Békés Megyei Népújság, 1984. május (39. évfolyam, 102-126. szám)
1984-05-17 / 114. szám
1984. május 17., csütörtök — Egyáltalán nem baj, hogy ennyire aggódnak, hiszen az, hogy csak tíz százalék a savanyú talaj, nem jelenti azt, hogy nincs sa- vanyodás a megyében. Csak lassúbb a folyamat, mint az ország más vidékein, mert magas a talajok szerves kolloidtartalma. De a savas esők, a savanyító hatású műtrágyák ellen Békésben is tenni kell. Az lenne az ideális, ha 4—6 évenként meszeznék a talajokat, majd utána olyan növényt vetnének, amely az átlagnál jobban meghálálja a mesze- zést. A minisztérium szakemberei tárgyalnak a bányaügyi hatósággal mészbá- nyák megnyitásáról, remélem sikerrel, és akkor lesz elegendő mész. De támogatja a MÉM az élelmiszeripari — nem káros — hulladékok trágyaként való kiszórását is. — Néhány békési tsz a múlt évben az aszály ellenére nagy hozamokat ért el úgy, hogy alagcsöveivel visz- szatartotta a talajok víztartalmát. Sokan vitatják a megoldást, félvén a káros talajsók felhozásától. Mi az önök álláspontja ebben? — Jónak tartjuk a módszert, természetesen ott, ahol arra a körülmények kedvezőek, ahol a víz és a talaj minősége megengedi a vízvisszatartást, -táplálást. Ha például egy hektár víz- elvezetése 30 ezer forintba kerül, és újabb 15 ezer forint kell ahhoz, hogy alag- csövei visszavezetésre is alkalmasak legyenek, mi támogatjuk. Lényegesnek tartjuk, hogy a meliorációban és a termelésben uralkodóvá váljon a vízgazdálkodási szemlélet, a hangsúly itt a gazdálkodáson van! Mégpedig: nemcsak műszakilag, hanem a talajművelési rendszerben is. — A meliorációs árdrágulások és a támogatások csökkenése következtében tervezői és kivitelezői kapacitások váltak fölöslegessé itt, Békésben is ... — Jó dolognak tartom a kapacitásfölösleget, hiszen hatására verseny alakul ki a vállalatok között, s ennek a fogyasztó, a beruházó látja hasznát. A jobb minőségben, a gyorsabb, növénytermesztéssel összhangban történő munkában. A verseny- tárgyalások is egyre jobbak, beváltották a reményeket. Tény azonban, hogy a régebben kialakult kapcsolatokat nem hagyják figyelmen kívül a vállalatok, amikor kiválasztják a tervezőt vagy a kivitelezőt, jobban bíznak a már ismert vállalatban. M. Szabó Zsuzsa « A meliorációról tartottak Tessedik Sámuel tudományos napot a közelmúltban Szarvason. A rendezvény egyik előadója volt dr. Baranyai Ferenc, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium növényvédelmi és agrokémiai főosztályának vezetője, akivel a VI. ötéves terv meliorációs céljairól, azok megvalósitásáról beszélgettünk. — Melyek voltak a VI. ötéves terv legfőbb meliorációs célkitűzései? — Azzal kezdem, hogy a terv szerint á mezőgazdaság termelését 12—15 százalékkal, ezen belül a növénytermesztés hozamait 16—18 százalékkal kel] növelni. Világos, hogy ez csak intenzív gazdálkodással lehetséges. Ezzel szemben az ország 6,6 millió hektárnyi mezőgazdasági területének csaknem kétharmadán valamilyen kedvezőtlen adottság szab gátat a nagyobb hozamoknak — elsősorban a kedvezőtlen talajadottságok. Felméréseink szerint a megszüntetésükre — 1982. évi árakon számolva — 92,4 milliárd forint értékű üzemi és társulati meliorációs beruházás szükséges. Ebből a VI. ötéves tervben 10-11 milliárd forint értékű kerül megvalósításra. A terv végrehajtásához az kell, hogy a 16 kijelölt térségben 501 ezer, térségen kívül pedig 230 ezer hektár talajait hozzuk rendbe meliorációval. — Milyen intézkedéseket tett a szakminisztérium ennek megvalósítására? — A térségekre kötelezővé tettük a tanulmányterv készítését, így biztosítva az egységes szakmai irányelveket. A tervezési munkák talajtani megalapozását szolgálja a megyei növényvédelmi és agrokémiai állomásokon kialakított egységes talajvizsgáló hálózat. Minisztériumunk hosszú távú koncepciója a melioráció megvalósítását, a tervezést, kivitelezést és lebonyolítást egyaránt generálrendszerben jelölte meg, a jobb irányítás, a munkák összefogása érdekében. A nagy teljesítményű talajcsövező gépek száma két év alatt megduplázódott, sikerült megteremteni a csőgyártás hazai bázisát. Jelentős fejlesztés történt a műtárgyak előregyártásra alkalmas tipizálására is. — Hogyan sikerült megvalósítani a VI. ötéves terv első három évében a meliorációs terveket? — Az ország közismerten nehéz helyzete miatt nem sikerült tartani a terv indulásakor érvényes meliorációs támogatási szabályzókat, tíz százalékkal csökkenteni kellett a támogatások mértékét. A térségi meliorációban a pénzügyi teljesítés 10—12 százalékkal elmarad a tervezettől, 1983. végéig 181 ezer hektár komplex berendezésére került sor. Ez 20—25 százalékkal kevesebb a tervezettnél, a csökkenő keretek és az áremelkedések miatt. A térségen kívüli meliorációban ninc.s lemaradás, a múlt év végéig 151 ezer hektárt hoztak rendbe. A lemaradások ellenére eredményesnek mondható a ciklus első három éve, hiszen a korszerűséget illetően 15 éves lemaradást sikerült behozni, és felzárkóztunk a nemzetközi élvonalba. — Mi a helyzet Békés megyében? — Az előző tervciklusban 570 millió forint értékű melioráció valósult meg a megyében. A most folyamatban levőben 1,1 milliárd forint értékű komplex meliorációs beruházás megépítésével számolunk, ez az országos program tíz százalékát jelenti. A tervezést magas színvonalon teljesíti a megyei AGROBER, amely országosan is a legjobbak között van. A Szarvasi Állami Tangazdaság meliorációs főmérnöksége modern technikai eszközökkel jól felszerelt, szervezett kivitelező vállalat. Magas színvonalú a melioráció a gyulai Lenin és a tótkomlósi Viharsarok Tsz-ben. A melio- rált földek jelentős hozamtöbblettel igazolják, hogy a leghatékonyabb ráfordítása a termőképesség fokozásában. A következő ötéves terv számai még nem ismertek, de elsődlegesnek tartjuk, hogy a folyamatban levő két térség meliorációját befejezzük, az ehhez szükséges állami támogatást biztosítjuk. Az országos programon belül a jelenlegi tíz százalékos részarányát tartjuk a megyének. — Előadásában tíz százaléknál is kevesebbnek mondta a békési savanyú talajok arányát. Szakemberekkel beszélgetve azt tapasztaltam, hogy a tíz százalékhoz képest nagy súly- Iyai szerepel aggodalmaik között a talajsavanyodás. Ráadásul kevés a megyében a mész... Megfertőzött műszakiak Egy nap a számítástechnikáról Nagy András működés közben is bemutatta az Orosházi Állami Gazdaságnál futó programokat Napjaink hasznos divatja lett a mikroszámítógép és mint minden divatnak, ennek is vannak pártolói és ellenzői. A vélemények gyakran szélsőségesen megoszlanak, vannak, ahol minden gond megoldását ezektől a viszonylag olcsó gépektől várják, mások pedig úgy tartják: játékon kívül nem jók ezek semmire! Mi mire jé? — Mi is hallottunk már jót és rosszat ezekről a mikro-, személyi vagy házi számítógépekről, de még azzal sem vagyunk teljesen tisztában, hogy mi a különbség a három között. Mivel úgy véljük, hogy a többi műszaki szakember sem sokkal tájékozottabb nálunk, úgy döntöttünk: a harmadik orosházi műszaki napot teljesen a mikroszámítógéppel való ismerkedésnek, tapasztalat- szerzésnek, felvilágosításnak szenteljük. Aki a fentieket elmondta, az Fodor Attila, a GTE orosházi csoportjának vezetője, a műszaki nap egyik főszervezője. Ő tájékoztatott arról is, hogy sokan érdeklődnek Orosházán a kisgépek iránt, de sajnos lehetőségek hiányában nehezen haladnak előre. Kevés a sokoldalúan használható számítógép, a legtöbb helyen a külföldön csak kezdőknek ajánlott ZX—81-esekkel dolgoznak. Persze — mint a későbbiekben kiderül — azért ezekkel is lehet komoly dolgokat művelni. Hogy a téma fontos és közérdekű, azt a résztvevők száma is jelezte: megtelt a művelődési ház Belinszkij terme. A fogalmak tisztázása és a felhasználási lehetőségek ismertetése céljából a rendezők meghívták Petrikó Ti- bornét, a SZÜV számítás- technikai tanácsadóját, hogy most nekik adjon tanácsot a mikrogépekkel kapcsolatban. Nos, az előadásból megtudhattuk, hogy mi a különbség a mikrogép, a személyi számítógép és a házi számítógép között, melyiket mire lehet használni, milyen feladatokra érdemes ezeket igénybe venni, mire kell figyelni szoftvervásárláskor, és még számtalan hasznos dolgot. Természetesen kérdéseket is kapott az előadó, elsősorban a hazánkban beszerezhető gépekről. II kicsi is sokat tud Ezután jött a nap fénypontja, a gyakorlati 4 bemutató. Nagy András az Orosházi Állami Gazdaságtól bebizonyította, hogy nem csak játékra jó a ZX. Olyan komoly programok futottak a kisgépen, hogy azok nagyobb teljesítményű masinán is elismerést érdemelnének. Az Orosházi Állami Gazdaság az elsők között alkalmazta a mezőgazdasági üzemek közül a mikrogépeket és a munkán meglátszik, hogy szívvel-lélekkel csinálják. Náluk már számítógép ellenőrzi az elektromos fogyasztásokat, figyeli a költségeket, számolja az esetleges büntetéseket, vagy kedvezményeket és így mindenki, akinek szüksége van rá, naprakész jelentést kaphat a dolgok állásáról. De nemcsak erre jó ez a kisgép. Segítségével optimalizálták a takarmánykeverékek összetételét, pontosították a takarmányozási normákat. Egy olyan nagy állattartó gazdaságban, mint az orosházi, már egész kis megtakarítás is nagyon nagy ösz- szegekre rúg, így érthető: ott már nem vitatják a számítástechnika szükségességét. Sajnos nincs ez mindenütt így. Egy fiatal mérnök, aki kérte nevének mellőzését, keserűen panaszolta: — Nálunk a gépvásárlás szóba sem kerülhet, ide is csak titokban jöhettem el. Mikor a főnököm meglátta a meghívót, kerekperec megtiltotta a részvételt, azzal, hogy nekünk ilyen marhaságra nincs időnk, és amíg itt ő lesz a vezető, addig ilyen vacakokkal nem fognak játszadozni a műszakiak. Sikeres rendezvény A legtöbb helyen azért kedvezőbben fogadják az újat. Juhász István, az AKG üzemgazdasági osztályának vezetője például nagyon hasznosnak tartotta ezt a műszaki napot. Igaz, ők még csak a kezdeti lépéseket tették meg, -van egy ZX—81-es gépük, de már ezt sem csak arra használják, hogy ismerkedjenek a programokkal. Sok, hasznos programot dolgoztak ki rá, és törik a fejüket a további alkalmazásokon. Benkő Judit, a vállalat energetikusa már használja energiamérleg készítéséhez és az előadások során kapott néhány új ötletet is. Az igazi persze az lenne, ha hozzájuthatnának egy nagyobb teljesítményű mikro- géphez, de belátják: először a meglevővel kell bizonyítani. Az eredetileg ebédidőig tervezett műszaki nap délután 2-kor még javában tartott. Laczi Sándor, a GTE orosházi csoportjának titkára érthetően elégedett. — Várakozáson felüli sikert hozott ez a rendezvény. Most már bevallhatom, kicsit féltünk, hogy ez a speciális téma csak kevesek figyelmét kelti fel, de úgy látszik : a számítástechnika „megfertőzte” az orosházi műszaki értelmiséget is. E nap után pedig mindannyian még világosabban látjuk, mint eddig: aki nem kezd hozzá nagyon gyorsan a számítástechnika alkalmazásához, az rövid időn belül talán véglegesen lemarad. Lónyai László A nagyszénási általános iskola 5. b osztályának tanulói a technikaóra keretében mezőgazdasági ismereteket szereznek az iskola gyakorlóterületén Fotó: Fazekas László Haszonrészesedési szerződés - kertészeti termelőkkel Anyagtakarékosság az építőiparban Az építőipari anyagtakarékosságról rendezett kétnapos országos tanácskozás tegnap Székesfehérvárott befejezte munkáját. Az eszmecserén részt vett száznál több szakember megismerkedett azokkal az elképzelésekkel, amelyek eredményeként a jövőben tovább csökkenthető a beton, a cement, a betonacél, a műanyag és az üveg felhasználása az építőiparban, valamint az épületek fenntartásánál. Egyebek között bejelentették: megszervezik a pernye-mészhidrát szárazhabarcs gyártását és felhasználását, megvizsgálják a száraz beton alkalmazási lehetőségeit, porformátumú adalékszereket fejlesztenek ki, kutatásokat indítanak a szerkezetek méret- csökkentése érdekében, továbbá a szálerősítő betonok és a műanyag betonok hazai alkalmazására. Országosan megvizsgálják a betonkészítés technikai eszközeinek korszerűsitését, növelik a pvc-szigetelőelemek felhasználását. Második éve vállalati formában tevékenykedik a korábbi ©yümölcs- és Dísznövény-termesztési Kutató Intézet; jórészt a kertészeti gazdaságok megrendeléseiből és a kertészeti termékek árusításából tartják fenn magukat. A nagyobb jövedelmezőséget sajátos, új szerződési formával biztosítják. A megrendelőkkel haszonrészesedésben állapodnak meg, ami a régi gyakorlathoz képest lényeges előrelépést jelent. A ©yümölcs- és Dísznövénytermesztési Fejlesztő Vállalat ugyanis — ellentétben a kutatóintézeti gyakorlattal — nemcsak az új módszert, technológiát vagy növényfajtát biztosítja, hanem programot dolgoz ki a termelés egész folyamatának átalakítására. Éspedig úgy, hogy a nagyobb haszonból meghatározott arányban részesedik. Az eddigi gyakorlat alapján a vállalat elszámolja a fejlesztéssel kapcsolatos költségeit, és emellett 10 százalékot kap a megnövelt vállalati eredményből. Az új módszer azért is érdeklődést keltett, mert az üzemek végül is a saját területükön lemérhető eredményből fizetik a kutatófejlesztő munkát. Mindenekelőtt ott szerződnek szívesen, ahol a minőség javítása a cél. Ez ugyanis az export meghatározója, s a minőség garantálásához a termelőknek komoly anyagi érdeke is fűződik. A nagytétényi vállalati központhoz öt vidéki állomás tartozik, ezek is részt vesznek a szerződéses munkában. Az újfehértói állomás például a vegyszeres termésszabályozás alkalmazására kötött több üzemmel is megállapodást. A Hunga- rofruct az almatárolás technológiáját korszerűsítette a vállalattal közös érdekeltséggel. Nagy sikere van az elöregedett gyümölcsök gépi felújítási módszerének. A megoldást a vállalat szakemberei dolgozták ki, és üzemszerűen alkalmazzák. Jelentősen növelni lehet vele a már-már kivágásra szánt gyümölcsök termését. Milliárdok a termelés biztonságáért
