Békés Megyei Népújság, 1984. június (39. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-23 / 146. szám

1984. június 23., szombat o Káposzta - kínai körítéssel Dombos ágyba nem kell méreg A biokertészet több ezer éves. A kínaiak osztották először kisparcellákra a föl­det, figyelték meg a növényi szimpátiát és összeférhetet­lenséget. Az 1900-as években amerikai és NSZK-beli ku­tatók tárták fel a kínai dombágyas zöldségtermesz­tési módszert, s terjesztették el újra. Az NSZK-ban 20 éve honosodott meg a domb­ágyas kertművelési mód, és az utóbbi években nálunk Magyarországon is egyre többen alkalmazzák az ere­dendően kínai zöldség- és gyümölcstermesztést. Kondoroson és Szabadkígyóson Békés megyében egymás­tól függetlenül, de annál na­gyobb szorgalommal kezdték el a dombágyas kertészke­dést Uhljár Györgyné kon- dorosi kertész és Tusjak Já­nosáé, valamint a szakkö­rébe tartozó diákok a me­zőgazdasági és élelmiszer- ipari szakmunkásképző inté­zetben Szabadkígyóson. Meg­figyeléseiket rögzítették, és az 1984. év tavaszán megje­lent biofüzetek sorozatban már beszámoltak tapasztala­taikról. A Kertészet és Szőlészet című lapban olvastunk az újonnan felfedezett módszer­ről, és egy éve, áprilisban kezdtük el a növények te­lepítését — mondotta Tus­jak Jánosné szakkörvezető. — De magam is vezettem kertészetet — fűzi hozzá Tusjak János —, így aztán szívesen segítettem az el­képzelések megvalósításá­ban. Az ajánlott vetésforgót készítettük el, miszerint a korán lekerült retek után magról vetettük a salátát, majd duggattuk a hagymát, vetettük a sárgarépát, pa­lántájuk a káposztát. Meg­figyeléseink szerint a domb­ágyakkal szembe ültetett ha­gyományos művelésű parcel­lákon nem termettek olyan egészséges és jó ízű zöldsé­gek, mint a dombos ágyon. — Mi a módszer lényege? — Ami leginkább elriaszt­ja az érdeklődőket, az az, hogy a dombos ágy elkészí­tése elég munkaigényes. A 20—30 centiméter mély „tü­körbe” az összegyűjtött fás ágakat kell egyenletesen be­takarni vékonyabb gallyak­kal, cserjékkel, majd erre korhadó leveleket, földdel összekeverve borítani. Rá­kerül a házilag összeállított komposztréteg, s tőzegkorpa, a folyami iszap, végül ismét kerti földdel összeállított komposzttal kell a vetésfe­lületet ráhordanL A dombos ágynak a mérete 1,5 méter széles és 5—8 méter hosz- szú. S csak ezután kezdődhet a munka, amikor is tavasz- szal első ízben palántázással célszerű a növényeket ráül­tetni. Az így duplára növe­kedett vetésterületen fi­gyeltük, hogy a sárgarépa il­lata zavarja a hagymát ká­rosító legyeket és hasonló­képpen a hagyma illata za­varja a sárgarépale­gyeket. Minden növényvédő szer és növénykárosító elle­ni méreg nélkül termeltünk zöldségeket. A látottak meggyőzőek, és az idevágó szakirodalom is — ami a Mezőgazdasági Könyvkiadó Planétás Válla­lati Gazdasági Munkaközös­ség gondozásában jelent meg — arról tanúskodik, hogy a módszer igen jó termésered­ményeket hoz. Egy átlagos létszámú család egész évi zöldségszükséglete előállít­ható az így kialakítható 25 —30 négyzetméternyi terü­letről. A módszer környezet- védő is, hiszen a különböző gombás fertőzések ellen csa­lánból készült permetszere- ket készítenek, vagy a köz­keletű néven ismert büdös­kével riasztják a kártevőket. II második helyezés Tusjak Jánosné arról szá­mol be A biofüzetek hazai tapasztalatai című fejezeté­ben, hogy milyen öntözési móddal és növénytársítással dolgozzák a dombos ágyat. Arról is olvashatunk tapasz­talatai között, hogy a külön­böző gyógynövényeket, gyo­mokat, miként hasznosítják a kerti művelésben. Az NSZK-ban külön üzletekben árusítják a biokertekből származó termékeket, ame­lyek pontosan a nagyobb munkaigényesség miatt drá­gábban kaphatók. Azt a sza- badkígyósi házaspár és a szakkör diákjai is megfigyel­ték, hogy a retek, a karalá­bé nem fás. Uhljár György­né tapasztalatai szerint van minőségi különbség, mert a méreg és növényvédő szer nélkül termett paprika húsa keményebb, és a tároláskor sem fonnyad olyan könnyen. A Kertészet és Szőlészet cí­mű folyóirat tavaly pályá­zatot hirdetett, amelyen a szabadkígyósi szakkör má­sodik helyezést ért el. A ka­pott 4 ezer forintot különbö­ző növényi drogok vásárlá­sára fordították. Például csalánszárítmányt vettek, amelyből majd permetlét készítenek a növények fer­tőzés elleni védelmére. Kiskertben alkalmazható Túlzás lenne állítani, hogy a módszer megoldhatja a talaj humusztartalmának visszapótlását a kiterjedtebb mezőgazdasági területeken. Az NSZK-ban is csupán a hasznosítható termőterület 0,2 százalékát művelik ezzel a módszerrel. A 'hazánkban élénkülő érdeklődést mutat­ja, hogy megalakult a Bio­kultúra Klub Budapesten, amelynek 200 vidéki levelező tagja van. Többségében ker­tészek és a ház körül ker- tészkedők. Tanúsítja ez azt, hogy a kis területet meg­művelő egyéni kertészetek­ben a módszer jól hasznosít­ható. A rendszer feltalálói is főként kiskertekben ajánlják az alkalmazását. Elterjedé­sére nagy lehetőség itt van. Bár a nagyüzemi mezőgaz­daságban is alkalmazzák azt, hogy nagy területen vetik a szóját, lucernát, lóbabot, mert nitrogénmegkötő képes­ségével növeli a talaj ter­mőerejét. Ahogy a szabadkígyósi há­zaspár fogalmazott: több munkával, nagyobb energiá­val, de mindenképpen egész­ségesebb zöldséget fogyaszt­hat, aki ezt a módszert vá­lasztja. Ök az öntözést úgy oldották meg, hogy gégecsö­vet fektettek a dombos ágy­ra, amellyel szivárogtatva öntöznek. Dombos ágyaikat sok kertészkedő megnézte és hasonlította össze a mellette levő kontroll parcellákkal. Hogy mennyire növekszik az elkövetkező években a bio­kertészek száma, ma még nem tudjuk, de mindenkép­pen vonzó a módszer, még inkább, hogy általa egészsé­gesebb zöldséget fogyaszt­hatnak az emberek. Számadó Julianna Az összehasonlításra a kontrollparcellákon van lehetőségük a diákszakkör tagjainak Fotó: Timkó János A fokhagyma, a retek és a saláta jól megfér egymás mellett, jól segítik egymás fejlődését Űj raktár fogadja az új gabonát Orosházán A Gabonatröszt vállalatai­nál jó ütemben haladnak aíz aratás előkészületei. Különö­sen fontos, hogy 152 ezer tonna gabona befogadására alkalmas új raktárteret ad­ták, illetve adnak át. Oros­házán 30 ezer tonnás új tá­roló fogadja majd a termést, Dunaújvárosban 25 ezres vasbeton silót adnak át. En­nek a létesítménynek vízi­kikötője is van, ami lehetővé teszi a gabona vízi úton tör­ténő szállítását. Ez minde­nekelőtt az exportnál jelen­tős, a vasúti szállítás költsé­geivel ugyanis tetemesek és nemegyszer hiányzik a kel­lő számú vagon is. Szekszár- don 22 ezer tonnás vasbe­ton silót avatnak az első szál­lítmányok fogadásával. Az év hátralévő részében továb­bi 20 ezer tonna gabona tá­rolására alkalmas raktárte­ret helyeznek üzembe. Új malmot az idén nem adnak át, két nagyobb üzem­ben viszont rekonstrukció fe­jeződött be. Tiszafüreden és Kalocsán korszerűsítették és bővítették a régi malmokat, amelyek rövidesen megkezd­hetik az új termés őrlését. II tanácsi gazdálkodás múlt évi tapasztalatai O ékés megye Tanácsa a közelmúlt­ban tárgyalta meg a megye 1983. évi költségvetési és fejlesztési alap gazdálkodásáról szóló beszámolót. A zárszámadás jó alkalom arra, hogy átte­kintsük az elmúlt időszak gazdálkodási kö­rülményeit, eredményeit. Az 1983-as év ér­tékelésénél elöljáróban vissza kell térnünk a VI. ötéves pénzügyi terv meghatározó té­nyezőire. Már a VI. ötéves terv összeállításakor látható volt, hogy a gazdaság csak mérsé­kelt ütemben fejlődik, az életszínvonal va­lamennyi elemének —■ a korábbi évekhez hasonló — egyidejű fejlesztése nem tartha­tó. Ennek következtében az 1981—85. évek­re szóló tanácsi középtávú pénzügyi terv- javaslat elkészítésénél alapelv volt, hogy a rendelkezésre álló erőforrások többségét a folyamatban levő beruházások befejezésére, és az ezek eredményeként belépő új intéz­mények fenntartására kell koncentrálni. A megyei középtávú tervben elsődleges feladatul tűztük magunk elé, hogy az élet- körülményeket közvetlenül befolyásoló alapellátás körébe tartozó területek — kór­házi és egyéb egészségügyi ellátás, oktatás, ivóvíz stb. — ellátottsági szintjét javítjuk, a nem alapellátási körbe tartozó felada­toknál pedig a szinten tartást biztosítjuk. A tervek kidolgozásakor e célkitűzések reáli­sak voltak, a főhatóságok is jelentős ösz- szegű anyagi támogatást biztosítottak a megye ellátottsági mutatóinak az országos átlaghoz való közelítésére. Az 1983. évi költségvetés összeállításakor már egyértelmű volt, hogy a gazdasági fel­tételek tovább romlottak, ebből követke­zően a társadalmi közös fogyasztásra szánt kiadások lassabban növekedhetnek a VI. ötéves tervben számítottnál. Ebből követke­zően a megyei tervszámok kidolgozásakor határozott rangsort kellett kialakítani. Az egészségügyi és oktatási feladatok tekinte­tében a hálózatbővítéssel összefüggő vál­tozások előirányzati növekményét biztosíta­ni tudtuk, de a középtávú tervben megfo­galmazott minőségi és egyéb fejlesztési cél­kitűzésekről le kellett mondani. 1983-ban 3 milliárd 16 millió forint be­vétellel számoltunk megyei szinten. Mint­hogy a tanácsok elkölthető pénzeszközeinek nagysága a bevételek teljesítésétől függ, igen nagy jelentősége van ezek realizálásá­nak. Pénzeszközeink közel 22 százaléka származik a tanácsokat teljes egészében megillető saját bevételekből, az intézmé­nyek működési bevételéből és a lakossági adókból. E bevételi nemek közül az intézményi működési bevételek előírt szinten való tel­jesítése minden évben — így í983-ban is — csak nagy erőfeszítések árán volt meg­valósítható. Ennek döntő okát abban lát­juk, hogy azok a tényleges jövedelmek, amelyek alapján e díjakat megállapítják, a megyében összességében alacsonyabbak a központi szervek által számítottnál. Taná­csaink bevételeinek közel 47 százaléka a megosztott bevételi forrásokból származik, ez a megye területén működő mezőgazda- sági üzemek, valamint minisztériumi és ta­nácsi vállalatok, szövetkezetek befizetései­nek a tanácsot megillető része. Megyénk alapvetően mezőgazdasági jel­legéből következően e bevételi forrásaink döntő részét a mezőgazdasági szektor be­fizetései adják. Ezzel együtt jár, hogy a ta­nácsi pénzeszközök alakulását túlnyomó- részt a mezőgazdasági eredményei határoz­zák meg. A mezőgazdaságot 1983-ban sújtó aszálykár 212 millió forint kiesést okozott a megyében, ami közel 43 millió forintos nagyságrendben éreztette hatását a tanácsi költségvetések pénzügyi feltételeinek biz­tosításánál is. így a megosztott bevételeket csak 92 százalékosan tudtuk teljesíteni. A Pénzügyminisztérium a nagy összegű bevé­telkiesést 97 százalékos mértékre év köz­ben kiegészítette ugyan, de 28,4 millió fo­rintról így is végleg le kellett mondanunk. Ez a kiesés év közben jelentős pénzellátási gondokat okozott, és olyan tervezett fel­adatok elmaradásával járt, melyek érintik a lakossági ellátás színvonalát is. A bevételi' előirányzatok feszítettsége mi­att ahhoz, hogy a költségvetési gazdálkodás az előző évhez képest jelentősen ne torpan­jon meg, valamennyi tanács és intézmény részéről nagyobb erőfeszítésekre volt szük­ség. Gazdálkodási feladataink megoldását nagymértékben segítették az év közben ka­pott központi pótelőirányzatok, amelyek, ha nem is teljes mértékben, de ellensúlyozták az áremelkedések miatt jelentkező több­letkiadásokat. Tanácsaink és intézményeink 3 milliár<j 266 millió forint kiadást teljesítettek az el­múlt évben. E pénzeszköz felhasználásából 2,6 milliárd forint a meglevő intézményhá­lózat működési feltételeit biztosította. Ez az összeg elegendő volt ahhoz, hogy az intéz­mények feladataikat az eddigi szinten vé­gezhessék. A mai gazdasági körülmények között azonban ezt is eredményként lehet számba venni. Az intézmények beszámoló adataiból megállapítható, hogy jelentős elmaradás mutatkozik a beszerzési előirányzatokhoz viszonyítva. Kényszerű lépés volt azonban a gazdálkodók részéről, hogy ezeket az elő­irányzatokat csökkentették, ugyanis ez azt jelenti, hogy a mindennapi élet (étkeztetés, fűtés stb.) az áremelkedések miatt többe ke­rült, mint amilyen összegű előirányzat ilyen feladatokra rendelkezésre áll. Huzamosan ez a gyakorlat azonban nem alkalmazható, mi­vel a szakmai munka színvonalának rom­lásához vezethet. Lehetőségeinkhez mérten próbáltuk a ter­vezés során számításba vett hálózatfejleszté­seket megvalósítani. Kiemelten kezeltük a lakosság legszélesebb rétegeit érintő járó­beteg-ellátást, és így megvalósítottunk 34 szakorvosi óra, 24 üzemorvosi óra fejlesz­tést, kettővel nőtt a gyermekorvosi, eggyel az általános orvosi, 4-gyel a védőnői körze­tek száma. Javult a megyében az óvodaiférőhely- ellátottság, a férőhelyek száma 16 008-ról 16 182-re nőtt, így a kihasználtság 111 szá­zalékról 108 százalékra csökkent, 1983-ban csak 150 jelentkezőt utasítottak el. A demográfiai változásokat követve leg­főbb feladatunk volt az általános iskolás korú gyermekek oktatásának és ellátásának fejlesztése. A megyében 37-tel nőtt a tan­termek száma, és 30-cal több tanulócsopor­tot indítottunk mint az előző évben. Mint­hogy több volt a teremfejlesztés a csoport- fejlesztésnél, javult az egy tanteremre jutó csoportszám (1,03 csoport jut egy teremre). Ki kell hangsúlyozni azonban, hogy ez me­gyei átlag, tehát egyes településeken (isko­lákban) még hosszú ideig szükség lesz a két műszakos oktatási rendre. Javult a diá­kok szociális ellátása is. Az elmúlt év so­rán 44-gyel nőtt az általános iskolai nap­közis csoportok száma, így a tanulók 45 szá­zaléka veheti igénybe ezt a szolgáltatást, ez jobb az országos átlagnál (ami 42,7 száza­lék). Tavaly több mint 314 millió forintot for­dítottunk a tanácsi kezelésben levő állóesz­közök felújítására. Ez az előző évek felhasz­nálásához mérten igen jelentős összeg. Ha figyelembe vesszük, hogy intézményhálóza­tunk döntő része a felszabadulás előtt épült (sok nem is olyan célra, mint amire hasz­náljuk) ez is kevés. A felújítási összeg közel 40 százalékát az egészségügyi intézmények állagmegóvására fordítottuk. Jelentős felújítási munkálatok folynak a gyulai és a békéscsabai kórház­ban is.. Tanácsaink 111 millió forintot használtak fel az utak-hidak fenntartására, amivel eredményesen oldották meg ezt a feladatot. Fejlesztési forrásokkal együtt 25 km út és 21 km járda épült. A rendelkezésre álló előirányzatból 1000 négyzetméter alapterüle­tű parkoló, 400 méter kerékpárút, továbbá 14 km út és 15 km járda korszerűsítése valósult meg. A helyi tanácsok fűtéskorszerűsítési, bel­területi úthálózat-kiépítési és telekellátási feladatainak megoldását segítette elő a megyei tanács végrehajtó bizottsága által meghirdetett pályázati rendszer, amely a saját források kiegészítéséhez biztosít köz­ponti pénzeszközöket. A közös pénzügyi for­rásokból a pályázatok eredményeként 1983 végéig 296 olajkályha cseréjére került sor, és így 1844 tonna tüzelőolaj más energia- hordozóval történő helyettesítése valósult meg. Tizenegy településen összesen 11,3 km hosszú út épült meg úgy, hogy a 6 millió fo­rintos megyei támogatáshoz kapcsolódó 19,4 millió forint helyi forrás 30 százaléka tár­sadalmi munka, 9 százaléka lakossági befi­zetés, 26 százaléka egyéb gazdálkodószervi (tsz, vállalat) befizetés volt, és a még hiány­zó 35 százalékát adták a helyi tanácsok sa­ját forrásaikból, összesen 1400 darab épí­tési telek került kialakításra, 15 millió forint megyei támogatással. Ö sszegzésképpen elmondható, hogy a tanácsok és intézmények 1983-ban alapvető feladataikat az előző évek színvonalán teljesíteni tudták, és mi­nimális mennyiségű fejlesztésekről is be tudunk számolni. Az ellátás színvonala azonban nem javult. Az alapellátás színvo­nalának tartása érdekében a tanácsok sza­bad pénzeszközeiket (pénzmaradványt) is ezekre a feladatokra koncentráltak. A nem alapellátási feladatokat ellátó intézmények (pl. művelődési házak) csak úgy tudták az elő­ző évek eredményeit megtartani, ha magas szintű szervezői és propagandamunkával saját bevételeiket emelték. Az előző évek kedvezőtlen jelenségei 1984-ben is éreztetni fogják hatásukat, ezért még az eddiginél is körültekintőbb gazdálkodási, szervezési munkára lesz szükség ahhoz, hogy ezt a szintet tartani tudjuk. írta: flraczki János, a megyei tanács elnökhelyettese

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents