Békés Megyei Népújság, 1984. június (39. évfolyam, 127-152. szám)
1984-06-03 / 129. szám
1981. június 3., vasárnap A fotós mindig deltáit csenget .. i Már ha csenget. Mert van, mikor nem csenget. Pontosában teszi, csak épp... De ne vágjunk a dolgok elébe, hiszen ez már a történet vége! Déltájt, mikor a gyesen levő anyák jobb kezének semmilyen információja nincs a balról, csöngetnek. Az anya, ' karján a kisebbik gyermekével, sarkában B nagyobbikkai, maradék kezében bébiételtől csöpögő kiskanalat szorongatva, ajtót nyit. Házaló ügynök nyomul be, és felajánlja egy fotósvállalkozás szolgálatait. A család már régóta készült a fényképészhez, ám a férj nehezen tud elszabadulni munkahelyéről. Az ügynök, bár budapesti vállalkozást képvisel, hét végén is tud fotóst küldeni. Gondelkozási idő „egy szál áe”, hiszen etetni kell a nagyobbikat, tömni a kisebbiket. Vonzó az ajánlat: meggyőző számok, képek, albumok és előnyök sorjáznak Bz. ügynök előadásában. Az asszony rááll. ISO forint, és küldjük az értesítést — búcsúzik a vendég. A férj este dühös. Nem kedveli az efféle szolgáItatásokat. Az asszony leikébe is beköltözik B bizalmatlanság. Abban maradnak, megér 150 forint részvételi díjat, ha az ember találkozik az Alvilággal. Három hét múlva azonban értesítés, és rá két hétre fotós áll a házhoz. Órát lehetne igazítani hozzá. A munka gyorsan halad, hiszen a gyerekek igy is szépek, úgy is gyönyörűek. Űjabb négy hét múlva, hétköznap déltájt, mikor az asszony eteti a nagyobbikat, tömi a kisebbiket, csöngetnek. Az anya karján a kisebbik gyermekével, sarkában a nagyobbikkai, maradék kezében bébiételtől csöpögő kiskanalat szorongatva, ajtót nyit. Megjöttek a nyersképek. Megannyi kép közül választani e nyűgös órán nem kis feladat. Az ügynök is dicséri a képeket, mind jó az, hiszen szépek a gyerekek. Az asszony mindegyik képből hármat kér. 650 forint. Ahogy a vendég mögött becsukódik az ajtó, s az asszonynak nem sokkal később alkalma van ihegnézni a nyersképeket, ráébred, hogy elhamarkodta a döntést. Este a férj se boldog: idegesíti őt is, hogy nem volt alkalma válogatni, no meg a pénz.. . Sebaj, 800 forintot megér, ha az ember a Kék fényből ártatlanul kacsingat a rokonokra. Négy hét múlva azonban, déltájt, mikor ' az asszony eteti a nagyobbikat, tömi kisebbiket, csöngetnek. Karján a kisebbikkel, sarkában a nagyobbikkai, maradék kezében bébiételtől csöpögő kiskanállal ajtót nyit. Megjöttek a képek. Az asszonynak, bár alig van alkalma megnézni őket, mégsem tetszik mindegyik. Ezt el is mondja. Az ügynök nem boldog. Elrohan a képekkel, a nyugtával, s csak egy bizonytalan ígéretet hagy. Este a férj se boldog. A nyugtán legalább volt egy cím. Most már arról is lemondott, hogy bejusson a tévé műsorába: kiröhögtetni mégse akarja magát. Tudja az asz- szony is ezt, de bevallja, déltájt rendszeresen döntés- képtelen. Ám félre gyanú, négy hét múlva, vasárnap, úgy déltájt, mikor az asszony eteti a nagyobbikat, tömi a kisebbiket, csengetnek. A férj nyit ajtót. A szomszéd áll Bz ajtóban a képekkel. Áz ügynök oda vitte be egy órával korábban, mivel itt — állítólag — hiába csöngetett. A férj gondolkozik: tegnap délután voltak utoljára lakáson kívül. Mindegy!!! Megadja a szomszédnak a 130 forintot, amit az ügynök utolsó költségként rajta ha!jtott be, majd jó pihenést kíván neki (merthogy a szomszéd éjszakás, és legjobb álmából ébresztették fel), becsukja az ajtót, káromkodik hát-nyolc cifrát, majd a képeket kezdi vizsgálni. Van köztük ilyen isv olyan is; lehetne az egész olcsóbb is, mégse emiatt szomorú. Még csak azért sem, hogy a rosszul sikerült képeket kettétépve hozták vissza. Hanem, hogy „megszívatták”, amiatt. Mert nincs szó bűnügyről, csak afféle pszichológiai hadviselésről. Akkor is, amikor hétköznap délben, és akkor is, amikor á szomszédhoz csengetnek. — út — A közelmúltban író-ol^só találkozót tartottak a gyulai városi könyvtár gyermekkönyvtárában. Simái Mihállyal, a Kincskereső főszerkesztő-helyettével beszélgethettek a gyerekek. Az író — aki megyénkben született s élt egy ideig — számtalan érdekes, elsősorban ifjúsági regényeivel kapcsolatos kérdésre adott választ Fotó: szőke Margit A mozgássérültek békéscsabai egyesületének életérül (Tudósítónktól) Május közepén a békéscsabai egyesületnél tett látogatást Kelemenné Szako- nyi Júlia, a Mozgássérült Egyesületek Országos Szövetségének főtitkára. Tájékoztatójában elmondotta, hogy a mozgássérült-egyesületeknek már több mint 16 ezer tagja van. Ezt követően az egyesület vezetősége beszélt a főtitkárnak az egyesület életéről, munkájáról, különös tekintettel a közelgő közgyűlésre. A mozgássérültek városi egyesülete 1984. május 19- én tartotta közgyűlését Békéscsabán. Itt megjelentek a megyei és városi állami és társadalmi szervek képviselői. A MEOSZ képviseletében dr. Gere Kálmán, a MEOSZ elnökségének tagja vett részt a közgyűlésen. A vezetőség beszámolóját dr. Ácsai Pál igazgató főorvos, az egyesület elnöke terjesztette a közgyűlés elé. A beszámoló részletesen foglalkozott a munkabizottságok 1983. évi tevékenységével. Az egészségügyi és szociális bizottság jelentős segítséget nyújtott gyógyászati segédeszközök megszerzésében, közreműködött orvosi vizsgálatok megszervezésében, felhívta a tanácsok figyelmét az idős korú mozgássérültek helyzetére. A közlekedési és sportbizottság munkáját értékelve elhangzott, hogy a Kemény Gábor Szakközépiskola diákjai a mozgássérültek Trabant Hy- comat személygépkocsijait ingyenes szervizellátásban részesítik. Az MHSZ gépjárművezető-képző iskola vállalta, hogy a mozgássérülteket kedvezményesen oktatja. Az oktatási é$ kulturális bizottság több programot szervezett az elmúlt időszakban. Ezek között szerepelt hajdúszoboszlól kirándulás, vacsora szervezése, klubfoglalkozások tartása minden pénteken 17—22 óra között. A munkaügyi bizottság segítséget nyújtott több sorstárs elhelyezkedéséhez. A beszámoló az egyesület mezöberényi csoportjáról is szólt. A csoport megalakításához jelentős segítséget nyújtottak a mezöberényi állami és társadalmi szervek. A helyi csoportnak már 40 tagja van. Jelenleg is folyik a tagszervezés. Ezt követően került sor az egyesület alapszabályának módosítására. Az egyesület új neve: Mozgáskorlátozottak Békés megyei Egyesülete. A közgyűlés a vezetőség beszámolóját és az alapszabály módosítását elfogadta. Mohai Pál tárgyalóteremből ■ A repülő szállítójegyek Huncut az ember, amíg eleven. Ez a mondás ráillett Mezei Sándorra. Kiügyes- kedte, hogy keresete mellett plusz pénzre tegyen szert. De csak úgy, balkézről. Pedig megvolt a lehetősége, hogy a háztáji gazdaságból, ugyanúgy, mint mások a termelőszövetkezetben, a havi 4 ezer forintos keresetét megduplázza becsületes úton. őt azonban más fából faragták. Még élettársa anyját sem kímélte. — Megbíztam benne. Több mint egy éven keresztül élt együtt a lányommal. Rendesen viselkedett. Előttem csak a jó arcát mutatta. Átadtam neki a pénzt, hogy terményt vásároljon. Élettársának az édesanyja, K. Antalné súlyos balesetet szenvedett. Kórházba szállították. Lánya Mezeivel a házába költözött. Rájuk bízta jószágállományát. Terményvásárlásra több mint 10 ezer forintot adott. Mezei a mezőkovácsházi Új Alkotmány Termelőszövetkezetben dolgozott. Fogatos volt. Az volt a feladata, hogy a háztáji terményt >és a szerződött állatokra járó szemes takarmányt kiszállítsa. A terményféleségeket a háztáji ágazat vezetője írta ki és elkészítette a szállítójegyeket. A szárítóüzemben nyilvántartást vezettek róluk. Azt is feljegyezték, hogy melyik fogatos milyen számút vett át. A szállítójegyek eredeti példányát az elszámolásnál használták fel, a második példány a terményt átvevő termelőszövetkezeti ágnál marad, a harmadik pedig a tömbben. Az úgynevezett „repülő” példányokat a fogatosok munkadíj elszámolásához használták fel. A szállítójegyeket a szárítóüzemben kapták meg a fogatosok, miután megtörtént kocsijuk mérlegelése. Ezután következett a rakodás, majd ismét a mérlegelés. A mázsaházkezelőnek kellett az ellenőrzést és a nyilvántartást vezetnie. A nyilvántartás azonban nem volt precíz, sőt az átvevők aláírása nélkül is elfogadták a szállítójegy első példányát a fogatostól. Ez a körülmény megnehezítette az ellenőrzést. A szállítójegy „repülő” példányát a mázsaházkezelőnek mindaddig vissza kellett tartania, amíg a szállítójegy első példányát meg nem kapta a fogatos- töl. Az első és a második példányt a fogatosok magukkal vitték, a másodpéldányt a téesztagnál hagyták, az első példányt pedig a té- esztag aláírásával kellett visszahozni. A munkadíj elszámolása a „repülő” példány alapján történt. Többször előfordult, hogy a fogatosok a szállítást követő második, vagy harmadik napon adták le a szállítójegy eredeti példányát. Szó mi szó, az adminisztrációban is voltak foghíjak. Mezei szeptember 13-án a termelőszövetkezet szállítóüzeméből a megbízatásának megfelelően 2,2 tonna morzsolt kukoricát vitt K. Antalné részére. Ennek a kukoricának azonban csak a töredéke érkezett meg rendeltetési helyére. Útközben 2 tonnát eladott. A szállító- jegyen a saját nevét tüntette fel. Szeptember 19-én ismét kukoricát szállított. A szállítójegyen átvevőként ezúttal az élettársa szerepelt. A kukoricát saját zsebére értékesítette. Még azon a napon Sz. Lajos részére 1 tonna szárított morzsolt kukoricát kellett vinnie. A szárítóüzemben fel is pakolta, el is indult vele. De ez a kukorica sem érkezett meg a jogosult lakására. Néhány nap múlva M. Ferenc részére 2 tonna szárított kukoricát vitt. A szállítójegyen ez a név szerepelt. M. Ferencnek azonban sem ekkor, sem később nem szállított Mezei kukoricát. Szeptember 29-én, délután a vádlott munkatársaival 2 termelőszövetkezeti tag részére fuvarozott kukoricát. Az utolsó takarmány 2,5 tonna morzsolt tengeri lett volna. Munkatársaival bement a szárítóüzembe és közölte, hogy a megrendelőnek nem tudják átadni a kukoricát, csak másnap viszik ki. Másnap föl is rakodtak, s a mérlegelés után elindult Mezei a fuvarral. Úgy tett, mintha a szállítójegyen szereplő termelőszövetkezeti tag lakása felé tartana. Útközben azonban 10 mázsát eladott a kukoricából, a többit saját lakására vitte. Ledarálta, és etette a' sertéseit. A termelőszövetkezeti tagok tehát várhatták a kukoricát. Először csak panaszkodtak, végül a rendőrség is tudomást szerzett a különleges szállításokról. Megindult a büntetőeljárás Mezei Sándor ellen. A lakásán 14 zsák szemes kukoricát és 3 zsák darált kukoricát foglaltak le. Felhívták a figyelmét, hogy a lefoglalt takarmányt nem használhatja fel. Ennek ellenére a ledarált kukoricát föletette. Nem ez volt az első eset, amikor összeütközésbe került a hatósággal. Erőszakos cselekmények miatt ugyanis volt már büntetve. Ezúttal az ügyészség folytatólagosan, nagyobb értékre, üzletszerűén elkövetett sikkasztás bűntette és végrehajtás alól elvonással elkövetett zártörés vétsége miatt emelt vádat. A battonyai bíróság dr. Garami Emil büntetőtanácsa Mezei Sándort egy év szabadságvesztésre ítélte és mellékbüntetésként két évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. A bíróság a büntetés kiszabásánál súlyosbító körülményként értékelte a vádlott büntetett előéletét, a bűnelkövetés halmazatát és folytatólagosságát. Enyhítőként vette figyelembe beismerő vallomását. Az ítélet jogerős. (Serédi) Védőoltás a hosszú életre N incs egyenlőség az életkor határában, a sors csalt abban igazságos, hogy mindenki halandó. De nem ismerek olyan embert, aki ne remélne magának hosszú életet, születésnapi jókívánságainkból is a minél hosszabb, erőben, egészségben megért életkor óhaja, vágya csendül ki. Függünk a sorstól, kiszolgáltatottak vagyunk a környezeti hatásoknak — állítják sokan. Ez csak részben igaz. A körülmények alakulását befolyásolhatjuk, alkalmazkodhatunk hozzá, kivédhetjük, elkerülhetjük a veszélyek nagy részét. Hogyan éljünk, hogy hosszú életűek legyünk a földön? A politikusok válasza: békében, biztonságban, egyetértésben, a háborús veszélyek kizárásával. Az orvosok, pszichológusok szerint a hosszú élet titka a betegségek megelőzése, a helyes életmód megválasztása. A betegségek megelőzése sokkal egyszerűbb, s kevésbé költséges is, mint a gyógyítás. Több mint száz éve, hogy törvényesen bevezették a védőoltásokat a járványos fertőzőbetegségek ellen, s már nem tömegeket fenyegető veszély a diftéria, a tbc, a gyermekparalízis. A lakosság fegyelmezett: 97—100 százalékban jelentkeznek védőoltásra. Évente csak a kanyaró elleni oltás költsége meghaladja a 10 millió forintot. A védettség köre bővül, ma már egyre többen részesülhetnek májgyulladás, rubeola stb. fertőző betegségek elleni oltásban. Népünk sorait azonban most más betegségek tizedelik, amelyektől nem óv semmiféle szérum, s nem elég az orvostudomány. A szív- és érrendszeri betegségek, a rosszindulatú daganatok, a sok baleset, sérülés, öngyilkosság együttesen a halálozások 84 százalékát okozzák S ezt az arányt még növeli az alkoholos májgyulladások következménye. Van-e menekvés e halálos szorításból? A kiutat az egészséges életmód, az életritmus változtatása jelenti, ehhez most még a lakosság egészségügyi kultúrája mesz- sze nem kielégítő. Bár az egészségnevelésnek már tapasztalhatóak némi eredményei: országszerte javultak a higiénés viszonyok, módosultak táplálkozási szokásaink, több húst, tejet, tejterméket, zöldséget, gyümölcsöt, növényi olajat és kevesebb zsírt, szénhidrátot fogyasztunk. Nem lebecsülendő, de csekély változás. Ettől függetlenül az egészségügyi felvilágosítás még mindig nem eléggé hatásos az országban, sokan úgy reagálnak rá, hogy amíg borsó és fal van, addig ugyan beszélhetnek nekik. Az elhízás, a fogszuvasodás, a dohányzás, a túlzott gyógyszerfogyasztás és az alkoholizmus továbbra is társadalmi gond. Csak egyet kiragadva a felsoroltak közül: az ország háromezer fogorvosa a megmondhatója annak, hogy mennyire rossz állapotban vannak fogaink, ebben a tekintetben az európai országok többsége mögött kullogunk. A serdülőkorúak 70—80 százaléka ínygyulladásos, a 2—14 éves gyermekek rossz fogainak száma: 4—7, a 15—20 év közöttieké: 10, a középkorúaknái pedig 20-nál több a hiányzó vagy rossz fogak száma. Kétmillió 350 ezer gyermek mintegy 15 millió megbetegedett fogát kell(ene) kezelni! A romlási folyamat csak a rendszeres fogápolással,, megfelelő táplálkozással és gyakori szűrővizsgálatokkal állítható meg. A közelmúltban az országgyűlés szociális és egészség- ügyi bizottságának ülésén dr. Hutás Imre egészségügyi miniszterhelyettes kifejtette, hogy a lakosság egészségének védelmében mennyire fontos szerepet játszik az egészségkárosodások megelőzése, amely széles társadalmi bázis nélkül elképzelhetetlen. Általános szemlélet- változást kell elérni a lakosság körében. Nem kényszeríteni, hanem meg kell győzni az embereket arról, hogy csak a magatartás helyes megválasztásával, az egészséges életmód szabályainak betartásával kerülhetők el korunk betegségei: kevesebb dohányzással, szabad időben több mozgással, a feszültségek, a stressz kivédésével, elkerülésével, a magas koleszterintartalmú ételek mellőzésével, a testsúly és a vérnyomás rendszeres ellenőrzésével ... Egy nép egészségnevelése nagyon nehéz, felelősségteljes feladat. Az orvosok,. ápolónők, védőnők és e különböző területeken dolgozó egészségügyiek szívesen vállalkoznak a felvilágosító munkára is, de ez még nem eleg. Más állami és társadalmi szervek segítsége nélkülözhetetlen a lakosság minden rétegét érintő munkában. Például az ifjúság egészségnevelésében összehangoltan működjön együtt orvos, pedagógus, szülő — jó példát mutatva. S ok függ az ország lakosságának egészségi állapotától: kihat gazdasági életünk alakulására, a közhangulatra, meghatározó a nemzet jövőjében. Az egészségügy célja a betegségek korai felderítése, a hatékony kezelés, a gondozóhálózat kiterjesztése, a rehabilitáció. Kormányzati szintű koncepció és stratégia kidolgozása lenne az első lépés, amely irányt adna az átfogó, politikai, közigazgatási, jogi, szociális intézkedésekhez, a betegségmegelőző hálózat különböző formáinak létrehozásában, fejlesztésében. Ha ez megvalósul, a leghatásosabb védőoltásnak tekinthetnénk az életünket megrövidítő betegségek ellen. Horváth Anita Szülői értekezlet a gyermekotthonban Szülői értekezletet tartottak az elmúlt hét végén a gyermeknap alkalmából a békéscsabai egészségügyi gyermekotthonban, ahol 145 szülő jelent meg. Dr. Ácsai Pál, az intézet igazgató-főorvosa köszöntötte a szülőket, majd szólt az elmúlt időszak eredményeiről, gondjairól. Az óvodai, a foglalkoztatói csoportok foglalkozásain és a munkaterápiás foglalkoztatásokon a gyermekek 43 százaléka vesz részt. A gyermekek önállóságra való nevelése terén is eredményekről kaptak tájékoztatást a szülők, s ez nem kis mértékben a gondozónők szakszerű, kitartó munkájának köszönhető. Végül Tóth Ferencné intézeti vezető főnővér bejelentette, hogy az intézet hagyományainak megfelelően ezen a napon tartják az anyák napját is. A gyermekek műsorral köszöntötték az édesanyákat, majd apró, maguk készítette ajándékokkal kedveskedtek, s végül a szülőkkel együtt az intézet játszóparkjában töltötték a délelőttöt. Bárány Józsefné
