Békés Megyei Népújság, 1984. május (39. évfolyam, 102-126. szám)
1984-05-09 / 107. szám
1984. május 9., szerda „A Pál utcai fiúk’’*ból jól ismert Fii vészkert — az Eötvös Loránd Tudományegyetem botanikus kertje — hároméves rekonstrukció után ismét várja látogatóit. A növénykert három üvegházzal bővült, amelyekben orchideák, kaktuszok, broméliák és egyéb trópusi növények láthatók \ (MTI-fotó: Földi Imre felvétele — KS) Továbbképzés a MÉM felsőfokú oktatási intézményeiben A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium kijelölt felsőfokú oktatási intézményeiben — agrártudományi, kertészeti és állatorvos-tudományi egyetemeken, •valamint főiskolákon — az 1984. őszi félévben szakmérnöki, szakállatorvosi, illetve szaküzemmérnöki továbbképzés kezdődik. A Gödöllői Agrártudományi Egyetemen a mezőgazdaságtudományi karon növényvédelmi, az egyetem mezőgazdasági gépészmérnöki karán pedig energiagazdasági, gépjavító, gépesítési, gépkereskedelmi és kenéstechnológiai szakmérnököket képeznek. A Keszthelyi Agrártudományi Egyetemen vállalatgazdasági, sertéstenyésztési, növény- védelmi és agrokémiai, illetve meliorációs oktatás kezdődik. A Debreceni Agrár- tudományi Egyetemen vállalatgazdasági, talajerő-gazdálkodási, halászati, juhtenyész- tési és takarmánygazdálkodási témakörökben szerezhetnek újabb ismereteket a mérnökök. A kertészeti egyetemen talajerő-gazdálkodási, hűtőipar-technológiai, borászati és italtechnológiai, táj- és környezetvé- dalmi tagozat indul. Az állatorvos-tudományi egyetemen szaporodásbiológiai szakállatorvosokat képeznek. Üzemmérnök-továbbképzés kezdődik nyolc felsőoktatási intézményben, egyebek között munka- és üzem- szervező, baromfitenyésztő, zöldségtermelő és energiagazdálkodási témakörökben. A jelentkezéseket 1984. május 31-ig kelj eljuttatni a felsőoktatási intézményekhez. gyát és fóliát is eladtunk. A kereslet növekedése arra utal, hogy egyre több a kertgazda és arra is, hogy közülük a legtöbben igyekeznek gondos munkával hasznot hajtó növényeket termeszteni. — Hányfajta virágmagjuk van? — Magból és virághagymából mintegy háromszáz fajtát árusítunk. — Kik a vásárlóik? — Mintegy 100 kilométeres körzetből járnak hozzánk, de jönnek néha Budapestről és az ország más részéből is. Sőt! Nemrég beállított a boltba két nő. San Francis- cóból érkeztek Magyarországra. Elmondták, hogy az ottani magyarok tanácsolták nekik, hogy az orosházi boltba jöjjenek. Húszfajta zöldség- és virágmagot kértek, végül harminc fajtát vásároltak meg. — Miből van hiány? — Jelenleg őszi karalábéból, salátából és retekből, de- várható, hogy hamarosan lesz ezekből is. — Ősszel mik lesznek a legkelendőbb áruk? — A paradicsom-, a paprika-, a saláta- és az uborkamag. Akkor kezdődik a munka a hajtatóházakban. A virágkedvelőknek pedig vagy 30—40-féle tulipán-, öt-hat fajta jácint- és többfajta nárciszhagymát ajánlok. Most is elég sokan jönnek a boltba. A vásárlók még csemegekukoricát, dinnye-, cékla-, káposzta-, karfiol-, kelkáposzta- és néhány fajta virágmagot visznek. A forgalom — a sok, néhány forintos tételt számítva — már nehezen bonyolítható le a szűk hely miatt. Amikor 1966-ban megnyílt a bolt, még egymillió forintra sem számítottak, az idén pedig várhatóan 12 millió forintnál is több lesz. P. B. Növekvő forgalom az orosházi vetömagboltban A Vetőmagtermeltető és Ellátó Vállalat orosházi vetőmagboltja az idén eddig hat és fél millió forint forgalmat bonyolított le, ami — Bella Lajos boltvezető tájékoztatása szerint — 10 százalékkal több a tavalyinál. — Mik voltak a legkelendőbb áruk? — kérdezem tőle. — Az aprómagvak közül a petrezselyem, a sárgarépa, a retek, az uborka, a csemegekukorica. Sok műtráo Sorvadó háziipar? Nem lesz könnyebb... A létszám csökkenését nem lehet gépekkel ellensúlyozni Fotó: Fazekas László A sorvadó jelzőt az egyik érdekelt szövetkezet elnöke illesztette a háziipar mellé, s nem alaptalanul. A háziipar gyökerei valahova a régmúlt századokba, a paraszti kézművesség idejére nyúlnak vissza, amikor idényjelleggel — ősztől-tavaszig — otthon készítettek a földművesek ipari termékeket. Magyarországon a XVIII., de még inkább a XIX. században élte virágkorát ez az ágazat. Az utóbbi évtizedekben a népművészeti termékek iránti nagy kereslet újra felpezsdítette az iparágat, szövetkezetekbe tömörítve a fafaragókat, szövőket, hímző asz- szonyokat. Már ennek a „virágzásnak” is vége. A háziipari szövetkezetek ma egészen más tartalommal működnek, megőrizve annyit régi jellegzetességükből, hogy döntően kézi munkán alapulnak és igen sok bedolgozót foglalkoztatnak. Mostani nehéz helyzetüknek ez az eredője. Hátrányos helyzetben Az elnökasszony bátorítólag mosolyog. Kérdő tekintetek szegeződnek rá, azt sejtetik, jobb szeretnék, ha inkább ő válaszolna a feltett kérdésekre, hogy milyen szövetkezet is ez a Tótkomlósi Háziipari, jó, vagy inkább a gyengébbek közé tartozik? — Jó — válaszolja végül a tíz éve itt dolgozó Augusztán Imréné — szerintünk jól gazdálkodik és ha nem is tökéletes minden, az nem rajtunk múlik. — A keresetével is ilyen elégedett? Zavartan igazít egyet a varrógépen levő anyagon. Ki elégedett azzal manapság, gondolja, de csak annyit mond: — Hát... Közismert, hogy a háziipari szövetkezetek bérszínvonala, múltjukból következően is, igen alacsony. A tótkom- lósié, ahogy az elnöknő, Racskó Anna tájékoztat, 38 ezer 108 forint. A bérfejlesztés a jövedelmezőség függvénye és noha nyereségesen gazdálkodik a szövetkezet, ez nagyobb arányú bérnöveléshez itt sem elegendő. — A szabályozók — mondja Racskó Anna — nem segítenek bennünket. Ez év január elsejétől például 10 százalékkal megemelték a társadalombiztosítási járulék összegét, beépítették a bérbe a 290 forintról 310 forintra megemelt bérpótlékot, vagyis azután is fizetni kell. Mindez tisztán egymillió 400 ezer forinttal csökkenti a nyereséget. Pedig arra a megszokott 5—6 millióra nagy szükségünk lenne, épül az új telephelyünk. Kétségtelen, a szabályozás takarékos munkaerő-gazdálkodásra ösztönöz, ám az eszközszegény, kézi munkán alapuló szövetkezetekben nincs mivel takarékoskodni. Itt a létszám csökkenését nem lehet gépekkel ellensúlyozni, épp ellenkezőleg, a termelés és a termelékenység emelése csak a létszám növelése, de legalábbis szin- tentartása révén lehetséges. Búcsú a bedolgozóktól? A háziipar sajátossága — éppen a nagy létszámigényből fakadóan — a kiterjedt bedolgozói hálózat. Most mégis van olyan szövetkezet (nem a tótkomlósi), amely hetven bedolgozóját „eresztette szélnek” a szabályozó életbelépését követően. — Ha a bedolgozó keresete — jegyzi meg az elnökasszony — eléri az 500 forintot, már pedig azon alul senkinek sem éri meg munkát vállalni, jár neki a bér- kiegészítés, fizetjük bérének közterheit, ami ekkor több költséget jelent, mint ameny- nyi hasznot a munkája. Vagyis a munkáltatónak akkor éri meg bedolgozót foglalkoztatnia, ha az legalább 1200 forint értéket termel havonta. Ezért kényszerül néhány szövetkezet arra, hogy a minimális értéket létrehozóknak búcsút mondjon. Ez lehet válasz a szabályozókra, de megoldás nem, mint ahogy az sem, hogy az OKISZ „megtámogatja” a nehéz helyzetbe került szövetkezeteket. Ez legfeljebb enyhít valamit (a tótkomlósi szövetkezet 173 ezer forint támogatást kapott) a gondokon. A nyereség egy részét elviszik a szabályozók, kigazdálkodni hatásukat lehetetlen. Az elnökasszony — kollégáihoz hasonlóan — tanácstalan : — Árat szőtteseinknél 1980. január elseje óta nem emeltünk. Most, a második félévtől megtesszük ezt, átlagosan 6—7 százalékkal növeljük termékeink árát. Eközben az alapanyagár is kúszik felfelé. Nem változtatnak semmit az anyagon, csak a fantázianevet (Zita helyett, Rita, vagy fordítva) és máris kész az új ár. A fonalnál még fantázianevet sem cserélnek, csupán az ár megy 20—40 százalékkal felfelé. Megújulni, (Te hogyan? Fehér alapon apró halvány virágok és valami hímzést utánzó nyomott minta. Ez utóbbi nélkül szebb lenne az anyag, úgy tűnik.-r A következő szériát — emel fel egy félig kész blúzt a varrógépek mellől Racskó Anna — már e nyomott minta nélkül kértük az alapanyagot gyártó cégtől. Nemcsak tetszetősebb, hanem olcsóbb is lesz így az anyag. A gép mellett ülők rábólintanak. Dolgoztak ők szebb, finomabb anyaggal is tavaly, tőkés exportra. — De nem kívánjuk visz- sza — szólal meg Takács Lászlóné — nehéz aprólékos munka volt, és igen rosz- szul fizetett. — Vajon miért? Gondolkodik egy cseppet, aztán így tippel: — Biztosan a válság miatt. Nem értékelik olyan nagyra a munkánkat. Van igazság a szavaiban, a válság azonban, legfeljebb a folyamatot siettető, mélyítő katalizátor lehet, ez esetben az okok mélyebbre nyúlnak. Az alacsony eszközértékkel, nagy élőmunka-ráfordítással működő háziipari szövetkezetek legnagyobb vetélytársa külföldön a fejlődő világ, India, Pakisztán, a „Kelet” hatalmas, és rendkívül olcsó munkaerejével. A „sorvadásban” tehát némiképp külső okok is közrejátszanak. A szövetkezetek ezzel szemben természetesen prosperálni, virágozni szeretnének. Ehhez valamilyen formában ismét meg kell újulni, nem maradhatnak passzívak az őket sújtó negatív változásokkal szemben. Hogy mit tehetnek, hogyan léphetnek előre, azt most, amikor nyereségesek, kell kitalálniuk. Szatmári Ilona Nyári szállítási rendre tért át a tejipar A melegre fordult időjáráshoz igazodva a tejipar áttért a nyári tejszállítási menetrendre. Budapest 400 legforgalmasabb boltjába a hajnali járatokat kiegészítve kora délután is érkeznek friss tejjel újabb szállítmányok az esti órákban vásárlók ellátására. A 300 ezer literes reggeli szállítást ily módon további 200 ezer literrel egészítik ki. Nyolcvan vidéki város összesen kétezer boltjában is átálltak a napi kétszeri szállításra. A folyamatos utánpótlással az ipar és a kereskedelem igyekszik meggátolni, hogy a melegre kényes tej hoszszabb ideig álljon az üzletekben. A többszöri kiszállítás csak az egyik megoldás a friss tej biztosítására. Űjabb lehetőséget kínál az idén bevezetett minőség szerinti átvételi rendszer, amelynek alapján a tehenészeti telepeket jobb minőségű tej előállítására ösztönzi az ipar. Ennek nyomán már emelkedett az első osztályú nyersanyag aránya. Több tejipari vállalatnál a kiváló minőségű tejet a többitől elkülönítve kezelik, s ebből készítik a nem egy, hanem két napig is eltartható zacskós tejet. Miskolcon, Egerben, Zalaegerszegen, Nagykanizsán, Szekszárdon, Kaposváron és Szegeden hamarosan megjelenik a 48 óráig eltartható zacskós tej; a kereskedelem és a tejipari üzemek most egyeztetik a gyártási-szállítási tervet. A hosszabb ideig eltartható tejjel javítják a nyári ellátást. Budapesten, a kelenföldi tejüzemben megkezdték a féltartós, hét napig eltartható tej gyártásának előkészítését. Finn gépsorokon hazai gyártmányú, félliteres ■ különleges műanyag zacskóba töltik majd a tejet. Ebből évente 15 millió liter jut majd a boltokba.
