Békés Megyei Népújság, 1984. május (39. évfolyam, 102-126. szám)

1984-05-19 / 116. szám

1984. május 19-, szombat o „Ki tud többet a vállalatról?” címmel rendezett vetélkedőt szocialista brigádjainak a Bé­késcsabai Ingatlankezelő Vállalat. Az elődöntőkön 28 brigád vett részt, s a legjobbnak bizo­nyult öt kollektíva mérte össze tudását tegnap. Az Ybl Miklós, a Bánki Donát, a Penza, a Csanádi és a Zrínyi brigád 4-4 tagja a vetélkedő nyolc fordulójában munkavédelmi és mű­szaki kérdésekre adott választ, szellemi totót oldott meg, s arra is kíváncsi volt az öttagú zsűri, hogy mit tudnak Békéscsaba felszabadulásáról. A legjobbak pénzjutalomban részesül­tek, s a döntőben részt vevő valamennyi brigád meghívást kapott egy hajókirándulásra Fotó: Fazekas László Szovjet vendégek a MEZÜGÉP-nél Budapesten nemrégiben a KGST-munkabizottság érte­kezletén részt vett Alek- szandr Fedorovics Muhin, a szovjet Mezőgazdasági és Gépgyártási Minisztérium miniszterhelyettese is. Itt- tartózkodása alatt a MEZŐ­GÉP Tröszt meghívására el­látogatott Szolnokra és Bé­késcsabára. A békéscsabai vállalatnál megtekintette az üzem ter­mékeit, a gépkiállítást. A miniszterhelyettes kíséreté­hez tartozó több szovjet gaz­dasági szakember részvételé­vel szakmai megbeszélésre is sor került. A külföldi ven­dégeknek tetszett a MEZŐ­GÉP kínálata, és úgy vélték, termékeiket tudnák haszno­san alkalmazni a Szovjet­unióban. A látogatás csupán tájé­kozódás jellegű volt, ám nem kizárt, hogy szorosabb üzleti kapcsolat alakul ki a két fél között. ÉTE-találkozó Békéscsabán Az Építőipari Tudományos Egyesület Békés megyei cso­portja 20 éve fogja össze a megyében az építőipar terü­letén dolgozó műszaki-köz­gazdasági szakembereket ab­ból a célból, hogy a tudo­mány és technika legfrissebb eredményeit, a technológia legkorszerűbb változatait se­gítsen elterjeszteni a terve­zés, a beruházás, a kivitele­zés területein. Az eltelt két évtizedben lehetőségeiken belül segítették megyénk te­lepüléseit, városait a terve­zésnél és kivitelezésnél egy­aránt. örömmel állapítható meg, hogy az ÉTÉ Békés megyei csoportja — az országos el­nökségi irányelveknek meg­felelően — évek óta igyek­szik a megye különféle épí­tőipari tevékenységét össze­hangolni, a beruházások elő­készítésében, lebonyolításá­ban és megvalósításában részt vevő szervek és válla­latok munkáját, a népgazda­ság érdekeinek megfelelően. Új kiadvány Az együttműködéshez az em­beri kapcsolatok létrehozásá­val is segítséget nyújtanak. Nagy szerepe van a Békés megyei csoportnak abban, hogy immár egy évtizede eredményesen együttműköd­nek a Csongrád, Bács és Szolnok megyei kollégáikkal. Ennek keretében minden év­ben egy ízben találkoznak a Békés megyei csoport veze­tőségével. Tegnap Békéscsa­bán rendezték meg a négy megye ÉTE-vezetőinek talál­kozóját. Ezen részt vettek dr. Márkus Miklós, az orszá­gos egyesület főtitkára, Mak­ra Magdolna és dr. Nemes Géza főtitkárhelyettesek is. Délelőtt kezdődött a ta­nácskozás a Technika Házá­ban, majd megtekintették a városi tanácsházát, a föld­rengés után felújított evan­gélikus nagytemplomot, a megyei könyvtár építkezését és a József Attila lakótele­pet. A találkozó Gyulán, a Várfürdő bemutatásával zá­rult. Műszakiszakember-képzés és munkavédelmi oktatás Az Országos Műszaki In­formációs Központ és Könyvtár témadokumentáci­ós kiadványsorozatának a 138. számában 216 oldal ter­jedelemben nemrég jelent meg a Műszaki szakember- képzés és munkavédelmi ok­tatás című könyv, amely közérthetően ismerteti a té­mával kapcsolatos hazai és külföldi tapasztalatokat, a tudományos kutatás eredmé­nyeit. Szemelvényeket közöl külföldi lapokból. A kiadvány különösen ajánlható a vállalatok, in­tézmények vezetőinek, a sze­mélyzeti és oktatási, vala­mint munkavédelmi felada­tokkal foglalkozó szakembe­reknek. A TIT Békés megyei szer­vezete azt tervezi, hogy a kiadványban foglaltak meg­ismertetésére és gyakorlati hasznosítására ősszel tanfo­lyamot indít. Tűzvédelmi bemutaté Május 23-án, szerdán 17 óra 30 perckor a Békéscsaba, Lencsési út 22. sz. 10 emeletes lakóházban a békéscsabai tűzoltó-parancsnokság tűzoltási gyakorlattal egybekötött bemutatót tart. Ez idő alatt és után lakóházi tűzvéde­lemmel kapcsolatos tájékoztatást adunk. A gyakorlat helyszínén a lakók a jelenlevő tűzoltótiszteknek bármi­lyen jellegű, tűzvédelemmel kapcsolatos kérdéseket te­hetnek fel. A BM tűzoltóság országos parancsnoka az 1984-es évet a lakóházi tűzvédelem évének jelölte meg, s ennek ke­retében kerül sor erre a bemutatóra. Sajnálatos módon a lakóházi tűzesetek száma az utóbbi években riasztóan megemelkedett. Például 1983-ban az összes tűzesetek 60 százaléka az ilyen épületekben, illetve azok környékén következett be. A tűzesetek, ezen belül a lakóháziak számának csök­kenését csak több figyelemmel, nagyobb összefogással ér­hetjük el. Ezért is kérjük az együttműködést minden la­kótól, állampolgártól. Városi Tűzoltó-parancsnokság Szolnoki főiskolai tanárok látogatása megyénkben Boros Ottóné igazgató ve­zetésével 35 tanár látogatott megyénkbe május 17-én. Va­lamennyien a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskola szolnoki tagozatának oktatói. A szövetkezeti szakmai nap­ra a SZÖVOSZ és a főisko­la között már korábban ki­alakult együttműködés ré­szeként került sor. Célja az volt — mondotta Asztalos Miklósné, a SZÖVOSZ osz­tályvezetője —, hogy a főis­kola vezetői, tanárai oktató munkájukat gyakorlati szö­vetkezeti ismeretekkel gya­rapítsák. E szövetkezeti szak­mai nap házigazdája a MÉ­SZÖV volt. Békéscsabára érkezésük után a főiskola tanárai rö­vid időre az Univerzál Kis­kereskedelmi Vállalathoz lá­togattak, ahol Cs. Szabó Im­re igazgató tájékoztatta mun­kájukról a vendégeket. Majd a nagyáruház eredményeivel. gyakorlati tennivalóival is­merkedhettek. Délelőtt a MÉSZÖV szék­házában Tanai Ferenc, a megyei szövetség elnöke fo­gadta a vendégeket és adott tájékoztatást a megye álta­lános gazdasági helyzetéről. Ezután a fogyasztási szövet­kezeti mozgalom sokoldalú tevékenységével, s a megyé­ben elfoglalt szerepkörükkel ismertette meg a főiskola ta­nárait. Bdros Ottóné, a Kereske­delmi és Vendéglátóipari Fő­iskola szolnoki tagozatának igazgatója felszólalásában úgy ítélte meg, hogy a Bé- | kés megyei fogyasztási sző- | vetkezetektől kevés tanulót | iskoláznak be hozzájuk. Ja­vasolta, hogy növeljék a be­iskolázottak számát, továb­bá éljenek a szövetkezetek jobban az ösztöndíj adta le­hetőséggel. — Balkus — Nevelőszülők jutalmazása Gyulán „Ha az ember azt akarja, hogy emlékezzenek rá, ad­jon virágot, ha azt akarja, hogy sokáig gondoljanak rá, ültessen fát, s ha azt akar­ja, hogy soha ne felejtsék, neveljen embert!” — E régi mondás örök igazságát még csak aláhúz­hatja az a tény, hogy itt most olyan nevelőszülőket köszöntünk, akik nem a vér szerinti gyermekek nevelésé­vel teszik emlékezetessé ne­vüket, hanem természetadta kötelességükön túl foglalkoz­nak elhagyott, gyámolításra szoruló állami gondozottak nevelésével. E megkapó szavakkal kezdte ünnepi beszédét Jász József, a Gyermek- és Ifjú­ságvédő Intézet igazgatója azon az ünnepségen, melyet évről évre megrendeznek ilyenkor május elején^ Az idén 25 nevelőszülőt hívtak meg, hogy oklevél­lel, jutalommal mondjanak köszönetét az állami gondo­zott gyermekek ellátásáért, neveléséért, gondozásáért. Ezúttal a nevelőapákat is vendégül látták a tegnap délelőtt fél 11-kor kezdődött ünnepségen, mely kötetlen beszélgetéssel ért véget. N. A. A mezőkovácsházi Kovalik házaspár két kislánynak ad ott­hont Fotó: Fazekas László átszervezés után — a munka elején írta: dr. Szigeti Gábor, a megyei pártbizottság osztályvezetője H azánk területi és köz- igazgatási beosztásá­nak rendszerét az or­szággyűlés az alaptörvény módosításával korszerűsítet­te, 1984. január 1-gyel meg­szüntette a járásokat. Kiala­kította a megyei és a helyi tanácsok kapcsolatában a megyei tanács irányításán alapuló, a városi, illetve a városi jogú nagyközségek ta­nácsainak közreműködésére építő irányítási, felügyeleti és igazgatási rendszert. Az államjogi döntés vég­rehajtását gondos politikai és szervező munka előzte meg. Ennek megfelelően ha­tározta meg a feladatokat pártunk megyei végrehajtó bizottsága. Az előkészítő és szervező tevékenység alapos­sága, a helyi szerveknél dol­gozók hozzáértése, újat be­fogadó készsége és munkája eredményeként mondhatjuk, hogy megyénkben a szocia­lista államszervezet működé­se zavartalan, és az átszer­vezéshez fűzött célok 'meg­valósítása reményteljes. 1984. január 1. óta 6 vá­ros és 3 városi jogú nagy­község van a megyében, ta­nácsaik ellátják a saját te­lepülés ügyeinek intézését, és közreműködnek a megyei ta­nács felügyeleti, ellenőrzési és igazgatási feladatainak el­látásában, a vonzáskörzetük­be tartozó nagyközségek és községek irányában, öt me­gyei nagyközséget a megyei tanács közvetlenül irányít mindfen olyan kérdésben, amelyet a törvényes előírá­sok számára lehetővé tesz­nek. Megyénk hatodik váro­sának, Szeghalomnak város­sá nyilvánítása törvényesen, a lakosság bensőséges azo­nosulásával zajlott le. Az új vonzásközpontokban a taná­csi testületek újjáalakultak. A városi pártbizottságok irá­nyító, szervező, segítő mun­kája jól éreztette hatását a munka minden szakaszában. Létrejöttek a térségi szemlé­letet erősítő, az együttműkö­dést segítő, a tervező és ko­ordináló munka olyan fóru­mai, mint a tanácselnökök városkörnyéki bizottsága, a megyei tanácstagok vonzás­környéki csoportjai, melyek máris, de a jövőben még in­kább a helyi érdekeket fel­táró, egyeztető, képviselő és a megoldást előmozdító mun­kaformák lesznek. Valamennyi tanácsi szin­ten létrejöttek a munka, színvonalát emelő korsze­rűbb szervezeti keretek, és javultak a munka személyi feltételei. Az új irányítási rendszerre való áttérés na­gyobb zökkenők nélkül zaj­lott le. Nem volt és nincs olyan gond, amit nem lehet­ne rendezetten a határoza­tok, a törvények és jogsza­bályok követelményei sze­rint megoldani. A személy­zeti és káderügyek intézése során sikerült érvényesíteni, hogy az apparátus minőségi összetétele javuljon, a lakos­ság ügyeivel foglalkozók fel- készültsége, hozzáértése és alkalmassága növekedjék, ugyanakkor minden személy­zeti kérdést humánusan ol­dottak meg. A helyi tanácsi szervek gondot fordítottak a lakosság időbeni és pontos tájékoztatására az ügyei in­tézésének lehetőségeiről, a bekövetkezett változásokról. A tanácsi vezetők, s mindin­kább a tanácsi testületek is megismerték és megismerik az új irányítási formákat. Természetes, hogy a minden­napi gyakorlatban még akad bizonytalanság, de a munká­ban szinte minden esetben megtalálják a helyes megol­dásokat. A közéleti ügyek intézése során gyakran emlegetjük a differenciáltságot, mint kö­vetelményt. A mai tanácsi irányítási közreműködői gya­korlatban ez nem elkoptatott frázis, hanem elemi szükség- szerűség. Ugyanis a községi tanácsok és apparátusaik kü­lönböző felkészültségi szin­ten vannak. Némelyek a vá­rosi gyakorlat szintjén old­ják meg dolgaikat, mások bizonytalankodnak. Néhány területen küszködnek, bir­kóznak a feladatok megoldá­sával. Ilyen területen egye­nesen igénylik, kívánják a városi tanácsok apparátusá­tól a velük való együttdolgo­zást, cselekvést. Leglényege­sebb, hogy a helyi tanácsok önállóságát erősíteni kell, kezdeményezőkészségét fej­leszteni. E célok megvalósu­lásának máris számtalan kedvező jele van. Ponto­sabb a helyi szükségletek fel­mérése, sorolása, beillesztése a térségi feladatokba, a he­lyi erőforrások és eszközök számbavétele, mozgósítása. Egyszóval az átszervezés máris élénkülést hozott a he­lyi szervek tevékenységébe. Nagyon kell vigyázni, hogy a korábban meglevő, néhány évtizedesnek mondható gond megoldatlanságát ne az új irányítási rendszer rovására írják. Lényegében a tanácsi szer­vezetekben a munka színvo­nalcsökkenés nélkül megin­dult, illetve folytatódik. Az új apparátus összekovácsolá­sa a munka folyamatában valósul meg. A városi, illet­ve városi jogú tanácsok ap­parátusában dolgozók képe­sítési követelményeknek job­ban megfelelnek, az önállóbb munkára képes tanácsi veze­tés és apparátus jött létre. Az irányítási xendszer egy­szerűbbé tételével egyidejű­leg folyt az apparátus belső munkaformáinak egyszerűsí­tése is, melynek lényege, hogy kevesebb szervezeti ta­golásban, gyorsabb és maga­sabb szintű legyen az állam­polgárok ügyeinek intézése, a tanácsi feladatok megvalósí­tása. A nagyobb szakértel­met igénylő feladatok ellátá­sa és a szakemberek gazda­ságos foglalkoztatása céljá­ból több tanács által működ­tetett igazgatási társulások kialakítására is sor került. A megyei tanács vezetése a helyi tanácsok vezetőivel számtalan formában vette fel a kapcsolatot, leglényegesebb kérdésekben feladatokat ha­tározott meg, munkamód­szerben nyújtott segítséget, ugyanakkor kikérte a véle­ményüket a tervezés és az irányítás legfontosabb kér­déseiben. A megyei szak- igazgatási szervek, valamint az irányításban közreműkö­dő városi tanácsok vezetésé­ben, apparátusában gondos munka folyik a feladatok el­látása érdekében, folyamato­san keresik és egyre inkább meg is találják a helyes megoldásokat, a helyes vála­szokat. A nem tanácsi állami szer­vek jórészt igazodnak az új közigazgatási beosztáshoz, a tárgyi és személyi feltételek azonban néhány szerv eseté­ben nem tették lehetővé az azonnali átállást. Például a földhivatal, a rendőrség egyes szerveinek illetékességi terü­lete esetenként metszi a von- zásköi'zeti határokat. A la­kosság megértéssel fogadta ezeket a megoldásokat. Eny­hítik a gondokat a kiren­deltségi ügyintézés bevezeté­sével, a közlekedési menet­rendek szükséglethez történő igazításával, változatlan cél­juk, hogy mielőbb valameny- nyi állampolgár egyirányú utazással'intézhesse vala­mennyi ügyét, s kapja meg a szükséges egészségügyi el­látást. M enet közben vagyunk! alig néhány hónapot tudunk magunk mö­gött, máris számtalan pozitív kezdeményezés, változás szü­letett. Célunk, hogy a köz- igazgatási átszervezés társa­dalmi, gazdasági, igazgatási előnyeit a lakosság minél előbb, minél teljesebb kör­ben, közvetlenül érezze. 'Eh­hez az irányításban és az igazgatásban dolgozóknak szüntelenül erősíteni kell a helyes szemléletet, és töké­letesíteni a munkamódszert.

Next

/
Thumbnails
Contents