Békés Megyei Népújság, 1984. június (39. évfolyam, 127-152. szám)
1984-06-29 / 151. szám
o 1984. június 29., péntek Üj köntösben, de leragasztott KÁF-emblémával a Körösi ropi Fotó: Veress Erzsi Leragasztott KÍF-embléma, avagy Összeroppant a ropi? A vásárlók néhány hónapja furcsa jelenségre figyelhettek fel az üzletekben. Ugyanis a különböző helyeken gyártott sóspálcikát tartalmazó tasakon leragasztották a Kiváló Áruk Fóruma- emblémát. Az ok egyszerű: a minősítő bizottság megvonta a megkülönböztető jel használatát a vecsési Ferihegyi Mgtsz. Extra kori, a Salgótarján és Vidéke ÁFÉSZ Nógrádi ropogós és a Békés megyei Tanács 2. számú Sütőipari Vállalatának Körösi ropi elnevezésű sóspálcikájától. Az első ilyen készítmény importból került a hazai piacra és hamarosan közkedvelt lett a fogyasztók körében. A növekvő kereslet arra ösztönözte elsősorban a tanácsi és a szövetkezeti ipart, hogy a sóspálcikák gyártásába fogjon. Hamar népszerű lett, mert olcsó, minőségét 120 napig is megőrzi és általában ízléses csomagolásban árusítják. Elkészítése azonban nagy figyelmet, precizitást igényel. A szóban forgó gyomaendrő- di üzem vezetője elmagyarázza, hogy a sóspálcikák a tartós sütőipari termékek csoportjába tartoznak. Gyártásához kétféle lisztet, sót, margarint, cukrot, tejet, egyéb dúsító- és járulékos anyagokat használnak, majd villamos árammal működő géppel alakítják, illetve sütik. Előtte lúgos oldattal kezelik, felületét pedig szemcsés sóval egyenletesen beszórják. A Körösi ropi nem vizsgázott rosszul, hiszen 1982- ben az őszi BNV-n elnyerte a KÁF-emblémát és büszkén viselte 1984. tavaszáig. A vizsgálat kiderítette: a termék jó, a szabványnak megfelel, csak éppen nem kiváló minőségű. Mindenekelőtt a csomagolással voltak gondok. A közepes értékelés azt jelentette: a csomagolóanyag túlságosan merevnek bizonyult, nem követte a pálcika vonalát, emiatt eltörött, mor- zsálódott és a tasak hegesztése sem volt mindig tökéletes. Ugyanakkor kifogásolták a pálcikák színét és ízét is. A vállalatnál elmondották, A gépsoron naponta mintegy 5 ezer csomag sóspálcikát gyártanak hogy ennek ellenére a megrendelést alig győzik teljesíteni, a ropi semmit sem veszített népszerűségéből. Persze, a tanulságot levonták, az ott dolgozók egy részét felelősségre vonták. Elismerik az embléma megvonásának a jogosságát, nem magyarázkodnak. Azóta új köntösben kelleti magát a Körösi ropi, felülvizsgálták a normarendszert, amely bizony ludas volt a minőség romlásában. Ezek után megkérdezheti bárki: mennyit ér a KÁF- jelvény, érdemes-e pályázni, éri-e valami kár a gyártót, ha elveszik tőle ezt a védjegyet? Nos, a minőség parancsa megköveteli az állandó készenlétet. Ezeknek a termékeknek a vizsgálata rendszeres. A minősítő bizottságban olyan szervezetek vesznek részt, mint az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság, a Magyar Szabványügyi Hivatal és az Országos Piackutató Intézet. Néhány éve megszigorították a feltételeket: ma már gyártás közben is ellenőrzik a termékeket, hogy megállapíthassák, valóban átlagon •felüli-e a minőségük. Sajnos, nagyon sok háziasszony és a vásárlók zöme nem tulajdonít nagy jelentőséget a kis háromszögnek. Látszólag ellentmond ennek a Kiváló Áruk Fóruma titkárságának felmérése, amely szerint a megkérdezettek 87 százaléka felismerte az emblémát, s tudta, mit’ jelent. Csakhogy manapság annyi a hiánycikk, hogy szinte alig figyelünk a minőségre. Igazi versenytárs nélkül pedig minden áru gazdára talál. Az is igaz viszont, hogy a kiváló szintet nem könnyű megtartani. Ezért is kevés a pályázó, illetve az ilyen termékek száma. Napjainkban csupán mintegy ezer fogyasztási cikken díszlik a KÁF- háromszög. Nagyon sokat segíthetne az önkontroll. A vállalatoknak, a szövetkezeteknek lehetőségük van arra, hogy kérjék a megkülönböztető jel törlését, amelyet nem hoznak nyilvánosságra. Mert számos elfogadható körülmény gátolhatja a minőség megtartását. Gondoljunk a megfelelő csomagoló anyagok beszerzési nehézségeire, az elavult technológiákra, az import Nyersanyagok késedelmes szállítására, a munkaerőgondokra, a minőségellenőrzés technikai feltételeinek a hiányára és sorolhatnánk. A leragasztott KÁF-emb- léma azonban mindenképpen nyugtalanító a vállalatnak, a fogyasztóközönségnek is. A bizalom visszaszerzése nem mindenütt cél. A gyártók egy része még mindig nincs rákényszerítve arra, hogy kiváló minőségű terméket állítson elő, mondván: enélkül is kelendő az áru. A KÁF intézménye ezt a sarkított, és tegyük hozzá idejét múlt szemléletet igyekszik megváltoztatni, hogy tekintélyt teremtsen a háromszöges termékeknek. Ennél többet aligha tehet. Seres Sándor Az új KRESZ-ről Közlekedés vasúti átjáróban A vasúti átjárókon való áthaladás a közúti járművek vezetőitől fokozott figyelmet, mérsékelt sebességet és óvatosságot követel meg, egyaránt vonatkozik a biztosított és nem biztosított vasúti átjáróra Minthogy a vasúti járművek féktávolsága — műszaki adottságaik miatt — olyan nagy, hogy a vasúti jármű vezetője abban az esetben sem tudja időben megállítani járművét, ha például az átjárókon levő közúti járművet észleli. Annak érdekében, hogy a járművezetők minden esetben felismerhessék azt, hogy az utat vasúti pálya keresztezi, s így a vasúti átjárón való áthaladás szabályait meg tudják tartani, a közúti járművek vezetői részére jelzőtáblákkal (táblakombinációkkal) minden esetben jelzik. Olyan vasúti átjáróra, amely jelzőberendezéssel biztosítva nincs, ráhajtani csak akkor szabad, ha a vezető — szükséghez képest járművét megállítva — meggyőződött arról, hogy vasúti jármű nem közlekedik. Megközelítésnél a sebesség helyes megválasztása elsősorban és mindenekelőtt a szabad kilátástól, beláthatóságtól függ. Ha a vasúti átjárónak, valamint vasúti pályának mindkét irányban kellő távolságban — 600— 800 méter — való beláthatóságát semmi sem zavarja, az egyébként engedélyezett sebesség felső határát megközelítő sebesség sem kifogásolható. A sebesség helyes megválasztásánál figyelemmel kell lenni arra is, hogy a vasúti átjárót biztosító jelzőberendezés működéséről, illetve jelzéséről kellő időben meg lehessen győződni. így például a távolból kezelt, csapórudas sorompónál minden esetben meg kell győződni, hogy hang- vagy fényjelzés nem jelzi-e a sorompó leeresztésének megkezdését. Szükség esetén a jármű megállításával, esetleg a vezetőfülke ablakának lehúzásával, ajtó kinyitásával, vagy más módon is lehetővé kell tenni az esetleges hangjelzésről való meggyőződést. Vasúti átjáróra való rá- hajtás előtt kell meggyőződni arról, hogy az azon való késedelem nélküli, folyamatos áthaladás feltételei megvannak-e. A vasúti átjáróban forgalmi okból is tilos megállni! Bekanyarodás Az útkereszteződés előtt a továbbhaladási szándéknak megfelelően kell a járművel elhelyezkedni. Útkereszteződésben másik útra bekanyarodni szándékozó vezető járművével; a) az útburkolati jelek által meghatározott forgalmi sávba; b) útburkolati jelek hiányában — jobbra kanyarodás esetén az úttest jobb szélére —, balra bekanyarodás esetén az úttest felezővonala mellé, illetőleg osztottpályás és egyirányú forgalmú úton az úttest bal szélére köteles az útkereszteződés előtt kellő távolságban besorolni, ha a közúti jelzésből más nem következik. Villamospályával ellátott úttesten, útburkolati jelek hiányában a villamos elhaladásához szükséges területet szabadon kell hagyni. A kerékpársávot a besorolás szempontjából figyelmen kívül kell hagyni. Több forgalmi sávos úttestről több forgalmi sávos,úttestre kanyarodás esetén sávból sávba kell kanyarodni. Ha az egyes forgalmi sávokat — terelővonallal — egymásba vezetik, az esetben az útburkolati jelnek megfelelően kell a kanyarodást végrehajtani. Az ettől eltérő, tehát jobbra a külső sávból a belső sávba, illetve balra a belső sávból a külső sávba történő bekanyarodás esetén a jármű egyben sávot változtató járműnek minősül, ennek megfelelően a sávváltoztatás szabályaihoz is köteles alkalmazkodni. Jobbra vagy balra bekanyarodó járművel elsőbbséget kell adni: — annak az útnak az úttestjén áthaladó gyalogos részére, amelyre a jármű bekanyarodik; — az azonos irányból érkező villamos részére; — jobbra bekanyarodó járművel az úttest jobb szélén levő, attól jobbra eső kerékpárúton és kerékpársávon érkező jármű részére. Balra bekanyarodó járművel, az úttesten szemből érkező, és egyenesen továbbhaladó, vagy jobbra bekanyarodó jármű az úttest mellett levő, attól balra eső kerékpárúton érkező jármű részére. A balra bekanyarodó jármű vezetője párhuzamos közlekedésre nem alkalmas úton a bekanyaro- dást akkor hajthatja végre, ha meggyőződött arról is, hogy balról járművének előzését vagy kikerülését másik jármű nem kezdte meg. Az' útkereszteződéshez egymással szemben érkező és egyaránt balra kanyarodó két jármű a kereszteződés középpontjának megkerülésével egymás mellett haladva, széles útkereszteződés esetén pedig a középpont előtt egymás mellett elhaladva végezhetik a balra be- kanyarodást. ✓ Követési távolság Járművel másik járművet csak olyan távolságban szabad követni, amely elegendő ahhoz, hogy az elöl haladó jármű mögött — ennek hirtelen fékezése esetén is — meg lehessen állni. A legkisebb követési távolság függ az egymást követő járművek sebességétől, az adott forgalmi és útviszonyoktól. Közelítéssel, de gyakorlatilag .használható eligazítást ad az a szabály, hogy a követési távolság fele annyi méter legyen, mint ahány km/óra sebességgel a jármű halad, viszont nyálkás úton az így adódó értéket, kb. a felével, jeges úton a háromszorosával kell növelni. A különböző lassulásra képes járművek egymás mögötti haladása esetén a követési távolság helyes megválasztásánál a „cselekvési idő alatt megtett úton” kívül figyelemmel kell lenni a két jármű fékútja közötti különbségre. Hirtelen fékezés a közúti forgalomban nem megengedett — de bizonyos forgalmi szituációknál elkerülhetetlen, tehát ilyen fékezésre mindig számítani kell! Jó tudni, hogy aki az előtte fékezőbe a hátulról belerohanást elkerülni csak úgy tudja, hogy fékezéssel egyidejűleg kikerüli, az a közlekedés más résztvevőjét veszélyezteti. Olyan járművel, illetőleg járműszerelvénnyel, amelynek megengedett együttes tömege a 3500 kg-ot, vagy hosszúsága a 7 métert meghaladja, lakott területen kívül másik jármű mögött olyan követési távolságot kell tartani, hogy a két jármű közé legalább egy — előzést végrehajtó — személygépkocsi biztonságosan besorolhasson. Nincs szükség ilyen követési távolság tartására,- ha: — a vezető előzésre készül fel; — az úttest menetirány szerinti jobb oldalán két vagy több forgalmi sáv van; — az úton az előzés tilos; — fegyveres erők oszlopaiban haladó gépjárművei között; — egy nyomon haladó jármű követése esetén. Irányváltoztatás, irányjelzés Az irányváltoztatás példálódzó felsorolásából következik, hogy az út tényleges vagy jelzett vonalvezetésétől való eltérés, irány- változtatás. Máskéat kifejezve: az úttest felezővonalával való párhuzamos haladás az egyenes haladás. Járművel irányt változtatni csak a vele azonos irányban és a vele szemben haladó, irányt nem változtató járművek veszélyeztetése nélkül szabad. Az útkereszteződésben kanyarodó főútvonal jelzett vonalvezetését követő jármű nem tekinthető irányváltoztatónak. A kanyarodó főútvonal elhagyása irányváltoztatásnak minősül, tehát irányjelzővel jelezni kell. A körforgalmat elhagyó járművet is menetirányváltoztatónak kell tekinteni, és így ezt a műveletet is irányjelzéssel jelezni kell. Az irányjelzést az irányváltoztatás előtt kellő időben megkezdett, és annak befejezéséig folyamatosan adott irányjelzéssel kell jelezni. A közlekedés többi résztvevőjét ne érje váratlanul, és képesek legyenek ennek megfelelő magatartásra. A szóló motorkerékpáros karral adott irányjelzése azonban szabályszerű akkor is, ha kellő időben megkezdett jelzés adását — a bekanyarodás biztonságos végrehajtása érdekében — a művelet tényleges megkezdésekor abbahagyja! Az irányjelzés az irányváltoztatási szándékot, és az irányváltoztatás irányát jelzi, de nem ad tájékoztatást az irányváltoztatás pontos helyéről, módjáról. Így pl. a jobbra adott irányjelzés jelezhet forgalmi sávváltozást, jelezhet jobbra kanyarodást, vagy éppen megállást. Ebből következik, hogy az irányjelzést adó járművel szemben elsőbbségadásra kötelezett jármű vezetője köteles meggyőződni arról, hogy az irány jelzés ténylegesen milyen irányváltoztatást jelez, és ennek megfeleően köteles elsőbbséget adni. A kanyarodó főútvonalon haladó, és irányjelzést nem adó jármű esetén a közlekedés többi résztvevője bízhat abban, hogy az irányjelzést nem adó jármű a főútvonallal jelzett vonalvezetést követi. A forgalmi sávot változtató jármű vezetője — az irányváltoztatás, irányjelzésre vonatkozó előírások szerint — az igénybe venni kívánt forgalmi sáv forgalmának veszélyeztetése nélkül kezdheti még. Nem tekinthető veszélyeztetésnek, ha a forgalmi sávot változtató jármű sávváltoztatás folytán a másik sávba haladó jármű vezetőjét, sebességcsökkentésre, -enyhe fékezésre kényszeríti. Ha az egymás mellett levő forgalmi sávban haladó két jármű egy időben akar forgalmi sávot változtatni, a biztonságot az szolgálja, ha a jobb oldali sávban haladó jármű hajtja végre először a forgalmisáv-változtatást. (Folytatás következik) II szerződéses üzemeltetés tapasztalatai Dévaványán A Dévaványa és Vidéke Áfész tegnap délután tartott igazgatósági és felügyelő- ' bizottsági ülést, amelyen többek közt megtárgyalták az új üzemelési formák működési tapasztalatait, valamint a vásárlók könyvébe beírt panaszügyek és közérdekű bejelentések intézéséről beszéltek. Az előbbi téma kapcsán: tavaly januártól folyamatosan 14 presszót, vendéglőt, élelmiszerboltot, zöldség-gyü- mölcífboltot adtak ki szerződéses üzemeltetésre, s három egységben vezették be a jövedelemérdekeltséget. Az elemzések bizonyítják, hogy az új üzemelési formákba bevont boltok a vendéglátó ágazatban kedvezőbbek, mint a kiskereskedelemben. A meghirdetett üzletek — egy kivételével — az első versenytárgyaláson „elkeltek". A bolti kiskereskedelemben viszont kisebb volt az érdeklődés, a vállalkozási kedv, aminek oka részben a kisebb érdekeltségi lehetőség, másrészt a tferményboltok esetében a kialakult kon- kurrencia. Egyöntetű vélemény, hogy ennek ellenére valamennyi esetben jó az áruforgalmazás, jók a gazdasági mutatók. Az emelkedő forgalmat segítette, hogy az 1982—83-as években számtalan felújítást hajtottak végre, mint például a Vadkacsa vendéglőben, a Vadrózsa cukrászdában, az Autós csárdában és Ecsegfalván, a Délibáb presszóban. Mindezekkel együtt javult az ellátás színvonala, az egységek működéséhez kulturáltabb feltételeket biztosítottak. Mind gyakoribbá váltak a műsoros rendezvények, rendszeresebbé vált a fiatalok szórakoztatása. Hogyan befolyásolja a koraszülöttek fejlődését környezetük zajhatása? A Medicor Művek megbízásából a Magyar Tudományos Akadémia Akusztikai Laboratóriumában, az úgynevezett süketszobában most azt vizsgálják, mekkora a zajszint egy bekapcsolt inkubátorban (MTI-fotó: Balaton József felvétele — KS)
