Békés Megyei Népújság, 1984. június (39. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-13 / 137. szám

1984. június 13-, szerda Egy író Kelet-Európa antifasiszta őrhelyén A stószi (Stós) Fábry Zoltánról van szó, akinek nemrégiben jelent meg összegyűj­tött írásainak negyedik kötete a pozsonyi Madách Kiadónál. Miért foglal el különle­ges helyet ez a könyv a Fábry-életmű egé­szében? Azért, mert ez öleli fel aktív an­tifasiszta korszakának kezdeti éveit, pon­tosabban az 1934—1937 között írt publi­cisztikájának legjavát. Ha Fábry Zoltán életművéről, ez életmű általános jellemzőiről esik szó: nem vé­letlen, hogy dzonnal az antifasizmus asz- szociálódik az író nevében. Az pedig egye­nest az általa oly sokat megírt hídszerepet tölti be, hogy ti. a stószi — mely szülőhá­za is egyben — emlékház falán két nyelvű felirat örökíti emlékét, idézve is |d népek, nemzetek közötti internacionalizmus szel­lemét. Fábry Zoltán 1970-ben Antifasizmusának lénye­gét, forrását önmaga fogal­mazta meg — igaz, nem a most megjelent ■ kötetének valamelyik cikkében —, amikor A vádlott megszólal­ván (1946-ban), ezt írta: „A szellemi antifasizmusnak nem voltam épp utolsó ma­gyar katonája. Aki ismeri írói működésemet, az tudja, hogy ... minden soromat és gondolatomat a hitlerizmus elleni szellemi harc deter­minálta, annyira, hogy kri­tikusaim már ,mániákus mo­notóniáról’ beszéltek. Új­ságcikkeim, folyóirataim (Korunk: a magyar prog­resszió világszemléje, mely­nek a csehszlovákiai szer­kesztője voltam: Az Út: a Tvorba és DAV magyar test­vérlapja),• könyveim: az antifasizmus magyar doku­mentumai.” Tizennyolc esztendővel ké­sőbb, sokkal nyugodtabb kö­rülmények között, talán még pontosabb az írói felismerés: „Miért lehettem és vagyok a szellemi antifasizmus egyik hitelt érdemlő szó­szólója? Mert alaposan is­merem a német fasizmust, mert felkutattam egész for­rásvidékét, és nyomon kö­vettem végzetes folyammá, majd tengerré duzzadását.” Természetes, hogy egy em­lékező cikk, de még nagyobb tanulmány sem elegendő ar­ra, hogy minden jelentős Fábry-cikket, antifasiszta írást felsoroljon. Hiszen az antifasiszta Fábry Zoltán égés? életművét számba kel­lene venni, hiszen a szóban forgó korszakban (1934— 1937) két oly jelentős Fáb- ry-gyűjteményes kötet jelent meg, a Korparáncs (1934) és a Fegyver, s vitéz ellen (1937), melyek már akkor a Duna-medencében a prog­resszió, az antifasizmus jel­szavaivá váltak. Ehelyütt csak olyan cikkeket említ­hetünk meg, melyek — mintegy kristályosító pon­tok — kifejezték, és máig érvényesen magukban hor­dozzák mindazt, ami (illetve amik) az antifasiszta Fábry Zoltán helytállását, bátorsá­gát, őrhelyhűségét ponto­san kifejezik. Holott, ha valaki ismerte Fábryt. ta­núsíthatja: mily lágysággal, finom szövésű líraisággal tudott ő szólni a stószi táj­ról, az emberi mozzanatok megannyi pillanatáról: az a Fábry Zoltán, akinek hangja keményen-rekedten csat­tant, ha szembekerült a fa­sizmussal, az embertelenség­gel. Így értelmezte ő a vox humana-t, az „emberi han­got”, az írói helytállást, az erkölcsi realizmust, öt évti­zeden át őrizte az antifasiz­mus stószi posztját: hiszen — mint vallotta — „kiépí­tettem erős poszttá és helye­met el nem hagyom!” Fáb­ry nagyon korán, már 1933. előtt pontosan felismerte a fasizmus lényegét, s e ne­gyedik kötetben helyet ka­pott írásai ezért lehettek te­libe találóak: Szellemfront Hitler ellen, Korparancs, a Barna veszedelem: jellemző, hogy az antimilitarista Fáb- ryból lett antifasiszta Fábry mindezt 1914-től, onnan ere­deztette: az Írástudók áru­lása (1914—1934), vagy az Emberirodalom (1914—1924): s tovább, az Emberség út­jai, és nem hogyhatjuk ki az óva intő szót (a címe is ez: Az olvasót óva int­jük...): „Hitler békét akar, mindig csak békét, amikor aztán pont az ellenkezőjét teszi — és mást logikusan nem is tehet, mert a fasiz­mus: háború —, és a világ akarva, nem akarva kény­telen meglátni az ököljog meztelen és egyetlen argu­mentumát ...” — írta 1936- ban. Goebbelsről sem lehet jobb a véleménye: „A Goebbeles-propaganda at­takjai ellenében a Harma­dik Birodalom pergőtüzé­ben a kultúra tízezres kilo­wattjai elnémultan hall­gatnak .. Idéztük fentebb, hogy Fábry Zoltán megkereste a fasizmus forrásait. Nos, 1937-ben, Az ősforrás című írásában — a spanyol pol­gárháború öldöklő életha­lálharcában — felismeri, és újra, ki tudja hányadszor, A stószi szülőház falán cl helyezett kétnyelvű emlék tábla (1975. november 21.) leírja: „A fasizmus lényeg­jegye: a kegyetlenség... A fasizmust a fegyver, a vér élteti. Ez a mámora, ez a lelke és tartalma, ez az egyetlen — és manifesztált — kiélési formája”. Kihez, kikhez fordulhat a szellemi antifasizmus publi­cistája? Az élő Maxim Gor­kijhoz, újra és újra a nagy magyar példaképhez, a szá­mára vétózhatatlan szellemi próbakőhöz, az aktuális Adyhoz, és a másik nagy európai halhatatlanhoz, Tho­mas Marínhoz: ez utóbbi inspirálja (az Európa vi­gyázz! példáján) a megújí­tott, mozgósított jelszót: Éb­redj, Európa. Fábry Zoltán élte az antifasizmust, az an­tifasiszta magatartást. Egy ízben — 1969. augusztusá­ban, a stószi ház meghitt csöndjében — e sorok író­jának elmondotta soha nem felejthetően, hogy a Ko­mintern VII. kongresszusa (1935) után, a felújult nép­fronti (így mondta) szem­lélet, s ez a tény — számá­ra a párttagságot jelentette, aktív antifasiszta korszaká­nak kezdetét és tudatos ér- lelődését. Ilyenformán, s így tudta ó — publicista lévén — a csehszlovákiai magyar iro­dalmat az európai kultúra internacionalista (antifa­siszta) ege alá vonni (1937- ben, e negyedik kötetében meg is írta ezt). Irta ezt ak­kor, amikor Európában megkezdődött a drámai harc a fasizmussal. Az már nem a legtisztábban látók, a Fábry Zoltánok rovására ír­ható, hogy e pokoli harc igazi jegyeit sokan, de sokan mily későn, sőt elkésve is­merték fel. Európának, a vi­lágnak drága árat kellett fi­zetnie. A végjátékot (micsoda ör­dögi játék volt!) is rögzítet­te Fábry Zoltán, egyik jegy­zetében- — mely összhang­ban áll korábbi, veszélyt ki­áltó megannyi írásával: „A mélybe való bukfencezés nem olyan egyszerű, vérte- len és zajtalan. A futamot a végponton vaduló és vadító csökönyösség váltja fel. A katasztrófa: istenek alko­nyának ördögi színjátéka!” Íme, a csehszlovákiai ma­gyar író, az antifasiszta pub­licista, Fábry Zoltán testa­mentuma. Nem haszontalan sokat és elmélyülten tanul­mányozni életművének köte­teit. Kovács Győző Mai műsor KOSSUTH RÁDIÓ 8.27: Világablak. 8.56: Beszélni nehéz. 9.08: Üj lemezeinkből. 9.44: Kis magyar néprajz. 9.49: Nemzetközi meseíesztivál. 10.05: Két keréken Magyarorszá­gon. 10.35: Válaszolunk hallgatóink­nak. 10.50: Zenekari muzsika. 12.30: Ki nyer ma? 12.45: Házunk tája. 13.00: Operaslágerek. 13.30: Dzsesszmelódiák. 14.29: Művelődéstörténet gyere­keknek. 15.05: Népdalok. 15.28: MR 10—14. 16.05: „Ember vagyok és sem­mi, ami emberi, nem ide­gen tőlem”. VI/4. 16.49: Kritikusok fóruma. 17.05: Programozva II. 17.30: Argentínai zenés jegyze­tek. rvA. 18.00: Operettdalok, 19.15: Gondolat. 20.00: Évszázadok mesterművei. 20.59: Nóták. 21.30: Háttérbeszélgetés. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: Az Üj Budapest vonósné­gyes játszik. 23.30: Operaáriák. 0.10: Táncdalok. PETŐFI rádió 8.05: Fúvósművekböl. 8.20: Tíz perc külpolitika. 8.35: Idősebbek hullámhosszán. 9.30: Ritmus! 10.00: Zenedélelőtt. 11.35: A Szabó család, (ism.) 12.05: Népi zene. 12.35: Tánczenei koktél. 13.30: A Gyermekrádió zenei mű­sora. 14.00: Zenés délután. 14.15: Nóták. 14.49: A Budapesti Honvéd Hely­őrség zenekara játszik. 15.00: Diákfoci. 15.13: Slágermúzeum. 16.00: Látogatás az érdi földraj­zi gyűjtemény kiállításán. 16.35: Néhány perc tudomány. 16.40: „A megismételhetetlen csoda”. 17.07: Afro-latin ritmusok. 17.30: ötödik sebesség. 18.35: Gramofonalbum. 19,20: Közvetítés a Magyarország Kuba vízilabda Tungsram Kupáról. 19.45: A Queen együttes felvéte­leiből. 20.35: A Magyar Rádió automata közönségszolgálata. 22.35: Népdalkörök pódiuma. 23.20: Mireille Matthieu és George Moustaki énekel. III. MŰSOR 9.00: Magyar zeneszerzők. 9.54: Az MRT énekkara énekel. 10.26: Könnyűzene. 11.05: Operahármasok. 11.30: Népdalkörusok. 12.00: Onczay Csaba felvételei­ből. 13.07: Versek. 13.27: Szimfonikus zene. 14.54: Klasszikus muzsika. 16.00: Operettfelvételekből. 16.20: Magnósok figyelem! 17.00: Barokk zene. 17.55: Mai magyar zeneszerzők műveiből. 18.30: Szlovák nyelvű műsor. 19.05: Smetana: A két özvegy, (vígopera) 21.15: Líra és filozófia. 21.45: Reneszánsz dalok. 22.25: Barát József zenés be­szélgetése Donovannal. 23.01: Kórusművek. fl TIT-tanfolyam haszna A TIT tanfolyamainak kö­re évről évre bővül, s ez­zel együtt nő azoknak a szá­ma, akik — külső, vagy bel­ső kényszer hatására — vál­lalkoznak a szakmai, nyelvi, esetleg az úgynevezett köz­hasznú tanfolyamok elvégzé­sére. Kétségtelen: a gazda­sági élet mind több terüle­tén természetes elvárásként jelentkezik a magas szakmai képzettség, a naprakész tá­jékozottság. Nem csoda hát, ha egyre több intézmény je­lentkezik olyan igénnyel, hogy az ismeretterjesztő tár­sulat szervezzen szakembe­rei számára képző, vagy to­vábbképző tanfolyamokat. Nem olcsó képzési formáról van szó! Az évről évre ma­gasabb előadói díjak, a szer­vezés emelkedő költségei a résztvevők (többnyire a be­iskolázó vállalat) zsebét ter­helik. Mit adnak cserébe ezek a 20—40 órás tanfolya­mok? Van-e valódi gyakor­lati hasznuk? — erre próbál­tunk választ keresni. Békéscsabán a TIT me­gyei szervezetének székházá­ban' többen beszélgetnek a folyosón; főképp nők, 30-an —40-en gyűltek össze a számviteli vezetők tovább­képzésének első foglalkozá­sára, melynek előadója Kul­csár László, a Pénzügy­minisztérium ellenőrzési fő- igazgatósága Békés megyei szervezetének főrevizora. Most épp „cigarettaszünetet’' tartanak. — Miről volt szó? — lé­pek az egyik fiatalasszony­hoz, Egry Peteméhez. — Most még csak ismer­kedtünk egymással és a fel­adatokkal — válaszol készsé­gesen. — Mit vár a tanfolyamtól? — faggatom. — Sokat — mondja hatá­rozottan. — Az Orosházi Fa­ipari Vállalat főkönyvelő­helyettese vagyok, június 15- től pedig főkönyvelővé ne­veznek ki. Úgy érzem, eh­hez a beosztáshoz nagy szükségem van az útmuta­tásra, a szakmai tanácsokra. Elsősorban gyakorlati pél­dákat várok, amit rögtön tu­dok is hasznosítani. A sarkadi költségvetési üzem könyvelőjének, Marhás Lajosnénak hasonló a vé­leménye. — Már korábban is vet­tem részt TIT-tanfolyamon, amelyen kimondottan köny­velési feladatokkal foglal­koztunk. Igen sok újat, hasz­nosat tanultam. Ezt várom a mostani tanfolyamtól is, amelyre kolléganőmmel együtt a vállalat iskolázott be. A képzés költsége, s az itt. töltött idő így nem a mi „kontónkra” megy. Úgy lát­szik, az üzemnek megéri az áldozatot. A számviteli vezetők to- , vábbképző tanfolyamára — amelyet az idén első ízben indított a TIT megyei szer­vezete —, a vártnál többen, 139-en jelentkeztek. Az ér­deklődés érthető:'ezen a szakterületen 15 éve nem szerveztek továbbképzést. A nemrég befejeződött tanfolyamok egyik legsike- resebbike volt az irattáros­képző, amely az évadban két alkalommal, hetvenegy, illet­ve hatvanhat résztvevővel indult. Gömöri Mihályné, a Békéscsabai Konzervgyár irattárosa a tanultakat máris alkalmazza a gyakorlatban: szakszerűbben iktatja, rend­szerezi a beérkező iratokat. — A legtöbbet a selejte­zésben segített a tanfolyam — mondja a gyesről nemrég visszakerült fiatalasszony. — Érettségivel, mindenféle gya­korlat híján kerültem ebbe a munkakörbe: alig volt fo­galmam arról, mit hogyan tesz egy irattáros. Az elő­döm, aki azóta nyugdíjba ment, szintén nem sok szak­ismerettel rendelkezett. A hat hétig tartó képzés alatt — heti négy órában — meg­tanulhattam az alapokat. A Gyula és Vidéke ÁFÉSZ központjának egyik aprócska irodájában dolgozik Shará- né Varga Margit adminiszt­rátor, aki ugyancsak irattá- rosi feladatokat lát el. — Reggel iktatom, s ha visszakerülnek hozzám, sor­ban lefűzöm a leveleket, az iratokat — mondja, amikor napi munkájáról kérdezem. — Persze, nemcsak ennyi — mosolyodik el. — Készítek például tárgymutatót, ami jól használható az íratok visszakeresésénél. — Sok újat hallottunk az előadóktól — mondja a tan­folyamról. — Kaptunk kér­dezési lehetőséget is. Gyulá­ról négyen jártunk, mind­nyájunkat a vállalatunk kül­dött. A képzés befejeztével bizonyítványt adott a TIT. Igaz, ez nem jelent szakkép­zettséget, s azt sem hin­ném, hogy bárki fizetéseme­lést kapna egy ilyen tanfo­lyam elvégzéséért. Könnyíti viszont a mindennapi mun­kánkat. A tudományos ismeretter­jesztés egyre inkább köze­ledik a mindennapokhoz; az­zal próbálkozik, hogy köz­vetlenül hasson a gazdasági életre. Ezért bővül ország­szerte a tanfolyamok kíná­lata. Persze nem önkénye­sen történik a kiválasztás, hisz a szervezet érdeke is, hogy létező igényeknek te­gyen eleget. Megyénk TIT.-szervezete a különböző át- és továbbkép­ző, valamint a közhasznú tanfolyamok szervezésében és lebonyolításában kiugró teljesítményt ért el. Míg 1976-ban mindössze hét, az elmúlt évadban már több mint 60 ilyet indítottak. El­sősorban az iparban, de a mezőgazdaságban is növek­vő érdeklődést kísérhetünk figyelemmel. A tűzvédelmi, a műszaki-munkavédelmi, az energiatakarékossági, a köz­lekedésbiztonsági, de még a szabás-varrás, vagy a bar- kácstanfolyam is valahol va­lakinek hasznot hoz. Igaz, nem mindig azonnal mérhe- tőt, de az egyén és a társa­dalom szempontjából egy­aránt lényegeset. Gubucz Katalin Munkahelyi művelődés Az Ember és környezete elne­vezésű közművelődési mozga­lomban részt vevő brigádoknak az adott témakörökben az alább felsorolt cikkek elolvasását és tanulmányozását javasolják a szervezők. POLITIKAI TÉMAKÖR: Népszabadság — Békénkért (máj. 5., l. old.) — A Varsói Szerződés tagálla­mainak felhívása (máj. 8.. 1. old.) — Egy szerződés időszerűsége (máj. 13., 2. old.) — Súlyos vereséget szenvedett a Kohl-kormány (máj. 17., 2. old.) SZOLNOKI STÚDIÓ 17.00: Műsorismertetés. Hírek. 17.05: Farmer és nyakkepdő. If­júsági magazin. Szerkesz­tő : Benkő Imre. 18.00—18.30: Alföldi krónika. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 8.55: Tévétorna, (ism.) 9.00: Iskolatévé. Angol nyelv. 9.15: Magyar nyelv. 9.30: Delta, (ism.) 9.55: A „Fekete Macska” ban­dája. (szovjet film) V/3. 16.25: Beszédművelés — VI/6. 16.45: A szovjet televízió külpoli­tikai vitaműsora. 17.20: Pannónia Film-, Rajz- és Animációs Stúdió bábmű­terme. 18.10: Pedagógusok fóruma. 18.50: Agrárvilág. 19.40: Tévétorna. 19.45: Esti mese. 20.00: Tv-híradó. 20.30: Egy szélhámos karrierje, (lengyel flim) VII/6. 21.25: Stúdió ’84. 22.30: Harminc év slágereiből. (NDK zenés film) 23.15: Tv-híradó 3. II. MŰSOR 19.00: Zenebutik, (ism.) 20.20: Belgium—Jugoszlávia EB- labdarúgó-mérkőzés. — Hat állam- és kormányfő nukleáris befagyasztást javasol (máj. 23., 1. old.) — Nem, nem — és nem? (máj. 24., 1. old.) — Afrika napja (máj. 25., 2. old.) Magyarország — Reagan hat kínai napja (19. sz., 5. old.) — A hat pont és az MX (21. sz., 3. old.) — Százmilliók voksa (22. sz., 9. old.) VILÁGUNK TÉMAKÖR: Magyar Mezőgazdaság — A jövő lehetőségei a juhá­szaiban (17. sz., 14. old.) Közben: 21.15: Tv-híradó 2. BUKAREST 15.05: Ifjúsági klub. 15.30: Magyar nyelvű adás. 20.00: Tv-híradó. 20.20: Olvasók, akikkel büszkél­kedünk. 20.40: A resicai „Miorita" együt­tes műsora. 20.50: Doktor Poenaru — román játékfilm. 22.20: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 17.00: Magyar nyelvű tv-napló. 17.30: Videooldalak. 17.40: Hírek. 17.45: Tv-sorozat gyermekeknek. 18.15: Tv-naptár. 18.45: Szupermarket — humoros­zenés sorozat. 19.15: Rajzfilm. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 20.00: Sportszerda. 20.20: Lens: Labdarúgó EB — Belgium—Jugoszlávia. 22.20: Sportszerda — folytatás. 22.35: Lens: Labdarúgó EB. 22.50: Tv-napló. II. MŰSOR 18.15: Beszéljünk az egészségről — művelődési adás. — A háztáji és a kistermelés (18. sz., 3. old.) — Vízkészlet, termésátlagok (19. sz., 11. old.) — Lucernabetakarítás (19. sz., 13. old.) — Ismerjük-e az angóranyúl- tartás technológiáját? (20. sz., 18. old.) — Magyar Mezőgazdaság mel­léklete ; — Növekszik a melléktermé­kek szerepe (20. sz., 2—5. old.) Élet és tudomány — A magyar gazdaság és a KGST (18. sz., 547—549. old.) — Hogyan változna az élővi­lág? (19. sz., 584—585. old.) — Tévhitek a talajvízről (20. SZ., 618—620. old.) — Mi okozza a verőeres trom­bózist? (21. SZ.. 646—647. old.) 18.45: Szerdai körkép. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 20.00: Játékfilm. 21.45: Zágrábi körkép. 22.00: Komoly zenei adás. 22.45: Adás a kultúra köréből. SZÍNHÁZ 1984. június 15-én, pénteken 21.00 órakor a Gyulai Várszín­házban: SAMSON 1984. június 16-án, szombaton 21.00 órakor a Gyulai Várszín­házban: SAMSON MOZI Békési Bástya, 4 és 6-kor: Gyer­tek el a névnapomra, 8-kor: Oktalan áldozatok. Békéscsabai Szabadság, de. 10, 4 és 7-kor: A piszkos tizenkettő I—II. Békés­csabai Terv, fél 6-kor: Gallipoli, fél 8-kor: A profi. Gyulai Er­kel, fél 6-kor: A Führer nevé­ben. fél 8-kor: Konvoj. Gyulai Petőfi, 3-kor: Halálos tévedés, 5-kor: Kelly hősei I—II. Oros­házi Partizán, fél 6-kor: Sze­relmi gondok, fél 8-kor: A ka- ratézó Cobra. Szarvasi Táncsics: Üvegtörök. r

Next

/
Thumbnails
Contents