Békés Megyei Népújság, 1984. június (39. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-03 / 129. szám

1981. június 3., vasárnap A fotós mindig deltáit csenget .. i Már ha csenget. Mert van, mikor nem csenget. Pontosában teszi, csak épp... De ne vágjunk a dolgok elébe, hiszen ez már a történet vége! Déltájt, mikor a gyesen levő anyák jobb kezének sem­milyen információja nincs a balról, csöngetnek. Az anya, ' karján a kisebbik gyermekével, sarkában B nagyobbik­kai, maradék kezében bébiételtől csöpögő kiskanalat szorongatva, ajtót nyit. Házaló ügynök nyomul be, és felajánlja egy fotósvállalkozás szolgálatait. A család már régóta készült a fényképészhez, ám a férj nehezen tud elszabadulni munkahelyéről. Az ügynök, bár buda­pesti vállalkozást képvisel, hét végén is tud fotóst külde­ni. Gondelkozási idő „egy szál áe”, hiszen etetni kell a nagyobbikat, tömni a kisebbiket. Vonzó az ajánlat: meg­győző számok, képek, albumok és előnyök sorjáznak Bz. ügynök előadásában. Az asszony rááll. ISO forint, és küldjük az értesítést — búcsúzik a vendég. A férj este dühös. Nem kedveli az efféle szolgáItatá­sokat. Az asszony leikébe is beköltözik B bizalmatlan­ság. Abban maradnak, megér 150 forint részvételi díjat, ha az ember találkozik az Alvilággal. Három hét múlva azonban értesítés, és rá két hétre fotós áll a házhoz. Órát lehetne igazítani hozzá. A munka gyorsan halad, hiszen a gyerekek igy is szépek, úgy is gyönyörűek. Űjabb négy hét múlva, hétköznap déltájt, mikor az asszony eteti a nagyobbikat, tömi a kisebbiket, csönget­nek. Az anya karján a kisebbik gyermekével, sarkában a nagyobbikkai, maradék kezében bébiételtől csöpögő kis­kanalat szorongatva, ajtót nyit. Megjöttek a nyersképek. Megannyi kép közül választani e nyűgös órán nem kis feladat. Az ügynök is dicséri a képeket, mind jó az, hi­szen szépek a gyerekek. Az asszony mindegyik képből hármat kér. 650 forint. Ahogy a vendég mögött becsu­kódik az ajtó, s az asszonynak nem sokkal később al­kalma van ihegnézni a nyersképeket, ráébred, hogy el­hamarkodta a döntést. Este a férj se boldog: idegesíti őt is, hogy nem volt alkalma válogatni, no meg a pénz.. . Sebaj, 800 forintot megér, ha az ember a Kék fényből ártatlanul kacsin­gat a rokonokra. Négy hét múlva azonban, déltájt, mikor ' az asszony eteti a nagyobbikat, tömi kisebbiket, csön­getnek. Karján a kisebbikkel, sarkában a nagyobbikkai, maradék kezében bébiételtől csöpögő kiskanállal ajtót nyit. Megjöttek a képek. Az asszonynak, bár alig van alkalma megnézni őket, mégsem tetszik mindegyik. Ezt el is mondja. Az ügynök nem boldog. Elrohan a képek­kel, a nyugtával, s csak egy bizonytalan ígéretet hagy. Este a férj se boldog. A nyugtán legalább volt egy cím. Most már arról is lemondott, hogy bejusson a tévé mű­sorába: kiröhögtetni mégse akarja magát. Tudja az asz- szony is ezt, de bevallja, déltájt rendszeresen döntés- képtelen. Ám félre gyanú, négy hét múlva, vasárnap, úgy dél­tájt, mikor az asszony eteti a nagyobbikat, tömi a kiseb­biket, csengetnek. A férj nyit ajtót. A szomszéd áll Bz ajtóban a képekkel. Áz ügynök oda vitte be egy órával korábban, mivel itt — állítólag — hiába csöngetett. A férj gondolkozik: tegnap délután voltak utoljára lakáson kívül. Mindegy!!! Megadja a szomszédnak a 130 forin­tot, amit az ügynök utolsó költségként rajta ha!jtott be, majd jó pihenést kíván neki (merthogy a szomszéd éj­szakás, és legjobb álmából ébresztették fel), becsukja az ajtót, káromkodik hát-nyolc cifrát, majd a képeket kez­di vizsgálni. Van köztük ilyen isv olyan is; lehetne az egész olcsóbb is, mégse emiatt szomorú. Még csak azért sem, hogy a rosszul sikerült képeket kettétépve hozták vissza. Hanem, hogy „megszívatták”, amiatt. Mert nincs szó bűnügyről, csak afféle pszichológiai hadviselésről. Akkor is, amikor hétköznap délben, és akkor is, amikor á szomszédhoz csengetnek. — út — A közelmúltban író-ol^só találkozót tartottak a gyulai vá­rosi könyvtár gyermekkönyvtárában. Simái Mihállyal, a Kincskereső főszerkesztő-helyettével beszélgethettek a gye­rekek. Az író — aki megyénkben született s élt egy ideig — számtalan érdekes, elsősorban ifjúsági regényeivel kap­csolatos kérdésre adott választ Fotó: szőke Margit A mozgássérültek békéscsabai egyesületének életérül (Tudósítónktól) Május közepén a békés­csabai egyesületnél tett lá­togatást Kelemenné Szako- nyi Júlia, a Mozgássérült Egyesületek Országos Szö­vetségének főtitkára. Tájé­koztatójában elmondotta, hogy a mozgássérült-egye­sületeknek már több mint 16 ezer tagja van. Ezt követően az egyesület vezetősége beszélt a főtit­kárnak az egyesület életéről, munkájáról, különös tekin­tettel a közelgő közgyűlésre. A mozgássérültek városi egyesülete 1984. május 19- én tartotta közgyűlését Bé­késcsabán. Itt megjelentek a megyei és városi állami és társadalmi szervek képvise­lői. A MEOSZ képviseleté­ben dr. Gere Kálmán, a MEOSZ elnökségének tagja vett részt a közgyűlésen. A vezetőség beszámolóját dr. Ácsai Pál igazgató fő­orvos, az egyesület elnöke terjesztette a közgyűlés elé. A beszámoló részletesen foglalkozott a munkabizott­ságok 1983. évi tevékenysé­gével. Az egészségügyi és szociális bizottság jelentős segítséget nyújtott gyógyá­szati segédeszközök meg­szerzésében, közreműködött orvosi vizsgálatok megszer­vezésében, felhívta a taná­csok figyelmét az idős korú mozgássérültek helyzetére. A közlekedési és sportbizottság munkáját értékelve elhang­zott, hogy a Kemény Gábor Szakközépiskola diákjai a mozgássérültek Trabant Hy- comat személygépkocsijait ingyenes szervizellátásban részesítik. Az MHSZ gép­járművezető-képző iskola vállalta, hogy a mozgássé­rülteket kedvezményesen oktatja. Az oktatási é$ kul­turális bizottság több prog­ramot szervezett az elmúlt időszakban. Ezek között sze­repelt hajdúszoboszlól kirán­dulás, vacsora szervezése, klubfoglalkozások tartása minden pénteken 17—22 óra között. A munkaügyi bizott­ság segítséget nyújtott több sorstárs elhelyezkedéséhez. A beszámoló az egyesület mezöberényi csoportjáról is szólt. A csoport megalakítá­sához jelentős segítséget nyújtottak a mezöberényi ál­lami és társadalmi szervek. A helyi csoportnak már 40 tagja van. Jelenleg is fo­lyik a tagszervezés. Ezt kö­vetően került sor az egye­sület alapszabályának mó­dosítására. Az egyesület új neve: Mozgáskorlátozottak Békés megyei Egyesülete. A közgyűlés a vezetőség be­számolóját és az alapsza­bály módosítását elfogadta. Mohai Pál tárgyalóteremből ■ A repülő szállítójegyek Huncut az ember, amíg eleven. Ez a mondás ráillett Mezei Sándorra. Kiügyes- kedte, hogy keresete mellett plusz pénzre tegyen szert. De csak úgy, balkézről. Pe­dig megvolt a lehetősége, hogy a háztáji gazdaságból, ugyanúgy, mint mások a termelőszövetkezetben, a ha­vi 4 ezer forintos keresetét megduplázza becsületes úton. őt azonban más fából fa­ragták. Még élettársa anyját sem kímélte. — Megbíztam benne. Több mint egy éven keresztül élt együtt a lányommal. Ren­desen viselkedett. Előttem csak a jó arcát mutatta. Át­adtam neki a pénzt, hogy terményt vásároljon. Élettársának az édesany­ja, K. Antalné súlyos bal­esetet szenvedett. Kórházba szállították. Lánya Mezeivel a házába költözött. Rájuk bízta jószágállományát. Ter­ményvásárlásra több mint 10 ezer forintot adott. Mezei a mezőkovácsházi Új Alkot­mány Termelőszövetkezet­ben dolgozott. Fogatos volt. Az volt a feladata, hogy a háztáji terményt >és a szer­ződött állatokra járó sze­mes takarmányt kiszállítsa. A terményféleségeket a háztáji ágazat vezetője írta ki és elkészítette a szállítójegye­ket. A szárítóüzemben nyil­vántartást vezettek róluk. Azt is feljegyezték, hogy melyik fogatos milyen szá­mút vett át. A szállítóje­gyek eredeti példányát az el­számolásnál használták fel, a második példány a ter­ményt átvevő termelőszövet­kezeti ágnál marad, a har­madik pedig a tömbben. Az úgynevezett „repülő” példá­nyokat a fogatosok munka­díj elszámolásához használ­ták fel. A szállítójegyeket a szárítóüzemben kapták meg a fogatosok, miután megtör­tént kocsijuk mérlegelése. Ezután következett a rako­dás, majd ismét a mérlege­lés. A mázsaházkezelőnek kellett az ellenőrzést és a nyilvántartást vezetnie. A nyilvántartás azonban nem volt precíz, sőt az átvevők aláírása nélkül is elfogad­ták a szállítójegy első pél­dányát a fogatostól. Ez a körülmény megnehezítette az ellenőrzést. A szállítójegy „repülő” példányát a má­zsaházkezelőnek mindaddig vissza kellett tartania, amíg a szállítójegy első példányát meg nem kapta a fogatos- töl. Az első és a második példányt a fogatosok ma­gukkal vitték, a másodpél­dányt a téesztagnál hagyták, az első példányt pedig a té- esztag aláírásával kellett visszahozni. A munkadíj el­számolása a „repülő” példány alapján történt. Többször előfordult, hogy a fogatosok a szállítást követő második, vagy harmadik napon adták le a szállítójegy eredeti pél­dányát. Szó mi szó, az ad­minisztrációban is voltak foghíjak. Mezei szeptember 13-án a termelőszövetkezet szállító­üzeméből a megbízatásának megfelelően 2,2 tonna mor­zsolt kukoricát vitt K. An­talné részére. Ennek a ku­koricának azonban csak a töredéke érkezett meg ren­deltetési helyére. Útközben 2 tonnát eladott. A szállító- jegyen a saját nevét tüntet­te fel. Szeptember 19-én is­mét kukoricát szállított. A szállítójegyen átvevőként ez­úttal az élettársa szerepelt. A kukoricát saját zsebére értékesítette. Még azon a napon Sz. Lajos részére 1 tonna szárított morzsolt ku­koricát kellett vinnie. A szá­rítóüzemben fel is pakolta, el is indult vele. De ez a kukorica sem érkezett meg a jogosult lakására. Néhány nap múlva M. Ferenc ré­szére 2 tonna szárított kuko­ricát vitt. A szállítójegyen ez a név szerepelt. M. Fe­rencnek azonban sem ekkor, sem később nem szállított Mezei kukoricát. Szeptember 29-én, délután a vádlott munkatársaival 2 termelő­szövetkezeti tag részére fu­varozott kukoricát. Az utol­só takarmány 2,5 tonna mor­zsolt tengeri lett volna. Munkatársaival bement a szárítóüzembe és közölte, hogy a megrendelőnek nem tudják átadni a kukoricát, csak másnap viszik ki. Más­nap föl is rakodtak, s a mér­legelés után elindult Mezei a fuvarral. Úgy tett, mint­ha a szállítójegyen szereplő termelőszövetkezeti tag laká­sa felé tartana. Útközben azonban 10 mázsát eladott a kukoricából, a többit saját lakására vitte. Ledarálta, és etette a' sertéseit. A termelőszövetkezeti ta­gok tehát várhatták a ku­koricát. Először csak pa­naszkodtak, végül a rendőr­ség is tudomást szerzett a különleges szállításokról. Megindult a büntetőeljárás Mezei Sándor ellen. A la­kásán 14 zsák szemes kuko­ricát és 3 zsák darált kuko­ricát foglaltak le. Felhívták a figyelmét, hogy a lefoglalt takarmányt nem használhat­ja fel. Ennek ellenére a le­darált kukoricát föletette. Nem ez volt az első eset, amikor összeütközésbe ke­rült a hatósággal. Erőszakos cselekmények miatt ugyanis volt már büntetve. Ezúttal az ügyészség folytatólagosan, nagyobb értékre, üzletszerű­én elkövetett sikkasztás bűntette és végrehajtás alól elvonással elkövetett zártö­rés vétsége miatt emelt vá­dat. A battonyai bíróság dr. Garami Emil büntetőtaná­csa Mezei Sándort egy év szabadságvesztésre ítélte és mellékbüntetésként két évre eltiltotta a közügyek gya­korlásától. A bíróság a bün­tetés kiszabásánál súlyosbító körülményként értékelte a vádlott büntetett előéletét, a bűnelkövetés halmazatát és folytatólagosságát. Enyhí­tőként vette figyelembe be­ismerő vallomását. Az ítélet jogerős. (Serédi) Védőoltás a hosszú életre N incs egyenlőség az életkor határában, a sors csalt abban igazságos, hogy mindenki halandó. De nem ismerek olyan embert, aki ne remélne magának hosszú életet, születésnapi jókívánságainkból is a minél hosszabb, erőben, egészségben megért életkor óhaja, vá­gya csendül ki. Függünk a sorstól, kiszolgáltatottak vagyunk a kör­nyezeti hatásoknak — állítják sokan. Ez csak részben igaz. A körülmények alakulását befolyásolhatjuk, alkal­mazkodhatunk hozzá, kivédhetjük, elkerülhetjük a ve­szélyek nagy részét. Hogyan éljünk, hogy hosszú életűek legyünk a föl­dön? A politikusok válasza: békében, biztonságban, egyetértésben, a háborús veszélyek kizárásával. Az or­vosok, pszichológusok szerint a hosszú élet titka a be­tegségek megelőzése, a helyes életmód megválasztása. A betegségek megelőzése sokkal egyszerűbb, s kevésbé költséges is, mint a gyógyítás. Több mint száz éve, hogy törvényesen bevezették a védőoltásokat a járvá­nyos fertőzőbetegségek ellen, s már nem tömegeket fe­nyegető veszély a diftéria, a tbc, a gyermekparalízis. A lakosság fegyelmezett: 97—100 százalékban jelentkeznek védőoltásra. Évente csak a kanyaró elleni oltás költsé­ge meghaladja a 10 millió forintot. A védettség köre bővül, ma már egyre többen részesülhetnek májgyulla­dás, rubeola stb. fertőző betegségek elleni oltásban. Népünk sorait azonban most más betegségek tizede­lik, amelyektől nem óv semmiféle szérum, s nem elég az orvostudomány. A szív- és érrendszeri betegségek, a rosszindulatú daganatok, a sok baleset, sérülés, öngyil­kosság együttesen a halálozások 84 százalékát okozzák S ezt az arányt még növeli az alkoholos májgyulladá­sok következménye. Van-e menekvés e halálos szorításból? A kiutat az egészséges életmód, az életritmus változtatása jelenti, ehhez most még a lakosság egészségügyi kultúrája mesz- sze nem kielégítő. Bár az egészségnevelésnek már ta­pasztalhatóak némi eredményei: országszerte javultak a higiénés viszonyok, módosultak táplálkozási szokása­ink, több húst, tejet, tejterméket, zöldséget, gyümölcsöt, növényi olajat és kevesebb zsírt, szénhidrátot fogyasz­tunk. Nem lebecsülendő, de csekély változás. Ettől füg­getlenül az egészségügyi felvilágosítás még mindig nem eléggé hatásos az országban, sokan úgy reagálnak rá, hogy amíg borsó és fal van, addig ugyan beszélhetnek nekik. Az elhízás, a fogszuvasodás, a dohányzás, a túl­zott gyógyszerfogyasztás és az alkoholizmus továbbra is társadalmi gond. Csak egyet kiragadva a felsoroltak kö­zül: az ország háromezer fogorvosa a megmondhatója annak, hogy mennyire rossz állapotban vannak fogaink, ebben a tekintetben az európai országok többsége mö­gött kullogunk. A serdülőkorúak 70—80 százaléka íny­gyulladásos, a 2—14 éves gyermekek rossz fogainak szá­ma: 4—7, a 15—20 év közöttieké: 10, a középkorúaknái pedig 20-nál több a hiányzó vagy rossz fogak száma. Kétmillió 350 ezer gyermek mintegy 15 millió megbete­gedett fogát kell(ene) kezelni! A romlási folyamat csak a rendszeres fogápolással,, megfelelő táplálkozással és gyakori szűrővizsgálatokkal állítható meg. A közelmúltban az országgyűlés szociális és egészség- ügyi bizottságának ülésén dr. Hutás Imre egészségügyi miniszterhelyettes kifejtette, hogy a lakosság egészsé­gének védelmében mennyire fontos szerepet játszik az egészségkárosodások megelőzése, amely széles társadal­mi bázis nélkül elképzelhetetlen. Általános szemlélet- változást kell elérni a lakosság körében. Nem kénysze­ríteni, hanem meg kell győzni az embereket arról, hogy csak a magatartás helyes megválasztásával, az egész­séges életmód szabályainak betartásával kerülhetők el korunk betegségei: kevesebb dohányzással, szabad idő­ben több mozgással, a feszültségek, a stressz kivédésé­vel, elkerülésével, a magas koleszterintartalmú ételek mellőzésével, a testsúly és a vérnyomás rendszeres el­lenőrzésével ... Egy nép egészségnevelése nagyon nehéz, felelősségtel­jes feladat. Az orvosok,. ápolónők, védőnők és e kü­lönböző területeken dolgozó egészségügyiek szívesen vállalkoznak a felvilágosító munkára is, de ez még nem eleg. Más állami és társadalmi szervek segítsége nél­külözhetetlen a lakosság minden rétegét érintő mun­kában. Például az ifjúság egészségnevelésében össze­hangoltan működjön együtt orvos, pedagógus, szülő — jó példát mutatva. S ok függ az ország lakosságának egészségi állapo­tától: kihat gazdasági életünk alakulására, a köz­hangulatra, meghatározó a nemzet jövőjében. Az egészségügy célja a betegségek korai felderítése, a ha­tékony kezelés, a gondozóhálózat kiterjesztése, a reha­bilitáció. Kormányzati szintű koncepció és stratégia ki­dolgozása lenne az első lépés, amely irányt adna az át­fogó, politikai, közigazgatási, jogi, szociális intézkedések­hez, a betegségmegelőző hálózat különböző formáinak létrehozásában, fejlesztésében. Ha ez megvalósul, a leg­hatásosabb védőoltásnak tekinthetnénk az életünket megrövidítő betegségek ellen. Horváth Anita Szülői értekezlet a gyermekotthonban Szülői értekezletet tartot­tak az elmúlt hét végén a gyermeknap alkalmából a békéscsabai egészségügyi gyermekotthonban, ahol 145 szülő jelent meg. Dr. Ácsai Pál, az intézet igazgató-fő­orvosa köszöntötte a szülő­ket, majd szólt az elmúlt időszak eredményeiről, gondjairól. Az óvodai, a fog­lalkoztatói csoportok foglal­kozásain és a munkaterápiás foglalkoztatásokon a gyerme­kek 43 százaléka vesz részt. A gyermekek önállóságra való nevelése terén is ered­ményekről kaptak tájékozta­tást a szülők, s ez nem kis mértékben a gondozónők szakszerű, kitartó munká­jának köszönhető. Végül Tóth Ferencné in­tézeti vezető főnővér beje­lentette, hogy az intézet ha­gyományainak megfelelően ezen a napon tartják az anyák napját is. A gyerme­kek műsorral köszöntötték az édesanyákat, majd apró, ma­guk készítette ajándékokkal kedveskedtek, s végül a szü­lőkkel együtt az intézet ját­szóparkjában töltötték a délelőttöt. Bárány Józsefné

Next

/
Thumbnails
Contents