Békés Megyei Népújság, 1984. május (39. évfolyam, 102-126. szám)
1984-05-04 / 103. szám
anulópénz Békésszentandrási Zalka Tsz Beruházás a kötöipari szövetkezetnél Aki tanul halad, aki lusta larad! — így tartja a szóás és ki vonhatná kétségbe régiek bölcsességét. Tanul- i azonban — még ha meg i van a szándék — nem önnyű és ezt saját bőrén apasztalja most a Gyoma- ndrődi Kötőipari Szövetke- et. — Az OKISZ felhívására- mondja Kiszely Lajos, a zövetkezet elnöke — 1982 lején bérmunkát vállaltunk Budapesti Harisnyagyár Ital kihelyezett gépeken, lét dolog miatt: egyrészt, ogy többféle legyen dolgo- óink munkalehetősége, másészt, hogy megtanuljuk ezt munkát, különösebb koc- ázat nélkül. Iz érdekek találkoznak Később, de ugyancsak ’82- len és ismét az OKISZ ösz- onzésére megpályázott a zövetkezet egy 15 millió fo- intos kölcsönt, amit zokni- yártó gépek vásárlására ordított. Zokniból közismer- en hiány van Magyarorszá- on, ezért jó választásnak űnt a gyártás indítása. An- iál is inkább, mivel a szö- etkezetre a sokféleség és az laprózottság a jellemző. — Az általunk is készített ötőipari termékek sajátosága — magyarázza az ellök — a rövid piaci életgör- ie. Egy, legfeljebb két év latt „lefut” a divat és va- ami másra kell átállnunk. Ivi 200—220 új mintát, új azont gyártunk síkgépi árulói. A zokni kevésbé van kitéve a divat változásainak, mint a pulóverek, a lakossági jövedelem változására se olyan érzékeny termék. Jobban építhetünk rá. A szövetkezeti és a nép- gazdasági érdek tehát szerencsésen összetalálkozott. De vajon a folytatás is ilyen szerencsés? áru. A tervezett termelési érték — a termékösszetételtől függően — 18—20 millió forint évente, a nyereség pedig mintegy 3 millió forint. Vagyis a beruházás megtérülési ideje körülbelül öt év. Tapasztalatszerzés Egv év késés — A Technoimpexen keresztül, az OKISZ kölcsöné- re számítva — folytatja Kiszely Lajos — felvettük a kapcsolatot egy nyugati céggel, amelytől a zoknigyártás fejlesztéséhez szükséges használt gépeket szerettük volna megvásárolni. Az üzlet létre is jött. Ám kiderült, a tőkés partner sem olyan megbízható, precíz és pontos, mint amilyen magatartást tőlünk elvár. — A gépek 1983 januárjában érkeztek meg a szövetkezetbe. A szerelés — a Gyulai Harisnyagyár szakembereinek közreműködésével — márciusra megtörtént. Ám közben kiderült, az üzemeléshez jó néhány alkatrész hiányzik, amit csak többszöri reklamálásunkra szállított le az eladó cég. Végül is csak jóformán egy év késéssel kezdhettük meg ténylegesen a gépek beüzemelését. összesen 67 gépet vásárolt a gyomaendrődi szövetkezet. Számításaik szerint ezek 2 —2,2 műszakban üzemeltetve 1—1,2 millió pár zokni előállítására képesek. Ennek fele gyermek-, fele felnőtt Ebből egyet sajnos a kezdeti nehézségek már elvettek, pontosabban hozzáadtak, késleltetve a jövedelmező termelés beindítását. A nehézségek sora azonban a szükséges alkatrészek, tartozékok beszerzésével nem ért véget. — A feldolgozandó fonalfajták, a szabványok, az árképzéshez szükséges adatok kidolgozására megállapodást kötöttünk a Budapesti Harisnyagyár egyik szakemberével, hogy ezzel is segítsük a gyártás elindulását. Ám munkahelyén nem járultak hozzá ehhez a „vállalkozáshoz”. Mint ahogy nem volt módunk a gépekhez konkrétan értő szakemberekkel való megegyezésre sem. A gépek bonyolultak, a szövetkezet számára ismeretlenek voltak. Belföldi segítséget sem a technológiában, sem a műszaki ismeretekben nemigen kaptak. Maguknak kellett, keserves tapasztalatok árán, rájönniük a gyártás „titkaira”. Mondhatni, megfizették a tanulópénzt, de bíznak benne, hogy megérte. Ez év végére sikerül növelni termelésüket a vállalt mennyiségre. — szj — Haszonnal járó hobbi Krizsán Mátyás, a békés- sabai 100-as ABC-áruház izletvezető-helyettese a fe- eségével és két gyermeké- 'el ma már Békéscsabán egy zép, háromszobás családi lázban lakik. Anyagi gondjai üncsenek, az élete kiegyen- úlyozott. A kezdet azonban más volt. Cdesapja az egyik tsz-ben lövénytermesztőként, édes- myja háztartásbeliként ott- íon dolgozott. Hét gyermekük miatt az asszony nem udott máshol is munkát vál- alni, s az egy kereset mel- ett bizony nehéz volt az élet. * * * Amint nőttek a gyerekek, így léptek az életbe, s vál- ak önálló emberekké. Elő- izör Krizsán Mátyás nővére, íztán a bátyja, majd a többi- ;k következtek. Akik keresek, már nem a családi kasz- iza terhére élték. Mátyás, a egfiatalabb volt az utolsó, iki kereskedőként a pesti isemegeüzletben kezdte a aályafutását. Szerette ezt a loglalkozást. Gyermekkorá- aan sokszor járt a piacra i nagymamájával. Tetszett leki a sok ember, az áruk :arkasága, az alkudozás. 1970 őszén megnősült. Részletre egy kis kertes épületet vásárolt, amelyben :supán egy szoba, konyha volt. Ebből a helyzetből akart „kiszabadulni”. Ezért határozott úgy, hogy sertésneveléssel és -hizlalással is Eog foglalkozni. Erre a ház körül lehetőség van. Az induláshoz kevés pénz állt rendelkezésére. Először tehát csak két malacot nevelt, amit a következő években újra és újra megkétszerezett. Az eladott hízók és malacok árából folyamatosan építette az ólakat, vil- lanydarálót vásárolt és megfelelő környezetet alakított ki. Ma három anyakocát, hat hízót, hét 15—20 kilós és tizenegy szopós malacot tart. Nemrég adott el 14 malacot, és hamarosan fial az egyik anyakoca. Krizsánék a háztáji gazdaságból származó bevételt évről évre megtakarították. Ebből az összegből kezdték el háromszobás családi házuk építését, majd még 65 ezer forint OTP-köl- csönt is felvettek. 1978-ban költözhetett be az időközben négytagúra fejlődött család: a férfi, az asszony, valamint a két gyerek, Krisztina és Matyika. A lakásban minden kényelem megvan. Nagyon szép a berendezés is, és már a színes tévé sem hiányzik. Igen mutatós a házat körülvevő vaskerítés és a lakás bejáratához vezető széles betonjárda. * * * Az építkezés befejeződött. Csak az utolsó simítások vannak még hátra. S ha most Krizsán Mátyás visz- szaemlékszik a sok-sok gondra, nem is igen tudja meghatározni, hogy mi volt a nehezebb: az építkezéssel járó rengeteg utánjárás, vagy a munka. Egy dolog különösen nyomja a lelkét. Az a 27 ezer forint bírság, amit azért kellett fizetnie, mert az építési engedélytől eltérő módon alakította ki a házát. — Megfizettem a tandíjat. Nem ajánlom senkinek, hogy hasonló helyzetbe kerüljön — jelenti ki. — Mi a további célja? — érdeklődöm. — Harminchét éves vagyok. Még nem volt lehetőségem, hogy üdüljek. Most majd megyek a családdal, a feleségemmel, és az immár 11 éves kilányommal, Krisztinával és az ötéves Matyi- kával együtt. — És mi lesz a háztáji gazdasággal? — Folytatom csinálom. — Érdemes? — Ha az ember jól gazdálkodik takarmánnyal, ebből az állományból számításom szerint évi 25—26 ezer forint tiszta hasznot lehet elérni napi két órai elfoglaltság mellett. — Mire szándékozik fordítani az így keresett pénzt? — Jobban akarok élni. Nem szeretem a szegénységet, amiből gyermekkoromban eléggé kivettem a részem. És itt vannak a gyerekek. Ha az általános iskola 8. osztályának befejezése után tovább akarnak tanulni, annak a lehetőségét igyekszem megteremteni. Később pedig nekik is szükségük lesz lakásra. — Mint üzletvezető-helyettesnek nincs elég gond- ja-baja? — Nagyon szeretem a munkakörömet. Nem mondom, elég sok a tennivalóm, néha alaposan el is fáradok. Itthon aztán a munka — mivel egészen más jellegű — pihentet. És pihentetni fog a horgászat is. Most váltottam ki az engedélyt. Már meg is próbáltam a halfogást, de egyelőre nem járt sikerrel. Talán majd legközelebb. * * * Megeteti az állatokat, s elgyönyörködik bennük. Úgy gondolom, aligha fog tudni megszabadulni ettől a haszonnal is járó hobbitól. Miért is kellene? Senkit sem bélyegeznek meg azzal, hogy „kétlaki”. Pásztor Béla Öntözés közben — esőre várva A legértékesebb, fűmagot hozó területet a MA-bercndezéssei öntözik Fotó: Fazekas László lentős állami támogatás jár, a Zalka Tsz-ben azt hitték, valamit elsiettek. — Már megvettünk három Turbómat öntözőgépet, egymillió-kétszázezer forint értékben. Szerencsére közben kiderült, hogy utólag is megkapjuk az állami támogatást, 680 ezer forintot. Más üzem ezt a saját — különben zárolt — tartalékalapjából fedezi, mi nem, mert teljesen felhasználtuk az alapot a múlt évi veszteségrendezésre. — Ezek szerint még többet öntöznek mint tavaly... — Igen. Egyszeri öntözést számolva 1200 hektárt, valamivel többet, mint a területünk felét. Most már kilenc gépünk van. A vizet egyszeri átemeléssel tudjuk kiöntözr ni. Kis üröm az örömben, hogy a három új Turbomat- ból egy már az elején elromlott, ez ötven hektár öntözési veszteséget jelent. Pedig nagy szükség van a vízre, -mert nagyon sok hiányzik. a földekből. Nem szeretem a pánikhangulatot, de ha két hétig nem esik, akkor nem sok jóra számíthatunk. Mert olyan a mi öntözésünk, hogy egyszerre kijuttatjuk az említett területre a vizet, de ez még csak arra jó, hogy utána várjuk az esőt. Nem könnyű az öntözés most sem, komoly szervezési feladat, de . reméljük, megjön az eső és azzal együtt valóban hatékony lesz. i M. Szabó Zsuzsa A békésszentandrási Zalka Tsz elnöke, Hrabovszki Mihály szórvavető gépével szerzett nevet a szakmában. Az utóbbi időszakban nem egy tanácskozáson felszólalt és az öntözés szükségességéről beszélt. Már akkor is mellette kardoskodott, amikor nem volt ilyen kedvező a közgazdasági megítélése a mesterséges esőnek. Arra kértem, beszélgessünk a vezetése alatt álló szövetkezet öntözéses gazdálkodásáról. Az elnök először egy kö- teg lefényképezett újságcikket tesz elém, valamennyi a szövetkezetről szól. Kiválaszt egyet: . — Ez tizenhat .éve jejent meg, az van benne, hogy 1968-ban őszi búzát öntöztünk, s a tsz-ben emiatt valóságos palotaforradalom tört ki. Nagyon ellenezték a tagok, dé. a termelés bizonyított. Azóta sok idő eltelt, most már töretlen az öntözés hagyománya nálunk. Öntöztek a múlt évi nagy aszályban is. Aki csak tudott, kiment a berendezésekhez. Nem hiányzott az elnök, a főagronómus, vagy az állatorvos sem. — Kilencszáz hektárra juttattuk el a vizet, ha nem tesszük, még nagyobb kár ért volna. így is veszteségesek és alaphiányosak lettünk, de sikerült ezt saját forrásokból rendezni, sőt arra is jutott, hogy ha szűkösen is, de zavartalanul kezdjük az idei évet. Az elnök papírt vesz elő, összead, kivon, majd közli az eredményt: — Mindig azt kalkuláljuk veszélyhelyzet esetén, mit veszítünk, ha nem öntözünk. Tavaly például százszázalékban elvesztettük volna a műtrágya, a vetőmag, a vegyszer és a munka költségét, hektáronként 15 ezer forintot, ha még nem fordítunk rá újabb hétezret. Eny- nyibe került az egyszeri, tűzoltó jellegű öntözés. A hatékonyságáról is meggyőződhettünk, mert volt egy kont- rollterület, amit nem öntöztünk, az bizony semmit nem termett, cső nélkül maradtak a kukoricaszárak. így a hétezer forint ráfordítással 15 ezret megmentettünk, a tiszta nyereség nyolcezer forint volt. Inkább plusz hétezer költség, mint 15 ezer veszteség, azt vallottuk. Az idén végre fordult a kocka, változott a szabályzó, az öntözés egyszerre olcsóvá vált. — Meg vagyok róla győződve — folytatja az elnök —, hogy az állami támogatások összegénél jóval többet ér az az áru, amit a mező- gazdaság többletként megtermel. Jelentős javulást várok már csak azért is, mert korábban volt, aki direkt nem öntözött, bántották az önérzetét az öntözés szigorú közgazdasági szabályzói. Amikor a közelmúltban napot látott a rendelet, mely szerint az öntözőgépekre jeUj, korai szőlőfajta Kutyavásár Esztergomban Május 6-án, vasárnap az esztergomi Vadvirág kemping területén kutyavásárt és ügyességi bemutatót szervez az esztergomi idegenforgalmi hivatal. Kutyákon kívül macskákat, tengerimalacokat, papagájokat, fehéregereket is bemutatnak. Lesz cserebere-akció és tombola, amelynek főnyereménye egy törzskönyvezett kutyakölyök. Az idegenforgalmi hivatal a Széchenyi térről közvetlen buszjáratot indít a kutyavásár színhelyére. A vásár reggel 8 órától este 6 óráig tart. Üj, korai szőlőfajtát nemesítettek ki a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem kertészeti tanszékének tudományos munkatársai. A Nektár nevű fajta a legkorábbi hazai borszőlő: augusztus végén már szüretelhető. Az enyhén illatos szőlő bőtermő, átlagosan 20 dekás fürtöket hoz, jól cukrosodik, s ami még javára írható: nem rot- hadékony, tehát jól bírja a csapadékos időjárást. Az egyetem kísérleti telepén és a Balatonboglári Mezőgazdasági Kombinátban megkezdték az új szőlőfajta szaporítását. Az utóbbi helyen laboratóriumban történik ez a művelet: a rügyekből előállított sejtteriyészet különleges táptalajon fejlődik növénnyé. Az apró hajtásokból három és fél ezer növekszik az üvegházakban, ezek a jövő tavasszal már alkalmasak lesznek az ültetésre. Az intenzív szaporítással több évvel rövidítették meg az üzemi telepítéshez elegendő dugvány előállítását.
