Békés Megyei Népújság, 1984. május (39. évfolyam, 102-126. szám)

1984-05-30 / 125. szám

1984. május 30., szerda o Záróhangversenyt tartottak tegnap Békéscsabán az Építők Művelődési Házában az Országos Szórakoztatózenei Központ Békés megyei stúdiójának növendékei. Képünkön Faragó Ilona énekel Fotó: veres* Erzsi Elekiek az NSZK-ban (Tudósítónktól) Május másodikén 10 óra­kor indult útnak az eleki művelődési ház német „Rö­pülj páva” körének és sram­lizenekarának 41 tagja az NSZK-beli Gerolzhofenbe, hogy eleget tegyen a kisvá­ros meghívásának. Apropó­ja: 260 éve annak, hogy bá­ró Harruckern János 50 né­met-frank dialektust beszélő embert telepített le Eleken Gerolzhofenből és környéké­ről. A találkozó tehát a 6—8 emberöltővel későbbi utódok ismerkedése is volt. Az eleki németek megőrizték anya­nyelvűket, népdalaikat, tán­caikat, hagyományaikat, je­lesnapi szokásaikat. Az indulást alapos fölké­szülés és nagy izgalom előz­te meg. Bár a pávakör tag­jai zömmel idős emberek, nagyszerűen viselték a több mint 20 órás út fáradalmait. Hegyeshalomban várta a csoportot a gerolzhofeni au­tóbusz, s a találkozó egyik szervezője, a régi eleki ^is­merős, Ament Feri bácsi. Mindjárt útnak is indultunk, s útközben megcsodálhattuk Ausztria bájos hegyi falvait. s az Alpokat. Hamarosan az osztrák—német határhoz, majd Gerolzhofen városába érkeztünk. A város öregek napközi otthonának éttermé­ben rövid fogadás volt, majd jöttek a „házigazdák”: egy- egy család, akik ott-tartóz- kodásunk idején étkezést biztosítottak számunkra. Szíves szóval, finom vacso­rával vártak mindnyájunkat. Rövid beszélgetés után sen­kit sem kellett ringatni... Reggel a városháza előtti térre igyekeztünk, hogy ta­lálkozzunk Franz Stephan polgármesterrel. Útközben valamennyiünknek feltűnt a városka példás rendje, tisz­tasága és a sok virág. A polgármester a téren köszön­tötte csoportunkat, s bemu­tatta a találkozó fő szer­vezőit: Weigand levéltárost, Ament Ferencet és Stöckí Jánost. A meghívást Szántó István, Elek nagyközség Ta­nácsának elnöke köszönte meg, s bemutatta a csopor­tot. Ezután üzemlátogatáson vettünk részt. Egy ostyaüze­met, egy mezőgazdasági gé­peket és alkatrészeket gyár­tó üzemet és a Mercedes- Benz egyik üzemét tekintet­tük meg. Szombaton szabadprogram volt. Ki-ki kedve szerint járta a várost, rokonokkal, ismerősökkel töltötte a nap­ját. Délelőtt Donnesdorfba utazott a sramlizenekar és a szájharmonika-trió. Óriási sikert aratott műsoruk. Dél­után már valamennyien iz­gatottan vártuk az esti mű­sorkezdést. A Stadt-Halle óriási terme már 1—2 órával a kezdés előtt zsúfolásig telt. Meglepődve láttuk, hogy a hatalmas színpad oldalsó te­rén is asztalokat, székeket helyeztek el. Először a he­lyiek egy szép indulója hangzott fel, jelezve a mű­sor kezdetét. Franz Stephan polgármester, majd Szántó István eleki tanácselnök kö­szöntötte a közönséget, ez­után az eleki művelődési ház igazgatója század eleji eleki népviseleti ruhában is­mertette a pávakör alakulá­sának körülményeit, s az el­telt 10 év alatti tevékenysé­güket, sikereiket. Mindvégig fényképezőgépek vakui vil­logtak, s a programot felvet­te, és másnap már közvetí­tette is a bajor televízió. A népviseleti ruhát a városnak ajándékoztuk. Ezután kez­detét vette a helybeliekkel közös, csaknem 3 és fél órás műsor, melyet mindvégig óriási taps kísért. Progra­munk éjjel fél 12-kor ért véget; a hajnal még együtt érte a mesélő-barátkozó- emlékező embereket.. . Másnap délután a Stadt- Halle-ban nagygyűlésen ve­hettünk részt, mely a béke megőrzése jegyében zajlott le. Ezt műsorunk követte, zsúfolásig telt ház előtt. Hét­főn délelőtt egy világhírű csiszolókorong-gyárban tett üzemlátogatást csoportunk. Este többen már csomagol­tunk, s korán nyugovóra tér­tünk, hiszen hosszú út állt előttünk. Kedden a hajnali fél 6 már útra készen találta a csoportot. Megszólalt Zimmermann Feri bácsinak, sramlizenekarunk vezetőjé­nek gombos harmonikája, s vidám dalokkal, de könnyes szemmel búcsúztunk a vá­rostól, meghívóinktól, ked­ves házigazdáinktól. Topa Sándorné Növínyvédelmi előrejelzés Szembetűnővé vált a le- véltetű-fertőzés erősödése. Telepeik a kiskertekben sok­felé szinte beborítják a ró­zsabimbókat, s más növé­nyek különböző részeit. Ál­talában a virágzatokon, bim­bókon és a legfiatalabb, kis levélkéken van a legtöbb be­lőlük. A fertőzés erősségét bizonyítja, hogy már nem­csak a máskor is többé-ke- vésbé fertőzött cseresznye-, illetve őszibarackfák, vagy a ribiszke levéltetves, hanem a tetvektől egyébként kevésbé szenvedő növények, például a paradicsom kiültetett pa­lántái is egyre erősebben fertőződnek. Ugyanakkor mind nagyobb számban ész­lelni a szárnyas alakok meg­jelenését, ami azt jelenti, hogy hamarosan tömeges vándorlás, úgynevezett mig­ráció kezdődik, amely a fer- tőzöttség további erősödését, még általánosabb elterjedé­sét fogja kiváltani. Sőt, a piciny levéltetvek hatalmas számban repülő tömegei 1-2 héten belül várhatóan még a városokban is feltűnnek majd átvonulásuk közben. A levéltetvek fellépését ezért most a kiskertekben nagyon komolyan kell ven­ni. Ahol elmulasztják a fer- tőzöttség felderítését és a védekezést, az érzékeny kul­túrák sokat szenvednek majd a kártételüktől. Ezenkívül most főleg a nedvességkedvelő növénybe­tegségek, a peronoszpóra- félék és a varasodás erősödő megjelenésére hívják fel a figyelmet a szakemberek, ami gyümölcsféléken (alma, körte), szőlőn és zöldségfé­lén (hagyma, borsó) is ve­szélyt okoz és védekezést kíván. Több szabálysértés a kereskedelemben Gyulán tegnap, kedden délután a vízműveknél tar­tott kihelyezett ülést az SZMT Gyula városi szak­maközi bizottsága, Szilágyi Gábor elnökletével. Ezen el­sőként Bartha Zoltán, a vá­rosi tanács osztályvezetője adott áttekintést a város ke­reskedelmi ellátásának hely­zetéről és a várható fejlesz­tésekről. Bevezetőjében megállapította, hogy a VI. ötéves terv első három évé­ben — bár a városban 22 vendéglátó és 3 szállodai egységgel bővült a hálózat — mégis csökkent az egy egységre jutó alapterület, különösen a vendéglátásban és a ruházati kereskedelem­ben. A városban évente 7—9 százalékai nő a keres­kedelem forgalma, ennél valamivel erőteljesebben nő az ÁFÉSZ fejlődési üteme. Aránylag megfelelő az áru­kínálat, de érdekes módon nagyon kevés a Békés me­gyében működő élelmiszer­üzemek terméke. Gondok voltak az iparcikkellátással, különösen tartós fogyasztási cikkekből. Jelenleg mintegy ezren dolgoznak a kereske­delemben és a vendéglátás­ban. Szó volt az ellenőrzé­sekről és a fogyasztói ér­dekvédelemről is. Sajnos, erősödik a korábbi kedvezőt­len tendencia: az ellenőrzé­sek során egyre töljb sza­bálysértéssel találkoznak. 1982- ben még csak 6 volt, 1983- ban már 7, az idén pe­dig négy hónap alatt 12! A kiszabott pénzbírság össze­ge most 65 ezer forint. Ez is jóval több, mint az előző év­ben. A fejlesztési elképzelé­sekben szerepel, hogy a jövő év végéig elkészül a piactér­rekonstrukció első üteme, megnyitják hamarosan a barkácsboltot, felújítják a 100 éves cukrászdát, kisven­déglő lesz az Aranykereszt patika volt épületében, és terven felül élelmiszerbolt épül Észak-Törökzugban. Az előterjesztést alapos vita követte, majd a szak­maközi bizottság vélemé­nyezésével ez az előterjesz­tés a városi tanács ülése elé kerül. Az ülésen szóbeli tá­jékoztatást adott a Gyulai Vízmű Vállalat tevékenysé­géről. a területpolitikai munkáról Csonka György, a vállalat szb-titkára. Ezután szóbeli bejelenté­sek következtek. Dömény Ferenc, a bizottság titkára elmondotta, hogy a SZOT javaslatára a közelmúltban kétnapos tapasztalatcsere-lá­togatáson vettek részt a. Csongrád megyei szakmakö­zi bizottságok titkárai és tag­jai Gyulán. b. O. Május 31-én: gépkocsinyeremény- betétkönyvek sorsolása Az Országos Takarékpénz­tár május 31-én Budapesten rendezi meg a gépkocsinye- remény-betétkönyvek idei második, sorrendben 92. sor­solását. A sorsoláson az 1984. január 31-ig váltott és 1984. április 30-án még forgalom­ban volt 5000 és 10 000 forin­tos gépkocsinyeremény-be- tétkönyvek vesznek részt. A sorsolás összesített eredmé­nyeit a június 5-i lapok köz­ük. A hivatalos nyeremény­jegyzék június 6-án jelenik meg. Gépkocsiátvételi sorszámok: Parasztszékek exportra 1984. MÁJUS 29-ÉN Trabant LIm. Hyc. (Bp.) 711 Trabant Hyc. Combi (Bp.) S3 Trabant Lim. (Bp.) 24 027 Trabant Lim. (Debrecen) 15 26G Trabant Ltm. (Győr) 19 331 Trabant Combi (Bp.) 8 209 Trabant Combi (Győr) 3 665 Wartburg Lim. (Bp.) 11 192 Wartburg Lim. (Győr) 7 051 Wartburg de Luxe (Bp.) 15 954 Wartburg de Luxe (Győr) 9 443 Wartburg de L. tolót. (Bp.) 3 306 Wartburg Tourist (Bp.) 6 451 Wartburg Tourist (Győr) 2 515 Skoda 105 S (Bp.) 8 649 Skoda 105 S (Debrecen) 6 505 Skoda 105 S (Győr) 6 660 Skoda 120 L (Bp.) 15 762 Skoda 120 L (Debrecen) 9 905 Skoda 120 L (Győr) 11 490 Skoda 120 GLS (Bp.) 771 Lada 1200 (Bp.) 29 703 Lada 1200 (Debrecen) 17 878 Lada 1200 (Győr) 10 292 Lada 1300 S (Bp.) 11 434 Lada 1300 S (Debrecen) 8 455 Lada 1300 S (Győr) 4 481 Lada 1500 (Bp.) 11 326 Lada 1500 (Debrecen) 7 896 Lada 1500 (Győr) 3 937 Lada Combi (Bp.) 5 748 Lada Combi (Debrecen) 3 16G Moszkvics (Bp.) 13 439 Polski Fiat 126 P (Bp.) 17 306 Polski Fiat 126 P (Győr) 5 706 Polski Fiat 1500 4 526 Dacia (Bp.) 20 984 Dacia (Debrecen) 11 803 Zasztava (Bp.) 5 331 Figyelmet keltettek a köl­ni és a stockholmi ipari ki­állításon a Sarkadi Építő­ipari Szövetkezet fenyőfából készített parasztszékei és ét­kezőgarnitúrái. Egy észak­amerikai és egy dániai cég nyolcvan, illetve négyszáz étkezőgarnitúrát rendelt. Minkettő jelezte, hogy e garnitúrákat bemutatónak szánják, s a siker esetén ve­vők lesznek a sarkadi szö­vetkezet termékére. A szép vonalú, erős szé­kek tervezőinek az alföldi parasztság körében elterjedt, kézzel faragott — ma már csak elvétve fellelhető — bútorok szolgáltak mintául. Az enyhén hajlított vonal- vezetésű egyedi bútorok szín­telen „színezésűek”: a meg­munkált fenyődeszkát előbb savval kezelik, majd lúggal közömbösítik. így a székek és asztalok olyannak tűnnek, mintha több évtizede ké­szültek volna. Az iskolások román olvasó­mozgalmának döntője Az ötödik alkalommal meghirdetett általános isko­lai román olvasómozgalom országos döntőjét tegnap tar­tották meg Gyulán, az Erkel Ferenc Művelődési Központ­ban tíz Békés és Hajdú-.Bi- har megyei iskola hetven alsó és felső tagozatos diák­jának részvételével. A gyu­lai városi könyvtár és a Ma­gyarországi Románok De­mokratikus Szövetsége, va­lamint több más intézmény által közösen szervezett moz­galom döntőjében az iskolai házi versenyek legjobbjai in­dultak, s három korcsoport­ban versengtek a díjakért. A korábbi hasonló országos vetélkedőkön még sose volt ennyi résztvevő, eddig álta­lában harminc-negyven diák jutott el a döntőig. A mos­tani részvétel a könyvtáro­sok, az iskolai román nyelv­tanárok, és a nemzetiségi szövetség munkatársainak szoros együttműködését di­cséri. A kétévente sorra kerülő olvasómozgalomban külön- külön vetélkednek a nyelv­oktató, illetve a tannyelvű román iskolák tanulói. Az „Ai carte, ai parte” nevű mozgalom a román könyvek olvasására ösztönzi a diá­kokat, akiknek olvasónapló­ban kell beszámolniuk ol­vasmányélményeikről. ~ Az országos döntő eddig a nap­lók értékeléséből és szóbeli versenyből állt, az idén to­vábbfejlesztették a vetélke­dőt: Gyulán fogalmazási és szóbeli feladatokat kaptak a versenyzők, s szabadon vá­lasztott verset kellett el­mondaniuk. A döntőben el­sősorban a klasszikus ro­mán irodalom ismeretéből vizsgáztak a nemzetiségi fia­talok, de a békési—bihari román táj nyelvhez közel álló romániai nyelvjárást használó írók, s költők mű­vei is szerepeltek a kérdé­sekben. Befejeződött az országos véradó-konferencia A VI. országos véradó- konferencia tegnap befejez­te munkáját Balatonfüre- den. A kétnapos tanácskozá­son megállapították, hogy az évi átlagos 600 ezer vérvé­tellel megfelelő mennyiségű vért kap az egészségügy, s ez elegendőnek ígérkezik a VII. ötéves terv időszakában is. Nagyobb igény inkább a speciális vérkészítményekre van, s jobban kell gazdál­kodni ezzel a gyógyítás szá­mára nélkülözhetetlen anyaggal. A fejlődést mutat­ja, hogy az átömlesztések kétharmada ma már a vér alkotó elemeit tartalmazó készítményekből — plazmá­ból, vérlemezkékből, fehér- és vörösvérsejt-koncentrátu- mokból — történik. A gyó­gyászatban most a plazma­szükséglet kielégítése a leg­fontosabb feladat. A plaz­makészítmények mennyisé­ge öt év alatt csaknem meg­kétszereződött, de még ez sem elegendő. A következő ötéves tervidőszakban a je­lenleginél egyötöddel több, évente összesen 100 ezer li­ter plazmára van szükség. Beszámoltak a vér hosz- szabb idejű tárolására meg­tett intézkedésekről is. A magyar vérellátó szolgálat már rendelkezik olyan stabi- lizátorokkal,’ amelyek lehe­tővé teszik, hogy egynegye­dével növeljék a vér tárolá­si idejét. A regionális és a megyei állomások mínusz 25 Celsius-fokon 6 hónapig is képesek tárolni a vörösvér- sejt-koncentrátumokat. Javasolták a konferencián a számítógépes rendszer al­kalmazását a vérellátásban. Első lépésként az Országos Haematológiai Intézetben ez év végéig olyan számítógé­pes rendszert vezetnek be, amely nyilvántartja a ritka vércsoportokat. Az országos véradó-kon­ferencia Hantos Jánosnak, a Magyar Vöröskereszt Orszá­gos Végrehajtó Bizottsága elnökének zárszavával ért véget. Az elmúlt hét közepén országunkon végigvonult vihar útját megyénkben most is nyomon követhetjük. Az országutak mentén derékba tört, vagy gyökerestől kicsavart fák emlé­keztetnek a szélviharra, mely nem kímélte a helységeket sem: a békési Kisvasút utca elején levő fűzfákat is megfosz­totta koronáitól (képünkön) Fotó: Gál Edit

Next

/
Thumbnails
Contents