Békés Megyei Népújság, 1984. június (39. évfolyam, 127-152. szám)
1984-06-19 / 142. szám
1984. június 19., kedd \ 44 évig egy munkahelyen Szinte naponta történnek események, melyek nem válnak megszokottá, sőt megőrzik ünnepélyességüket. Ilyen felemelő érzés a nyugdíjba vonulás. A napokban Horváth Sándor, a vésztői Körösmenti Áfész okányi 29. számú boltjának vezetője búcsúzott munkahelyétől. — El sem akarom hinni, hogy bekövetkezett ez a nap is — mondja beszélgetésünk elején. Szeretem az embereket, a volt munkatársaimat, akikkel összekötött a munkám. Az életem java részét a boltban töltöttem el. Jók voltak hozzám a munkatársaim. Ebből a szempontból is szerencsésnek tartom magam. — Mindig Okányban dolgozott? — Okányi születésű vagyok. 1940-ben, a háborús évek elején kerültem itt Okányban az akkori Hangya Fogyasztási Szövetkezethez tanulónak. Amikor 1947-ben a földművésszövetkezet átvette az üzletet, én beszerző lettem. Vagy két évig végeztem ezt a munkát. Majd mint eladó, később pedig boltvezető lettem. Ugyanebben az vezetnek 1947-től voltam titkára, mintegy 12 évig. — Mióta munkásőr? — A munkásőrségnél 1957 óta tevékenykedtem. Esküt csak 1958-ban tettem. Különböző társadalmi feladatokat a mai napig is végzek. Nemcsak én, de a fiam is tagja már ötödik éve a munkásőrségnek. Én magam szinte alapító tagnak számítok. A 26 éves szolgálatom alatt több beosztásom volt. Voltam rajparancsnok, század fegyvermester 1962-től. És most jelenleg is — 1967- től a szeghalmi, Sebes Imre nevét viselő munkásőr zászlóaljnál végzem ezt a feladatot. Megkapta a munkásőrség 5, 10, 15, 20 és a 25 éves Szolgálati Érdemérmet. Kétszeres tulajdonosa a Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozatának. Kétszeres Kiváló Parancsnok jelvény tulajdonosa. Birtokosa a Felszabadulási Emlékéremnek is. Nyugdíjba vonulása alkalmából — a hosz- szú szövetkezeti munkásságáért — megkapta a jubileumi aranygyűrűt, azonkívül a SZÖVOSZ-tól a Szövetkezet Kiváló Dolgozója kitüntetést. Back Gyula egységben 35 évig dolgoztam. Ebből az üzletből mentem nyugdíjba. Azaz 44 évig egy munkahelyen dolgoztam. — Ügy tudom, a szövetkezetnél szinte egy időben többféle megbízatása volt? — A munkahelyen mindig igyekeztem segíteni munkatársaimnak. Annak idején azért is lettem a MADISZ- és később a DISZ-szervezet vezetőségi tagja. A szakszerI jövedelem nem egyenlő a munkabérrel GMK-k az ellenőrök szemével A különböző gazdasági munkaközösségek tevékenysége napi beszédtéma. Vélemények hangzanak el hasznosságukról pro és kontra, pletykák a napi néhány órás munkával szerzett kiugró jövedelmekről, aggódó megjegyzések, hogy meddig lehet azt bírni, hogy valaki 12 —14 órákat dolgozik stb. stb. Az írásnak nem az a célja, hogy ezekben és az ezekhez hasonló kérdésekben igazságot tegyen. Mindössze arra vállalkozhatunk, hogy a gmk-k eddigi tevé- , kenységét áttekintjük. Ebben segítséget kértünk Jurth Lajosáétól, a Pénzügyminisztérium Ellenőrzési Főigazgatóság Békés megyei igazgatójától. 1981 végén jelent meg az a jogszabály, amely 1982. január elsejétől lehetővé tette a gazdasági munkaközösségek megalakítását. Megyénkben nem volt probléma az emberek vállalkozási kedvével, hiszen már január 3-án megalakult az első gmk. Ez év április 30-án a különböző típusú gazdasági munka- közösségekből a következőket tartották nyilván, önálló gazdasági munkaközösségből 150-et, 800 taggal; vállalati gazdasági munkaközösségből — a legtöbb gazdasági egységben van — 380-at, 3500 taggal; ipari szolgáltató szakcsoportból százat, 2000 taggal; polgárjogi társaságból, illetve magánkereskedők polgárjogi társaságából együttesen ötöt, 13 taggal. Amikor ez az írás napvilágot lát, a fenti számok már valószínűleg nem fedik a valóságot, mert ebben az évben havonta 50—60-nal nőtt a vgmk-k száma. — Az ellenőrzési főigazgatóság megyei igazgatósága ügyfélszolgálatot szervezett a jogszabály megjelenése után. Milyen tapasztalatokat szereztek itt Önök a vállalkozók pénzügyi, jogi ismereteiről? — Az ügyfélszolgálatot két munkatársunk, dr. Szi- lasi Mihály és Nővé Zoltánná dr. vezette. Általános tapasztalatuk az volt, hogy az emberek az ilyen jellegű ismeretek szinte teljes hiányában akartak gazdasági munkaközösséget alapítani. Tulajdonképpen a legalapvetőbb kérdésekben kellett tájékoztatni őket. De például volt olyan is, aki azt kérdezte, hogy mibe érdemes belefogni... — Mikor tartották az első ellenőrzéseket? — Az első ellenőrzést 1983 elején tartottuk, az első lezárt év után. A naplófőkönyv ellenőrzése inkább preventív jellegű volt. Megvizsgáltuk a nyilvántartás rendjét, a bizonylati fegyelmet. Ahol problémát találtunk, ott felhívtuk a szabálytalanságra a figyelmet. Bírsággal egyetlen egy esetben sem éltünk, pedig tökéletesen jól vezetett naplófő- kqeyvet nem találtunk. A legjellemzőbb hiányosságok a következők voltak: nem minden esetben lehetett kimutatni a tagok tényleges vagyoni hozzájárulásának mértékét, a pénzforgalmi szemléletet sem fogadták el legtöbben. Nehezen értették meg, hogy a jövedelem nem egyenlő a munkabérrel, tehát csak akkor vehető fel, ha már realizálódott. Azt az időszakot terheli, amikor ténylegesen felveszik a pénzt. Előfordult, hogy a tevékenységi körök változását sem jelentették be az illetékes tanácsnál. Pedig ha enél- kül kezdtek bele egy új tevékenységbe, akkor az üzérkedésnek számít. — Gondolom, az elmúlt évek a legtöbb gazdasági munkaközösséget megtanították az alapvető szabályok betartására. Napjainkban mire terjed ki az ellenőrök hatásköre, mire figyelnek oda a legjobban? — Mint már említettem, feladatunk a naplófőkönyv, a nyilvántartás ellenőrzése. A költségvetési kapcsolatok — adók —, az elszámolások, az árképzés, az áralakítás figyelemmel kísérése és a társadalmi tulajdon védelme. Természetesen kapcsolatban vagyunk a helyi tanácsokkal és a Társadalombiztosítási Igazgatósággal. A, bevezetőben említett jövedelmek 1983-ban így alakultak: a különböző gmk- knak a bruttó árbevétele 364 millió forint volt. Ebből az önálló gmk-k 85, a vgmk-k 130, míg a szolgáltató szakcsoportok 149 millió forinttal részesedtek. Az összes ráfordításuk 130 millió forintot tett ki. Tehát 264 millió forint után adóztak, ösz- szesen 45,5 millió forint adót vallottak be. Könnyen kiszámítható a különböző gmk-k tagjainak átlagos keresete. Az önálló gmk-k tagjai átlagosan 82 ezer forintot kerestek tisztán, a vgmk-k tagjai pedig 29 ezret. De itt meg kell jegyezni, hogy ’83- ban a III—IV. negyedévben nagyon sok vgmk alakult, ezért ez az összeg mintegy 8 havi átlagnak felel meg. Egyébként két adócsoport van. Az elsőt a társaság fizeti, míg a második a tagok jövedelmét terheli. Például a bevételből levonjuk a kiadásokat, az így kapott összeg 3 százaléka társasági adó, de ha van forgalmi adó, még azt is fizetni kell. A második lépcsőben kerül sor a tagokra eső jövedelemadó befizetésére. Ezt a tagokra kü- lön-külön kell kiszámolni, de együttesen fizetik be az összeget. — Hogyan értékeli az adómorált? — Elvégeztük a ’82-es év teljes körű ellenőrzését, ösz- szesen 450 ezer forint adóhiányt állapítottunk meg. Ugyanakkor 85 ezer forint adótöbbletet. Elmondhatom, hogy a gazdasági munkaközösségek esetében sem rosz- szabb a kép, mint például a különböző iparosoknál. A jövedelmek után szerettük volna megnézni, hogy a vgmk-k milyen hasznot hoztak az egyes termelő egységeknek. Erről azonban még nemigen készült kimutatás. Lovász Sándor Kádermunka a bucsai tanácsnál Bucsán a községi tanács irányítói a tanács és intézményeinek vezetőkiválasztásánál gondosan ügyelnek a vezetőkkel szemben támasztott követelmények megtartására. Sokan párttagok ^ a fő- és mellékfoglalkozású dolgozók közül, rendszeresen továbbtanulnak közép- és felső fokú marxista—leninista esti iskolában is. Rendszeressé tették a politikai oktatást a beosztott dolgozók körében. Az állami és társadalmi élet vezetésében és szervezésében részt vesznek a tanács dolgozói, a tanácstagok. A legnagyobb létszámot foglalkoztató tanácsi- intézmény az általános iskola és az irányítása alatt működő napközi otthonos óvoda és iskolai napközi otthon. Az előző évekhez viszonyítva lényegesen kedvezőbb a helyzet a képesített nevelők foglalkoztatásánál. A tanácsnál és intézményeinél általában véve jó irányú a káderpolitikai munka. Gondoskodnak a vezetők az utánpótlás neveléséről, a dolgozók szakmai és politikai műveltségének növeléséről. Javítani a személyzeti nyilvántartáson és a minősítések elkészítésén szükséges. B. Zs. Hz új KRESZ-rttl Az 1984. július 1-én életbe lépő KRESZ-módosítás és kiegészítés a közúti közlekedés szabályait sok vonatkozásban megváltoztatta. A változások közül elsősorban azokra hívjuk fel olvasóink figyelmét c most induló sorozatban, a Békés megyei Közlekedésbiztonsági Tanács közreműködésével, amelyek a közlekedők lcgszé'csebb tömegeit érintik. Jó tudni, hogy a közúti közlekedési szabályokat módosító rendelet 1984. január 29-én jelent meg (2/1984. számú KB—BM. rendelet). Március közepe óta pedig bárki megvásárolhatja „Ez az új KRESZ" címmel, amely a jogszabály hivatalos, egységes szövegét tartalmazza. A szabályok megismerését szolgálja ez a sorozatunk, bogy minél kevesebb közlekedési baleset származzon a szabályok nem, vagy nem kielégítő ismeretéből. A sorozat egyes részeit kedden és pénteken találhatják meg lapunkban olvasóink. Kerékpárok és segédmotoros kerékpárok közlekedése A KRESZ módosítását alkotó szakembereknek egyik fontos törekvése volt, hogy a jogszabály-módosítás az eddiginél jobban biztosítsa a „védtelenek, gyengék védelmét”. E kategóriába tartoznak a kerékpárosok és segédmotoros kerékpárosok is. Védtelenek, mert ütközéskor nem védi őket a karosz- széria, mint a gépjárművezetőket. Hiányos szabályismeretük, a közlekedés dinamikájához való alkalmazkodásuk nehézségei miatt igen gyakran kerülnek konfliktushelyzetbe, tehát helyzetükben, fegyelmükben gyengék. Ennek szomorú eredménye a kerékpáros és segédmotoros kerékpáros balesetek félelmetes növekedése. • Mind a kerékpáros, mind a segédmotoros kerékpáros csak műszakilag megbízható járművel közlekedhet. Ez egyrészt azt jelenti, hogy a jármű minden olyan biztonsági és egyéb berendezéssel fel legyen szerelve, melyet a jogszabály kötelezően előír. Másrészt ezek működőképességéről (különösen a fékek, világítóberendezések, gumiabroncsok állapota) elindulás előtt köteles a vezető meggyőződni. Ha bármelyik meghibásodott, nem indulhat el. A segédmotoros kerékpár vezetéséhez vezetői igazolvány, vagy ' bármely gépjármű-kategóriára érvényes vezetői engedély szükséges. Vezetés előtt, vagy közben szeszes italt fogyasztani szigorúan tilos. Itt szeretném megjegyezni, hogy az elmúlt évben halálos balesetet szenvedett kerékpárosok több mint fele ittas állapotban volt. A kerékpáros és gépjármű között igen gyakran bekövetkező konfliktushelyzetek megelőzésének legbiztosabb és legkézenfekvőbb módja a kerékpáros-forgalom leválasztása a gépjárművek közlekedésére „szolgáló úttestről vagy úttestrészről. E törekvést tükrözi a szabály, hogy ahol kerékpárút van, a kerékpárosnak kötelező ott közlekedni. A kerékpárutat a jól ismert jelzőtábla jelzi. (I. ábra.) Üj a kerékpárút végét jelző tábla. (2. ábra.) Segédmotoros kerékpár és segédmotoros rokkantkocsi is közelekedhet a kerékpárúton, ha külön tábla nem tiltja, de legfeljebb 20 km Ó. sebességgel haladhat. Amennyiben ennél gyorsabban kíván haladni, az úttesten kell közlekednie. Üj fogalom a kerékpársáv, melyet az úttest jobb szélén felfestett folyamatos — a kereszteződésekben szaggatott — sárga burkolati jel választ el a gépjárművek közlekedésére szolgáló úttestrésztől. Ahol ilyen van, a kerékpárosok itt kötelesek közlekedni, a mellettük levő úttest menetirányával megegyező irányban. A kerékpársávon a kerékpárosokon kívül más jármű nem közlekedhet, így a segédmotoros kerékpár sem. Kerékpársávról, vagy kerékpárútról a vele párhuzamos útra balra bekanyarodni tilos. Ez a tilalom a kerékpárúton közlekedő segédmotoros kerékpárosra is vonatkozik. Ugyanez a tilalom vonatkozik a kerékpárosra, ha főútvonalon, lakott területen kívül kerékpározik. E három helyen a kerékpárról le kell szállni és ' a gyalogos közlekedés szabályai szerint — mindenkor csak megfelelő körültekintés után — a kerékpárt át kell tolni. Nem tilos azonban a kerékpárutat keresztező útra balra bekanyarodni, és a párhuzamos utat keresztezni. Ha az úton sem kerékpárút, sem kerékpársáv nincs, a kerékpárosoknak és a segédmotoros kerékpárosoknak is a leállósávon, ahol ilyen nincs, de az útpadka kerékpár-közlekedésre alkalmas, ott kell közlekedni. Alkalmatlan a kerékpáros közlekedésre a földes, vagy füves padka. Az ilyen padkán levő kitaposott, vagy kijárt ösvény azonban már alkalmas lehet a kerékpárral való közlekedésre. A „gyalogút” (3. ábra) jelzőtáblával jelzett útra sem a kerékpáros, sem a segédmotoros kerékpáros nem hajthat be. Ha a tábla alatt időszakot megjelölő kiegészítő tábla van, ezen az időszakon kívül célforgalomban legfeljebb 20 km/ó. sebességgel a gyalogosok veszélyeztetése nélkül be szabad hajtani. A „gyalog- és kerékpárút” (4. ábra) táblával - jelzett úton — gyalogosok akadályozása nélkül — a kerékpár, a segédmotoros kerékpár és a segédmotoros rokkantkocsi közlekedhet. A segédmotoros kerékpár és rokkantkocsi azonban a kerékpárúira vonatkozó szabály betartásával, tehát legfeljebb 20 km/ó. sebességgel haladhat. Ha a táblán megjelölt útburkolati jel (5. ábra) választja el a forgalmat, a kerékpárosoknak és segédmotoros kerékpárosoknak az útnak a számukra megjelölt- részen kell haladniuk. Ha az úton kerékpárút, gyalog- és kerékpárút, kerékpársáv, leállósáv nincs, és az útpadka kerékpározásra alkalmatlan, a kerékpárosok az úttesten, annak szorosan a jobb szélén, egy sorban közlekedhetnék. (Folyt, köv.) Barátságvonat indult Moszkvába fábom vitás Vasárnap országszerte megkezdődött a középiskolások, szakmunkástanulók és egyetemisták nyári építőtáborozása. Augusztus végéig ösz- szesen négyszáz turnusban dolgoznak két-két hétig a népgazdaság különböző területein; a legtöbben a mezőgazdaságban. Bács-Kiskun megyében tizenhat ifjúsági építőtábor nyitotta meg kapuit vasárnap, hogy hétfőn reggel megkezdhessék a munkát a középiskolás és egyetemista fiatalok. Bács-Kiskun ma is a legtöbb építőtáborozót fogadja az országban, noha az utóbbi három évben a megyei táborok száma tízzel csökkent. A Magyar—Szovjet Baráti Társaság mintegy 350 társadalmi aktivistájával barátságvonat indult hétfőn Moszkvába a Nyugati pályaudvarról. Az MSZBT vezetőinek tájékoztatása szerint ismét felelevenítik ezeket a két nép barátságának ápolásában már jól bevált utakat. Az idén a társaság a társadalmi és tömegszervezetekkel közösen több ilyen vonat indítását tervezi elsősorban Kije vbe, Moszkvába és *Lenin- grádba. Az utasok között lesznek munkások, termelőszövetkezeti tagok, ifjúsági vezetők, az orosz nyelv oktatásában kiváló eredményeket elért pedagógusok, KISZ-esek, munkásőrök, a békemozgalom, valamint Hazafias Népfront aktivistái, akik a maguk területén a magyar—szovjet nép barátságáért kiemelkedő munkát végeztek. A turisztikai programok mellett a csoportok ismerkednek a szovjet nép és az MSZBT testvérszervezetének életével: baráti találkozókon, munkásgyűléseken, üzemlátogatásokon, kulturális programokon vesznek részt. A közelgő 40. évforduló jegyében megtekintik a Nagy Honvédő Háború történelemformáló csatáinak színhelyeit. Ellátogatnak Le- ningrádba, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom emlékhelyeihez is.
