Békés Megyei Népújság, 1984. május (39. évfolyam, 102-126. szám)
1984-05-11 / 109. szám
1984. május 11., péntek Pénteki beszélgetések Béres Ferenc 1963-ban, amikor Béres Ferenc nemzetközi nagydíjat nyert Párizsban egyik lemez- felvételével, többek között ezt írták róla: Ha Bérest hallgatjuk, az az érzésünk, mintha egy parasztlegény énekelne. De amit tesz, és ahogyan teszi, azt európai énekkultúrával cselekszi. — Honnan ered dalszeretete? — Anyámnak szép csengő hangja volt, gyakran énekelgetett nekünk, gyerekeknek, mi is sokat daloltunk együtt, ez természetes volt nálunk. Apám meg egyenesen nevezetes volt a környéken! Olyan adottságokkal rendelkezett, hogy ha csak fele annyi lehetősége van, mint nekem, akkor a világ legnagyobb énekese lehetett volna. — 11 éves korában nevezetes helyre került el otthonról. Mit adott önnek Sárospatak? — Nagyon sokat, életre szóló élményeket. 1934. szeptember 4-én léptem át a pataki református főgimnázium ódon kollégiumának hatalmas, boltíves kapuit. Rendkívül magas színvonalú volt itt a zenetanítás, s nagyon sok kisközösségben, önképzőkörben fejleszthették tudásukat az itteni diákok. Volt zenekar, énekkar, de jártam rajzolni is. A rajztanárom képzőművészt akart belőlem faragni, szerinte tehetséges voltam. Ma is érzékeny vagyok a színekre, formákra, s a képzőművészettel való foglalkozás mint vágy, még mindig kiéletlen bennem, de hát — a zene elsodort. — Hogyan készült az előadói pályára? — És szolgálatra készültem. Veres Péter szavait használom fel: ne kívánjuk a falusiaktól, a puszták lakóitól. hogy ők tóduljanak a városba, és ott keressék művelődési lehetőségeiket, hanem sokkal eredményesebb, ha mi visszük hozzájuk a világot. Ezt a munkát vállaltam fel, s végzem immár negyven éve. — A hatvanas évek végétöl megnőtt az érdeklődés térgyi és szellemi néphagyományaink iránt. Elég csak a népzenét játszó együttesek számának gyarapodására vagy a táncházmozgalomra gondolni. Mára mintha megtört volna ez a lendület . . . — Hagyományaink éltetése nélkül egész életünk, közművelődésünk egy lyukas garast sem ér. Csak az a sokat emlegetett tiszta forrás, az valóban legyen az, és ne ürügy divathullámok veréséhez. Nem véletlen, hogy a táncház és a folklór a pesti ifjaink ügye és nem a parasztfiatalságé, munkásgyerekeké. Az érdeklődés fő motiválója a kuriózum. A soha népdalt nem hallott gyereknek ez ugyanúgy szól. mintha hottentottákat hallana. Minden érdekessé válik, mint például az éneklési mód is. Hát nem azzal lesz népivé az előadásmód, hogy a párasztasszonyt és egy-egy tájnyel'vnek nyelvi, kiejtésből i sajátságait majmoljuk. reprodukáljuk. Hanem azokat az értékeket, amelyek az általános emberit hordozzák, azokat kell a mát éltetővé tenni. A hagyományok segítségével megnemesíteni kell a mát. s nem egy olyan életformát idézni, másolni, melyet a történelem már túlhaladott. S amíg hagyományaink éltető ereje nem válik életünk természetes közegévé, addig mindig beleesünk a divathullámok csapdájába. — Egyre kevesebb az alkalom a közös éneklésre. Fiataljaink is, ha összejönnek, nem népdalt énekelnek, hanem a táncdalt erőltetik, s bizony, legtöbbször nyekergésbe fúlnak ezek a próbálkozások . . . — Igen. Mert ha énekelhető lenne a táncdal, nem volna baj, de a mai táncdalok alkalmatlanok a közösségi éneklésre, mert idegenek, ugyan mutatós, sziporkázó. de üres produkciók ezek. Idegen testet akarunk magunkra venni olyan lélekkel, mely azt nem fogadja be. Minden más európai kulturális áramlatnak is hatása alatt voltunk, de mindig magyarítottunk, lett légyen szó reneszánsz dallamról vagy éppen a verbunkos zenéről. Utóbbi olyannyira magyarrá vált, hogy ma is egyik meghatározója zenénknek. Sajnos, tömegkommunikációs eszközeink, a rádió, a tévé, a lemezek és a többiek lévén hallgatókká, pasz- szív befogadókká váltunk. Nem akarjuk tudomásul venni, hogy mindez csak segítség volna ahhoz, hogy cselekvő részesei legyünk a kultúrának, s hogy semmi sem pótolhatja az élő szó erejét. Nagyon sokszor találkozom általános és középiskolás fiatalokkal előadásaim során. Öröm nézni a közös énekléskor — mert mindig van — a felfénylő szemeket. Tudnak, szeretnek is énekelni fiataljaink. Csak olyan bensőséges közösségi alkalmakat kell teremteni számukra, melyek keretében kiélhetik a bennük szunnyadó vágyat. Pénzes Ferenc Fotó: Gál Edil Szerény kis épület, fákkal... Amikor 1965-ben létrejött, s elfoglalta mai helyét a békési zeneiskola, két facsemetét ültettek el az intézmény udvarában az idekerült tanárok. Az évek teltek, múltak. A fácskák gyenge törzse jócskán megizmosodott, fejükre büszke koronát rakott a múló idő . . . Növendékek és tanítóik Mielőtt a zeneiskolát létrehozták, felmérték, van-e igény Békésen az új intézmény megnyitására, hisz addig csupán zeneoktatói munkacsoport működött itt. Hamar kiderült, hogy a lakosságban nagy szeretet él a zene iránt. Ezt bizonyította, hogy 640 jelentkező volt ösz- s'kesen, ebből válogatták ki azt a 125 növendéket, akiknek zenei oktatását — akkor — vállalni tudták. A túljelentkezés azóta is jellemző, bár némi bővítésre többször is lehetőségük nyílt. Jelenleg 250 kis zenész nyitogatja az iskola kapuját. Nem csoda hát, ha „kinőtték” az épületet. Szerencsére a 2-es számú általános iskola segítségükre sietett, s jobb híján ott tanít két zenepedagógus. S ha már „házon kívül" vagyunk. Az iskola kisugárzó hatása a város határain túl is érezhető, hiszen ez évtől kezdve Vésztőn egy 20-as létszámú, kihelyezett növendékcsoportjuk ízlelgeti a zene adta örömöket. Ha egy ilyen intézmény életéről szólunk, meg kell említenünk a tanári ellátottságot. Nos, a békésiek esetében aránylag kedvező a helyzet, hiszen sok éves törekvésük, hogy az egykori tanítványokat — akik zenei pályára léptek — visszaédesgessék, tanítani. Nyitva a próbatermek ajtaja Am egy zeneiskola tevékenysége nem merülhet ki csupán a növendékek oktatásában, kell, hogy felcsendüljön a zene a próbatermen kívül is, s erre szép bizonyíték a békésieké. Ahogy Fejes Antal, az iskola igazgatója mondja: — Az évek során más, kifinomultabb közönségünk- lett itt Békésen. Ám hamar hozzáteszem, ez nem csupán a mi érdemünk. Már sorolja is, ki mindenki vesz még részt a város zenei arculatának alakításában. Elsőként az 1-es számú általános iskolát említi, ahol immár hat éve, hogy zene tagozatot indítottak. Kapcsolatuk azóta is a lehető legjobb. A gimnázium kórusát és a városi munkáskórust is meg kell említeni, hisz tevékenységük sokban hozzájárult a zenei ízlés változásában. A művelődési központ sok éve szervezi a zeneóvodát, ahol jelenleg is 40 apróság barátkozik a zene alapjaival. A könyvtárról sem felejtkezik meg Fejes Antal, mely nem egy színvonalas zenei eseménynek ad otthont. — Gyakran tartunk itt zenei ismeretterjesztő előadásokat, máskor hangversenyt rendezünk a gyermekkönyvtárban. Közkedveltek sorozataink. Volt, hogy egykori növendékeink hangversenyeztek, az idén pedig a városi KISZ-bizottsággal karöltve életre hívtuk a KISZ- zenei diákkört. Felvettük a kapcsolatot az Ifjú Muzsikusok Magyarországi Szervezetével is, melynek eredményeként a helyi klubnak már 33 tagja van. A társadalmi ünnepségekre, a vállalati megemlékezésekre egyre többször meghívást kapnak az iskola növendékei. E fellépések sikerei is bizonyítják, a békésiek igénylik az effajta időtöltést. Vagy itt van bizonyítékként az a háromfelvonásos meseopera — Békefi Antal—B. Kurdy Piroska: Feneketlen tó —, melynek megszületésénél szinte az egész város ott bábáskodott. Sikeres pedagógiáról és egyebekről Mióta nincs olyan helyiség Békésen, ahol filharmóniai hangversenyt rendezhetnek, a zeneiskolára még több feladat hárult az igények kielégítésében, s általában a zenei ismeretterjesztés területén. — Szerencsére a kartár- saim is szívesen foglalkoznak munkakörüktől független dolgokkal — folytatja elbeszélését az igazgató. — Ki miben tudja hasznossá tenni magát, azt csinálja. Van. aki ismeretterjesztő előadásokat tart szívesen, mások inkább hangszerükkel lépnek fel. . . Talán ez a magyarázata annak a sok — immár hagyományos — rendezvénynek, melyek a megye határain is túl mutatnak. Gondolunk itt a zenei napokra, a tarhosi vonószenekari táborra, és így tovább, melyek szervezésében oroszlán- részt vállalnak a zeneiskola dolgozói. — Mindezek mellett persze időnkkel, erőnkkel igyekszünk úgy gazdálkodni, hogy pedagógiai munkánk eredményeként a mi kis iskolánk is sikerrel szerepeljen egy-egy fesztiválon, megyei vagy országos versenyen — mondja végül Fejes Antal, az iskola folyosóján egy tabló előtt, melyen azoknak a tanulóknak a képe látható, akik e törekvés legszebb tanúbizonyságát adták szereplésükkel. Amíg bent folyik a tanítás, odakint a fák egykedvűen szemlélik a jövés-menést. Ágaik a napok, hetek múlásával egyre sűrűsödnek, erősödnek — valahogy úgy vonják árnyékuk alá az udvart, ahogy szívós kitartással, egyre szélesebb körben hinti a zene értését, szerete- tét a városra, s környékére e fáknak otthont adó intézmény. S hogy valóban Békés zenei központjává válhasson, s méltó helyen ünnepelhesse fennállásának 20. évfordulóját, hamarosan új otthont kap a békési zeneiskola. A földrengés sújtotta 3-as iskola műemlék épületét már az ő elképzeléseik szerint újítják fel, s adják át ez év novemberében. Nagy Ágnes Hz ünnepi könyvhét könyveiből Az ez évi ünnepi könyvhét számos újdonsága és meglepetése között domináns szerepet kap a mai magyar irodalom, s ezen belül is a kortárs próza. Két posztumusz kötet kívánkozik az ismertetés elejére, két olyan alkotóé, akik mindig híjával voltak a szerénytelenségnek, s csak a tiszta szigorúság engedte műveik kerülhettek a közönség elé. Szo- botka Tibor elárvult íróasztalában két regény is találtatott, melyeket most egy kötetben ad közre a Magvető Kiadó. A Hazugság még a harmincas években keletkezett. Hőse egy középosztálybeli fiatalember, aki céltalanul sodródik egyik szerelmi kalandból a másikba anélkül, hogy képes lenne valóban mély, tartalmas emberi kapcsolatok teremtésére. A gáláns fiatalember, Márk Miklós virtuóz szellemessége, kifinomult iróniája, cinikus életfelfogása mögött ott érezzük a kiüresedett, hazug világot, amelyben csak a képmutatás, az önzés és a hazugság vihet előre. Márk Miklós kalandjai lenyűgöznek. de a hős egyben áldozat is — koráé. A Száműzetésben a [elszabadulás utáni években játszódik egy faluban. Ide menekül egy fiatal tanár, aki szerénységével, igaz, emberi lényével — akaratlanul is — felkavarja a falu életét. Furcsa szerelmi háromszögbe keveredvén kénytelen otthagyni a falut. De otthagy valamit. Valamit a jóból, önmagából, egy sugarat egy másik, értelmesebb világból, valami szépet, ígéreteset azok számára, akik nélküle sohasem pillanthattak volna be abba a másik világba. Szobotka e korai regényei egyáltalán nem viselik magukon a kezdés nehézségeit. Márk legalább oly szellemes, mint a Megbízható úriember főszereplője, s a faluba került ifjú tanár éppúgy élete célját, önmagát keresi, mint megannyi Szo- botka-hős. Az író kíméletes iróniával ábrázolja őket, a keményebb ítéletet az olvasóra bízza. Gáli István, a nemrég elhunyt Kossuth-díjas író, A ménesgazda immáron halhatatlan alkotója is számos írást hagyott ránk, melyek még eddig nem jelentek meg, legfeljebb a legközelibb barátok ismerhették. A hagyatékból válogatott Csontos Gábor és Módos Péter, s tette közzé a Szépirodalmi Kiadó Éjszakai csöngetés címen a könyvhét bizonyára egyik jelentős köteteként. A novellák jó részé a Vaskor című novellaciklus világát idézik. az ötvenes éveket. Van a kötetben, olyan írás is, mely még 1954-ben keletkezett, s csupán most kerül nyilvánosságra. Gáli hagyatékában rengeteg kézirat, vázlat, magnótekercs maradt példás rendben. Szellemi életünk kára, hogy ezek a művek már soha nem készülnek el. A kötet második részében rádiójátékokat talál az olvasó, melyek most jelennek meg először együtt, s egyet-kettőt kivéve az író ezeket sem publikálta. Szerves részei a Gáll-életműnek, köztük olyan remek akad, mint például az Ákelkur? című. A könyvet egy önéletrajzi ciklus zárja. A Szépirodalmi Kiadó folytatja Sötér István műveinek közreadását. Sőtér tudós és szépíró, egyetemi tanár és akadémikus, számos nagyszabású irodalomtörténeti vállalkozás kezdeményezője és megvalósítója. A kiadó most önéletrajzi regényfolyamának sorában egy novellafüzért jelentet meg Komoly ének cimmel. A Bűnbeesés, Az elveszett bárány és a Budai oroszlán az önéletrajzi regényciklus állomásai. E kötet novelláinak is ugyanaz az írói meggyőződés az életrehívója, mint az előzőknek: az író legfőbb nyersanyaga a megélt élet. „A sors fordulópontjait mindig utólag ismerjük föl — olvashatjuk az író vallomását a Telihold című novellában —, mintha életünket is visszamenőleg lehetne csak megélni”. íróilag értelmezni bizonyára nem is lehet másként, s nyilván ez a magyarázata annak, hogy e novellák írója — Szabó Lőrinc Tücsökzenéjének egyik kifejezését kölcsönvéve — mindig „egyszerre két helyen, egvszerre két időben" tartózkodva bontja ki mondanivalóját, amelyben a megélt élet kontúrjai mögött fölsej- lenek a háttér — a kor, az elmúlt fél évszázad — körvonalai is. Mai műsor KOSSUTH RÁDIÓ 8.27: Miről ír a Társadalmi Szemle új száma? 8.37: Régi muzsika. 8.51: Jereb Ervin: Incidens az Ingeborg-hangversenyen (vígopera). 9.33: Szól a nóta halkan. 10.05: Ugróiskola. 10.35: Versek. 10.40: Fúvószene táncritmusban. 11.00: Gondolat. 11.45: Nóták. 12.30: Ki nyer ma? 12.45: Hét végi panoráma. 14.02: Székely Endre müveiből. 14.44: Magyarán szólva. 15.05: Révkalauz. 15.35: Népzene a Pozsonyi Rádió műsorából. 16.00: Mit üzen a Rádió? 16.35: Operaáriák. 17.05: Hétköznapok kutatói. 17.30: A New York-i filharmonikus zenekar felvételeiből. 17.52: Daloló, muzsikáló tájak. 19.15: Rádiószínház: Szünet után tör ki a háború (színmű). 20.30: Operettkedvelőknek. 21.30: Fűtől fáig. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: Kapcsoljuk a 6-os stúdiót. 23.40: Madrigálok. PETŐFI RADIO 8.05: Az izraelita felekezet negyedórája. 8.20: Tíz perc külpolitika, (ism.) 8.35: Végvári Rezső: Népdalszvit. 8.44: Slágermúzeum. 9.31: Külpolitikai könyvespolc. 9.53: Lottósorsolás! 10.00: Zenedélelőtt. II. 35: Tánczenei koktél. 12.40: Népi muzsika. 13.15: Gyermekeknek. 13.45: Zenedélután. 14.00: Rivaldafényben. 15.35: Egészségünkért! 15.45: Ray Manzarek Orff: Carmina Burahájának rockváltozatát adja elő. 16.35: Jó utat! 17.30: ötödik sebesség. 18.35: Válogatott felvételek. 19.40: Nótakedvelöknek. 20.35: Iránytű. 21.47: Santana összes albuma. 22.30: Beszélgetés Kari Rahner - ral. (ism.) 23.00: Könnyűzene éjfélig. III. MŰSOR 9.00: A magyar pedagógia évszázadai. 9.30: Francia muzsika. 10.15: OperafelvételekbőL. 11.05: Szimfonikus zene. 13.07: Külpolitikai klub. 13.37: Operakórusok. 14.00: Magyar Irodalmi Arckép- csarnok II. 14.20: Új Mozart-lemczeinkből. 15.17: Egy rádiós naplójából. 16.48: Vajda Jánosné Bartos Rozália: Emlékirataim. 16.58: Muzsikáló Magyarország. 17.30: Fiatalok muzsikálnak fiataloknak IX/9. 18.40: Olasz madrigálok. 19.05: Kórusművek. 20.41: Kamarazene. 21.30: Opera-művészlemezek. 22.30: Keith Jarrett hangversenyei V/l. 23.10: Régi magyar táncmuzsika. SZOLNOKI STÜDIÖ 17.00: Műsorismertetés. Hírek. 17.05: Koppanástól koppanásig. Könnyűzenei műsor. Szerkesztő: Kutas János, (ism.) 17.35: Grafikon. Gazdaságpolitikai riportműsor. Szerkesztő: Dalocsa István. (A tartalomból: Téglák, féltéglák, téglajegyek.) 18.00—18.30: Alföldi krónika. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 8.05: Tévétorna, (ism.) 8.10: Iskolatévé. 8.50: Közlekedj okosan! 9.00: Fizika. 9.30: Barangolás a művészetek tájain. 10.10: Mozart: Koronázási mise. 15.00: Közlekedj okosan! 15.10: Felső-Tiszavidék. i. 15.25: Játék műalkotásokkal VIII/3. (ism.) 15.45: Majális (magyar mesterművek). (ism.) 16.05: Rege a csodaszarvasról. 16.30: Professzor Walter Arnold (NDK rövidfilm), (ism.) 16.55: Vasárnapi muzsika. 17.50: őrjárat az égen (tévéfilm). IV/3. (ism.) 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Petrocelli (amerikai bűnügyi film). 20.55: Péntek esti randevú. 22.00: Földi paradicsom ,11/2. 22.45: Tv-híradó 3. II. MŰSOR 18.20: Még egyszer gyerekeknek! 19.00: Keresztkérdés. 19.30: Adam: Giselle (kanadai balettfilm). 21.00: Tv-híradó 2. 21.20: Kisfilm. 21.35: A 24. miskolci filmfesztivál filmjeiből. BUKAREST 15.20: Kulturális híradó. 15.40: A volánnál. Autóvezetőknek. 15.50: Német nyelvű adás. 16.20: Rajzfilmek. 20.00: Tv-híradó. 20.20: Gazdasági figyelő. 20.35: Román tájak történelme. 21.10: Világhíradó. 21.30: Beszélő hegyek. Bolgár film. 22.20: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 16.30: Videooldalak. 16.40: Német nyelv. 17.00: Magyar nyelvű tv-napló. 17.10: Marko Marulic — művelődési adás. 17.40: Hírek. 17.45: A hübelebalázsok — tévésorozat gyermekeknek. 18.15: Tv-naptár. 18.45: A zöld terv iskolába. 19.15: Rajzfilm. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 20.00: A találkozó helyét tilos megváltoztatni — filmsorozat. 21.00: Könnyűzenei adás. 22.00: Vendégszerkesztő. II. MŰSOR 18.15: Egészségügyi felvilágosítás. 18.45: Tudományos könyvek kirakata. 19.00: Ex libris — művelődési adás. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 20.00: Komoly zenei adás. 20.45: Zágrábi körkép. 21.00: Esküdtszék — dokumentumadás. 22.05: Ügy élni. mint mindenki más — játékfilm. SZÍNHÁZ 1984. május ll-én, pénteken 15 órakor Békéscsabán: FEHÉR SZERECSEN 3. sz. általános iskola ea. 19 órakor Békéscsabán: az árnyék Pécsi Sándor-bérlet 18 órakor Tápiószecsőn: BASTYASÉTANY 77 19 órakor Békéscsabán: 1984. május 12-én, szombaton ALTONA FOGLYAI Bérletszünet 19 órakor Szigetszentmiklóson: BASTYASÉTANY 77 MOZI Békési Bástya, 4 és 6-kor: Futásod véget ér, 8-kor: Vad faj- zat. Békéscsabai Szabadság, 10 és 8-kor: Egy zsaru bőréért, 4 és 6-kor: E. T. Békéscsabai Terv: Amit tudni akarsz a szexről. Békéscsabai Kert: E. T. Gyulai Erkel, fél 6-kor: Ezer- milliárd dollár, fél 8-kor: Szállást kérek. Gyulai Petőfi, 3-kor: Akit Bulldózernek hívtak, 5 és 7-kor: A kéjnő Kaliforniába készül. Gyulai Kert: Tűtorony. Orosházi Béke, 5-kor: Languszta reggelire, 7-kor: A francia hadnagy szeretője. Orosházi Partizán: István, a király.
