Békés Megyei Népújság, 1984. június (39. évfolyam, 127-152. szám)
1984-06-19 / 142. szám
1984. június 19., kedd Van is, nincs is Kincs a szeméiben? — Szemét?! — tiltakozik önérzetesen a körzetigazgató. — Nálunk nincs szemét, csak másodhasznosítású nyersanyag. Igen, igazat kell adnunk Nagy Bélának, a helyesbítés teljesen jogos, a MÉH-tele- peken valóban nincs szemét, minden, ami itt előfordul, még használható valamire. És vajon mire? — Príma szivattyút találtam itt a múltkor — keresgél az ócska vasak között egy idősebb férfi —, 140 forintért vettem meg. Teljesen jó, az egyik itteni dolgozó nem is akarta engedni, hogy elvigyem. Azt mondja: ez már elkelt. Ne csinálja már — mondom neki —, szegény nyugdíjastól akarja elvenni?! Van egy „kataszteri” földem, jól jön a szivattyú. Csak ez ékszí- jas. Meg akarom csinálni Hardi-tárcsásra, azt keresek most. Ilyet nem lehet kapni az üzletben, hát kijön az ember a „nagy üzletbe", itt minden van ... Nagyot dudál mellettünk a „Castor” vezetője, jelzi, menjünk odább, mert itt neki van most dolga. Elég egy pillantás a markolóra, a szétnyíló félelmetes vasmarokra, szót fogadunk. Ahogy elhaladunk a gép mellett, látom a vezető egy műanyag bevonatos fémtálcát (a mezőberényi szövetkezet készít ilyeneket) emelt az ülése mellé. Jó lesz valamire, gondolja. Jókora papírhalmok között vezet bennünket Nagy Béla a papírbálázóba. De a bálázógép éppen nem működik. — Valami baja van — mondja Skaliczki Mihály, aki a papírt szokta kis markolójával, a villany Emporral adagolni a gépbe —, szakítja a drótot. Míg javítgatják, beszélgetünk. — Jólesik a pihenő? — Jól. Sok az, nyolc órán * ülni a gépen. Bár nem is ez a legrosszabb, hanem a klíma. Itt van ez a nagy épület: nem fűthető és nem hűthető. Télen hideg, nyáron meleg. A meleg még elviselhető, de a tél... — Nem lehet fűteni — veti közbe a körzetigazgató —, papírok, tűzrendészet! előírások . .. — Meg lehet azt oldani — melegedik bele a témába Skaliczki —, én már kigondoltam hogy. Itt — mutat a széles, ajtó' nélküli bejárat melletti falra — lehetne készíteni egy kis melegedőt... — Nem lehet — legyint Nagy Béla, majd türelmetlenül hozzáfűzi —, menjünk tovább, mert nem érek rá. Bár sajnáljuk a körzet- igazgató drága idejét, végighallgatjuk gépkezelőt, aki zavartalanul folytatja: — Lehetne egy fülkét ten- ni_a gépre, meg is van a helye, én meg is csinálnám, de nem engedik. Pedig nem lehet ezt a munkát így végezni. Telente egészen meg- gémberedik az ember. Most meg — mutat a tetőre — oda kéne egy-két ventillátor. Egyből jobb kedvűén menne a gép is. Lehet. Nem tudom, mi valósítható meg az elképzelésekből, de az igény, jobb munkakörülmények iránt, jogosnak tűnik. Végtére is egy esztendő alatt 7 ezer 500 tonna papjrt forgatnak meg a békéscsabai telepen. Gyula, Békés, Szeghalom szintén ide szállítja bálázásra a papírféleségeket, sokszor kevésnek bizonyul — különösen ha elromlik — az egyetlen bálázógép. ......Príma szivattyút A vasút felé tartunk. — Iparvágány — áldoz rá Nagy Béla néhány mondatot —, a múlt évben épült, az első negyedévben üzemeltük be. De máris rövidnek bizonyul, sajnos, nem Vasmarokban Fotó: Gál Edit telik hosszabbra. Pedig 45 millió forintos forgalmat bonyolítunk le évente. A nagy markoló (mintha csak követne bennünket) ismét ránk dudál, majd beleragad karmaival a „másod- nyersanyagba”, és a vagonokba rakja. Háromszázki- lencven tonna vas és 500 tonna egyéb fémféleség hagyja így el a MÉH-tele- pet Pontosabban nem mind így: van fémbálázó gépük, amely tömbökbe préseli az „árut”, és nyolc nagy teherautó is besegít a szállításba. Befőttes üvegeket záró lapkák kupaca mellett megyünk el. — Van itt minden — mondja a körzetigazgató, majd néhány kábelcsévére mutat —, azt ott Szegedre, a kábelosztó üzembe visszük, De az igazi „kincsesbánya” nem az, amit az üzemek, hanem amit az iskolák hoznak ki. Ök aztán összegyűjtenek mindenfélét — a hűtőgéptől a kempingkerékpár-al- katrészekig. Régebben, úgy 10—12 esztendeje még a vállalatok is könnyebben küldték a MÉH- telepekre a használaton kívüli gépeiket. Tornán Mihály például, aki a tmk-műhely vezetője, s már 16 éve itt dolgozik, ma is barkácsol egy ilyen masinán. — Akkor még találtunk értékesebb dolgokat — mondja —, néhány ezerért, kilóra vettem egy marógépet. Esztergapadokat persze mostanság már nem visznek a MÉH-telepre. Az élet rá- kényszerítette az üzemeket, hogy megtalálják a gazdaságosabb „elemésztés” útját. Persze azért úgy déltájban, az ebédszünetben a MÉH-te- lep 45—50 dolgozója is szétszéled egy kicsit szemrevételezni a behozott anyagot, hátha akad valami haszí nálható. .■. —szí— találtam ..." Formatervezési Nívódíj a termékcsaládnak lönlegességekre a piacon. Ez alkalommal finn és ausztrál vevők érdeklődtek a Rózsás, Rió, Rozalinda fantázianevű, egzotikus mintájú, kézi szöKét éve, év végén nem sok nyereség jutott a borítékba a Békésszentandrási Szőnyegszövő Háziipari és Népi Iparművészeti Szövetkezetben. Ekkor fejeződött be a termelési együttműködéshez szükséges beruházás, nem kezdődött meg időben a szövőgépeken a termelés, eladási nehézségekkel küzdött a szövetkezet a hagyományos termékek piacán. RÉGI MŐDON — ÜJ MINTÁVAL A döntés nem lehetett más, mint az élénkebb termékkínálat, változatosabb szín- és mintaválaszték a szőnyegeken. Ezzel egy időben a szövetkezet bevezetett egy szigorúbb költség-, energia- és bérgazdálkodást, aminek eredményeként az erre született intézkedési terv 150 százalékra teljesült, A teljesítménydíjas dolgozók bére 4,5 százalékkal emelkedett tisztán termelékenységnövekedésből. A frankfurti textilipari nemzetközi vásáron a szövetkezet technológiájában régi, mintázatában új termékekkel jelent meg, a Szabó Margit iparművész által tervezett Rózsás, Rió és Rozalinda szőnyegek olasz és amerikai vevők ' tetszését ~is megnyerték. A SIKER HATÁSAKÉNT A következő, 1983-as esztendőben a siker hatásaként az export kis mértékben, de növekedett, ebben az esztendőben pedig az első félévben ötmilliós megrendelést teljesít a szövetkezet. A második félévben szeptemberi határidővel újabb kétmilliós tételt várnak a megrendelők. E hónap végén egy összesen kétezer négyzetméteres szállítmány indul útjára az első félévi megrendelésekből. Mint a szövetkezet elnöke, Czuczi Ernő elmondotta, az bői 25 millió forint értékű kézi szövésű szőnyeg hagyja ej a munkatermeket. rózsás, rió, rozalinda Az idei milánói nemzetközi TEXTIART vásár bebizonyította ismét, hogy szükség van e termékekre, akükészítenek ilyen hagyományos technológiával szőnyegeket jelenleg Magyarországon. A békésszentandrási, a békéscsabai és a mezőtúri szövetkezetben tudják még e míves mesterséget művelni az asszonyok. — számadó — Fotó: Veress Erzsi exportkapacitás jelenleg a hagyományos termékek egy- hatoda, és a szövetkezet árbevételében jelentős a gépi szövött termékek aránya. Ebben az esztendőben 105 millió forint az árbevételi terve a szőnyegszövőnek, ebvésű szőnyegek iránt. A termékek sikere, elismerése hazai pályán sem maradt el. Benevezett a szövetkezet az Ipari Minisztérium által meghirdetett formatervezői pályázatra, és elnyerte a formatervezési nívódíjat. Egyre kevesebben Gyors, pontos alkatrészellátás Számítógépes borsóprogram Számítógéppel ütemezett rendben érkezik a zöldborsó a Nyíregyházi Konzervgyárba. Július közepéig csaknem 5000 tonna kicsépelt borsószemet szednek, csépelnek, szállítanak a mezőgazdasági üzemek, és vesz át tőlük a konzervgyár a komputer utasításai szerint. A szervezésbe természetesen már sokkal előbb bevonták a számítógépet. A hazánkban beszerezhető fajták tenyészideje, termőképessége és egyéb tulajdonságai alapján ezzel határozták meg, hogy milyen fajtákat, mekkora területen, milyen agrotechnikával, milyen időközönként kell vetpi ahhoz, hogy a rendelkezésre álló betakarítógépek és a gyár feldolgozó kapacitásának függvényében folyamatosan, mindig friss borsó érkezzen a gyárba. Hasonló módszert még sehol sem alkalmaznak, de a sikere nyilván felkelti majd iránta az érdeklődést. A mezőgazdasági üzemeknek rendkívül előnyös, mert folyamatosan, minden kapkodás nélkül tudják szedni, szállítani a szakaszosan vetett, s úgy is érő borsót. A gyárban nincs torlódás, mindig friss, s mindig annyi nyersanyag érkezik, ameny- nyit minőségromlással járó tárolás nélkül tudnak feldolgozni; mindig a lehető legjobb minőségű konzerv készülhet a borsóból. Mintegy 400 termelőszövetkezet mezőgazdasági géfjal- katrész-ellátását teszi gyorsabbá az a számítógépes rendszer, amit a Számítás- technikai és Automatizálási Kutatóintézet (SZTAKI) szakemberei nemrég állítottak üzembe a KITE (Kukorica és Iparinövény Termelési Együttműködés) nádudvari központjában. A rendszerközpont egyes feladatai mellett a folyamatos alkatrészellátásra is vállalkozott. Számos raktárépület és csaknem 100 — részben raktárul is szolgáló — szerelőkocsi áll a szervezet rendelkezésére. Az utóbbi években a megnövekedett raktárkészlet kezelése, áttekintése egyre nehezebb volt — több mint 30 ezer féle alkatrészt tárolnak —, ezért a központ megbízásából a SZTAKI szakemberei olyan — központi gépből és több terminálból álló — számítórendszert hoztak létre, amely napra készen Propán-bután gázzal működtethető barkácskészletet konstruáltak a Soproni Vas- és Járműipari Szövetkezet szakemberei. Fő újdonsága és egyben legnagyobb előnye az, hogy ott is el lehet végezni vele a kisebb hegesztéseket, ahol nincs ipari áram, vagy még villany sem. A szövetkezet úgy tervezi, hogy már az idén mintegy számon tartja az alkatrész- készletet, és jelzi, ha újabb beszerzésre van szükség. Figyelemmel kíséri azt is, hogy a rendelkezésre álló készlettel mekkora gépparkot lehet ellátni, és hogy a géppark átlagos életkora hogyan változott. (Ez azért lényeges, mert a gépek elöregedésével arányosan nő az alkatrészigény.) Emellett folyamatosan könyveli a napi állományváltozást, számlázza az értékesítést, és statisztikai összesítést készít a raktárkészlet hosszabb idő átlagában történő változásairól, ami a raktárak feltöltése szempontjából fontos. A számítógéprendszer működésének eddigi tapasztalatai szerint a szolgáltatás bevált: a tagszövetkezetek ellátása gyorsabb lett, s lényegesen pontosabbá vált az adatkezelés is. A SZTAKI szakemberei most az adatok kezelésének további gyorsításán dolgoznak. 5-6 ezer készletet gyártanak, később azonban akár kétszer ennyit is szállíthatnak a kereskedelemnek. A gázzal működő barkácskészlet egyébként nem ismeretlen hazánkban: kis tételben, tőkés piacról már hozott be a kereskedelem. Azok nagy sikerét látva határozta el a gyártását a soproni ipari szövetkezet. Barkácskészlet — gázzal
