Békés Megyei Népújság, 1984. június (39. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-26 / 148. szám

1984. június 26., kedd Könyvek, folyóiratok, lapok, zeneműtár, audióstúdió 27 nyelven Világirodalmi, zenei és nemzetiségi könyvtár Az eklektikus olvasóteremben többek között ötezer kötetes kezikönyvtár segíti az olvasókat Budapest, Molnár u. 11. A belváros szívében, néhány percre az Erzsébet-hídtól, a Mátyás pincétől, szürke épü­let a keskeny, zsúfolt utcá­ban, barátságosnak aligha nevezhető. Hűvös, sötét lép­csőház, a földszinten könyv­kölcsönzés, az első emeletre már szép lépcső vezet, ott pedig a hatalmas méretű, eklektikus olvasóterem azt sugallja, hogy valaha nem az olvasás, a kutatómunka céljaira készült. A földszint­ről egy másik, magánlaká­sok feliratú ajtón át is me­hetünk felfelé. Néhány la­kást és pincehelyiséget már átalakított saját céljaira a könyvtár. Függőfolyosó, vi- lágitóudvar, keskeny, előszo­ba. A tágas szobák egyiké­ben beszélgetünk az Állami Gorkij Könyvtár tevékeny­ségéről, feladatairól, múltjá­ról, jelenéről és terveiről Kertész Gyula főosztályveze­tővel és Kovács Béla tudo­mányos titkárral. Az Állami Gorkij Könyv­tár idegen nyelvű világiro­dalmi szakkönyvtár; első­sorban szépirodalmi, iroda­lomtudományi, zeneművé­szeti, folklorisztikai és nem­zetiségi témájú könyveket gyűjt. Angol, francia, német, olasz, spanyol, bolgár, cseh, lengyel, román, orosz, szerb- horvát, szlovák, szlovén, uk­rán stb. nyelvű klasszikus és modern műveket olvashat, tanulmányozhat itt eredeti­ben az érdeklődő. A gyűjte­mény mintegy 220 ezer kö­tet könyvet, 50 ezer nem ha­gyományos dokumentumot (kotta, hanglemez, mikro­film) és több mint 15 ezer kötet folyóiratot tartalmaz. Átfogó folyóirat-állománya a hazai és külföldi irodalmi és kulturális élet időszerű kér­déseibe ad betekintést. A könyvtárnak főleg nyelvta­nulási célra arab, dán, észt, finn, holland, svéd, újgörög és eszperantó nyelvű gyűjte­ménye is van. — Az Állami Gorkij Könyvtár 1956-ban alakult, közvetlenül a Művelődési Mi­nisztérium irányítása alá tartozó országos intézmény, a kulturális miniszter 1978- ban minősítette országos fel­adatkörű szakkönyvtárrá és a nemzetiségi könyvtárak hálózatainak koordinációs központjává. 1980-ban tudo­mányos könyvtárrá és ku­tatóhellyé nyilvánították. Elsődleges országos szak- könyvtári feladata a világ- irodalom és az irodalomtu­domány könyvtári dokumen­tumainak gyűjtése, feltárása, oktatási és kutatási célú hasznosítása, különös tekin­tettel a Szovjetunió és az európai szocialista országok népeinek nyelvére, irodal­mára, kultúrájára, fgy szol­gálja az Állami Gorkij Könyvtár a szomszédnépek közötti kulturális közeledés, szellemi hídverés ügyét — tájékoztat Kovács Béla. — Szembetűnő, hogy az épület eredetileg nem könyv­tárnak készült. Ügy tudom, a jelenlegi olvasóteremben egykor bálokat, táncmulat­ságokat rendeztek. — A Gorkij Könyvtár ere­detileg orosz irodalmi könyv­tár volt a mai Szovjet Kul­túra és Tudomány Házában, aztán költözött ide. Az épü­letnek korábban más funk­ciója volt. Az egykori bál­terem falain ma mintegy öt­ezer kötetes kézikönyvtár (enciklopédiák, lexikonok, szótárak, kézikönyvek, bibli­ográfiák) segíti az olvasók munkáját. Az olvasóban ta­lálható 400 különféle nyelvű irodalmi, nyelvészeti, művé­szeti, társadalomtudományi folyóirat, napi- és hetilap csak válogatás a könyvtárba járó 950-ből. A raktárakban mintegy 200 ezer kötet könyv áll az olvasók rendelkezésé­re. A kölcsönzőterem sza­" badpolcos, ott 15 ezer kötet között válogathat az érdek­lődő — mondja Kertész Gyu­la. — Magyarországon első­ként rendeztek be itt audió- stúdiót, ahol 27 nyelv tanu­lására nyílik lehetőség. — Az 1966-ban létesített audióstúdióban különféle nyelvi és irodalmi lemeze­ket, híres emberek hangfel­vételeit lehet hallgatni. Anyagunk jól szolgálja a nyelvtanulást, a nyelvvizs­gára való felkészülést. A nyelvtanulást szótárak, nyelvkönyvek, folyóiratok segítik. A hangzó anyagok átjátszhatok. A stúdió iránt kezdettől fogva sokkal na­gyobb az érdeklődés, mint amire számítottunk. Felújí­tása a közelmúltban fejező­dött be, a férőhelyek száma megduplázódott, s azt ter­vezzük, hogy heti hatvan órában segíthetjük az egyé­ni és a csoportos nyelvtanu­lást, foglalkozásokat. — Kérem, mutassa be a zeneműtárat is! — A zeneműtárban — amely a Gorkij fasor 45. szám alatt található — kö­zel háromezer magyar és idegen nyelvű szakkönyv, több mint 35 ezer kotta, öt­ven magyar és külföldi fo­lyóirat áll az érdeklődők ren­delkezésére. A klasszikus és modern zeneirodalom, vala­mint a népzene reprezentáns alkotásait tartalmazó ötezer órányi hanganyag korszerű elektroakusztikai berendezés segítségével hallgatható, egy­idejűleg nyolc különböző ze­nei műsor szolgáltatására, il­letve hozott szalagra, kazet­tára való átmásolására is al­kalmas — sorolja Kovács Béla. — A könyvtár arculatát nagyban befolyásolja, tevé­kenységét döntően meghatá­rozza, hogy tí nemzetiségi báziskönyvtárak koordináci­ós központja. — Feladataink közé tarto­zik, hogy a nemzetiségi bá­ziskönyvtárakat gyűjtemé­nyük gyarapítására vonatko­zóan szakmai tanácsokkal se­gítsük, számukra módszerta­ni útmutatókat állítsunk ösz- sze. Elsősorban a négy nyel­ven kiadott Nemzetiségi Üj Könyvek című ajánlatjegy­zék útján, valamint az ol­vasómozgalom, propaganda­anyagok, pályázatok segítsé­gével folyik ez a munka. Emellett rendszeres munka- értekezleteket tartunk a bá­ziskönyvtárosoknak. — Jelentős nemzetiségi ku­tató- és dokumentációs te­vékenységük. Hogyan kap­csolódik ez a már említett te­rületekhez? — Az utóbbi években könyvtárunkban jelentős nemzetiségi dokumentációs munka is folyik. Ennek bá­zisa az az értékes kartoték- rendszer több száz cédulá­val, amely a Magyar Tudo­mányos Akadémiával kötött megállapodás keretében 1981-ben került hozzánk. Er­re támaszkodva szerkesztjük és adjuk ki a Nemzetiségek Magyarországon 1945-től 1975-ig című, öt kötetre ter­vezett bibliográfiai sorozatot, amelyből a németekről és a románokról szóló kötet ép­pen a nemzetiségi szövetsé­gek kongresszusai idején je­lent meg. Folyamatosan gyűjtjük a fontosabb publi­kációkat, könyveket, cikke­ket, sőt kéziratokat is, ha nemzetiségi szempontból ér­dekesek. Feltárásukkal a tu­dományos kutatás mellett a közművelődési intézmények, a nemzetiségi szövetségek, a Hazafias Népfront, a nem­zetiségi oktatási intézmé­nyek, báziskönyvtárak mun­káját is segíteni tudjuk. Ha­sonló célkitűzéssel folyik a magyarországi nemzetiségek kulturális, tudati jellemzői­nek alakítását és összefüggé­seit a művelődési igények­kel és a művelődési intéz­mények tevékenységével vizsgáló kutatás. — Négy nyelvterületen ren­deztek az elmúlt évek során Magyarországon nemzetiségi olvasótáborokat. Mennyiben segítik ezt a mozgalmat? — Az olvasótáborok mun­kájába 1981-ben kapcsolód­tunk be aktívabban. Részt vállalunk szervezésükben, irányításukban. Legutóbb ti­zenöt olvasótábor mintegy ezer nemzetiségi gyerek szá­mára biztosította az anya­nyelvi kultúrával való is­merkedést. A Hazafias Nép­fronttal és a könyvterjesztő vállalatokkal együttműködve a módszertani munka segíté­sére évente olvasótábori pá­lyázatot írunk ki — vála­szol Kertész Gyula. — Igen hasznos kiadvá­nyokat készítenek a könyv­tár munkatársai. Az ÁGK Híradóra, a Világirodalmi Információs Szemlére, az új Műfordítás Bibliográfiára gondolok elsősorban. — Az ÁGK Híradó a nem­zetiségi báziskönyvtárak könyvtárügyi és metodikai orgánuma, elméleti, módszer­tani cikkeket közöl, a könyv­tárak életének legfontosabb híreit adja közre. A Világ- irodalmi Információs Szemle elsősorban a közép-európai szocialista országok referáló sajtószemléje. Az utóbbi idő­ben bővült a finn, angol, francia és nyugat-európai né­met nyelvterületek országai­nak aktuális irodalmi, iro­dalomkritikai eseményeinek bemutatásával. A Műfordí­tás Bibliográfia pedig újdon­ság, 1982-től évente kétszer jelenik meg. A hazai, vala­mint a csehszlovákig, jugo­szláviai és romániai sajtó­ban magyar fordításban kö­zölt szépirodalmi alkotásokat tárja fel. — Köszönöm a tájékozta­tást. Niedzielsky Katalin KÉPERNYŐ Valószínű, hogy a kereskedelem és a fogyasztók védelme jóval több embert érdekel, mint a kutatás és fejlesztés, mely a legutóbbi Hatvanhat... témája volt. Ettől függetlenül ér­deke mindenkinek, hiszen e kettőtől függ elsősorban a mo­dern termelés. Az, hogy mennyire tudjuk megközelíteni, el­érni a világszínvonalat, vagyis termékeink hogyan állják meg helyüket az ,öldöklő világpiaci harc közepette. Mennyi­re korszerűek, mennyire versenyképesek. A számos ezzel kapcsolatos kérdésben a műsor vendége Tétényi Pál akadé­mikus, az MSZMP KB tudományos, közoktatási és kulturális osztályának vezetője és a szavazó meghívottak majd mindig szinkronban voltak. Akár arról volt szó, hogy kevés-e vagy sok a jelenlegi kutatógárda vagy a pénz? Akár arról, hogy a szűkös anyagi feltételeket lehetne-e jobban kihasználni. Persze, hogy lehetne, de kellene is, ám ennek sok szubjek­tív akadálya van, amiről kertelés nélkül beszélt a vendég tapasztalatai alapján, de mégsem ez a döntő, hanem, hogy a gazdasági szabályozórendszer váljon versenyre ösztönzővé. Mert hiába a legeredményesebb kutatás is, ha nem kerül bevezetésre, ha nem valósul meg. A részkérdés tehát így ágyazódik be a nagy egészbe. Nem lehet azonban figyelmen kívül hagyni — főleg a jövő szempontjából — a felsőokta­tást sem. De még azt sem, hogy a kiváló végzettséget a munkahelyek miként veszik figyelembe. S itt volt egy olyan válasz, amivel nehéz egyetérteni, nevezetesen, hogy a diplo­ma helyett bizonyítson az élet. Mert ha mindegy, milyen eredménnyel végez valaki, mi alakítja ki a versenyszelle­met már az oktatás alatt? Ha nem a tanulásban élenjárók kapják a legjobb, a legtöbb feladatot nyújtó állásokat, mint az rég megszokott a gazdaságilag legfejlettebb országokban, ahol a nagy cégek kapkodják az évfolyamelsőket. A vígjáték ritka portéka, bár az igény igen nagy iránta. Vágyjuk a vidámságot, szeretünk szórakozni, s ezért és erre jó alkalomnak kínálkozott — ha a nagyon késői órákban is — az Elcserélt szerelem. Különösen, hogy a két szerző — Kállai István és Szálkái Sándor — nem újonc már a szak­mában, s külön-külön többször is bizonyítottak. Ketten ugyan kétféle humort képviselnek, de ez még nem akadálya a jó végeredménynek, ami most nem jött össze. Pedig olyan jó lett volna nevetni, élvezni a remek szituációkat és hozzá a szellemes szöveget, ám erre nem került sor. Nem volt rá mód. Nem volt, mert sem a valóságban nem állt meg a tör­ténet, sem attól nem rugaszkodott el annyira, hogy a kép­telenségek lettek volna mulattatok. A csélcsap húszéves fiú „szerelmei” körül bábáskodó szülők, de a többi figura is pa­pírízűre sikerült, s ettől az egész művivé vált. Holott a mai fiatalság szerelmi kapkodásáról — mint bármi másról — bo­nyodalmat bonyodalomra lehetett volna halmozni. S hogy nem így történt, annak okát mégiscsak a kétféle stílusú szer­zőben kell keresni, s ezért nem tudta a szokott nívóját hoz­ni Szálkái Sándor, mint rendező. S ez egyben azt is igazolni látszik, hogy az alapanyag, az épkézláb sztori mennyire fon­tos. És, hogy mennyire nehéz megalkotni, azt a nagy görög­től kezdve már sokan megmondták az idők folyamán. De amit nem adott meg a fikció, azt bőven pótolta az élet, a sport, a labdarúgó EB. Amit eddig láttunk, azt való­színűleg a szerdai döntő sem fogja fölözni. Ha csak — ami nem várható — valami meglepetést nem tartogat a francia— spanyol mérkőzés. Bár meglepetésben eddig sem volt hiány, errőj az NSZK válogatottja gondoskodott. De már a nyitó mérkőzés is ebbe a kategóriába tartozott, hiszen a később igazán csodálatosan játszó franciák ugyancsak nehezen tud­tak a dánok ellen győzni. Az élvonalba berobbanó dánok maguk is végig meglepetést jelentettek, akárcsak ellenkező előjellel a jugoszlávok és a románok. Az volt az érzése az embernek, úgy, mint ez a két csapat, a mieink is játszottak volna. Talán még jobban. Hogy viszont milyen nagy élményt nyújtottak a portugálok, arról csak azoknak lehet áradozni, akik nem nézték a meccseket. Mert való igaz, hogy a nők nagy többségére ugyancsak rossz világ járt a tévében az utóbbi hetek alatt. Pedig, ha az egyéb, fő műsoridőben su­gárzott programokra gondolunk, a futball viszi el magasan a pálmát. Nemcsak azért, mert olyan látványt hozott be a szobába, amihez egyébként nagyon drága pénzen juthattunk volna, de hol van az a műsor, amely annyi izgalmat, élveze­tet nyújtott, mint ez. Örömet és szomorúságot, drámát és küzdelmet. A bennünk élő örök gyermek, örök játékos ked­vének kielégítését. És a mindehhez hozzátartozó bosszúságot is, amiről egy pár játékvezető gondoskodott. S ez az, amit nem lehet megérteni, hiszen a bírónak pártatlannak kell len­ni, azért bíró, azért ítélkezik korlátlan joggal. De úgy lát­szik, ez is hozzátartozik a játékhoz, most és mindörökké, akárcsak a legszebb játék mellett is a durvaság, sőt, ami már ezen is túlmegy. Dehát így kerek a világ, s azért mégis a szép futball került újból előtérbe, a borzasztó nagy győzni ^Jsarás közepette is a közönség szórakoztatása. És ez maxi­málisan sikerült is. Vass Máfla Mai műsor KOSSUTH RÁDIÓ 8.25: Vesszőparipáink, (ism.) 9.00: A hét zeneműve. 9.30: Madagaszkári népzene. 9.39: Találkozás a Hang-villá­ban. 10.05: MR 10—14. 11.25: Fúvósesztrád. 11.41: Vallomások 1942. (regény) XXI/2. 12 45: Törvénykönyv. 13.00: Az MRT énekkara énekel. 13.50: Beszélgetés Tilles Béla szobrászművésszel. 14.10: Népdalok. 14.41: Arcképek a német iroda­lomból. 16.05: Zenekari operarészletek. 16.28: Zengjen a muzsika. 17.05: Napjaink irodalmából. 17.30: Filmzeneszvit. 17.45: A Szabó család. 19.15: Szimfonikus zene. 19.35: A szocialista gazdaságel­mélet és gazdaságirányí­tás. « 20.05: Klasszikus kamarazene. 20.32: Tudomány és gyakorlat. 21.02: Verdi: Rigoletto. (opera) 23.35: Bach: H-moll szvit. 0.10: Fúvószene. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Nóták. 8.35: Társalgó. 10.00: Zenedélelőtt. 12.35: Melódiakoktél. 13.35: Furulyamuzsika. 14.00: Zenés délután. 18.00: Tini-tonik. 18.35: Beszélni nehéz. 18.47: Barangolás régi hangle­mezek között. 19.08: Cigánydalok. 19.35: Csak fiataloknak! 20.35: A King’s Singers játszik. 21.11: Magyar anekdotakincs. 21.40: Könnyűzene. 22.40: Nóták. 23.20: A mai dzsessz. III. MŰSOR 9.00: Töltsön egy órát kedven­ceivel. 10.00: Debussy: Pelléas és Méli- sande. (opera) 11.05: Napjaink irodalmából. 11.35: Zenekari muzsika. 13.07: Világújság. 13.27: Barbra Streisand énekel. 13.57: A Modem Ütő Trió hang­versenye. 15.11: Hándel-művek. 16.08: Napjaink irodalmából. 16.43: Heinz Holliger oboázik. 17.29: A zeneirodalom remekmű­veiből. 18.30: Szerb-horvát nyelvű mű­sor. 19.05: Német nyelvű műsor. 19.35: Romantikus operákból. 20.30: Bartók: A csodálatos man­darin. 21.04: Kritikus füllel. 22.04: Napjaink irodalmából. 23.00: Éji muzsika. SZOLNOKI STÜDIÖ 17.00: Műsorismertetés. Hírek. 17.05: Két dal, egy előadó. Pe­ter Griffin énekel. 17.15: Zsibongó. Gyermekműsor. Szerkesztő: Cseh Éva. (A tartalomból: Strandolunk — Egész nap az utcán? — Kutyabarátok.) 17.30: Üj felvételeinkből. A tá- piószentmártoni és tisza­füredi úttörőkórusok mű­sora. 17.40: Üzemi lapszemle. 17.45: ötven év táncmelódiái. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Rockpercek az Edda együttes dalaiból. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló. Lap- és műsorelőzetes. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 9.55: Tévétorna. 10.00: Utánam srácok, filmsoro­zat. VI/4.) (ism.) 10.30: Kőkorszaki barlangtábora Pilisben, (ism.) 11.00: Aranyásók Alaszkában, (francia—NSZK—román kalandfilm) IV/3. (ism.) 16.40: Varázstea. (csehszlovák burleszkfilm, (ism.) 17.15: ,,30 év legszebb népdal- feldolgozásaiból”. 17.40: Rubens, (belga filmsoro­zat V/4.) 18.40: VEGY-ÉSZ, VEGYÉSZ, (portré) 19.35: Tévétorna. 19.40: Esti mese. 20.00: Tv-híradó. 20.30: Derrick. (NSZK bűnügyi tévéfilm) 21.35: Stúdió ’84. 22.35: Tv-tükör. 22.54: Tv-híradó 2. II. MŰSOR 15.30: Sophokles: Oedipus Kolo­nosban. (tévéfilm, ism.) 17.00: Zenés tv-színház: Canter- villei kísértet, (zenés já­ték, ism.) 18.20: Gara János: Aranykor, (tévéfilm, ism.) 19.25: Dalok, kupiék, korra és nemre való tekintet nél­kül. (ism.) 20.05: Hegy a tengerben, (fran­cia rövidfilm, ism.) 20.30: Ifjúsági Centrum. 21.30: Kocsis Zoltán—Rados Fe­renc zongoraestje. II. (ism.) BUKAREST 15.05: Egyetemisták amfiteátru­ma. 16.00: Könyvek és gondolatok. 16.20: Rajzfilmek. 20.00: Tv-híradó. 20.20: Gazdasági aktualitások. 21.00: Tv-színház: „Vihar előtt.” Paul Ioachim tv-játéka. 22.20: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 17.00: Magyar nyelvű tv-napló. 17.50: Videooldalak. 18.00: Hírek. 18.05: Tv-naptár. 18.15: Kicsiny világ — adás gyermekeknek. 18.45: Könnyűzenei adás. 19.15: Rajzfilm. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 20.00: Belpolitikai adás. 20.45: Lottósorsolás. 20.55: Mexikó lángokban. 22.35: Tv-napló. II. MŰSOR 19.00: Népszerű-tudományos film. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 20.00: Folkparádé. 20.50: A forradalom alakjai — dokumentumadás. 21.35: Hírek. 21.40: Dzsessz. 22.25: A könyv ideje. SZÍNHÁZ 1984. június 26-án, kedden 20.00 órakor Keszthelyen: BÄSTYASETANY 77 1984. június 27-én, szerdán 20.00 órakor Körmenden: BASTYASÉTANY 77 MOZI Békési Bástya: 101 kiskutya. Békéscsabai Szabadság, de. 10, du. 4-kor: Donald kacsa és a töb­biek, 6 és 8-kor: Gyónás gyil­kosság után. Békéscsabai Terv: fél 6-kor: Én és Caterina, fél 8-kor: Languszta reggelire. Gyulai Erkel: Mennyei seregek. Gyulai Petőfi, 3-kor: Donald ka­csa és a többiek, 5-kor: Excali­bur I—n. Orosházi Partizán: Felhőjáték.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents