Békés Megyei Népújság, 1984. május (39. évfolyam, 102-126. szám)
1984-05-11 / 109. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG B MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS B MEGYEI TANÁCS LAPJA 1984. MÁJUS 11., PÉNTEK Ara; 1,40 forint XXXIX. ÉVFOLYAM, 109. SZÁM Ülést tartott a Minisztertanács Békegyűlés a gyulai harisnyagyárban A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács, alapul véve a Magyar Szocialista Munkáspárt 1984. április 17-i állásfoglalását, csütörtöki ülésén jóváhagyta a gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztésének állami feladatait, és munkaprogramot fogadott el a végrehajtás előkészítésére. A munkálatok irányításával és ösz- szehangölásával az Állami Tervbizottság elnökét bízta meg, egyben kötelezte, hogy az 1985-ben bevezetésre kerülő intézkedéseket olyan időpontban terjessze a Minisztertanács elé, hogy azok a harmadik negyedév végéig közzétehetők legyenek. A kormány felkérte a társadalmi és az érdekképviseleti szerveket, hogy közreműködésükkel segítsék elő az állami feladatok eredményes végrehajtását. A Minisztertanács értékelte a számítástechnikai központi fejlesztési program végrehajtásának tapasztalatait. Az elmúlt időszakban jelentős eredmények születtek a számítástechnika alBékéscsabán Meliorációs tanácskozásra hívták hazánk fiatal agráripari embereit Békéscsabára, a KISZ megyei bizottságának politikai képzési központjába. A háromnapos rendezvény- sorozat tegnap, csütörtökön délután Szabó Bélának, a KISZ megyei bizottsága titkárának megnyitójával, köszöntő szavaival kezdődött, majd az országban folyó meliorációs tevékenység ismertetésével folytatódott. Dr. Varga József, a MÉM növényvédelmi és agrokémiai főosztályának főmunkatársa előadásában a melioráció fajtáiról, irányáról, jelentőségéről, lehetőségeiről beszélt. Magyarország nemzeti vagyonának 18 százalékát adja a termőföld. Védelme, termékenységének fokozása már csak ezért is fontos nép- gazdasági érdek, különösen, ha figyelembe vesszük: 1945. óta a termőterület mintegy 928 ezer hektárral csökkent. Először 1983-ban sikerült elérni, hogy ne csökkenjen aránya, és ez a rekultiváció (újrahasznosítás) mellett a meliorációnak köszönhető. Jelenleg 400 ezer hektáros szikes vár talajjavításra, további 400 ezer hektár másodlagosan szikes terület és 500 ezer hektár homokos föld. Ez utóbbi már a jövő század nagy „tartaléka”. Az eróziótól 2,3 millió hektárnyi területet kell megvédenünk, egymillió hektáron pedig vízrendezést végrehajtani. Vagyis feladat van bőven, lesz miről vitatkozni az összegyűlt szakembereknek a három nap alatt. Tegnap délután tartotta meg előadását dr. BuJco- vinszki László, a DATE főiskolai kara adjunktusa is „A meliorációs beruházás kalmazásában és elterjesztése feltételeinek megteremtésében. A Minisztertanács olyan intézkedések kidolgozását tartja szükségesnek, amelyek a szellemi és anyagi erőforrások jobb összpontosításával lehetővé teszik a program kiszélesítését és végrehajtásának meggyorsítását. A kormány figyelembe véve az országgyűlésen elhangzott észrevételeket és javaslatokat, véglegesítette a közoktatás és a felsőoktatás fejlesztési programját, valamint a végrehajtás feladatait tartalmazó intézkedési tervet. Felkérte a társadalmi és az érdekképviseleti szerveket, valamint a tudományos intézményeket, hogy vállaljanak részt a program megvalósításában. A kormány áttekintette az országgyűlés tavaszi ülésszakán elhangzott képviselői javaslatokat. Kötelezte a minisztériumok és országos hatáskörű szervek vezetőit, hogy vizsgálják meg az indítványok megvalósításának lehetőségeit, s az eredményről tájékoztassák az ország- gyűlés elnökét, valamint a javaslatot tevő képviselőket. hatása a termelés fejlesztésére” címmel. Ezután Koz- máné Csüllög Margit beszélt a fiatalok szerepéről a meliorációs munka sikeres valósításában. Ma délelőtt Kóti István, az AGROBER osztályvezetője tart előadást a meliorációs tevékenység szervezéséről, majd gyakorlati szakemberek ismertetik a meliorációs munka kivitelézése során felmerülő gondokat. A tanácskozáson résztvevő fiatalok ellátogatnak a nagybán- hegyesi Zalka Tsz-be is és megtekintik az üzemi meliorációt. Az előadások és konzultációk fáradalmait, ha kedvük tartja, a szakemberek filmvetítéseken, diszkóban, gyulai sétán, városnézésen, uszodában pihenhetik ki szervezett program keretében. —szí— Gyulán, a Köröstáj Termelő- szövetkezetben is jelentős meliorációs munka folyik Fotó: Béla Ottó Tegnap, csütörtökön Gyulán, a Budapesti Harisnya- gyár helyi gyárának 1. sz. kötödéjében mintegy 400 dolgozó vett részt békegyűlésen. Erdélyi Lajosnak, a gyár KISZ-titkárának köszöntője után Böszörményi Andrásné szb-titkár emlékezett meg a 39 évvel ezelőtti befejeződött második világháború borzalmairól és a győzelem napjáról. Igaz — mint mondotta —, hogy akkor véget ért a világháború, de a hidegháború, a fegyverVégre itt az eső! Az elmúlt hetekben, hónapokban gyakran kémlelték az eget a mezőgazdaságban dolgozók. Néhány napja végre megérkezett, szinte az utolsó órában az életet jelentő csapadék. A Békéscsabai Meteorológiai Obszervatórium szakembereinek tájékoztatása szerint az elmúlt három napban, csütörtökön délig mintegy 23 milliméter csapadék áztatta a megyeszékhelyet. Megtudtuk még, hogy a május havi csapadék sok éves átlaga hatvan milliméter. A meteorológusok után nézzük, hogyan vélekednek a nagyüzemek vezetői. Ba- csa Vendel, a Békéscsabai Állami Gazdaság igazgatója elmondotta, hogy tegnap reggelig 13 milliméter esőt kaptak a földjeik. Mindez nagyon jól jött a cukorrépának, de a 300 hektár zöldborsó is felüdült a csapadék következtében. Szemmel láthatóan 6—8 centimétert nőttek a búzák a nedvesség hatására. Kedvezett az eső a tavaszi növényeknek, így a lóbabnak és néhány más pillangósnak is. Prohászka Tamás, a gyulai Köröstáj Tsz elnöke arról számolt be, hogy 16 milliméter csapadék hullott a határra. Az utolsó pillanatban érkezett a már kikalá- szolt őszi árpára és búzára. A tavaszi telepítésű lucerna csak részben tudott eddig kikelni, így várhatóan a nedvesség hatására egyenletesebb lesz az állomány. A kukoricára és a cukorrépára szintén kedvezően hatott a felüdülést hozó zápor. A gyomaendrődi Béke Tsz szakvezetőitől megtudtuk, hogy a térség mezőgazdasági üzemei közösen határjárást szerveztek. Egyöntetű volt a vélemény, hogy az őszieken már nem sokat segít az eső. A búza „hasban van”, vagyis hamarosan kalászba szökik. A tavasziak fejlődése megindult, de még májusban és júniusban mintegy 150—180 milliméter esőre lenne szükség ahhoz, hogy jó termést takaríthassanak be az üzemek. A végegyházi Szabadság Tsz elnöke, Barecz Mihály arról tájékoztatott, hogy a közös gazdaság földjeit szeszélyes területi elosztásban csütörtök délig mintegy 20 milliméter eső áztatta. Mindez nagyon kedvezően jött a búzákra, de emellett a tavaszi vetésű növények, így a kukorica, cirok, a paradicsom, paprika és a hagyma fejlődését is elősegíti. v. 1. kezési hajsza azóta is tart. Szólt a szocialista rendszer békepolitikájáról, az emberiség békevágyáról, a Varsói Szerződés tagállamainak újabb erőfeszítéseiről, s ilyenirányú javaslatairól. Egyebek között hangsúlyozta, hogy a szocialista építőmunka legfontosabb feltétele: a béke. A rövid megemlékezés után az Országos Béketanácsnak elküldött távirat szövegét ismertették a gyűlés résztvevőivel. b o. Csütörtökön az MTA vári kongresszusi termében megkezdődött a hazai tudományos élet idei egyik legjelentősebb eseménye: a Magyar Tudományos Akadémia közgyűlése. Az évente ismétlődő közgyűlések sorában ez a 144., a tanácskozás kétnapos programjának központi témája: a biológia és a társadalom kapcsolata. A közgyűlés csütörtöki, kibővített zárt ülésének elnökségében helyet foglalt: Aczél György, a Magyar'Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Marjai Józsej miniszterelnök-helyettes, Szentágothai János, az MTA elnöke, Pál Lénárd, az Akadémia főtitkára, Pach Zsigmond Pál, Polinszky Károly és Somos András, az MTA alelnökei. Az Akadémia 144. közgyűlését Szentágothai János nyitotta meg. Bevezetőben hangsúlyozta: az idei munkaközgyűlésen a biológia, az a tudomány kerül napirendre, amelyet még tíz évvel ezelőtt is a jövő század tudományának tekintett a világ A fejlődés azonban annyira felgyorsult, hogy a Biológiai tudományokat oly módon lehet már alkalmazni az élet különféle területein, ahogy korábban szinte elképzelhetetlen volt. A biológia kérdései már az emberiség létfontosságú kérdéseivé váltak. E feladatok megoldásában hazánk jelentősen érdekelt, mint olyan jelentős mező- gazdasági és élelmiszer-ipari lehetőségekkel rendelkező ország, ahol a környezetet a mezőgazdasági termelés és az ipar fejlesztése olykor veszélyezteti. Szentágothai János megnyitója után átadták az akadémiai aranyérmet és az akadémiai díjakat a tudományos életben kiemelkedő teljesítményt nyújtó kutatóknak. A kitüntetések átadása után Marjai József üdvözölte az MTA közgyűlését. Marjai József az MSZMP Központi Bizottsága és a kormány nevében köszöntötte az MTA közgyűlését, annak résztvevőit. A közgyűlés — mondta — nemcsak a magyar tudományos életnek, hanem egész társadalmi életünknek és gazdaságunknak is rangos eseménye. Agrárszakemberek országos tanácskozása A Békés megyei Körös Kazángyártó és Gépipari Vállalat különböző típusú gázkazánjai igen keresettek az egész országban. A kazánok fémburkolatait bérmunkában a gyomaendrődi Körösi Állami Gazdaság kooperációs üzemében készítik. Képünkön a burkolatok összeállításán dolgoznak Fotó: Veress Erzsi — Akadémiánk idei közgyűlését olyan feltételek között tartja, amikor belpolitikai helyzetünk változatlanul szilárd, viszonyaink nyugodtak és kiegyensúlyozottak, nemzeti egységünk pártunk következetes politikájának eredményeként erősödik. Pártunk és kormányunk fő feladatának a magyar nép békés alkotó munkájához szükséges feltételek biztosítását, népünk számára a külvilággal való kapcsolatokban is a viszonyok és körülmények javítását tekinti. Elsősorban ezért örvend hazánk általános nemzetközi megbecsülésnek. Röviden áttekintve népgazdaságunknak az elmúlt időszakban elért eredményeit, megállapította: kemény és következetes aprómunkával értük el, hogy külgazdasági egyensúlyi helyzetünk romlása megállt, olyan teljesítményeket mutattunk fel az export-, valamint az importgazdálkodásban, amelyekkel nemcsak megőriztük, hanem erősítettük az ország tekintélyét, hitelét, javítottuk pozícióinkat a világban. Szólt arról is Marjai József, hogy az MSZMP Központi Bizottsága meghatározta gazdaságirányítási rendszerünk továbbfejlesztésének feladatait. Kormányzati állásfoglalás született a VII. ötéves terv kidolgozásának irányelveiről. E döntések közös jellemzője, hogy a nélkülözhetetlen többletteljesítmény létrehozása érdekében kedvező körülményeket teremtenek a fegyelmezett, szorgalmas alkotó munka, a felelősségteljes szocialista vállalkozás, az ésszerű gazdálkodás számára. Ösztönzik a meglevő termelési tényezők ésszerű kihasználását, a tényleges belföldi és külpiaci szükségletekhez való rugalmas alkalmazkodást. Azokon a pontokon ösztönöznek, ahol a tőkehiány a legkevésbé akadályozza előrehaladásunkat az intenzív pályán, ahol mai lehetőségeinket meghaladó beruházások, importtöbbletek nélkül is fokozható a gazdaság jövedelemteremtő képessége. — Amikor a kormányzat és a tudományos élet együttműködését formáljuk, gyakoroljuk — a társadalmi munkamegosztásból adódó köte-. lességünket teljesítjük. A kormányzat feladata a tudomány véleményének kikérése, gondos összevetése a lakosság más szakmai köreinek és rétegeinek véleményével, s ennek alapján a reális, megalapozott döntések meghozatala. A kutatás feladata, hogy e döntésekhez tudományos értékű információkkal, válasz- utak kidolgozásával s az egyes lépések hatásának és ellenhatásának bemutatásával, azaz sokoldalúan elemzett tények alapján felismert és bizonyított összefüggések feltárásával járuljon hozzá. Ehhez a tudomány részéről nagyfokú realitásérzék, az egyes célok megvalósítása során szükségszerűen fellépő sokféle korlátozó tényezőhöz való alkalmazkodókészség, az olykor elkerülhetetlen kerülőutak keresésében a kormányzattal való együttmun- kálkodás szándéka szükséges. — A kormányzat és a tudomány közötti együttműködésben biztosított a kutatásnak az az önállósága, amelyre annak előrevivő szerepéhez feltétlenül szükség van. Ez az önállóság az ú^ előremutató gondolatok szabad keresését és felkarolását, kényszerkötöttségektől való függetlenségét jelenti- Az ország vezetésének érdeke, hogy ezt biztosítsa a tudomány számára. Pártunk és kormányunk — a lehetőségekhez mérten — igyekszik megteremteni a tudományos eredmények eléréséhez szükséges feltételeket. Tudományos kutatásokra és műszaki fejlesztésre, a nemzeti jövedelemből való részesedést tekintve, nemzetközi összehasonlításban sem csekély — bár abszolút számokban szerény — összegeket fordítunk. Felhasználásuk hatásfokában még vannak tartalékok. — A dolgok természetéből fakadóan a kutatásra fordított összegek egy részét devizában kell rendelkezésre bocsátani. Az elmúlt időszak, ban minden területen kény- szerűségből, a külső egyensúly megőrzése, a sokkal rosszabb elkerülése érdekében szigorú import- és devizatakarékosságra kényszerültünk, vállalva az intézkedések kedvezőtlen hatásait. A (Folytatás a 3. oldalon) Megkezdődött az Akadémia 144. közgyűlése
