Békés Megyei Népújság, 1984. május (39. évfolyam, 102-126. szám)
1984-05-10 / 108. szám
1984. május 10., csütörtök II „művész úr”, azaz... Egy csanádapácai ágazatvezetö sikere Nemigen érdekelték az egykori, hódmezővásárhelyi kis srácot a népdalok. Tanult éneket az általános iskolában, aztán ezzel be is volt fejezve. Telt-múlt az idő, azt az iskolát járta végig, amit a bátyja is választott ... — Nyaranta gyárban dolgoztam, de nem bírtam a bezártságot. A műszaki dolgok egyébként sem érdekeltek. Az állatokat szerettem, már amennyire városi gyerek ismerheti az állatokat: szarvasmarhát akkor lát, ha teherautón szállítják. Állat- tenyésztő lettem. Így került 1981-ben a szarvasmarha-ágazat vezetőjeként a csanádapácai téesz- be Koltai Zoltán. Megszokta a hajnali kelést, IT-6 óra körül kiment megnézni, hogy megy a munka a délelőtti műszakban, aztán az irodában elintézte a hivatalos ügyeket, leveleket olvasott (írt), fogadta az állatorvost, a törzskönyvezőket, délután ott volt az új műszak indításánál . . . Néha összejött a család, máskor egy-egy névnap alkalmából elpoharazga- tott a barátokkal, s olyankor elnótázgattak. így telt egyik nap a másik után, aztán valaki eléállt: „Te, Zoli! Miért nem tanulsz énekelni?” Igaz, ő viszi mindig a prímet az ilyen közös danolá- szásnál, no de, hogy megtanulja, s hogy közönség elé 'álljon vele, ez a legmerészebb álmaiban sem fordult meg. — Miért is ne? Hagytam magam rábeszélni. Elmentem a múlt év októberében a szegedi zeneiskolába Szél Pálnéhoz meghallgatásra. Sikerült, év közben felvettek. Aztán olvastam a „Nyílik a rózsa” felhívását. November 15-ig kellett benevezni ... Ettől kezdve már az események sodorták. Orosházán meghallgatták — csaknem 30 társával együtt —, de akkor még nem mondtak se igent, se nemet. Aztán jött a levél, mehet a Rádióba próbafelvételre. Ott már zenekar kísérte az énekeseket. Három nap múlva — mondták a mintegy száz versenyzőnek — érdeklődjenek telefonon, hogy továbbjutottak-e. Ö már két nap múlva feltárcsázta a megadott számot, s megtudta, sikerült. Bekerült az elődöntő 25 versenyzője közé. — Mind szépen énekelt, aki idáig eljutott. Volt köztük énektanár és olyan, mint én, aki soha nem foglalkozott a zenével. Zeneileg nemigen tudtam hozzászólni, ki hogyan szerepelt, talán ezért nem tudtam hová tenni magam sem. A középdöntőben már csak 15-en maradtak, és — csodák csodája, ámuldozott maga is — Koltai Zoltán itt is megállta a helyét. A nagy harc, a döntő, még csak most következett. Máig is elszorul a torka, ha a színpadra lépésre gondol. — Amúgy hozzászoktam én a szerepléshez, hiszen korábban sokáig játszottam irodalmi színpadon. De azért kiszáradt a szám, úgy éreztem, egy liter víz sem segítene rajtam, amikor a színpadra léptem. Aztán 1-2 perc és volt, nincs lámpaláz. Éreztem a zenekar segítőkészségét. A számat figyelték, hogy együtt legyünk. Büszke vagyok rá, hogy elmondhatom, olyan országos hírű prímások kísértek, mint a Sánta Feri és Mészáros Tivadar. Egy kedves epizód gyakran felidéződik benne. Ruhát csináltatott a versenyre, a zakója kétgombos . . . Fellépés előtt Sánta Ferenc hozzáfordult: „Ne haragudj, hogy szólok! Az alsó gombot kell begombolni, nem a felsőt.” — Lám csak! Mi mindent meg kell tanulnia a népdalénekesnek. Nem elég a dallam meg az ütemérzék, ahogy hittem. Külön gondot okoz a szavalj kiejtése is. Hogy ne nyeljem el a végét. Azóta már tudjuk, a döntő Békés megyei, csanádapácai sikert hozott. Koltai Zoltán harmadik lett. S azóta ízlelgeti a népszerűség adta örömöket. Nemrég a helyi művelődési házba hívta le versenyzőtársait egy közös fellépésre. Ilyen tömeget még nem láttak azok a falak! Voltak vagy ötszázan. Kell ennél nagyobb öröm? — Akik biztattak, segítettek — a rokonok, a barátok —, együtt örülnek velem. Itt, a munkahelyemen már művész úrnak titulálnak, persze csak tréfából. Egy biztos, most aztán nagy kitartásra lesz szükségem. Még nem késő bepótolni a tanul- nivalót, 28 éves vagyok, nőtlen, miért ne folytassam? Túrkevére, Szegedre hívták már fellépni. Két turnéra is szerződést kötött. Augusztusban a Balaton körül lesz 12 fellépése és ugyanannyi októberben, az ország nagyobb városaiban. — A munkám azért nem hagyom! Talán, ha már 10 év tanulás lenne a hátam mögött... De így, egyelőre maradjon ez csak kedvtelés. Koltai Zoltán azóta — a televíziós siker óta — is hajnalban kell, kimegy a tehenészetbe. Elbeszélget az emberekkel, dolgozik ... A változás csupán annyi, hogy kevesebb a szabad ideje, s teljesebb, sokkal teljesebb az élete. Nagy Ágnes llj orgona avatása és hangversenyek Gyulán Trajtler Gábor orgonaművész a felújított orgonán először adott hangversenyt Fotó: Béla Ottó Amikor Gyulán a Sugár úton — Stéberl András nagylelkű anyagi áldozatával — 1923—1927 között felépült az evangélikus gyülekezet kistemploma, orgonára még nem gondolhattak. Tornyot is csak 1938-ban építhettek hozzá, amikor már csak vasharangot kaphattak. Most a gyülekezet megerősbödott és az egyházkerület segítségével a Tolna megyei Kalaznó községből megszerezhettek egy bombasérült orgonát, amit Kiss István szombathelyi orgonaépítő 300 ezer forint költséggel felújított és beépített igen stílusosan a gyulai templomba. A felújított orgona kétmanuálos, 12 regiszteres, pneumatikus rendszerű hangszer. (A többi gyulai orgona ugyanis régi mechanikus rendszerű.) Az új orgonát Táborszky László kerületi esperes avatta fel május 6-án, majd Trajtler Gábor orgonaművész, egyházkerületi igazgató parádés hangverseny keretében szólaltatta meg. Műsorát evangélikus egyházi zenéhez kapcsolódó művekből állította össze. Ennek a hangversenynek a műsorát Kendek György gyulai lelkész konferálta, aki a rendezésben is remekelt. Ugyanaznap este a belvárosi templomban igen mérsékelt érdeklődés mellett megismételték a szombat esti új- kígyósi hangverseny műsorát. Ennek az orgonahangversenynek hőse egy 19 éves, kirobbanó tehetségű orgonista „titán”, Varnus Xavér, aki a pesti Teréz templom orgonistája, J. S. Bach művei mellett francia szerzők műveit orgonálta. Kovács György, a trombita, főként piccoló trombita barokk hangszer fiatal művésze orgonakíséret mellett bemutatta Gabrielli Templomi szonátáját, valamint az angol Henry Purcell bárok zeneszerző szonátáját igen művészien. Ungár Anna orvosnő egy tételt muzsikált nagy lelkesedéssel J. S. Bach 141. kantátájából, majd közreműködött, amikor Pércy—Kahl: Áve Mária című alkotása került előadásra, szintén orgonakísérettel és Tóth Zoltán énekszólójával. Ezt a szép művet Gyulán most hallhattuk első ízben. Tóth Zoltán az együttes legidősebb tagja; számítástechnikai mérnök, aki remek, sötét színű, szép tenorhangját nemcsak kórusokban hasznosítja, hanem szólóéneklést is szívesen vállal. Élvezettel hallottunk tőle orgonakíséret mellett egy ritkán hallható francia remekművet: César Frank Pánis Angelusát. A gyulai orgona 25 regiszterét csillogtatta meg Varnus Xavér, amikor ősbemutatóként elmuzsikálta azt a variációsorozatát, amit Liszt Ferenc egyik ritkán hallható „Szent Ferenc prédikál a madaraknak” motívumaira komponált. Ez a variációsorozat zenei tűzijátékként hatott és zenei sziporkái nagy sikert arattak. Ezt a hangversenyt a szervező Szigeti Antal újkígyósi lelkész konferálta. Dr. IVÍárai György HANGSZÓRÓ A háború, a béke olyan téma, amely sohasem lehet unalmas. Az emberiség létét érintő kérdések ezek, amelyek mellett süket füllel elmenni több mint közöny. Néhány évtizede sokan sokféleképpen próbálkoztak azzal, hogy háborúgyülö- letüket, békevágyukat minél erősebben plántálják át másokba. Akadtak, akik bonyolult kifejezési eszközöket használtak, s voltak, akik egyszerűségre, érthetőségre törekedtek. Bena- my Sándor, úgy tűnik, ez utóbbiak közé tartozik. Az éj hangjai című rádiójátéka — mellyel 85. születésnapján köszöntötték hétfőn — tíz éve került először adásba. Sajnos, aktualitását azóta sem .vesztette el, hisz a világbéke azóta is borotvaélen táncol. Nem könnyű vállalkozás 30 percben keresztmetszetet adni századunkról. Benamy azonban mestere annak, hogyan lehet odavetett félmondatokkal, hangulatkeltő párbeszédekkel jellemezni ezt az emberöltőnyi időt, amely ráadásul bővelkedett megrendítő történelmi fordulókban. Hangjátékában a föltétlenül szükségesnél nem többet szerepeltet politikai személyiségeket. Elsősorban az egyszerű emberek, a tömeg szemszögéből vizsgálja az eseményeket. A névtelenek között a fia sírját keresgélő öregasszony, a mindig szolgálatkész katona, a szemet hunyó városi polgár; a két világháború jellemző figurái szerepelnek hangjátékában. A Déri Éva rendezte hangjáték — amelynek a szöveggel egyenrangú zenei kíséretét Belohorszky Károly állította ösz- sze — nem törekedett arra, hogy értékeljen, vagy átértékeljen. Csupán rekonstruálta a történelmet, de oly módon, hogy minden mondatból sugározzon a háború gyűlölete, s az ösztönzés, hogy mindenáron megóvjuk drága kincsünket, a békét. A lézer a gyógyítás szolgálatában című műsor az élő igénynek próbált eleget tenni. Már maga a cél üdvözölhető: a lézer gyógyászati lehetőségeit mutatta be laikusnak is érthető módon Egyed László összeállítása. Mégis több volt ez, mint ismeretterjesztés, hiszen olyan technikai eszközről esett szó, amelynek szerepe még tudományos körökben sem teljesen tisztázott. Valóban csodaszer a lézer? — ezt még a szakemberek is vitatják, csakúgy, mint azt, hogy érdemes-e üzemeltetni a rendkívül drága berendezéseket. Pedig a betegek visszajelzései egyértelműen jók. S bár ma még csak speciális esetekben alkalmazzák a lézert, távlatai a gyógyászatban szinte beláthatatlanok. Csak néhány példa: szív- és szembetegségek, onkológiai, nőgyógyászati betegségek gyógyíthatók ezzel a módszerrel. Előnye, hogy gyors, nem fájdalmas, nem hagy hátra nehezen gyógyuló sebet, s nem igényel kórházi kezelést. A riport igyekezett — a szűk idő ellenére — átfogó képet rajzolni a lézer nemzetközi és hazai alkalmazási gyakorlatáról, lehetőségeiről. Nem csak orvosokat, de fizikusokat, biológusokat is megszólaltatott. Kár, hogy kimaradt az egyszerű ember, maga a beteg, aki talán a legilletékesebb lett volna annak megállapítására: valóban csodaszer-e a lézer? Hasznosnak tartom azokat a nap mint nap hallható rövid rádiókritikákat, amelyek egy-egy új filmről, könyvről, hanglemezről alkotnak véleményt. Felkeltik a figyelmet, ismertetik a szóban forgó alkotást, ugyanakkor megpróbálják valamilyen irányban befolyásolni a véleményem. Megvallom, általában nem nagy sikerrel. A kritikus véleményét ugyanis egyfajta álláspontnak könyvelem el, amelyet a produkció megismerése után vagy elfogadok, vagy nem. Általában igen korrektek ezek a bírálatok. Igyekeznek jót és rosszat bemutatni, az alkotót pedig valamiféle szelíd elnézéssel kezelik. Ritkán hallani afféle „vérforraló”, megsemmisítő kritikát Bevallom, effélét vártam a Kritikusan című műsortól. Egyrészt a címre, másrészt a „pellengérre 'állított” két előadóra alapoztam várakozásomat. Csalódnom kellett. Pedig Paudits Béla és Deák Bili Gyula olyan személyiségek, akiken lehet vitatkozni. Mindketten — igaz egészen más műfajban — valamiféle szélsőséget képviselnek. Paudits a harmincas évek nosztalgiaslágereivel jegyezte el magát, s nem arathatott volna átütő sikert, ha dalaiból nem lehetne kihallani a finom szatírát. Deák Bili Gyula — aki nevét a HBB együttes „másodénekeseként” tette ismertté — élete első nagylemezével jelentkezett. Egyéni hangú, stílusú rockénekesről van szó, aki kiváló zenészek kíséretében jó hangzású dalokat tolmácsol ezen a nagylemezen. Szántó Péter és Széki János nem kritikát, inkább tájékoztatót adott, amelyek kiegészítették a két nagylemez dallamait. Nem vitás, hogy hasznos, mert figyelemfelkeltő volt a műsor, hiszen véleményt tolmácsolt. Bár a kialakuló összképet a műsorvezető, Lőrincz Andrea kérdései néha megzavarták. Csak egyet nem értek: miért kellett egy szimpla zenei ismertetőnek ezt a hangzatos címet adni? , — gubucz — Mai műsor KOSSUTH RÁDIÓ 8.27: Georges Thill operaáriákat énekel. 9.00: Nótacsokor. 9.44: Garabonciás Boldizsár zenés sétái. 10.05: Diákfélóra. 10.35: Berlioz: Harold Itáliában (szimfónia). 11.26: A podolini kísértet (rádiójáték). X/7. 12.45: Vajda Jánosné Bartos Rozália: Emlékirataim. 12.55: Klasszikus kamarazene. 13.21: Händel: Izrael Egyiptomban (oratórium). 14.42: A Szovjetunió népeinek zenéjéből. 15.12: A Rádiózenekar fúvósötöse játszik. 15.38: Kalandorhalál: Giacomo Casanova mellékfoglalkozása. 15.58: Operaáriák. 16.15: Filharmonikus zene. 17.05: Olvasókör. 17.35: Kórusainknak ajánljuk. 19.15: A varázshegy (regény). 20.23: Népdalest. 21.30: Külpolitikai klub. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: Csehszlovák előadóművészek felvételeiből. 23.10: Két szimfónia. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Dzsesszzene. 8.20: Tíz perc külpolitika. 8.35: Napközben. 10.00: Zenedélelőtt. II. 35: Csak fiataloknak! 12.35: „Énekeltem én: Ambrus Sándorné Márton Kata.” 12.50: Egyveleg amerikai néger dallamokból. 13.00: Kapcsoljuk a miskolci körzeti stúdiót. 13.20: Éneklő Ifjúság. 13.33: Lúdanyó meséi (szvit). 14.00: Népzenei kamarahangverseny. 14.15: Filmzene. 14.35: Fúvószenekari hangverseny. 15.06: Cs. Uhrin Tibor festőművésszel beszélget Podrácz- ki Zsuzsa. 15.26: Operettfelvételekből. 16.00: Neked sem mindegy! 16.35: Idősebbek hullámhosszán. 17.30: Kézfogások. 18.35: Hét végi panoráma. 19.55: Slágerlista. 20.35: Hívja a 33-43-22-es telefonszámot. 22.03: Nosztalgiahullám. 23.20: A csavargók (operett). III. MŰSOR 9.00: Bartók-hangverseny. 10.09: A fegyverkovács (opera). 11.05: Népdalkórusok. 11.30: Zenekari muzsika. 13.07: Magyar dzsesszarchívum. 14.00: Magyar Irodalmi Arckép- csarnok : Radnóti Miklós. 14.20: Kamarazene. 15.18: Évszázadok mesterművei. 16.00: Zenei Lexikon. 16.20: Szereted az operát? 16.55: A Poptarisznya dalaiból. 18.00: Rádióhangversenyekről. 18.30: Román nyelvű műsor. 19.05: Mendelssohn: a-moll vonósnégyes. 19.35: A Magyar Állami Hangversenyzenekar hangversenye. Közben: 20.10: Egy amatőr helytörténész félj egyzései. 20.30: A hangversenyközvetítés folytatása. 21.35: Operaáriák. 22.00: Napjaink zenéje. VI/5. SZOLNOKI STÚDIÓ 17.00: Műsorismertetés. Hírek. 17.05: Részletek a Macskák című musicalből. 17.20: Vetőmagprimőrök, primőr vetőmagvak. Riporter: Da- locsa István. 17.35: A törökszentmiklósi népdalkor énekel. 17.45: Közgazdasági kislexikon (ism.) 17.50: Isao Tomita szintetizátorátirataiból. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Beatparádé. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló. Lap- és műsorelőzetes. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 8.20: Tévétorna, (ism.) 8.25: Iskolatévé. 9.35: Kamera. 10.05: A látogatók (francia sci- fi sorozat) Vl/3. (ism.) li.OO: Regensburg, a 2 ezer éves város (NSZK dokumentumfilm). 12.Ó0: Iskolatévé. 15.35: Szórakaténusz. 15.50: Óceánok és tengerek (kis- film). 16.00: A szél munkája (kisfilm). 16.26: Rövidfilmstúdiók műhelyeiből. 17.25: Beszédművelés VI/l. 17.50: Perpetuum mobile. 18.25: Tévébörze. 18.35: Telesport. 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Jogi esetek. 20.40 : Pop-shop. 21.15: Hírháttér. 22.05: „Egy kis ember nagy élete” (dokumentum-játékfilm) . 22.40: Tv-híradó 3. II. MŰSOR 18.10: Külföldiek Budapesten és Koppenhágában (riport- film) . 18.40: Mi van itt születőben? 19.10: Szerb-horvát nyelvű műsor. 19.30: Chopin-müvek. 20.00: Színházat játsszunk! VI/2. (ism.) 21.00: Tv-híradó 2. 21.25: A 24. miskolci filmfesztivál filmjeiből. BUKAREST 15.20: Fiatalok stúdiója. 16.20: Rajzfilmek. 20.00: Tv-híradó. 20.20: Gazdasági hírek. 20.35: Mozgalmi dalok. 20.45: Riportműsor. 21.05: Gyerekek Vetrovból. Csehszlovák film. 22.20: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 16.45: Videooldalak. 16.55: Munka az iskola kertjében — művelődési adás. 17.00: Magyar nyelvű tv-napló. 17.10: Pályaválasztási tájékoztatás. 17.40: Hírek. 17.45: Gyalogos az autóban — tévésorozat gyermekeknek. 18.15: Tv-naptár. 18.45: Könnyűzenei adás. 19.15: Rajzfilm. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 20.00: Panoráma — politikai magazin. 21.05: Nem olyan régen — humoros sorozat. 22.05: Tv-napló. II. MŰSOR 18.15: Tudomány. 18.45: Időszerű a kultúrában. 19.00: Slágerlista helyett — ifjúsági adás. 19.30Tv-napló. 20.00: Művészeti est. 22.30: Zágrábi körkép. SZÍNHÁZ 1984. május 10-én. csütörtökön 15 órakor Békéscsabán: BASTYASÉTANY 77 635. sz. SZMKI ea. 19 órakor Békéscsabán: BASTYASÉTANY 77 Vörösmarty-bérlet 15 órakor Tótkomlóson: FEHÉR SZERECSEN 1984. május 11-én, pénteken i5 órakor Békéscsabán: FEHÉR SZERECSEN 3. sz. általános iskola ea. 19 órakor Békéscsabán: AZ ÁRNYÉK Pécsi Sándor-bérlet 18 órakor Tápiószecsőn: BASTYASÉTANY 77 MOZI Békési Bástya, 4 és 6-kor: Futásod véget ér, 8-kor: Vad faj- zat. Békéscsabai Szabadság, 10 és 8-kor: Egy zsaru bőréért, 4 és 6-kor: E. T. Békéscsabai Terv: Amit tudni akarsz a szexről . . . Békéscsabai Kert: E. T. Gyulai Erkel: Ezermilliárd dollár. Gyulai Petőfi, 3-kor: Akit Bulldózernek hívtak, 5 és 7-kor: A kéjnő Kaliforniába készül. Gyulai Kert: Tűtorony. Orosházi Partizán: István, a király. Szarvasi Táncsics: Kaszálás a Kánya-réten, 22-kor: A nagy zsákmány.
