Békés Megyei Népújság, 1984. június (39. évfolyam, 127-152. szám)
1984-06-21 / 144. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1984. JŰNIUS 21., CSÜTÖRTÖK Ars: 1,40 forint XXXIX. ÉVFOLYAM, 144. SZÁM fl költségvetésről és külkereskedelmünk helyzetéről tanácskozott az országgyűlés nyári ülésszaka Szerdán délelőtt 10 órakor a Parlament üléstermében megkezdődött az országgyűlés nyári ülésszaka. Legfelső törvényhozó testületünk fórumán megjelent Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke. Az ülésszakot Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Kegyelétes szavakkal emlékezett meg a legutóbbi ülésszak óta elhunyt dr. Boza József képviselőről, a Bács-Kiskun megyei képviselő- csoport vezetőjéről, az Állampuszta! Célgazdaság igazgatójáról, aki 1975 óta volt az országgyűlés tagja. Emlékét az ország- gyűlés jegyzőkönyvben örökítette meg, s az ülésszak résztvevői egyperces néma felállással rótták le kegyeletüket. Ezt követően az országgyűlés tudomásul vette a Népköztársaság Elnöki Tanácsának jelentését a tavaszi ülésszak óta végzett munkáról, és döntött a mostani tanácskozás napirendjéről: O A Magyar Népköztársaság 1983. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat; O A külkereskedelmi miniszter beszámolója a külkereskedelemről szóló, 1974. évi III. törvény végrehajtásáról. Ezután az elfogadott napirendnek megfelelően Hetényi István pénzügyminiszter tartotta meg expozéját. Hetényi István beszéde A költségvetési politika céljait a gazdaságpolitikában megfogalmazott közös nemzeti gazdasági célok; az egyensúlyi viszonyok erősítése és az életkörülmények megőrzése, lehető javítása határozta meg. A zárszámadó törvényjavaslat azt mutatja, hogy tavalyi munkánk eredménnyel zárult, jócskán van azonban tanulság, javítanivaló — mondotta bevezetőjében a pénzügyminiszter. Az elmúlt évben elért gazdasági fejlődés számszerűségét tekintve nem volt látványos, de az adott nemzetközi politikai és gazdasági környezetben — amikor tucatjával találhatók országok, ahol magas á munkanélküliség, széles tömegek élnek létbizonytalanságban, adósságok átütemezését kellett kérni — a mi politikánk méltán kapott nemzetközi elismerést és belső támogatást itthon, a legszélesebb tömegek részéről. A nemzetközi pénzpiaci helyzet kedvezőtlen maradt, és a protekcionizmus, a diszkrimináció nem csökkent. Ezek a feltételek és saját munkánk gyengeségei egyaránt hozzájárultak ahhoz, hogy bár a két alapvető célt elértük, az ezt alátámasztó gazdasági folyamatban nem tudtuk a tervezett teljesítőién yj mindenütt elérni. Az export például elmaradt az előirányzattól. A nemzeti jövedelem, amelyre kihatott a tavalyi súlyos aszály, alig növekedett. Ilyen aszályt és természeti csapást az ország még a ’70-es években sem tudott volna — a termelés globális visszaesése nélkül — átvészelni. Tavaly ennek ellenére növekedett a nemzeti jövedelem. Arra azonban szükség volt, hogy előre nem tervezett intézkedésekkel is biztosítsuk a nyugati adósság- állomány csökkentését és a belső egyensúly fenntartását. A cserearányok romlása, kötelezettségeink teljesítése nem tette és teszi elkerülhetővé a nemzeti jövedelem belföldi felhasználásának mérséklését. A lakosság ösz- szes fogyasztása szerény mértékben növekedett, és meghaladta a tervezett színvonalat is. Az egy főre jutó reáljövedelem egy százalékkal, a névleges jövedelem nyolc százalékkal növekedett. A fogyasztói árszínvonal kisebb mértékben nőtt, mint ahogyan azt terveztük. 1983-ban a költségvetés összes bevétele 543,7 milliárd forint, • kiadása pedig 549,8 milliárd forint volt. A hiány így 6,1 milliárd forint. Ez 4,1 milliárd forinttal kevesebb, mint ameny- nyit terveztünk. A költségvetési hiányt úgy sikerült csökkenteni, hogy az életkörülményekre ható kiadásokat nem kellett menet közben korlátozni. Az egészségügy, a szociálpolitika, az oktatás és a művelődés terén — a szerény lehetőségek ellenére — a kiadások tavaly 7,2 százalékkal növekedtek, ami meghaladja a nemzeti jövedelem növekedését és a tervezett színvonalat is — mondotta Heté- nyi István. Az állami költségvetés az intézményi és társadalom- biztosítási feladatodra összesen 280 milliárd forintot fordított, tehát az összes kiadásoknak mintegy a felét. A lakosságnak nyújtott pénzbeli társadalmi juttatások 10 százalékkal nőttek. Á nyugdíjkiadás 75 milliárd forint volt, elérte a nemzeti jövedelem 10 százalékát. Szeptembertől emelkedett a régebben megállapított igen alacsony nyugdíjak összege. Kiterjesztettük a családi pótlék rendszerét az egygyermekes családokra, a gyermek hatéves koráig. Fejlődött az egészségügyi ellátás, a körzeti orvosi és ügyeleti szolgálat. Közel 500 ággyal bővült a kórházi hálózat. A társadalmi összefogásnak is köszönhetően közel 2000 új bölcsődei hely létesült, és az óvodaépítés lehetővé tette, hogy a tavalyelőtti 84 százalékkal szemben tavaly már az óvodás korú gyermekek 87 százalékát lehetett óvodába járatni. Az általános iskolákra tavaly 14 milliárd forintot fordítottunk az állami költség- vetésből. A tantermek száma közel 1300-zal gyarapodott, ebből 770 tanterem új iskolákban létesült. így sikerült elérni, hogy a növekvő gyermeklétszám ellenére nem rosszabbodtak az oktatás körülményei. A lakásgazdálkodás új rendszere nyomán érzékelhetően nőtt a lakosság érdeklődése a saját lakás építés iránt — állapította meg a miniszter. Ezt a folyamatot fokozott állami segítségnyújtással támogatjuk. Szociálpolitikai kedvezményként 1,8 milliárd forinttal, kedvezményes állami és bankkölcsön útján 8,2 milliárd forinttal folyósítottunk többet tavaly, mint az ezt megelőző évben. A tanácsok igen elismerésre méltó munkát végeztek a magánlakás-építés segítésében, mindenekelőtt a telekellátás biztosításával. A vállalatok növelték lakásépítési alapjukat, és az 1982. évi 17 000-rel szemben már 27 000 lakás építéséhez adtak munkáltatói támogatást. További következetes intézkedésekre és jelentős erőfeszítésekre van szükség, és a kormány ezt a kérdést továbbra is napirenden tartja. A miniszter kiemelte: az életkörülmények alakulásában elért eredményeinkre büszkék vagyunk még akkor is, ha ezek kétségtelenül elmaradnak számos jogos igénytől. Látni kel] azonban, hogy mindaz, amit e téren tettünk, nagy terhet ró a gazdaságra, és azzal a hatással jár, hogy mérsékli a munkából származó jövedelmek arányát az összjövedelmen belül, és fékezi a teljesítmények ösztönzésének lehetőségét. Ennek alapján indokolt a juttatási rendszer folyamatos korszerűsítése, amely jobban biztosítja az összhangot a gazdasági lehetőségek és a társadalom igazságérzete között. Tavaly is kitűnt, hogy a vállalatok gazdálkodási színvonala különböző; a tartósan az átlagot meghaladó jövedelmezőségű, vagy a szépen javuló eredményeket felmutató vállalatok sokasága mellett hosszabb ideje nem kevés gyenge teljesítményű vállalat is akad. A jól dolgozók között említhető például a Taurus Gumiipari Vállalat, a Szigetvári Cipőgyár, az Alba Regia Állami Építőipari Vállalat. Nem újkeletű gondokkal küszködik néhány más vállalat, mint például az Iroda- gépipari Vállalat, a Finom- mechanikai Vállalat, a Ganz-MÁVAGés a Veszprém megyei Építőipari Vállalat. Ezért a vállalati nyereség átlagos növekedése ellenére több a veszteséges és alaphiányos vállalat. Az esetek döntő többségében a változó piaci igények lassú követése, termelésszervezési és vezetési problémák vezettek az alaphiányhoz. Fontosnak tartjuk — mondotta Hetényi István —, hogy a vállalatok mindenekelőtt saját maguk, saját erejükből rendezzék pénzügyi hiányaikat. Néhány vállalatnál nagyon felhalmozódtak a gondok: itt a. kormány részben már tett és a jövőben is tenni kíván intézkedéseket. A nehéz helyzetbe került vállalatok között szerencsére a többség saját erejéből tesz lépéseket az alaphiány megelőzésére vagy megszüntetésére. A Bajai Finomposztó Vállalat például, hogy megelőzze fejlesztési alaphiányát, egyik gyáregységét értékesítette; az Aszfaltútépítő Vállalat pedig mérsékelte fejlesztéseit. Ezeket igen határozott, egészséges lépéseknek tartjuk. A mezőgazdasági dolgozók helytállása, az időben hozott szervezési, pénzügyi intézkedések egyaránt hozzájárultak ahhoz, hogy az aszálykár kedvezőtlen hatásait az üzemek többségében sikerült erőteljesen mérsékelni. Az alaphiányos mezőgazdasági üzemek száma az előző évhez képest még így is több mint százzal nőtt, az alaphiány is emelkedett. Nem csunán az aszály okozott gondot, hanem a mező- gazdasági termékek exportárai is: 1983-ban 8 százalékkal csökkentek, és a csökkenés várhatóan az idén sem lesz kevesebb. Tisztában vagyunk azzal, hogy e súlyoc körülmények és a nemzeti jövedelemben mutatkozó elmaradás nvo- mán kényszerűen bekövetkező kisebb forrás és az összhangot elősegítő évközi központi intézkedések csökkentik a te'iesítménvüket nem, vagv csak lassan növelő gazdálkodók mozgásterét. A miniszter szólt a vállalati szabályozásról, amellyel egyidejűleg bővítettük és folyamatosan bővítjük az erőforrások mozgósítását, a tartalékok feltárását segítő lehetőségeket. (Folytatás a 3. oldalon) A kondorosiak kísérleteit Szabó Imre, a tsz ágazatvezetője ismertette Fotó: Fazekas László Zöldborsó fajtabemutató Kondoroson A Magyar Agrártudományi Egyesület kertészeti szakosztálya és a Nádudvari Kukorica- és Iparinövény Termelési Együttműködés zöldborsó fajtabemutatót és tanácskozást szervezett tegnap, június 20-án, a kondo- rosi Egyesült Tsz-nél. A vendégeket Beregszászi Károly, a szövetkezet főag- ronómusa köszöntötte, majd röviden ismertette á közös gazdaság gazdálkodását, külön kiemelve a tsz zöldborsótermesztését. Mint mondta, a zöldborsó jövedelmezősége csökkent az utóbbi években, azonban a közben tett intézkedések hatására ez a jövedelemcsökkenés még elviselhető volt. A jövőben is kitartanak a borsó mellett, hiszen jól illeszkedik a termelés szerkezetébe. Sedlák Lajos, a KITE ága- zatvezetője a termelési rendszer feladatairól szólt, ismertette az egyes korszerű zöldborsófajtákat. Dr. Csizmás Sándor, a Békéscsabai Konzervgyár osztályvezetője a feldolgozási szezonra való felkészülésről, a termelőkkel kialakított kapcsolatról beszélt. Külföldi résztvevője is volt a tanácskozásnak dr. Martin Schnock és Bern Budke személyében, akik az NSZK-beli Van Waveren nemesítő intézetet képviselték; dr. Schnock vetített képes előadást tartott néhány borsóbetegségről. A tanácskozás a szövetkezet fajtakísérletének megtekintésével zárult. hl sz> jjs. Dr. Helmut Kohl ma hazánkba érkezik Lázár Györgynek, a Minisztertanács elnökének meghívására június 21-én, csütörtökön hivatalos látogatásra hazánkba érkezik dr. Helmut Kohl, a Német Szövetségi Köztársaság kancellárja. Szakszervezeti delegáció utazott Brad megyébe Június 20-án, tegnap Békés megyei szakszervezeti delegáció utazott Arad megyébe. A küldöttség vezetője dr. Varga Imre, az SZMT titkára, tagjai: Plavecz János, a MEDOSZ megyei bi- zottságánaak titkára, Ábrahám Andrásné, a BÉKÖT szakszervezeti bizottságának, és a Szakszervezetek Megyei Tanácsának tagja. A delegáció tanulmányozza a szakszervezetek termelést, gazdálkodást segítő tevékenységét. Vonószenekari tábor Tarhoson A Békés megyei Tanács művelődésügyi osztályának támogatásával, a VIII. bé- kés-tarhosi zenei napok keretében tegnap, június 20-án délelőtt nyílt meg — immár 9. alkalommal —• a Békés megyei zeneiskolák vonószenekari tábora. Az idei tábor két újdonságot is tartogat a 40 ifjú zenésznek. Az egyik, hogy az idén először szerepelnek önálló koncerttel a zenei napok keretében. A másik — az Ifjú Muzsikusok Magyarországi Szervezetének köszönhető —, hogy 4 lengyel ifjú muzsikus is részt vesz a tábor munkájában, s hamarosan megérkezik a lengyel karmester, Rafael Jacek Delekta is. A tábor résztvevői naponta négy órát szentelhetnék a zenének, ám a próbák mellett bőven jut idő a szórakozásra is. így a programban helyet kap ping-pong- és tollaslabda-bajnokság, diszkó, filmvetítés, és természetesen ott lesznek a zenei napok programjain is. A június 28- ig tartó tábor programjában nem egy házihangverseny is szerepe], ám legnagyobb izgalommal mégis a június 28-i záróhangversenyre készülnek. Munkájukat a tábor tanárai és vezetői, Fejes Antal, Pechan Zoltán, és persze a lengyel karmester segíti majd. Fejes Antal, a békési zeneiskola igazgatója, a tábor vezetője, megnyitó beszédét tartja Fotó: Gát Edit
