Békés Megyei Népújság, 1984. június (39. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-05 / 130. szám

1984. június 5., kedd Kitüntették a vésztői úttörőcsapatot mm r* % *t KÉPERNYŐ Két meccset is közvetített a tévé az elmúlt héten. Az egyi­ket szerdán este, ez volt a BEK-döntő Rómából, szereplői az AS Róma és a Liverpool. Akárki akármit mond: csodálatos, drámai mérkőzés volt! Nem tudom miért (ez is olyan ösztö­nös dolog), én az olaszoknak szurkoltam. Nyilván, mert jobban szeretem a változatos, improvizatív, szellemes és technikás latin focit, és nem tetszik annyira (ha mégoly eredményes is) az egyszerűbb angol stílus. Elképesztő, mit tudnak ezek a fiúk! Persze, az angolok is, nemcsak az ola­szok. Kapásból harmincméteres passz, oxford-játék a szé­len, kombinációs gyönyörűségek, és majdnem mindig 100 százalékig biztos technika. Aztán következett csütörtökön a magyar—spanyol. Tudom én, hogy az lenne az igazi, ha semmi másról nem írnánk, mi, magyar újságírók, mint állandóan és rendületlenül arról, hogy azért ez a magyar csapat már alakul; hogy így hajta­ni évtizede, vagy több nem hajtott magyar válogatott; hogy jó néhány biztos gólhelyzetünk volt. Ha ezt tenném, lehet, hogy nem okoznék lelkiismeretfurdalást futballistáinknak, de akkor mit érne az egész? Megint azt hinnék: kitűnően megy minden, és nemsokára ölükbe hull a dicsőség. Pedig, de messzire vagyunk tőle! így aztán nagyon is rossz módszer lenne a hibákról szót sem szólni (másban is az!), nem em­líteni meg tárgyilagosan, hogy a két meccset, azok színvona­lát, a játékosok látható tudását összevetve: ég és föld. Mintha a magyar—spanyolon körzeti bajnokságban szereplő csapatok tölitötték volna a drága 90 percet, a Róma—Liver­pool meccsen pedig NB I-esek. Csak a különbséget kívánom érzékeltetni ezzel a talán nem is jó példával, mindenesetre érezhető, mit akarok mondani. Hol vagyunk mi a lőtt pasz- szoktól? Hol a villámgyors, ellenfelet kétségbeejtő megoldá­soktól? Csak egyetlen példa, ha megengedik. A meccs vége felé, a hajrában, egy—egynél, Varga, a balhátvédünk sza­badrúgást rúgott vagy huszonöt méterről, a 16-os sarka fe­lől. Hogyan csinálja ezt egy olasz vagy angol? Belövi a 16-os légterébe, hogy ott a csatárok fejelhessenek, vagy doplerez- hessenek. Varga tíz méterrel (!) túllőtte a kaput. Hátrafelé. A kapu mögötti térbe rúgta a labdát, ahol csak a Spinger- szobor állt, lévén a meccs az Üllői úton. . . Tudom és állítom, hogy nem a balhátvéd tehet erről el­sősorban. Kezdem gyanítani, hogy a mi edzőink (fő, al, pá­lya és egyebek) egyszerűen nem (tudják?) tanítják metf a fo­ci magas fokú ismereteit. A technikát, és a hozzá nélkülöz­hetetlen gyors észjárást, ami persze már az intelligencia függvénye is. Nem a profi és a nem profi futball ^csak itt a kérdés, ahogy évekig gondoltuk. A jó pedagógus tanítványa (ha te­hetséges) okos ember lesz; a jó edző tanítványa (ha tehet­séges) jó focista. Klasszis. Esetleg világklasszis. És nem hi­szem, hogy kevés a tehetségünk. Rengeteg van. Csak pár év alatt úgy eltűnnek, mintha itt sem lettek volna. Ritkán írunk labdarúgásról ebben a rovatban. A sportsze­retők bizonyára szívesen vették, akik pedig nem szeret41' a focit, ne haragudjanak érte. Csorgosipka volt a műsor címe, tíz folytatáson át. Nem is tudom, minek nevezzem ezt a fiataloknak, igazándiból ti­zenéveseknek szóló műsort? Elképzelt játéknak talán, olyan játéknak, amikor a játszók a kitűnő forgatókönyvíró és mű­sorvezető Gdbnai Katalin vezetésével mindenütt megte­remthető fantáziavilágba képzelhették magukat, nem létező tárgyakkal múlattak, vagy éppen elindítottak egy kitalált gondolatsort, és hozzámondták a saját ötleteiket. Most. ahogy prólrélom visszaidézni a tíz »folytatást, melynek záróműsora vasárnap délelőtt kapott tíz percet, bizony, nehéz dolgom van. Mert mindaz, amit láttam, jószerével leírhatatlan, olyan hangulat- és helyzetjáték, mely a pillanattal születik! és a pillanattal illan tova, meghagyva az emlék kicsi öröm­szikráit, egy magunkban hordott fényképet, amelyről (amíg emlékezünk rá) újra és újra mesélhetünk. Szépen fűzött, okos, kifejező szavakkal elmondani vala­mit: tizenéveseink számára, szinte Himalája-feladat. Már régen nem tagadjuk, hogy gyermekeink inkább mindenre al­kalmazható pótlékszavakat használnak ahelyett, hogy meg­kísérelnének kerek, tiszta, érzékletes mondatokat szerkesz­teni. Miért van ez így? Szakállas kérdés, és az a legszomo­rúbb, hogy majdnem mindenki tudja a választ: mert az is­kola jelenleg olyan gyermekeket okít és nevel, akik szépen, folyamatosan és szabatosan — nem tudnak beszélni. A Csörgősipka sokat adott ahhoz, hogy ez egyszer rádöb­benjünk: miféle káros dolog jónak tartanai azt a metódust, ami rossz. Ha rajtam állna, Csörgősipka-klubokat alakítanék az iskolákban, kultúrházakban, és sok helyre meghívnám a kitűnő Gabnai Katalint, aki ezzel a sorozattal egyszerűen missziót teljesített. Sass Ervin A hatalmas fák komor ün­nepélyességgel bólingatnak koronáikkal a fel-felkereke- dő szélben. Ritkán adatnak ilyen felemelő pillanatok e bölcs öregek hosszú életé­ben. Rendszerint a labdát kergetik előttük, s felajzott kedvű szurkolók küldik út­jára tanácsaikat, olykor szitkaikat, árnyékukban hű- sölve. Most, ez a szombati nap más, szebb, ünnepélyesebb. A községi sportpályán ezút­tal egyenruhába öltözött gyerekek sorakoznak kato­nás rendben: a vésztői 3960- as számú Bartók Béla Út­törőcsapat tagjai. S már kez­dődik is az ünnepség. Jelen­tésadás, -fogadás, a csapat- zászló behozatala... És el­érkezett a nagy pillanat, a várva várt: a csapat több éven keresztül végzett ki­emelkedő munkájáért átve­heti a KISZ Központi Bi­zottsága Vörös Selyemzász­laját Szabó Andrásné me­gyei úttörőtitkártól. Emlék­szalagokat kötnek fel, aján­dékokat adnak át, aztán avatják a kisdobosokat, út­törőket. Hangjuk megillető- dött. Kétszeresen is büszkék, hiszen most nemcsak úttö­rők, kisdobosok lehetnek, hanem egy olyan csapat tagjai is egyben, amely ma­gas elismerésben részesült ezen a napon . .. A legjobbak kitüntetése­ket vesznek át, mások, a szülők, a szocialista brigá­dok, a KISZ-alapszervezetek köszönő leveleket kapnak segítségükért. Az ünnepség­nek lassan vége, ám valami, egy meglepetés még hátra van: a csapat „gavallér” volt, minden ■ gyereknek fa­Az országgyűlés legutóbbi ülésszakán megvitatták az oktatásügy távlati fejlesztési tervét. Szinte a legfontosabb kérdésként vetődött fel az alapképzés, vagyis az általá­nos iskolában végzett mun­kának a megjavítása. Ugyan­is minden további ezen mú­lik; homokba épitünk akkor, ha alapképzésünk nem meg­felelő. Ezen belül is talán a kérdések kérdése a kezdet: az olvasás. A közvéleményt joggal foglalkoztatja, hogy gyermekeink tudnak-e és ho­gyan tudnak olvasni. Hosszú évekig nem volt gond, nyugodtak voltunk: gyermekeink már az első osztályban megtanulnak ol­vasni. Lehet, hogy némely szülő, némely tanár kételke­dett, ez azonban sokáig nem derült ki. Mindaddig, míg 1980-ban az UNESCO nem végzett egy felmérést a 10— 14, valamint a 14—18 éve­sek körében több európai or­szággal együtt Magyarorszá­gon is, és meg nem állapí­totta, hogy a magyar tanu­lók rosszabbul olvasnak, mint a nyugat-európai ha­Mai műsor KOSSUTH RADIO 8.27: Alkalmi tudóstársaságok. 9.00: A hét zeneműve. 9.30: Két romantikus kórusmű. 9.44: Muzsikáról — gyerekek­nek. 10.05: MR 10—14. 10.35: Népdalok. 11.00: Paganini: E-dúr hegedű­* verseny. 11.39: A csúnya hercegnő (re­gény). XV/8. 12.45: Törvénykönyv. 13.00: A Rádió Dalszínháza: A messze tűnt kedves (daljá­ték). 14.42: Arcképek a bolgár iro­dalomból. 15.05: Verbunkosok, katonada­lok. 15.28: Nyitnikék. 16.00: Haydn: d-moll vonósné­gyes. 16.24: László Anna két kis hang­játéka. 17.05: Bevezetés a filozófiába. 17.45: A Szabó család. 19.15: önarckép — Polgár László operaénekesről. 20.10: Mozart: Négy német tánc. gyijegyet ad, amely jogosít két gömb elfogyasztására. Nem nagy dolog, legyint- hetnének a kívülállók, ám ha hozzátesszük mindehhez, hogy több mint ezer gyerek­ről van szó, az ünneplés így igazi „dáridóval” ér véget. * * * Egy ilyen szép kitüntetés mindig jó alkalom a szám­vetésre. Turbucz István csa­patvezetőt, az ünnepélyes pillanatokat követően keres­sük fel, s hamar rádöbbe­nünk, nem könnyű felsorol­ni mindazt a szép ered­ményt, melyet az elmúlt években mondhattak magu­kénak a csapat tagjai. — Talán a tanulmányi munkát kellene elsőként em­lítenem, hiszen ennek jobbá tétele a legfontosabb fel­adatunk. A fő cél, hogy a csapat segítse a nevelő te­vékenységet és ne fordítva. Ezért szervezünk különböző akciókat, szemléket, pályá­zatokat és tanulmányi verse­nyeket. A rajokon belül ta­nulópárok alakításával se­gítjük a gyengébben tanuló­kat. Bizonyára ennek kö­szönhető, hogy a legutóbbi tudományos, technikai úttö­rőszemlén közel 300 gyerek vett részt, szép eredmény­nyel. A tanulás csak rendezett, tiszta környezetben képzel­hető el igazán. Nos, erről is gondoskodott a csapat. Évek óta eredményesen működik az úttörő, kisdobos ügyeleti szolgálat. Munkájukat két- havonként ellenőrzik, tájé­koztatják őket a tapasztala­tokról. Különösen fontos szerep jut e nagy létszámú csapatban a gyermek önkor­mányzatnak. Szervező és le­sonló korúak. Az olvasástu­dás látványos hanyatlása hi­degzuhanyként érte a ma­gyar pedagógia elméleti szakembereit, mindaddig nem volt tudomásuk róla. Mi az oka ? Tették fel a kér­dést. A munkafüzetek, a fel­adatlapok voltak-e rosszak, amelyeket a hetvenes évek­ben vezettek be, s amelyek­nek használatát — mármint az olvasás szempontjából — nem tudták kellőképp kö­vetni, vagy pedig egyszerű­en az olvasás tanításában volt-e a hiba? Mindeneset­re ez a fölmérés demonst­rálta az olvasás nem tudá­sát. A magyar pedagógia alapintézménye, az Országos Pedagógiai Intézet koránt­sem ellenérzéssel, a mun­dért óva fogadta az UNES­CO felmérésének az ered­ményét, ellenkezőleg: hálás volt a felismerésért. A vizsgálatok summázatát továbbadták a pedagógu­soknak, széles körű propa­gandát kezdtek a jobb olva­sástanítás érdekében. Mind­ez persze hosszú folyamat volt: reform, új tankönyv, 20.40: Vavrinecz Béla népzenei feldolgozásaiból. 21.15: A Rádiószínház bemuta­tója : Nász (fantasztikus hangjáték). 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: Charlie Parker felvételei­ből. 22.54: Késő este. 23.04: A Rádió lemezalbuma. 0.10: Tárogatómuzsika. PETŐFI RADIO 8.05: Nóták. 8.20: Tíz perc külpolitika. 8.35: Társalgó. 10.00: Zenedélelőtt. 12.35: Melódiákoktól. 13.30: Részletek Helmut Bräuti­gam gyermekkantátájá­ból. 13.45: Zenés délután. 14.00: Operaslágerek. 14.35: Tánczeni koktél. 15.20: Könyvről könyvért. 15.30: örökzöld dallamok. 16.35: Csúcsforgalom. 18.00: Kamasz-panasz. 18.35: Könnyűzenei újdonságok. 18.55: Zenei Tükör. 19.35: Csak fiataloknak! 20.35: Magyar anekdotakincs. 21.04: Fél óra Bessie Smlth- szel. 21.34: Nóták. 22.04: A mai dzsessz. bonyolító tevékenységük di­cséretes, talán azért is szá­molhat be annyi sikeres ren­dezvényről Turbucz István. — Második évben rendez­zük meg 12 művészeti ág­ban a Ki mit tud? vetélke­dőt. A győztesek előadására holnap 250 szülőt várunk. Farsangi karneváljaink is sok embert megmozgatnak. Szép hagyománya e rendez­vényeinknek az a kiállítás, melyet az ehhez az ese­ményhez kapcsolódó népszo­kások, hagyományok gyűj­téséből állítunk össze. Már­cius végén kulturális és sportprogramokkal emléke­zünk névadónkra. A fegyve­res erők napján túrákat, ki­rándulásokat szervezünk, melyeken szívesen, nagy lel­kesedéssel vesznek részt a pajtások. A vésztői csapat novem­ber 7-ről, illetve március 21- ről új kezdeményezésként nem központi ünnepség, ha­nem kiállítások, találkozók, akadályversenyek szervezé­sével emlékezett meg. Fz utóbbiak feladatai az adott évfordulóhoz kapcsolódtak. A gyermekek aktív része­sőt tankönyvek követték egymást. Olyan tankönyve­ket készítettek, amelyek nem elandalítanak, ellustítanak, hanem jó értelemben véve provokatívak; a tanulóktól reakciót várnak, azt, hogy kérdezzenek, ne értsenek, de úgy, hogy ez a nem értés rögtön kérdésbe, miértbe forduljon át. S még egy lé­nyeges felismerés: olvasni csak az olvasás taníthat meg. Egyszerű, sőt a lehető leg­egyszerűbb gondolat; igen, ha nem tűnődünk el azon, hogy megváltozott körülöt­tünk, gyermekeink körül a világ. Az olvasás hátrább szorult: az édesanya már nem olvas hangosan estén­ként mesét kisfiának-kislá- nyának, csak a televiziót kapcsolja be neki, amiben nem is az a rossz, hogy sze­mélytelen, hogy a betűtől messze van, hanem az, hogy képről képre ugrál, folyton változik, s az elmélyültség, a belefeledkezés ellen hat. Az 1978-as új tanterv élet­be lépésétől kezdve új mó­don kezdték tanítani az ol­vasást. Mi ez az új mód­szer? Le lehetne írni, hogy mi a különbség a globális és a szóképes olvasás elő­III. MŰSOR 9.00: Gyulai Gaál János: János vitéz szvit. 9.30: Charpentler: Louise (ope­ra). 12.33: A Szovjetunió központi fúvószenekara játszik. 13.07: Zenekari muzsika. 14.00: Világújság. 14.20: Kocsár Miklós műveiből. 15.05: Händel: Adsz és Ga­latheia (pásztorjáték). 16.45: Labirintus. 17.00: Házimuzsika. 18.30: Szerb-horvát nyelvű mű­sor. 19.05: Német nyelvű műsor. 19.35: Dylan Thomas rádiós írá­sai. 19.55: Fél óra népzene. 20.25: Mozart: D-dúr szimfónia. 20.55: Hétközi otthon. 21.15: Operakettősök. 22.00: Interfórum — 1984. (Záró- hangverseny.) SZOLNOKI STÚDIÓ 17.00: Műsorismertetés. Hírek. 17.05: Ami csak a szolnoki stú­dió hullámhosszán hall­ható. Zenei ajánlóműsor. 17.25: Grafikon. Gazdaságpoliti­kai riportműsor. Szer­kesztő: Dalocsa István. (A tartalomból: Határszem­lén — Félévi mérleg előtt.) sei voltak így e megemléke­zéseknek, s érzelmi hatása is nagyobb volt ennek a for­mának. * * * Turbucz István 1972 óta látja el a csapatvezetői teen­dőket, ám azon szerencsések közé tartozik, akik elmond­hatják, soha nem maradtak magukra feladataik ellátásá­ban. — Közel 300 pártoló ta­gunk van, többségükben szülők. Emellett lelkesedni tudó úttörővezetők segítik a munkát, köze] hetvenen. Az osztályfőnökök természetes­nek tartják a rajvezetést. Persze még így is gondoltam rá nem egyszer, jó lenne ab­bahagyni, átadni másnak, fiatalabbnak a csapatveze­tést. Aztán egy sikeres ren­dezvény mindenért kárpó­tolt, s új erőt adott. Mert erőre szükség van, hiszen csak megfeszített munkával lehet ezt a hatalmas csapa­tot megmozgatni. Hiszem, hogy ez a szép elismerés újabb lendületet ad a mun­kánkhoz, ám kötelez is egy­ben a jobbra, a többre. Kép, szöveg: Nagy Agnes szakaszával kezdődő hangoz- tató-elemző-összetevő mód­szer között, hogy mi az a Lovászné-módszer, amelyről a rádióban többször is szó esett.. . Mindez azonban belső szakmai kérdés, mint az is, hogy miként alakult az olvasástanítás egész tör­ténete az ókortól napjainkig. Egy magyar pedagógus azt irta valaha, hogy „minden egészséges, épeszű gyerek így vagy úgy, előbb vagy utóbb, de képes arra, hogy megta­nuljon olvasni”. Megnyugta­tó, hogy a magyar pedagó­gia ebből az evidenciából in­dul ki, tudniillik nem bo­nyolítja túl az olvasás taní­tását, tanulását. Nagyanyám idestova száz esztendeje tanult meg olvas­ni : amikor a könyv fölé ha­jolt, mindig félhangosan be­tűzte a szavakat. Kislá­nyom némán és gyorsan fut­ja át a képregények kockái­nak a föliratait. Kettőjük közül ki olvasott, ki olvas jobban? Az, aki többet meg­értett; az, aki többet meg­ért. És ez a legfontosabb. Kislányom — remélhetőleg — többet megért a szöveg­ből és a 'világból is. Győri László 17.50: Günter Norris zenekara játszik Beatles-melódiákat. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Latin ritmusok a Two Man Sound felvételeiből. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló. Lap- és műsorelőzetes. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 8.25: Tévétoma. 8.30: Környezetismeret. 8.45: Magyar nyelv. 9.00: Fizikai kísérlet I. 9.30: Matematikai vetélkedő, XI. 10.10: A hiba. (Francia film, ism.) 15.00: Iskolatévé. (ism !• 15.35: Deltácska. (ism.) 16.15: Az ösztön hatalma, (ism.) 16.30: Szól a nóta. 17.00: Rubens. (Holland filmso­rozat) Vfl. 18.00: Portréfilm Verebes Jó­zsefről. 18.25: A szegedi körzeti stúdió műsora. 19.10: Tévétoma. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Egy szélhámos karrierje. ÍLengyel filmsorozat.) £hi/5. 20.55: stúdió ’84. 21.55: A nevem: Balogh Béla. 22.05: Felkínálom — népgazda­sági hasznosításra. 22.45: Tv-híradó 3. II. MŰSOR 18.15: Csak gyerekeknek! 18.40: Sakk-matt. 19.00: Interfórum '84. I. rész. 19.40: Cél: A lehetetlen. (Ame­rikai rövidfilm.) 20.00: Kéziratos kincsek. (Cseh­szlovák kisfilm, ism.) 20.10: Magyar tudósok: Telegdy Bálint Lajos (portré). 21.00: Tv-híradó 2. 21.25: Szederszüret. (Finn tévé­film.) BUKAREST 15.25: Könnyűzene. 15.35: Dániai képek. 15.50: Nőkről nőknek. 16.20: Rajzfilmek. 20.00: Tv-híradó. 20.20: Gazdasági figyelő. 20.35: Dalok. 21.00: Késleltetett robbanás. Tv-játék. 22.20: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 17.00: Magyar nyelvű tv-napló. 17.30: Videooldalak. r 17.40: Hírek. 17.45: Akarni kell, merni kell — adás gyermekeknek. 18.15: Tv-naptár. 18.45: Zenei adás. 19.15: Rajzfilm. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 20.00: Párbeszédek — belpoliti­kai adás. 20.45: Lottósorsolás. 20.55: Lovakat legeltetett a be­tonon. Játékfilm. 22.35: Tv-napló. II. MŰSOR 18.15: A könyv ideje. 18.45: Világnézet. 19.00: A karszt — tudományos sorozat. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 20.00: Népi muzsika. 20.50: Szlovénia 1944-ben — do­kumentumadás. 21.35: Zágrábi körkép. 21.50: Dzsessz. MOZI Békési Bástya: Kincs, ami nincs. Békéscsabai Szabadság, de. 10, 6 és 8-kor: Sok pénznél jobb a több, du. 4-kor: Nevem: Senki. Békéscsabai Terv, fél 6-kor: Az aranyrablók üldözője, fél 8-kor: Spagetti-ház. Gyulai Erkel, fél 6-kor: Gracs-fivérek, fél 8-kor: A nagy álom. Gyulai Petőfi, 3-kor: A legkisebb törpe újabb kalandjai, 5 és 7-kor: Nyitott utak. Orosházi Partizán, fél 6-kor: A fej nélküli lovas, fél 8-kor: Ezermilliárd dollár. flz olvasástanítás rejtelmei Fogadalomtétei előtt...

Next

/
Thumbnails
Contents