Békés Megyei Népújság, 1984. május (39. évfolyam, 102-126. szám)
1984-05-12 / 110. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1984. MÁJUS 12., SZOMBAT Ára: 1,80 forint XXXIX. ÉVFOLYAM, 110. SZÄM BÉKÉS MEGYEI A moszkvai VIT-röl tárgyalt a KISZ KB A tudósok szerepe a társadalmi döntésekben Befejeződött a Magyar Tudományos Akadémia közgyűlése Pénteken ülést tartott a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága. A tanácskozáson részt vttt Baranyai Tibor, az MSZMP KB osztályvezetője. A testület tagjait Fejti György, a KISZ KB első titkára tájékoztatta az MSZMP KB április 17-i üléséről. Ezután Ernőd Péter, a KISZ KB titkára terjesztett elő javaslatot a XII. világifjúsági és diáktalálkozó magyar nemzeti előkészítő bizottságának létrehozására. A Központi Bizottság üdvözölte a XII. VIT nemzetközi előkészítő bizottságának azt a döntését, amely szerint a fesztivált — a Lenini Kom- szomol kezdeményezésére — 1985. július 27, és augusztus 3. között Moszkvában rendezik meg. A testület kifejezte egyetértését a XII. VIT jelszavával és a nemzetközi előkészítő bizottság által kibocsátott felhívással; hangsúlyozta annak fontosságát, hogy a nemzetközi előkészületek és a fesztivál eseményeinek középpontjában a béke megőrzéséért, a leszerelésért vívott harc és a világ haladó erőinek küzdelmével vállalt nemzetközi szolidaritás kérdései állnak. A Központi Bizottság támogatja azt a szándékot, hogy a VIT programjában megfelelő teret kapjon a fasizmus felett aratott győzelem 40., valamint a helsinki európai biztonsági és együttműködési A Magyar Pedagógiai Társaság Békés megyei tagozata ez év márciusában tartotta vezetőségválasztó közgyűlését. Erről a fontos eseményről tájékoztatta a társaság május 10-i vezetőségi ülésén a résztvevőket dr. Szűcs Alajosné, a Pedagógusok Szakszervezete Békés megyei bizottságának titkára. A megyei tagozat tevékenységének megújításán fáradozó közgyűlésen a szervezeti élettel kapcsolatban a következő megállapításokat tették: alapvető fontosságúnak tartják a legkiválóbb elméleti és gyakorlati pedagógus szakemberek megnyerését a társaság számára. Ezért fogtak hozzá még időben, s folytatják ma is a tagság újraszervezését. Jelenleg a társaság 149 tagot számlál. Sajnos, kevés közöttük a fiatal, a nő és a kisebb településeken élő. Ez meghatározza a további tag- szervezés irányát is. A Békés megyei tagozat vezetősége első ülésén második napirendi pontként az ez évi munkatervet vitatta meg, amelyet a társaság titkára, dr. Kincses László terjesztett elő. Vita tárgyát képezte a tagozat tevékenységének meghatározása, amelyet a későbbiekben pontosítanak. Szó volt a legfontosabb célkitűzésekről. Ebben megfogalmazták, hogy emelni kell a megyei tagozat munkájának színvonalát, nagyobb számban kell bekapcsolni a nem pedagógus végzettségű, de pedagógiai munkát segítő értelmiségieket, népszerűsíértekezlet záróokmánya aláírásának 10. évfordulója. Egyetért azzal, hogy a VIT nemzetközi előkészületei a nyitottság demokratikus jegyében történjenek. A Központi Bizottság kezdeményezte, hogy a hazai előkészítő munka irányítására a közeljövőben alakuljon meg a XII. VIT magyar nemzeti előkészítő bizottsága, amelyben kapjanak helyet az ifjúság valamennyi rétegének képviselői. A KISZ KB szükségesnek tartja, hogy a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség továbbra is aktívan vegyen részt a VIT nemzetközi előkészületeiben, tevékenységével segítse a felhívásban megfogalmazott politikai elvek érvényesülését, a nemzetközi ifjúsági mozgalomban folyó párbeszéd és együttműködés erősítését, valamint azt, hogy a fesztiválra széles körű nemzetközi részvétellel kerüljön sor. A Központi Bizottság végezetül személyi kérdésekben döntött. Kis Imrénét, Széles Sándort és Veres Andrást érdemeik elismerése mellett felmentette központi bizottsági és intéző bizottsági tagságuk alól. Bajsz Józsefet és Hágen- thurn Józsefet, a Központi Bizottság tagjait, valamint Tomsits Erikát — akit kooptált tagjai közé a testület — megválasztotta az intéző bizottság tagjaivá. teni a tudományos kutatások eredményeit, erősíteni a kapcsolatot a pedagógusok közvéleménye, a tudomány és az állami vezetés között. Fontos feladatnak tartják a közoktatás aktuális kérdéseinek figyelemmel kísérését, a vélemények ütköztetését, segíteni a pedagógusok ön- és továbbképzését, s mindezekhez a legmegfelelőbb munkaformák megkeresését és kidolgozását. A tartalmi munkaformák megvitatása során a vezetőség úgy döntött, hogy kevesebb, de tartalmasabb, színvonalasabb programokra vállalkoznak ebben az esztendőben. Folytatják a pályázatok meghirdetését, s bekapcsolódnak a Békés megyei pedagógiai napok rendezésébe. Ugyanakkor új kiadvány életre hívásával lehetőséget biztosítanak a legfontosabb információk, pedagógiai, pszichológiai tárgyú írások publikálására. Vitát terveznek A mi iskolánk című Magyar József- rendezte filmről, s tanácskozást, vitát rendeznek a közoktatás tartalmi, pedagógiai fejlesztésének kérdéseiről. A társaság megyei tagozata munkájában a megyei párt-, állami és tömegszervezetek segítségére is kíván támaszkodni, együttműködve a megyei pedagógiai és a szarvasi óvónőképző intézettel. Az első vezetőségi ülésen a munka feltételeinek, tartalmának javítására több javaslat is elhangzott. B. S. E. Pénteken befejeződött a Magyar Tudományos Akadémia idei közgyűlése. A zárónapon az elnök és a főtitkár beszámolóját hallgatták, majd vitatták meg a testület tagjai az MTA várbeli kongresszusi termében tartott tanácskozáson. Szentágothai János elnöki beszámolójában gondolatait három fő téma köré csoportosította. Szólt az akadémiának, mint tudományos testületnek szerepéről a társadalmi-gazdasági döntések előkészítésében ; vázlatosan áttekintette a jövő szempontjából kulcsfontosságúnak ítélt kutatások eredményeit és végül elemezte a tudományos közélet egyes jelenségeit. Az MTA_ elnöke egyebek között hangsúlyozta, hogy az akadémia politikai és tudományos szempontból is fontosnak tekinti a részvételt az országos jelentőségű döntések előkészítésében. Míg a korábbi években jórészt prognózisok készítésével, majd koncepciók, illetve különböző feladatok részkérdéseinek felvázolásával foglalkozott az ország legfőbb tudományos testületé, addig az elmúlt évben összesen kilenc nagy koncepció egészének megvitatásában vettek részt. Az akadémia különböző bizottságai, intézetei jelentékeny kutatási és koordináló szerepet vállaltak „az iparfejlesztés és -struktúra átalakítása”, „a mezőgazdaság és élelmiszeripar”, az „építő- és építőanyagipar”, „a műszaki fejlesztés”, az „infrastruktúra”, az „élet- színvonal”, a „környezetvédelem”, a „terület- és környezetfejlesztés”, legújabban pedig a „népesedéspolitika” című témák tudományos feladatainak kimunkálásában. A hosszú távú tervezésen kívül az elnökség az elmúlt évben foglalkozott egyes tudományágak — így az erdészet, a biotechnológia, az emberi öregedés komplex kérdéseivel foglalkozó diszciplínák — helyzetével. A jövő feladatairól szólva az elnök aláhúzta, hogy a hazai gazdasági, termelési struktúra jelentős megváltoztatásának igénye meghatározza a tudományos munka továbbfejlesztését is. Az MTA elnöke a továb- * biakban részletesen szólt a tudományos közéletet erősen foglalkoztató kérdésekről, például a holnap tudósainak kiválasztásáról, az ezt segítő, gátló jelenségekről. Pál Lénárd az Akadémia főtitkára vitaindítójában elsőként a tudomány lehetőségeiről, korlátáiról és a kutatás fontosságáról beszélt. Hangsúlyozta: az utóbbi években a kutatási eredmények hasznosságának megítélésében hazánkban is mindinkább a józan realizmus érvényesül; mind a tudomány művelői, mind a tudományos eredmények felhasználói tudomásul vették: a gyakorlat által felvetett kérdésekre a tudományos kutatás eredményei alapján gyakran csak alternatív vagy hozzávetőleges, illetve bizonytalan válaszokat lehet adni. A továbbiakban az anyag- tudományi, a biológiai és a társadalomtudományi alapkutatások fontossága mellett érvelt az előadó, végezetül rámutatott: a társadalomtudományi kutatásoknak nagy fontosságú feladata jelenlegi szocializmusképünk kialakulásának mélyreható történeti vizsgálata, a végbement változások hatásának sokoldalú tanulmányozása, reális és egyben ösztönző távlatok felvázolása. Az elnöki és a főtitkári beszámoló, valamint az azt követő vita alapján a közgyűlés határozatot fogadott el. Ez nagy jelentőségű feladatnak minősíti az alapkutatások feltételeinek javítását; a számítógépesítés ki- terjesztését a tudományos vizsgálatokban; az anyagtudományi, biológiai és társadalomtudományi alapkutatások fokozott támogatását. Az Akadémia feladatául tűzte ki a fiatal kutatók helyzetének vizsgálatát, az ifjú szakemberek tehetségének megfelelő kutatási [ehetőségek fokozott biztosítását, továbbá a külföldön tartózkodó magyar kutatók és a hazai tudományos élet kapcsolatainak erősítését. Fontos tennivalóként határozta meg a TIT-tel folytatott együttműködés bővítését, a tudományos ismeretterjesztés fejlesztése, az áltudományos nézetek elleni fellépés • érdekében. A közgyűlés szükségesnek tartja, hogy az Akadémia segítse az alternatív tankönyvek létrehozását célzó munkát, s vizsgálja meg az akadémiai könyvkiadás helyzetét. Az Akadémia 144. közgyűlése Pach Zsigmond Pál al- elnök zárszavával ért véget. Az Univerzál Kereskedelmi Vállalat az idén is megrendezte már hagyományosnak mondható kempingcikk-kiállítását az áruházzal szemközti téren. A sátrak, kajakok és egyéb kempingcikkek kiállítása vasárnapig tekinthető meg Békéscsabán _ Fotó: Veress Erzsi A tartalom megújításán fáradoznak ff ui . i » m m ST* y % W * ML* ; : "k „Már búcsúzunk és elmegyünk...” csendül fel ezekben a napokban a jól ismert ballagóének megyénk középfokú oktatási intézményeinek folyosóin. A tantermek virágdíszbe — a fiatalok ünneplőbe öltözve búcsúztatják a végzős diákokat. Megyénkben csaknem 1800 fiatal köszön el iskolájától. Képünk Békéscsabán a Kemény Gábor Szakközépiskolában készült. A végzős diákok iskolájuk névadójának szobrát ko- szorúzzák meg Fotó: veress Erzsi Lázár György fogadta a svéd szakszervezeti küldöttséget Lázár György, a Minisztertanács elnöke pénteken a Parlamentben fogadta a Stig Maim elnök vezetésével hazánkban tartózkodó Svéd Szakszervezeti Szövetség (LO) küldöttségét. Az őszinte, szívélyes légkörű megbeszélésen részt vett Gáspár Sándor, a SZOT elnöke. Jelen, volt Kari Vidar Hellners, Svédország budapesti nagykövete. Kardiológusok tanácskozása Pénteken befejeződött Ba- latonfüreden a magyar szív- gyógyászok tudományos ülése, amelyen a hazaiak mellett 10 ország szakemberei vettek részt. A tanácskozáson elsősorban a koszorúérelváltozásokkal, azok diagnózisával és kezelésével foglalkoztak; beszámoltak az ezzel kapcsolatos legújabb tudományos eredményekről, módszerekről és eszközökről is. A háromnapos tanácskozás egyik fő témája az olyan koszorúér-megbetegedések, érszűkületek vizsgálata és kezelése volt, amelyek hiányos vérellátást okoznak, s ezáltal a szívizmot károsítják. E megbetegedések száma Magarországon még napjainkban is nő, holott több országban már sikerült megfordítani ezt a tendenciát. Az általuk okozott halálozások számát tekintve sajnos Európában az elsők között vagyunk. Ennek a folyamatnak a megállítása érdekében is nagyon fontos volt, hogy a szívgyógyászok, kutatók és gyakorló orvosok beszámoltak tapasztalataikról, munkájuk eredményeiről, és betekintést kaptak a külföldi gyógyászati tevékenységbe is. Az ülésen beszámoltak arról, hogy e betegség diagnózisában nálunk is egyre inkább tért hódít a koszorúér-feltöl- téses vizsgálat, és a kezelésben is figyelemreméltó eredményeket értek el, egyrészt gyógyszerek alkalmazásával, másrészt az erek tágításával és a rögök feloldásával. Több előadás foglalkozott a szívritmuszavarokkal. Ezzel kapcsolatban érdemes kiemelni, hogy régebben csak a percenkénti 72 ritmusú szívműködést tekintették megfelelőnek, de ma már bebizonyított, hogy a 60—90 közötti bármilyen ritmus is lehet teljesen normális. E zavarok jelentős részénél szervi elváltozás nem mutatható ki, egészséges embernél is előfordulhatnak. A kóros ritmuszavarok mögött leggyakrabban a koszorúérelváltozások húzódnak meg. Pontos diagnózissal és kezeléssel elkerülhető a hirtelen szívhalál, amelyet igen sok esetben a ritmuszavar okoz. Ezért a beteg szempontjából sorsdöntőek a pontos információkat nyújtó új vizsgálati módszerek. A tudományos ülésen külön tanácskoztak a gyermekszívgyógyászok, akik a veleszületett szívfejlődési rendellenességekről, azok felderítéséről, műtéti kezeléséről és utánkezeléséről számoltak be. Május 15—17-én Szarvason Óvónőképző intézetek V. tudományos ülésszaka Az óvónőképzés felsőfokúvá válásának 25. évfordulója alkalmából május 15—17-én kerül sor Szarvason az óvónőképző intézetek V. tudományos ülésszakának rendezvényeire. A megnyitó május 15-én fél 10-kor lesz a Vajda Péter Művelődési Központ színháztermében. Ezt követően előadásokra kerül sor, majd az intézettörténeti, valamint a művésztanárok kiállítását nyitják meg az intézetben. Fél 8-tól műsoros est szórakoztatja a résztvevőket. A plenáris ülés mellett szekcióülésekre is sor kerül, a záróülésszak május 17-én fél 12-kor lesz.
