Békés Megyei Népújság, 1984. május (39. évfolyam, 102-126. szám)

1984-05-29 / 124. szám

Előkészületek a Liszt-évre 1984. május 29., kedd Változatlan körülmények között KÉPERNYŐ A honi televíziós produkciókon gyakran kérik számon, hogy hiányzik belőlük a — televíziós technika nyújtotta — speciális lehetőségek kiaknázása, s hogy az alkotók nem épí­tenek a sajátos befogadóközegre, a képernyő szabta lehető­ségekre és korlátokra. Nos, az összehasonlításra most kitű­nő alapot nyújtott a csütörtök és péntek este sugárzott ame­rikai tévéfilm, az Alcatraz. A filmet látva eszembe jutott egy magyar tévésorozat, amelyben egykori peranyagokat feldolgozva emberi tragé­diák egész sorát tárták elénk. A sorozat címére nem emlék­szem, csak arra a primitív megfogalmazási módra, amellyel elénk tálalták. Dramaturgiailag, képszerkesztésben, feldol­gozásban egyaránt leckefelmondásnak tűnt, nem pedig tévé­filmnek, mint amilyen volt az Alcatraz. Igaz, s mindjárt ezzel kellett volna kezdenem, Paul Krasny rendező Clarence Carnes és Don De Nevi elbeszélésének té­vés átdolgozására kitűnő partnerre talált Ernest Tidyman- ben. Az első lépés tehát a jó alapanyag megtalálása. Most kifogásként sem hozható fel, hogy a szokásos amerikai cso­davilágot, erőszakot és autós üldözéseket használta volna nézőfogónak a rendező. Színhelye egy zárt börtönvilág volt, amelyben mégis végig azonos hőfokon tudta tartani a néző érdeklődését. (Igaz, olyan cselvetés által, hogy a börtönben fogva tartott nehézfiúkat — bár alaposan kidolgozott lé- lekábrázolás útján — valóságos igazság bajnokainak ábrá­zolta.) Ezzel a zárójelben megjegyzett gondolati maggal ugyan nem lehet egyetérteni, de ahogyan a filmet megcsinálta, az­zal már igen. Az operatőr, Robert B. Hauser kitűnően értette a közeli képekből kihozható jellemábrázoló, atmoszférate­remtő erőt, s a közeli és távoli képek arányainak ügyes váltását. A tárgyakat legalább olyan jól szerepeltették, mint a jól összeválogatott színészgárdát. Az alkotóegyüttest sehol sem lehetett elnagyolt, szegényes megoldásokon kapni. A képernyő nyújtotta lehetőségekkel jól éltek, s ha úgy fogal­mazok, hogy nem érződött munkájukon a „televíziós jelleg”, akkor ezt a kifejezést a honi mércére alapozva — dicsérő jelzőként használom. A hazai tévéjátékok színvonala miatt kissé idegenkedve ettől a műfajtól, valóságos felüdülés volt ezt a kétrészes alkotást látni. Valahogy így kellene tehát itthon is csinálni. A Magyar Televízió szerencsére ebben a kérdésben demokratikus szer­vezet. önmagának csinál konkurrenciát. A baj csak ott van, hogy a magyar tévéfilmek alkotói vagy nem nézik a kül­földi tévéműhelyek által jócskán sugárzott műsorokat, vagy a baj ennél sokkal összetettebb, amit e néhány soron be­lül aligha lehet kifejteni. Hogy a hazái képernyő mégsem olyan sötét, azt szeren­csére A zalamei bíró-val bebizonyította egy színházi rende­ző, Kazimir Károly. Igaz, Calderón de la Barca drámája in­kább (évesített színházi produkcióként jelent meg, de annak legalább jó volt. A Lope de Vega „köpenyéből” kibújt spanyol nemesember, pap, a maga 120 drámájával a XVII. századi spanyol drá­mairodalom egyik legjelentősebb alkotója volt. A spanyol paraszti becsületdráma, A zalamei bíró fegyelmezett szer­kesztése, a kiegyensúlyozottan és tudatosan használt dra­maturgiai eszközök, a drámai tetőfokig folytatott feszes építkezés, a történelmi-társadalmi mondanivaló Calderón drámáját a világirodalom legjobb drámái közé emeli. Kazi­mir Károly tehát jó alapanyaghoz nyúlt, s ezt az alapanyagot nagy hozzáértéssel, időnként a tévé adta lehetőségekkel bát­ran élve dolgozta fel. És ami nagyon fontos, minden mo- dernkedő, álmagyarázatot nélkülözve, a szerzőhöz hűen ké­szítette el tévédrámáját. A dráma éppen ezért tudott még ma. több száz év elmúl­tával is hatni a nézőre. A bíró, Pedro Crespo és Don Alvaro küzdelme alkotja a darab drámai magját. A tiszta erkölcsé­re büszke parasztembert a kapitány éppen legfőbb kincsé­ben, a becsületében gyalázta meg, s kettejük harca végül két osztály, a nemesség és a parasztság harcává emelkedik a dráma tetőfokán. A rendező nem engedett meg semmiféle lazaságot, figye­lemterelő melléjátszást, így a drámai kifejletig hitelesen ve­zette a játékot. A lány elbeszélésénél jól alkalmazta a tele­vízió nyújtotta lehetőséget, mégsem tűnt idegen testnek az inkább színházi megoldásokra építő ábrázolásban. A színé­szek közül ki kell emelni Szabó Gyula nagyszerű Cres- po-alakítását és a Don Lopét megszemélyesítő Inke László­ét Sajnos, nem tűnt méltó ellenfélnek a Don A1 varót alakító Kozák András, mert játékából hiányzott a nemesi gőg, erő­szakosság. aljas elszántság hihető érzékeltetése. A dráma egyensúlya ezen az egy ponton billent fel. Ha még egyszer hangsúlyozom, hogy nem tévédrámát, ha­nem a tévéhez is alkalmazkodó színházi előadást láttunk, akkor elégedettek lehetünk A zalamei bíróval. Emlékezetes, tiszta művészi élményt nyújtó munka volt. B. Sajti Emese A békéssámsoni művelő­dési ház még a hatvanas évek elejei típusterv alap­ján épült: nagy előtérből nyílik a színházterem, van még benne két kisebb he­lyiség, egy szakköri és egy klubszoba, valamint iroda, s az épület keskeny szárnya a könyvtárnak ad otthont. „Kinőtte magát" Lukács Ottó tanácselnök — egy időben ő is vezette tiszteletdíjasként 1963. előtt a művelődési házat —, így vélekedik a helyi közműve­lődési intézményekről: — A művelődési ház sze­rintünk betölti feladatát, minden' korosztály számára kínál megfelelő programot. Ugyanakkor azt is mondha­tom. „kinőtte magát” az in­tézmény. Jó volna bővíteni, azonban erre nincs lehetősé­günk. Szükségünk volna még a könyvtár mostani helyisé­geire, viszont akkor a könyvtárat nem tudjuk ho­vá tenni. Ä könyvtárban fo­lyó munkával is elégedettek vagyunk, a szűkös körül­ményeket figyelembe véve nem várhatunk el többet. Mikor volt utoljára a mű­velődési házban? — Az általános iskolások farsangi bálján. Egyébként sűrűn találkozunk, én is gyakran beugrók a művelő­dési házba, de a vezetője is sokszor felkeres bennün­ket. Nemcsak a hivatalos statisztikák A művelődési ház előteré­ben pingpongasztal fogad, a nagyterem felől gyerekzsi- vajt_ hallok. Benézek: az általános iskola első osztá­lyosai készülnek a színpadon a néhány nap múlva tartan­dó kisdobos fogadalomtétel­re. Az irodában Bor Ferenc, községi párttitkár beszélget a művelődési ház igazgató­jával. Megragadom az al­kalmat, s a párttitkárhoz fordulok kérdésemmel: — Mi a véleménye a mű­velődési házban folyó tevé­kenységről? — Ügy ítéljük meg, az igé­nyeket jól felmérve igyekez­nek a község hasznára len­ni. Talán a középkorosztály az, ahol lehetne többet ten­ni. Dehát az is érthető, a középkorúak rendkívül le­Mai műsor KOSSUTH RÁDIÖ 8.27: Cseppböl a tengert . . . 9.00: A hét zenemüve. 9.30: Polkák. 9.40: Találkozás a Hangvillá­ban. 10.05: MR 10—14. 10.35: A Népzenei Hangos Űjság melléklete. 11.25: Operettfelvételekből. 11.39: A csúnya hercegnő. 12.45: Törvénykönyv. 13.00: Hangverseny délidőben. 13.50: Hangszerszólók magyar előadóművészek tolmácso­lásában. 14.02: összeállítás Lajtha László zeneszerző életéről. VI/2. 14.44: Arcképek a szovjet iroda­lomból. 15.05: Néoszerü operettkettősök. 15.28: Nyitnikék. (ism.) 16.00: Isaac Stern hegedül. 16.29: Az amatőr zenei mozga­lom híradója. 17.05: A Tátrai-vonósnégyes fel­vételeiből. 17.45: A Szabó család. 19.15: A Vercors csapdája, (do- - kumentumjáték) 20.05: A szocialista gazdaságéi* mélet és a szocialista gaz­daságirányítás gyakorla­ta. I. kötöttek, s hiába lett a sza­bad idő, mégis többet dolgoz­nak otthon, a ház körül, a háztájiban. Igényesek és dolgosak az itteni emberek, s szeretnének minél jobb kö­rülmények között élni. Mikor a kapcsolatokról ér­deklődöm, a párttitkár így fogalmaz: — Az igazgatóval gyakran találkozunk, sokszor meg­fordulok én is itt. Nemcsak a hivatalos statisztikák érde­kelnek, hanem az itt folyó élet is. Kulturáltabbak liataljaink Zsigmond M. Sándor hu­szonegyedik éve igazgató­ja a békéssámsoni művelő­dési háznak. Először a kü­lönböző kiscsoportok, a cite- rások, a pávakör, a felnőtt asztalitenisz, a kezdő és ha­ladó karateszakkör, a kézi­munka szakkör sikereit em­líti, de megismertet a ház­ban tevékenykedő többi szakkör, klub munkájával, s az újabb kezdeményezések­kel is. Ezután a gondokról is szó esik. — Az egyik nemrég ho­zott rendelet szerint tagdí­jakat kell szedni a kiscso­portokban tevékenykedőktől. A bevételi tervekben eleinte fellendülés volt tapasztalha­tó, azonban mára a befizetési kedv visszaesett. S úgy ér­zem, ha nagyon ragaszko­dunk a szabályokhoz, akkor számolnunk kell bizonyos fokú elnéptelenedéssel. Nincs megfelelő raktárhe­lyiségünk, a hosszú évek során felhalmozott értékein­ket nem tudjuk hol tárolni. Kevés a két klubhelyiség, esetenként az öltözőket, a színpadot, s az előteret is használnunk kell. — Régóta dolgozik itt. Véleménye szerint milyen irányban változtak meg a művelődési szokások a köz­ségben? — Ha visszagondolok 15— 20 évvel ezelőttre, nem múlt el egy-egy bál, hét anélkül, hogy verekedés ne lett vol­na. Ma már nincsenek ilyen gondjaink, sokkal kulturál­tabbak fiataljaink, hónapok telnek el, s akkor is leg­feljebb egy-egy szóváltás fordul elő a diszkón. És míg korában a havonta 2—3 nagytermi rendezvényünkre mindig volt közönség, most ebben nagy a visszaesés. Az igazsághoz az is hozzátarto­zik, hogy az ŐRI által aján­20.35: A zenéről. 21.40: Tudományos könyvmozaik. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: Operaáriák. 22.50: Késő este. 4. 23.00: Daniel Safran gordonká- zik, Ligyija Pecserszkaja zongorázik. 23.45: Madrigálok. PETŐFI RÁDIÖ 8.05: Két Ziehrer-nyitány. 8.20: Tíz perc külpolitika. 8.35: Másfél óra irodalomkedve­lőknek. 10.00: Zenedélelőtt. 12.25: Gyermekek könyvespolca. 12.35: Melódiakoktél. 13.25: Látószög, (ifjúsági jegy­zet) 13.30: Muzsikáló természet. 13.35: Ma Rákos Sándor dedikál. 14.00: Operaslágerek. 14.35: Vásárrádió. 15.05: Dzsesszfelvételeinkből. 15.20: Könyvről — könyvért. 15.30: Sanzonpódium. 16.35: Csúcsforgalom. 18.00: Tini-tonik. 18.35: Beszélni nehéz. 18.47: Táncházi muzsika romá­niai magyar együttesek­kel. 19.11: Olasz filmszínészek éne­kelnek. 19.35: Csak fiataloknak*! 20.35: Magyar anekdotakincs. 21.04: Kirándulás a spanyol pop­zenében. 21.49: Zenés beszélgetés Dóry Józseffel. lőtt műsorok 15—20 ezer fo­rintba kerülnek, s ezeket mi nem tudjuk kifizetni. Talán változtatni lehetne az ára­kon: a helységek lélek ­számától kellene függővé ten­ni a műsorok árait. Ezt nemcsak az ORI-ra vonatko­zóan gondolom. — Kevesen mondhatják el magukról, hogy több mint húsz éve népművelők. Nem fáradt bele? — Nem, bár nem könnyű munka, állandó készenlétet igényel. Egy biztos: megfe­lelő családi légkör, a megér­tés mindenképpen szüksé­ges hozzá, másképp nem megy. Most a krimi Az iroda melletti ajtó már a környvtárba nyílik. Illés Ferencné éppen egy először beiratkozó fiatal­embernek magyarázza el a kölcsönzési szabályokat. Ad­dig körülnézek: bizony, ki­csi és zsúfolt ez a könyvtár. — ötvenegy négyzetméter mindössze ez a terület, itt kell elhelyeznünk több mint 9000 kötetet — mondja a könyvtáros. — Raktárunk nincs, egyre nehezebben bol­dogulunk — Milyen könyveket ol­vasnak mostanában a sám­soni emberek? — 1966 óta vagyok itt, akkoriban Móricz, Mikszáth, Móra és Veres Péter köny­veit olvasták a legszíveseb­ben, most a krimi a divat, meg a háborús kötetek a felnőttek körében. A gyere­kek megmaradtak a mese- irodalomnál, mint korábban, most is legjobban népmesé­ket szeretik. A könyvtár hivatalosan délután van nyitva — Illés Ferencné félműszakos. De mivel délelőtt a művelődési ház gazdasági ügyeit intézi, akkor is jöhetnek könyvért az emberek. Az iskola is egyre több rendhagyó órát tart a könyvtárban dél­előttönként, felhasználva a három éve meglevő lemez- gyűjteményt is. A művelődési ház és a könyvtár bővítésére sem le­het számítani a közeljövő­ben. így a jelenlegi körül­mények között több gonddal is megküzdve kell teljesíte­niük feladatukat az ott dol­gozóknak — hogy továbbra is elégedettek legyenek mun­kájukkal a békéssámsoniak. Pénzes Ferenc 22.34: Dzsesszfelvételekből. 23.20: A tegnap slágereiből. III. MŰSOR 9.00: Töltsön egy órát kedven­ceivel. 10.00: Jandó Jenő zongorázik. 11.05: Kórusművek. 12.31: Kamarazene. 13.07: Operettrészletek. 14.00: Nemzetközi sajtószemle, (ism.) 14.20: A Svéd Rádió szimfonikus zenekarának hangverse­nye. 15.36: Delibes: Lakmé. (opera) Közben: 16.28: Politikai vitamű­sor. 16.58: Az operaközvetítés folyta­tása. 18.30: Szerb-horvát nyelvű mű­sor. 19.05: Német nyelvű műsor. 19.35: Az MRT énekkarának hangversenye. 20.15: Versek. 20.35: A hangverseny-közvetítés folytatása. _ 21.20: Hangszerszólók. 21.40: Berlioz: Fantasztikus szim­fónia. 22.30: Kritikus füllel. SZOLNOKI STÚDIÓ 17.00: Műsorismertetés. Hírek. 17.05: A tegnap slágereiből éne­kel Gianni Morandi. 17.20: Zsibongó. Gyermekműsor. Két év múlva, 1086-ban lesz Liszt Ferenc születé­sének 175., halálának száza­dik évfordulója. A magyar zenei életben már megkezd­ték a felkészülést az évfor­duló méltó megünneplésére. A Magyar Hanglemezgyártó Vállalat három nagy vállal­kozásba fog. Már az idén lemezre kerül Liszt egyik nagy oratóriuma, a Szent Erzsébet legendája. Az ora­tóriumot júliusban veszik majd fel, a Sefel Records, Canada céggel koprodukció­ban. Szent Erzsébetet Mar­ton Éva énekli, partnerei Farkas Éva, Sólyom-Nagy Sándor, Gáti István, Gregor József, Kováts Kolos lesz­nek. Közreműködik a Bu­dapesti Kórus és az Állami Hangversenyzenekar. Vezé­nyel Joó Árpád. Liszt másik nagy orató­riumából, a „Christus”-ból a jövő ősszel ismét felvételt készít a Hanglemezgyártó. A tervek szerint — most zajlanak az egyeztető tár­gyalások — a lemezen To- kody Ilona, Takács Klára, Sólyom-Nagy Sándor, Ko­váts Kolos és Polgár László szerepel majd. Karmester­nek Doráti Antalt kérték fel. A harmadik nagy vállal­kozás: hatlemezes albumban jelentetik meg Liszt összes szimfonikus költeményét. Ebből egyetlen teljes felvé­tel van a világon: a ’60-as évek végén készítették az amszterdami Concertgebouw zenekarral, Bernard Haitink vezényletével. Liszt Ferenc­nek 13 olyan zeneműve van, amit szimfonikus költemény­nek szoktak tekinteni. A Hungaroton ezek mellé fel­vesz még két művet, ame­lyet Liszt ugyan nem neve­zett szimfonikus költemény­nek, műfajilag mégis az. Az egyik a Két epizód Lenau Faustjából, amely Mefisztó- keringő címen vált ismertté, a másik a 2. Mefisztó-kerin- gő. Ez utóbbi a jóformán is­meretlen zenekari változat lesz. A felvételeket novem­berben és decemberben ké­szítik el a Magyar Rádió és Televízió szimfonikus zene­karával, Joó Árpád vezény­letével, a Sefel Records, Ca­nada céggel kooperációban. Bár/ nem ilyen nagysza­bású, mégis különleges vál­lalkozás lesz — amennyiben sikerül az elképzelést való­ra váltani — néhány, erede­ti Liszt-kézirat nyomán ké­szülő lemez felvétele. Ilyen Liszt egyetlen befejezett operája és a Faust-szimfó- nia első változata. Liszt Ferenc egyetlen be­fejezett operáját 11 éves ko: rában írta Don Sanche cím­mel. A Faust-szimfónia első változata és a későbbi is­mert változat között az a lényeges különbség, hogy az „eredetinek” kisebb a zene­kari apparátusa, világosabb, áttörtebb a zenekari hang­zása, és nem szerepel benne az utolsó, befejező rész, amelyet Liszt a nagy Faust- szimfóniához kórussal és szó­lóénekkel kiegészítésként írt. 17.35: Üj felvételeinkből. A ceg­lédi Táncsics Mihály Álta­lános Iskola kórusa éne­kel. 17.40: Üzemi lapszemle. 17.45: Sláger és dzsessz. Peter Nero zongorázik. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Kovács Kati új felvételei­ből. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló, lap- és műsorelőzetes. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 8.00: Tévétorna, (ism.) 8.05: Iskolatévé: fizika. 8.35: Környezetismeret. 8.50: Magyar nyelv. 9.05: Fizikai kísérletek. I. 9.45: Terület, (szovjet film) 15.00: Iskolatévé. 15.35: Deltácska. 16.25: Tigris, (kalandfilm) IV 4. (ism.) 17.15: Kétmillió, (riportműsor) 17.50: Reflektor Magazin. 19.05: Tévétorna. 19.10: Esti mese. (ism.) 19.30: Tv-híradó. 20.00: Egy szélhámos karrierje, (lengyel film) VII4. 21.00: Stúdió ’84. 22.00: Emberek, bérek, érdekek. Riportmüsor. 22.30: Tv-híradó 3. II. MŰSOR 17.50: Csak gyerekeknek. 18.20: Nepál élő istennői, (isme­retterjesztő film) 18.50: Utazások a világ nagy vasútjain, (angol rövid­film) 19.30: Szing-szing fesztivál Üj- Guineában. (lengyel rö­vidfilm) 20.00: Ifjúság Centrum a vezér­lőből és az Almássy téri Művelődési Központból. 21.00: Tv-híradó 2. 21.25: Áldozati bárány, (japán tévéfilm) BUKAREST 15.05: Fiatalok klubja 15.20: Család és iskola. 15.45: Dalok. 16.00: Zenéről mindenkinek. 16.20: Rajzfilmek. 20.00: Tv-híradó. 20.20: Gazdasági figyelő. 20.30: 40 év történelem. 21.50: A véletlen. Tv-film. 22.20: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 16.40: Videooldalak. 16.50: Hol van Jugoszlávia — művelődési adás. 17.00: Magyar nyelvű tv-napló. 17.10: Kelet-Makedónia. 17.35: Érdekes utazás. 17.40: Hírek. 17.45: A kaland — adás gyer­mekeknek. 18.15: Tv-naptár. 18.45: Zenei adás. 19.15: Rajzfilm. 19.30: Tv-napló. 20.00: Belpolitikai adás. 20.45: Lottósorsolás. 20.55: Zardof — játékfilm. 22.35: Tv-napló. II. MŰSOR 18.15: Könyvek és eszmék. 18.45: Világnézet. 19.00: A karszt — népszerű-tu­dományos sorozat. 19.30: Tv-napló. 20.00: Folk-parádé. 20.55: Ratko Zaric hírszerző­tiszt élete — dokumen­tumadás. 21.35: Zágrábi körkép. 21.55: Dzsessz. 22.40: Színházfesztiváli krónika. SZÍNHÁZ 1984. május 30-án. szerdán 19 órakor Békéscsabán: VOLT MAR ÖNNEK SZEXENSCHUSZA?! Bérletszünet MOZI Békési Bástya: Szerelmi gon­dok. Békéscsabai Szabadság, de. 10 és 6-kor: Kelly hősei I—II.. ,4-kor: ördögfajzat. Békéscsabai Terv. lel 6-kor: Délibábok or­szága. fél 8-kor: Kvartett. Gyu­lai Erkel, lel 6-kor: Az arany- rablók üldözője, fél 8-kor: Aki­ket ,forró szenvedély hevít. Gyu­lai Petőfi: 101 kiskutya. Oroshá­zi Partizán, fél 4 és fél 6-kor: Szerelem receptre, fél 8-kor: Mindhalálig zene. r

Next

/
Thumbnails
Contents