Békés Megyei Népújság, 1984. június (39. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-30 / 152. szám

1984. június 30., szombat Környezetvédelem — a bírság szigorával Vasárnaptól új KRESZ Innen kerül ki a galvániszap .Százezer forint, különö­sen manapság nem kls ^"z, háromszázötven-ezer forint még kevésbé, két es fel m lióról nem is beszelve, külö­nösen, ha mindhárom osz- szeg: bírság. Egészén ponto­san „veszélyeshulladek-bir­ság”, amit az Országos Kör­nyezet- és Természetvédel­mi Hivatal Dél-alföldi Fel­ügyelősége szabott ki, lénye­gében az egészséges emberi környezet veszelyezJetese­ért. Akik a bírságot fizetik. a szarvasi Plastolus Mű­anyag-feldolgozó es Jatek- készítő Ipari Szövetkezet a Szarvasi Állami Tangazda­ság Húsfeldolgozo Üzwne és a szarvasi Városi Tanács hatósági kényszervagohidja. A hírre sokan felkapták a felüket, mert igaz, ami igaz, sokan és sokféleképpen rom­bol ják-károsítják-szennye­zik környezetünket. de többnyire büntetlenül _ szik, mert tehetik — me így szokták meg. ilyen gya­korlat alakult ki az elmúlt évtizedek alatt. Bár meg 1976-ban megjelent az el. magyar környezetvedelmi törvény, beidegződött rossz gyakorlat, és vele a szemle­let, nehezen változik, lássuk a címzetteket. Százezer forint Az indoklás szerint a Plastolus lési technológiából kuepo galvániszapot, mely egy­részt savas nikkel másrészt savas rézvegyuletekbol all mésztejes kezeles után város szélén levő oldgodor ben kialakított lerakóban he- lyezi a talajra . • • gondterhelt arccal válogat az iratok kozott, engedelye kel. jegyzőkönyvmásolato­kat, leveleket rak élénk asztalra. Közben megérkezik a zsúfolt irodába Kugye Etelka vegyészmérnök is, aki a veszélyes hulladékok szabályos kezeléséért felelős a szövetkezetben. _ Nálunk egy helyen, a ÄÄliÄ* ja a bírság jogosságát, azt viszont nehezményezi, hogy a környezetvédelmi szakem ber a vizsgálatkor senumt nem mondott - csak jóval később megérkezett a bn _ Mi évente jelentjük a “ ■Sf huSSi méregtemetőbe k°rdtu^ Ezt a méregtemetot mi le rakóhelynek tekintettük erről az illetékesek is tud _ A bírságról szóló hatá­rozat az eddigi glória megváltoztatásara is kötelest a szövetkezetei. Milyen in­tézkedést hoztak? _ A veszélyes hulladék­anyagot megfelelő hordók­ban gyűjtjük, semlegesítjük és közömbösítjük, utana át­adjuk a Szarvasi Vasipari Szövetkezetnek, ott víztele­nítik. Utána addig taroljuk majd, míg végleges megol­dást találunk. Most tárgya­lunk a Komárom megyei Ta­lajerő-gazdálkodási Válla­lattal., ha létrejön az egyez­s ég, ők újrafelhasználásra előállítják és visszaküldik az anyagot. Háromszáz­hetvenöt-ezer forint A 375 ezer forintos bír­ság címzettje a Szarvasi Ál-Í lami Tangazdaság húsfel­dolgozó üzeme, s az ok: „al II. veszélyességi osztályba tartózó évi 40—50 köbméter elengedett vért a talajon ki­képzett gödörbe helyezik a tangazdaság területén.” Áp­rilis 18-át írunk, amikor a korszerű feldolgozó üzem vezetője, Lendvay Sándor készséggel fogad, hellyel kí­nál bennünket az irodában, majd fehér köpenyeket, sap­kákat hozat, és megmutatja az üzemet is. Tisztaság, rend mindenütt. — Nem is voltam itt, ami­kor kijöttek a szegediek, akik így nem kapták meg a szükséges teljes tájékozta­tást a vér összegyűjtéséről, előkezeléséről, tárolásáról és ártalmatlanításáról. Ezt is megírtuk a fellebbezésben, itt a másolat. Meg azt is, hogy a vért egy 200 köbmé­teres föld alatti betontároló­ba gyűjtjük, ott ni, ahol'ép­pen áll a szippantókocsi — mutat az üzemi úton túlra az üzemvezető. — A tároló­ból a vízzel, klórmésszel ke­vert, égetett mésszel ártal­matlanított vér egy haszná­. laton kívüli homokbányába kerül, a gazdaság területén. De erre engedélyünk is van a tanács műszaki osztályától. — Nem lehetne hasznosí­tani a hulladékvért? — A vágási technológián­kon módosítani csak akkor lehet, ha leáll az üzem. Ügy tervezzük, hogy amikor má­jus 2-től 21-ig karbantar­tásra leállunk, akkor meg­oldjuk majd, hogy külön felfogjuk a vért, amit aztán, hőkezelés után átvenne tő­lünk a haltenyésztési kutató intézet. Valamit nem értek. Ha minden a legnagyobb rend­ben, miért a módosítás, és az április 3-án aláírt előze­tes megállapodás a HAKI- val. A kérdésemre: „miért”, az üzemvezető csak annyit mond: — Ez már pénz. És ez a legbiztosabb megoldás. De hát eddig nem volt lehető­ség az értékesítésre. Vajon mi lesz a fellebbe­zés sorsa? Májusban érdek­lődünk a húsüzemben, de még nincs válasz. Aztán jú­nius derekán ismét kérde­zősködöm, és a következő­ket tudom meg: a fellebbe­zést május közepén elutasí­tották, az átalakítás megtör­tént, mégpedig az OKTH szakemberei szerint' példás módon és gyorsasággal. Két és fél millió forint Hatósági kényszervágó- híd Szarvason. A látvány le­hangoló: mállik a vakolat, pedig egy éve hozták rend­be. Ám az öreg, salétromos falak minden igyekezetnek ellenállnak. A két vágóhe­lyiség közül az egyik idesto­va egy éve nem üzemel, mert felújítják. Bár inkább csali újítgatják, mert márci­us óta szinte semmit sem haladt a munka. A falat jó fejmagasságig kicsempézték. műanyag padlóburkolat ké­szült, és kialakítottak egy új hűtőkamrát is. „Ez azért remek!’ — dicsérem, mire az egyik fémkampó a ke­zemben marad. Nézem a vas­kos ajtót — ettől ugyan ví­gan cserél helyet a hideg és a meleg, itt-ott kétbjjnyi a rés, csáléra áll az egész. Az udvaron rozzant akiok. rendetlenség, lim-lom, a hát­só udvaron néhol derékig ér a gaz, a betonplacc középen beszakadt. A lyukat egy roggyant kuka j^lzi a sofőr­nek, aki az állati hulladékot szállítja a kobzókamrából, illetve a konténerből. Ez utóbbit, szerencsére éppen üresen, legyek raja lepi. A fiatal üzemvezető. Szilágyi Mihály a mindenbe beletörő­dő ember benyomását kelti: — A régi dögös. vagyis gyepmester naponta jött a hulladékért, mert aszerint fizették. Az új meg havi fi­zetést kap, és hiába szólunk, sokszor tájunkra se néz, pe­dig neki el kellene innen vinni a gyeptelepre. Igaz, nincs is mivel szállítania, úgyhogy mindig egyenesen innen viszi el a hódmezővá­sárhelyi állatifehérje-fel- dolgozó gépkocsija. Annak meg nem kötelessége, hát jön, amikor jön. — A bírságot elsősorban a szennyvíz miatt kapták, mi történt azóta? — A vért tartalmazó szennyvizet most már más­hová szállítja a költségvetési üzem, és rendeltem egy kon­ténert a kobzóba kerülő hulladéknak. A konténer meg is érkezett, de hát abba nem sok fér. A kényszervágóhíd üze­meltetője a városi tanács. Jansik Tamás tanácselnök: — A technológiai feltéte­leket biztosítani fogjuk ah­hoz, hogy a veszélyes szenny­víz elhelyezése megtörtén­jen. Az ügyben a kivizsgálás és a fegyelmi felelősségrevo- nás június 30-ig meglesz. Mivel a felelősség osztály­hatáskörbe tartozik, a továb­biakat mondja el a város­gazdálkodási osztály vezető­je. — A bírságot egyrészt a kobzott anyagok nem meg­felelő tárolása miatt kaptuk — sorolja a tényeket Med- gyesi Lászlóné osztályvezető —. ez a kisebb hiba. A na­gyobb, hogy a vágóhídi szennyvizet a kommunális szeméttelep melletti szenny­vízürítő helyre ürítettük, és ezt az OKTH veszélyesnek minősítette, mert van benne minimális vér. — Milyen intézkedéseket hoztak? — A kobzott anyagok tá­rolására egy konténer szol­gál, bár elvileg a kamra is megfelel. Nagyon nagy prob­léma, hogy a hódmezővásár­helyi ATÉV-vel nem tudunk szerződni az állati hulladék elszállításra. Az idevonatko­zó jogszabály szerint Szarvas egy fehér folt, területileg nem tartozik egyik ilyen vállalat hatókörébe sem. Most Pankotáról várunk vá­laszt, oda szeretnénk szer­ződni. A szennyvízürítést azonnal leállították, nemcsak a vágó­hídi, hanem mindenféle szennyvíz ürítését megszün­tették az eddigi helyen. Most ideiglenesen az állami tan­gazdaság használaton kívüli homokgödrébe szállítják, miután a szemlén ezt az OKTH képviselője is tudo­másul vette. Ugyanakkor a tanács az OKTH javaslatá­ra megbízta a szegedi AG- ROBER-t, hogy dolgozzon ki megfelelő eljárást a vér le­választására. A két és fél milliós bírság ellen egyébként Szarvas vá­ros Tanácsa fellebbezést nyújtott be. A szigorú bírság természe­tesen érzékenyen érinti a szóban forgó üzemeket, illet­ve üzemeltetőt. De éppen, mert így rákényszerültek, végre kerestek, keresnek — és találnak! — megoldást a veszélyes hulladékok kezelé­sére, biztonságos tárolására. Igaz, közben — s ez a dolog természetéből adódóan nem ritka a környezetvédelem­ben, éppen az előző évtize­dek mulasztásai miatt — ellentmondások is felszínre kerülnek. Mert — olvasóink bizonyára észrevették —, a húsüzemet megbírságolták, amiért a homokbányába hordta a szennyizet, ugyan­akkor a vágóhídról, igaz csak ideiglenesen, ugyaneb­be a homokgödörbe hordhat­ják ugyanazt a szennyvizet. Sok szó esik napjainkban a környezet- és természet- védelemről. Ám a szó kevés. Cselekvésre van szükség, ha kell a bírság szigorára, meg az ellentmondások feloldá­sára. Mindannyiunk érde­kében. Tóth Ibolya Július elsejétől, vasárnap­tól új rend szerint közleke­dünk az utakon: életbe lép a módosított KRESZ. Az új szabályok érinitkaz 1975-ben megalkotott KRESZ lényegét; a változtatásokat alapvetően a közlekedés fej­lődése indokolja, valamint az, hogy időről időre iga­zodnunk kell a nemzetközi egyezményes közlekedési szabályok változásaihoz, hi­szen Magyarország is része a világ, s ezen belül Euró­pa közlekedési rendszeré­nek. Számos új kiegészítő elemet építettek be a KRESZ-be, főként nemzet­közi ajánlások és hazai be­vált kísérletek alapján, s emellett — felülvizsgálva a régi szabályokat — egyér­telműbbé, pontosabbá tették azokat a megfogalmazáso­kat, amelyek eddig félreér­tésre adhattak ökot. A vál­toztatások egyik fontos cél­ja, hogy nagyobb biztonsá­got élvezhessenek a gyalo­gosok, a kerékpárosok, a se­gédmotorosok és a mozgás- sérültek. A fokozott bizton­ságot szolgálják a vasúti át­járókkal kapcsolatos új je­lek, szabályok is. Jelentősen bővül a tájékoztató táblák köre: ezek jobb eligazodást biztosítanak, és többfajta információt nyújtanak a közlekedőknek. Üj tábla jel­zi például a műemléket, a vízvételi helyet, a síelési. lo- vaglási lehetőséget, az er­dei sétautakat. Több új út­burkolati jel is segíti az autósokat. Ilyen például a gyalogos-átkelőhely közele­dését jelző cikk-cakk-vonal. vagy a vasúti átjáró tábla­képének felfestése az út­testre. (Ezeknek a táblák­nak és jeleknek a jó része már hosszabb ideje megta­lálható az utakon.) Az új szabályok egyértel­műbbé teszik a kapaszkodó­sáv használatát: ezentúl ezt a sávot csak azoknak a jár­műveknek kell igénybe ^en­niük, amelyek az adott út­szakaszra előírt sebességnél lassabban haladnak; ezt egyébként táblával is jelzik majd. Határozottabb a sza­bály a buszsáv használata kérdésében is: ez a sáv egy­értelműen éjjel-nappal a buszoké, más jármű csak jobbra kanyarodásra veheti igénybe. Vitára adhattak eddig okot az útkeresztező­Bevezették Komárom me­gyében á terhesek alfa-foe- toprotein szűrővizsgálatát. Ezzel és a már eddig is gyakorolt két másik vizs­gálati módszerrel az orvo­sok nagy valószínűséggel korán meg tudják állapíta­ni, hogy az anyaméhben le­vő magzat károsodott-e. Olyan fejlődési rendellenes­ségeket képesek a terhesség 16—18. hetében felfedezni, mint például a nyitott ge­rinc. A diagnosztikai vizs­gálatot a tatabányai megyei kórház laboratóriumában végzik. Az anya véréből hazai en­zim-immun vizsgálattal mu­tatják ki a magzat károso­dására utaló alfa-foetopro- teint. Ez egy fehérje, ame­lyet a magzat termel, és bi­zonyos kóros esetekben na­gyobb mennyiségben ke­rülhet be az anya vérébe. A megye hét településén a központi terhestanácsadók­ban vesznek vért az asszo­nyoktól. A mintát a terüle­tileg iletékes kórházak gép­kocsijai a megyei kórház laboratóriumába szállítják. Ott elvégzik a szükséges elemzéseket, és az ered­ményt közük a tanácsadó orvosokkal. Rendellenesen magas érték esetén megis­métlik az eljárást. Ha újból ugyanarra a következtetés­désben elkanyarodó főútvo­nallal kapcsolatos szabályok: július 1-től annak a jármű­nek kell irányjelzést adnia, amelyik letér a főútról — függetlenül attól, hogy a valóságban egyenesen halad tovább —, a főúton maradó járműnek nem kell irány- változást jeleznie. Teljesen új szabály, hogy ezentúl a motorkerékpárokat — tom­pított fénnyel — nappal is ki kell világítani. Nemzetközi ajánlásra kü­lön táblával jelölik meg ezentúl a lakó- és pihenő- övezeteket, s jelentősen kor­látozzák ott a forgalmat. Üj táblákkal hívják fel a jár­művezetők figyelmét a vár­ható nagyobb gyalogos-, il­letve kerékpárforgalomra. A kerékpárosok védelmére az úttesten — ahol van rá hely — sárga vonallal kerékpár­sávé különítenek el. Az új KRESZ a mozgássérültek közlekedését is megkönnyí­ti: ők — megfelelő egész­ségügyi igazolás birtokában — behajthatnák olyan terü­letekre, ahol azt egyébként tábla tiltja, s várakozhatnak mások számára tilos helye­ken. A vasúti átjárók biz­tonságának fokozására egye­bek között újból kiteszik a több vágányú vasúti keresz­teződések előtt a kettős András-keresztet; július 1-től a fénysorompó villogó fehér fénye a járművek szabad áthaladását engedé­lyezi. A vezetőnek azonban meg kell győződnie arról, hogy folyamatosan át tud-e haladni a vasúti átjárón. A korábbi tapasztalatok azt mutatták, hogy az új közlekedési szabályok előtti időszakban csökkent a bal­esetek száma, vagyis az uta­kon közlekedők jobban oda­figyeltek a szabályokra, új­ból felelevenítették régi is­mereteiket. A mostani ta­pasztalatok kedvezőtleneb­bek: annak ellenére, hogy megjelent az új KRESZ- könyv, jó néhány ismertető­füzetet bocsátottak ki, s számtalan tájékoztató elő­adást szerveztek a várható módosulásokról. Ügy tűnik, a járművezetők nem veszik eléggé komolyan, hogy vál­tozik a KRESZ, pedig július 1 -tői — türelmi idő nélkül — már az új szabályoknak megfelelően kel] közlekedni. re jutnak, akkor a megyei kórház szülészeti osztályán más módszerekkel is kont­rollálják a magzat állapotát. A nagy biztonságra tö­rekvő eljárássorozat követ­kező állomása az ultrahang­diagnosztika elvégzése. Az e célra szolgáló készülék kép­ernyőjén megjelenik az anyaméhben levő magzat, és azt a szakemberek minden tekintetben ellenőrzik. Ha még ezzel a módszerrel sem állapítható meg egyértelmű­en a magzat egészségi álla­pota, újabb lépés követke­zik. Ezúttal a magzatvizet vizsgálják meg. Különböző kémiai eljárásokkal deríte­nek fényt a kóros jelensé­gekre. A három módszerrel nagy biztonsággal elejét lehet venni annak, hogy súlyosan károsodott magzat szüles­sen. Ugyanakkor a geneti­kai tanácsadás segítséget nyújt ahhoz is, hogy a szü­lők újabb gyermeket vállal­hassanak. Az új eljárásként beveze­tett alfa-foetoprotein mód­szerhez szükséges műszere­ket az Egészségügyi Minisz­térium által kezdeményezett szakmai program keretében vásárolta a Komárom me­gyei Tanács egészségügyi osztálya. Terhesek szűrővizsgálata háromszoros biztonsággal A húsfeldolgozó tárolója Kényszervágóhíd: maliik a vakolat Fotó: veress Erzsi!

Next

/
Thumbnails
Contents