Békés Megyei Népújság, 1984. május (39. évfolyam, 102-126. szám)

1984-05-17 / 114. szám

1984. május 17., csütörtök — Egyáltalán nem baj, hogy ennyire aggódnak, hi­szen az, hogy csak tíz szá­zalék a savanyú talaj, nem jelenti azt, hogy nincs sa- vanyodás a megyében. Csak lassúbb a folyamat, mint az ország más vidékein, mert magas a talajok szerves kol­loidtartalma. De a savas esők, a savanyító hatású műtrágyák ellen Békésben is tenni kell. Az lenne az ideális, ha 4—6 évenként meszeznék a talajokat, majd utána olyan növényt vetné­nek, amely az átlagnál job­ban meghálálja a mesze- zést. A minisztérium szak­emberei tárgyalnak a bá­nyaügyi hatósággal mészbá- nyák megnyitásáról, remé­lem sikerrel, és akkor lesz elegendő mész. De támogat­ja a MÉM az élelmiszeripa­ri — nem káros — hulladé­kok trágyaként való kiszó­rását is. — Néhány békési tsz a múlt évben az aszály elle­nére nagy hozamokat ért el úgy, hogy alagcsöveivel visz- szatartotta a talajok víztar­talmát. Sokan vitatják a megoldást, félvén a káros talajsók felhozásától. Mi az önök álláspontja ebben? — Jónak tartjuk a mód­szert, természetesen ott, ahol arra a körülmények kedvezőek, ahol a víz és a talaj minősége megengedi a vízvisszatartást, -táplálást. Ha például egy hektár víz- elvezetése 30 ezer forintba kerül, és újabb 15 ezer fo­rint kell ahhoz, hogy alag- csövei visszavezetésre is al­kalmasak legyenek, mi tá­mogatjuk. Lényegesnek tart­juk, hogy a meliorációban és a termelésben uralkodóvá váljon a vízgazdálkodási szemlélet, a hangsúly itt a gazdálkodáson van! Mégpe­dig: nemcsak műszakilag, hanem a talajművelési rend­szerben is. — A meliorációs árdrágu­lások és a támogatások csökkenése következtében tervezői és kivitelezői kapa­citások váltak fölöslegessé itt, Békésben is ... — Jó dolognak tartom a kapacitásfölösleget, hiszen hatására verseny alakul ki a vállalatok között, s ennek a fogyasztó, a beruházó látja hasznát. A jobb minőség­ben, a gyorsabb, növényter­mesztéssel összhangban tör­ténő munkában. A verseny- tárgyalások is egyre jobbak, beváltották a reményeket. Tény azonban, hogy a ré­gebben kialakult kapcsolato­kat nem hagyják figyelmen kívül a vállalatok, amikor kiválasztják a tervezőt vagy a kivitelezőt, jobban bíznak a már ismert vállalatban. M. Szabó Zsuzsa « A meliorációról tartottak Tessedik Sámuel tudományos napot a közelmúltban Szarvason. A rendezvény egyik előadója volt dr. Baranyai Ferenc, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium növényvédelmi és agroké­miai főosztályának vezetője, akivel a VI. ötéves terv meliorációs céljairól, azok megvalósitásáról beszélget­tünk. — Melyek voltak a VI. ötéves terv legfőbb meliorá­ciós célkitűzései? — Azzal kezdem, hogy a terv szerint á mezőgazdaság termelését 12—15 százalék­kal, ezen belül a növényter­mesztés hozamait 16—18 szá­zalékkal kel] növelni. Vilá­gos, hogy ez csak intenzív gazdálkodással lehetséges. Ezzel szemben az ország 6,6 millió hektárnyi mezőgaz­dasági területének csaknem kétharmadán valamilyen kedvezőtlen adottság szab gátat a nagyobb hozamok­nak — elsősorban a kedve­zőtlen talajadottságok. Fel­méréseink szerint a meg­szüntetésükre — 1982. évi árakon számolva — 92,4 milliárd forint értékű üze­mi és társulati meliorációs beruházás szükséges. Ebből a VI. ötéves tervben 10-11 milliárd forint értékű kerül megvalósításra. A terv vég­rehajtásához az kell, hogy a 16 kijelölt térségben 501 ezer, térségen kívül pedig 230 ezer hektár talajait hoz­zuk rendbe meliorációval. — Milyen intézkedéseket tett a szakminisztérium en­nek megvalósítására? — A térségekre kötelező­vé tettük a tanulmányterv készítését, így biztosítva az egységes szakmai irányelve­ket. A tervezési munkák ta­lajtani megalapozását szol­gálja a megyei növényvédel­mi és agrokémiai állomáso­kon kialakított egységes ta­lajvizsgáló hálózat. Minisz­tériumunk hosszú távú kon­cepciója a melioráció meg­valósítását, a tervezést, ki­vitelezést és lebonyolítást egyaránt generálrendszerben jelölte meg, a jobb irányítás, a munkák összefogása érde­kében. A nagy teljesítményű talajcsövező gépek száma két év alatt megduplázódott, sikerült megteremteni a cső­gyártás hazai bázisát. Jelen­tős fejlesztés történt a mű­tárgyak előregyártásra al­kalmas tipizálására is. — Hogyan sikerült meg­valósítani a VI. ötéves terv első három évében a melio­rációs terveket? — Az ország közismerten nehéz helyzete miatt nem si­került tartani a terv indu­lásakor érvényes meliorá­ciós támogatási szabályzó­kat, tíz százalékkal csökken­teni kellett a támogatások mértékét. A térségi melio­rációban a pénzügyi telje­sítés 10—12 százalékkal el­marad a tervezettől, 1983. végéig 181 ezer hektár komp­lex berendezésére került sor. Ez 20—25 százalékkal kevesebb a tervezettnél, a csökkenő keretek és az ár­emelkedések miatt. A térsé­gen kívüli meliorációban ninc.s lemaradás, a múlt év végéig 151 ezer hektárt hoz­tak rendbe. A lemaradások ellenére eredményesnek mondható a ciklus első há­rom éve, hiszen a korszerű­séget illetően 15 éves lema­radást sikerült behozni, és felzárkóztunk a nemzetközi élvonalba. — Mi a helyzet Békés megyében? — Az előző tervciklusban 570 millió forint értékű me­lioráció valósult meg a me­gyében. A most folyamat­ban levőben 1,1 milliárd forint értékű komplex me­liorációs beruházás megépí­tésével számolunk, ez az or­szágos program tíz százalé­kát jelenti. A tervezést ma­gas színvonalon teljesíti a megyei AGROBER, amely országosan is a legjobbak között van. A Szarvasi Ál­lami Tangazdaság meliorá­ciós főmérnöksége modern technikai eszközökkel jól felszerelt, szervezett kivite­lező vállalat. Magas színvo­nalú a melioráció a gyulai Lenin és a tótkomlósi Vi­harsarok Tsz-ben. A melio- rált földek jelentős hozam­többlettel igazolják, hogy a leghatékonyabb ráfordítása a termőképesség fokozásá­ban. A következő ötéves terv számai még nem is­mertek, de elsődlegesnek tartjuk, hogy a folyamatban levő két térség meliorációját befejezzük, az ehhez szük­séges állami támogatást biz­tosítjuk. Az országos prog­ramon belül a jelenlegi tíz százalékos részarányát tart­juk a megyének. — Előadásában tíz száza­léknál is kevesebbnek mondta a békési savanyú talajok arányát. Szakembe­rekkel beszélgetve azt ta­pasztaltam, hogy a tíz szá­zalékhoz képest nagy súly- Iyai szerepel aggodalmaik között a talajsavanyodás. Ráadásul kevés a megyében a mész... Megfertőzött műszakiak Egy nap a számítástechnikáról Nagy András működés közben is bemutatta az Orosházi Ál­lami Gazdaságnál futó programokat Napjaink hasznos divatja lett a mikroszámítógép és mint minden divatnak, en­nek is vannak pártolói és ellenzői. A vélemények gyakran szélsőségesen meg­oszlanak, vannak, ahol min­den gond megoldását ezek­től a viszonylag olcsó gé­pektől várják, mások pedig úgy tartják: játékon kívül nem jók ezek semmire! Mi mire jé? — Mi is hallottunk már jót és rosszat ezekről a mik­ro-, személyi vagy házi szá­mítógépekről, de még azzal sem vagyunk teljesen tisz­tában, hogy mi a különbség a három között. Mivel úgy véljük, hogy a többi műsza­ki szakember sem sokkal tá­jékozottabb nálunk, úgy dön­töttünk: a harmadik oroshá­zi műszaki napot teljesen a mikroszámítógéppel való is­merkedésnek, tapasztalat- szerzésnek, felvilágosításnak szenteljük. Aki a fentieket elmondta, az Fodor Attila, a GTE oros­házi csoportjának vezetője, a műszaki nap egyik főszerve­zője. Ő tájékoztatott arról is, hogy sokan érdeklődnek Orosházán a kisgépek iránt, de sajnos lehetőségek hiá­nyában nehezen haladnak előre. Kevés a sokoldalúan használható számítógép, a legtöbb helyen a külföldön csak kezdőknek ajánlott ZX—81-esekkel dolgoznak. Persze — mint a későbbiek­ben kiderül — azért ezekkel is lehet komoly dolgokat művelni. Hogy a téma fontos és köz­érdekű, azt a résztvevők szá­ma is jelezte: megtelt a mű­velődési ház Belinszkij ter­me. A fogalmak tisztázása és a felhasználási lehetőségek ismertetése céljából a ren­dezők meghívták Petrikó Ti- bornét, a SZÜV számítás- technikai tanácsadóját, hogy most nekik adjon tanácsot a mikrogépekkel kapcsolatban. Nos, az előadásból meg­tudhattuk, hogy mi a kü­lönbség a mikrogép, a sze­mélyi számítógép és a házi számítógép között, melyiket mire lehet használni, milyen feladatokra érdemes ezeket igénybe venni, mire kell fi­gyelni szoftvervásárláskor, és még számtalan hasznos dolgot. Természetesen kérdé­seket is kapott az előadó, el­sősorban a hazánkban be­szerezhető gépekről. II kicsi is sokat tud Ezután jött a nap fény­pontja, a gyakorlati 4 bemu­tató. Nagy András az Oros­házi Állami Gazdaságtól be­bizonyította, hogy nem csak játékra jó a ZX. Olyan ko­moly programok futottak a kisgépen, hogy azok na­gyobb teljesítményű masinán is elismerést érdemelnének. Az Orosházi Állami Gaz­daság az elsők között alkal­mazta a mezőgazdasági üze­mek közül a mikrogépeket és a munkán meglátszik, hogy szívvel-lélekkel csinál­ják. Náluk már számítógép ellenőrzi az elektromos fo­gyasztásokat, figyeli a költ­ségeket, számolja az esetle­ges büntetéseket, vagy ked­vezményeket és így minden­ki, akinek szüksége van rá, naprakész jelentést kaphat a dolgok állásáról. De nemcsak erre jó ez a kisgép. Segítségével optima­lizálták a takarmánykeveré­kek összetételét, pontosítot­ták a takarmányozási normá­kat. Egy olyan nagy állattar­tó gazdaságban, mint az orosházi, már egész kis meg­takarítás is nagyon nagy ösz- szegekre rúg, így érthető: ott már nem vitatják a számí­tástechnika szükségességét. Sajnos nincs ez mindenütt így. Egy fiatal mérnök, aki kérte nevének mellőzését, keserűen panaszolta: — Nálunk a gépvásárlás szóba sem kerülhet, ide is csak titokban jöhettem el. Mikor a főnököm meglát­ta a meghívót, kerekperec megtiltotta a részvételt, az­zal, hogy nekünk ilyen mar­haságra nincs időnk, és amíg itt ő lesz a vezető, addig ilyen vacakokkal nem fog­nak játszadozni a műszaki­ak. Sikeres rendezvény A legtöbb helyen azért kedvezőbben fogadják az újat. Juhász István, az AKG üzemgazdasági osztályának vezetője például nagyon hasznosnak tartotta ezt a műszaki napot. Igaz, ők még csak a kezdeti lépéseket tet­ték meg, -van egy ZX—81-es gépük, de már ezt sem csak arra használják, hogy ismer­kedjenek a programokkal. Sok, hasznos programot dol­goztak ki rá, és törik a fejü­ket a további alkalmazáso­kon. Benkő Judit, a vállalat energetikusa már használja energiamérleg készítéséhez és az előadások során ka­pott néhány új ötletet is. Az igazi persze az lenne, ha hozzájuthatnának egy na­gyobb teljesítményű mikro- géphez, de belátják: először a meglevővel kell bizonyíta­ni. Az eredetileg ebédidőig tervezett műszaki nap dél­után 2-kor még javában tar­tott. Laczi Sándor, a GTE orosházi csoportjának titkára érthetően elégedett. — Várakozáson felüli si­kert hozott ez a rendezvény. Most már bevallhatom, ki­csit féltünk, hogy ez a spe­ciális téma csak kevesek fi­gyelmét kelti fel, de úgy lát­szik : a számítástechnika „megfertőzte” az orosházi műszaki értelmiséget is. E nap után pedig mindannyian még világosabban látjuk, mint eddig: aki nem kezd hozzá nagyon gyorsan a szá­mítástechnika alkalmazásá­hoz, az rövid időn belül ta­lán véglegesen lemarad. Lónyai László A nagyszénási általános iskola 5. b osztályának tanulói a technikaóra keretében mezőgaz­dasági ismereteket szereznek az iskola gyakorlóterületén Fotó: Fazekas László Haszonrészesedési szerződés - kertészeti termelőkkel Anyagtakarékosság az építőiparban Az építőipari anyagtakaré­kosságról rendezett kétnapos országos tanácskozás tegnap Székesfehérvárott befejezte munkáját. Az eszmecserén részt vett száznál több szak­ember megismerkedett azok­kal az elképzelésekkel, ame­lyek eredményeként a jövő­ben tovább csökkenthető a beton, a cement, a beton­acél, a műanyag és az üveg felhasználása az építőipar­ban, valamint az épületek fenntartásánál. Egyebek kö­zött bejelentették: megszer­vezik a pernye-mészhidrát szárazhabarcs gyártását és felhasználását, megvizsgál­ják a száraz beton alkalma­zási lehetőségeit, porformá­tumú adalékszereket fejlesz­tenek ki, kutatásokat indíta­nak a szerkezetek méret- csökkentése érdekében, to­vábbá a szálerősítő betonok és a műanyag betonok hazai alkalmazására. Országosan megvizsgálják a betonkészí­tés technikai eszközeinek korszerűsitését, növelik a pvc-szigetelőelemek felhasz­nálását. Második éve vállalati for­mában tevékenykedik a ko­rábbi ©yümölcs- és Dísz­növény-termesztési Kutató Intézet; jórészt a kertészeti gazdaságok megrendeléseiből és a kertészeti termékek áru­sításából tartják fenn magu­kat. A nagyobb jövedelme­zőséget sajátos, új szerződé­si formával biztosítják. A megrendelőkkel haszonrésze­sedésben állapodnak meg, ami a régi gyakorlathoz ké­pest lényeges előrelépést je­lent. A ©yümölcs- és Dísz­növénytermesztési Fejlesztő Vállalat ugyanis — ellentét­ben a kutatóintézeti gyakor­lattal — nemcsak az új módszert, technológiát vagy növényfajtát biztosítja, ha­nem programot dolgoz ki a termelés egész folyamatának átalakítására. Éspedig úgy, hogy a nagyobb haszonból meghatározott arányban ré­szesedik. Az eddigi gyakorlat alapján a vállalat elszámol­ja a fejlesztéssel kapcsolatos költségeit, és emellett 10 szá­zalékot kap a megnövelt vállalati eredményből. Az új módszer azért is ér­deklődést keltett, mert az üzemek végül is a saját te­rületükön lemérhető ered­ményből fizetik a kutató­fejlesztő munkát. Mindenek­előtt ott szerződnek szívesen, ahol a minőség javítása a cél. Ez ugyanis az export meghatározója, s a minőség garantálásához a termelők­nek komoly anyagi érdeke is fűződik. A nagytétényi vállalati központhoz öt vidéki állo­más tartozik, ezek is részt vesznek a szerződéses mun­kában. Az újfehértói állo­más például a vegyszeres termésszabályozás alkalma­zására kötött több üzemmel is megállapodást. A Hunga- rofruct az almatárolás tech­nológiáját korszerűsítette a vállalattal közös érdekeltség­gel. Nagy sikere van az el­öregedett gyümölcsök gépi felújítási módszerének. A megoldást a vállalat szak­emberei dolgozták ki, és üzemszerűen alkalmazzák. Jelentősen növelni lehet vele a már-már kivágásra szánt gyümölcsök termését. Milliárdok a termelés biztonságáért

Next

/
Thumbnails
Contents