vállalati és egyéni érdekü­ket tartanák szem előtt, ha­nem azt is, hogy az adott' pénzből minél több létesít­mény készülhessen el Más­részt, környezetünket nem­csak beruházásokkal, hanem magatartásunkkal is tudjuk alakítani, védeni, sokszor még hatásosabban, mint pénzzel. Ezért a környezet- védelem fontos feladatának tartom az emberi tudat for­málását . . . Kiemelt szere­pük és felelősségük van eb­ben a különböző vezető be­osztásban levőknek, vala­mint a pedagógusoknak, népművelőknek, KlSZ-szer- vezeteknek, hírközlő szer­veknek.” Az ünnepség második fe­lében aktivisták , kitünteté­sére került sor. Az elismerő oklevelet, Kiváló és Érde­mes Társadalmi Munkás, Kiváló Társadalmi Munká­ért, Környezetünk Védelmé­ért kitüntetéseket, illetve a Széchenyi-emlékplakette- ket Pataki István, továbbá Varga Sándor megyei úttö­rőelnök, dr. Varga Imre, az SZMT titkára és Szegfű Ist­ván, a HNF megyei bizott­ságának titkárhelyettese ad­ta át. Halászati tudományos konferencia Szarvason Hogyan lehetne nyereségesebb a sertéstenyésztés? A Szarvasi Haltenyésztési Kutató Intézet ésta Magyar Agrártudományi Egyesület halászati szakosztálya Szarvason rendezte meg1 ki­lencedik halászati tudomá­nyos tanácskozását június 5-én, tegnap. A konferenciát dr. Müller Ferenc, a HAKI igazgatója nyitotta meg, köszöntötte a csaknem száz résztvevőt, akik az állami gazdaságok­éi, mezőgazdasági termelő- szövetkezetektől, halászati kutatóintézetektől. illetve hazánk egyetemeiről érkez­tek. Ezt követően dr. Borsos János, a MÉM főosztályve­zető-helyettese mondott be­vezetőt. A délelőtt folyamán öt előadás hangzott el dr. Szakolczai József elnökleté­vel. Ebédszünetben a részt­vevők megismerkedtek az intézet halkeltetőjével is, majd ismét a kutatóintézet előadótermében folytatták munkájukat. Délután 8 elő­adás hangzott el dr. Eröss István, illetve Ruttkai And­rás elnökletével. A tanács­kozás dr. Dobrai Lajos, a MÉM főosztályvezető-he­lyettesének zárszavával fe­jeződött be. L. S. KGST-tanácskozás A KGST rádiótechnikai és elektronikai ipari állandó bizottságának* 2. szekciója megkezdte negyvenedik ülé­sét kedden Győrött, a Köz­lekedési és Távközlési Mű­szaki Főiskolán. A négyna­pos tanácskozáson Bulgária, Csehszlovákia, Kuba, Len­gyelország, az NDK, Romá­nia. a Szovjetunió és ha­zánk képviselői vesznek részt. A szekció a vezeték nél­küli professzionális hírközlés szakterületén koordinálja a kutatási-fejlesztési munká­kat, amelyek a rövidhullá­mú, az URH-hírközlés, a műsorszóró és televízióadók, továbbá a tengeri rádióhír­közlés és a navigáció újabb készülékgenerációinak létre­hozására irányulnak. Tegnap, kedden délelőtt Gyulán, a helyi Munkácsy Termelőszövetkezet tanya­múzeumában találkoztak a megyében működő SER­KÖV-ök vezetői, főkönyvelői, és a nagyobb sertéságazattal rendelkező termelőszöyetke- zetek főállattenyésztői. Az értekezlet — amelyet a Bé­kés megyei Mezőgazdasági Szövetkezetek Szövetsége rendezett — szép számban megjelent résztvevőit a há­zigazdák nevében Prohász- ka Tamás, a helyi Köröstáj Termelőszövetkezet elnöke üdvözölte, majd Laczó Pál, a TESZÖV főmunkatársa adott részletes tájékoztatást az elmúlt évi sertéstenyész­tési eredményekről. A sok felsorolt adat közül néhány. Megyénkben Tót­komlóson, Gyulán. Szarvason és Muronyban működik SERKÖV, ahol az elmúlt év elején 35 ezer sertéssel kezd­ték meg az évet. Az egy el- lésre jutó szaporulat Gyulán volt a legkedvezőbb, ahol elérte a 10,3-mat. A legke­vesebb — 8,85 — Muronyban volt. A takarmányátlagár Tótkomlóson volt a legala­csonyabb, 559 forint mázsa, de ez az összeg Muronyban meghaladta a 603 forintot. A SERKÖV-ök tiszta nyeresé­ge különféleképpen alakult. A legmagasabb. 12 millió 142 ezer forint Tótkomlóson volt, Nyereséggel zárt Gyula, Szarvas, a legkisebb nyere­séget, 843 ezer forintot, Mu­ronyban könyvelhették el. Érdekes és elgondolkodta­tó, hogy míg a gyulai SER- KÖV-nél a nyereség aránya 7,2 százalékos, addig az újkí- gyósi sertéságazatnál több, mint 30 százalék! Egyebek között arra is kíváncsiak vol­tak a SERKÖV-ök vezetői, hogy hogyan lehet ilyen ará­nyú nyereséget produkálni a sertéstenyésztésben. Ha re­ceptet nem is, de néhány jó tanácsot bizonyára felje­gyezhettek a jelenlevők Er­délyi István, az újkígyósi Aranykalász Tsz termelési főmérnök-helyettesének elő­adásából és Rózsa Dezső, a tótkomlósi SERKÖV iga^a- tójának referátumából, a sertéstenyésztés tapasztala­tairól. B. O. /

Next

/
Thumbnails
Contents