Békés Megyei Népújság, 1984. május (39. évfolyam, 102-126. szám)
1984-05-15 / 112. szám
HIRDETÉS - TELEFON: 25-173 • HIRDETÉS - TELEFON: 25-173 • HIRDETÉS - TELEFON: 25-173 • HIRDETÉS A sertéstelep Eredményes gazdálkodás a kétegyházi Béke Tsz-ben • Elismerő oklevél • 15,7 millió forint nyereség • Első helyezés a kukoricatermesztésben • 15 ezer hízott sertés redményes évet zárt tavaly a kétegyházi Béke Termelőszövetkezet. A sikeres gazdálkodást a Mezőgazda- sági és Élelmezésügyi Minisztérium az idén oklevéllel ismerte el. Az oklevél több éves erőfeszítés gyümölcse. A közös gazdaság ugyanis 1980-ban még több mint 10 millió forintos pénzügyi hiánnyal zárta az évet. A fordulat 1981-ben kezdődött el. A tsz nyeresége abban az évben 1,8 millió, egy évvel később 6,2 millió, tavaly pedig már 15,7 millió forint volt. Ugyanezen idő alatt az árbevétel 30 millió forinttal nőtt, és csaknem 160 millió forint lett. A változások a vetésszerkezet egyszerűsítésével kezdődtek. A korábbi kilenc árunövényből négy maradt csak. Búzát és kukoricát 1200—1200, napraforgót 160, őszi árpát 200 hektáron termesztettek. A takarmánytermő terület a felére csökkent. A termőterület — a kukorica vetésterülete 50 százalékkal lett nagyobb — és a hozamok növekedésének tulajdonítható, hogy a tsz tavaly minden eddiginél több gabonát adott a népgazdaságnak. A hozamok emelkedése is a kukoricánál volt a leggyorsabb. 1980 óta, amikor is egy hektárról 5,2 tonnát takarítottak be, a termésátlag a kétszeresére nőtt. Az eredményesség nem utolsósorban a termesztés .feltételrendszerének megteremtésén múlott. Közülük négyet emelhetünk ki. Először az eszközök biztosítását, másodszor az agrotechnika helyes alkalmazását, a technológiai fegyelem betartását, betartatását, harmadszor a legjobb hibridek kiválasztását és végezetül a műtrágyák hatékony felhasználását említhetjük. A kiemelkedő szakmai munkát bizonyítja, hogy a KITE termelési versenyében a 27 aranykoronás földdel rendelkező üzemek kategóriájában a kukoricatermesztésben tavaly első helyezést értek el. Kimagasló hozamok születtek őszi árpából is. Búzából és napraforgóból azonban kénytelenek voltak megelégedni a közepes termésátlaggal. Változás az intenzív gabonaprogramba történő bekapcsolódás után várható. A pályázatot a közelmúltban nyújtották be, elfogadása esetén tovább javul a tsz felszereltsége, s ez kedvező hatással lehet a termelés színvonalára is. A szövetkezet felszereltsége az utóbbi évek erőfeszítései ellenére — három év alatt 10 millió forintot költöttek erő- és munkagépek vásárlására — közepesnek mondható. Hasonlóak a feltételek a szövetkezet gépműhelyében, az idén azonban úgy tűnik, itt is minőségi változást sikerül elérni. A gépműhely műszerezésére egymillió forintot fordítanak. Az utóbbi években az állattenyésztésben is módosult a termelés szerkezete. Felszámolták a szarvasmarhaágazatot s a baromfitartást, így két állattenyésztési ágazat maradt, a juhászat és a sertéstartás. A hízott sertés értékesítése 1980 óta gyors ütemben nőtt. Míg négy évvel korábban 1800, addig tavaly 6200 sertést hizlaltak. A növekedést lényegében beruházás nélkül, az egykori szarvasmarha-férőhelyek hasznosításával érték el, s tavaly először a háztáji gazdaságokkal 700 sertés hizlalására kötöttek szerződést. A növekedés 1984-ben tovább tart. Az idén a kisgazdaságokkal már 1250 sertés hizlalására kötnek szerződést. A juhászat tavaly 33 tonna vágójuhot és 10 tonna gyapjút értékesített. A vágójuh nagyobb része a feldolgozó és értékesítő vállalatok közvetítésével a dollárelszámolású piacokra került. Nagy előny, hogy a szövetkezet keverőt üzemeltet. így olcsóbb a takarmány, kedvezőbb az állattartás jövedelmezősége. Ezért döntöttek a tsz-ben a keverő fejlesztése mellett. A szövetkezet nemcsak saját szükségleteit igyekszik kielégíteni, hanem a háztáji és kisegítő gazdaságokét is. A tsz tápboltjai 1983-ban csaknem 1300 tonna tápot adtak el. Emellett a közös jelentős mennyiségű takarmánybúzát, árpát, kukoricát, összesen mintegy 2200 tonnát, értékesített a ■háztáji állattartóknak. A kiegyensúlyozott takarmányellátás kedvező hatását figyelhetjük meg a háztáji forgalmában. Az elmúlt évben 9 ezer hízott sertést — az idén ez a szám a szerződések tanúsága szerint már 11 ezer lesz —, 5 ezer malacot, 190 hízómarhát és 5 ezer 600 hektoliter tejet értékesítettek a gazdák. Tavaly a közös és a háztáji összesen 15 ezer hízott sertést adott a népgazdaságnak. A szövetkezet nyereségének 90 százalékát a növény- termesztés, 10 százalékát az állattenyésztés és az alaptevékenységen kívüli tevékenység adta. Bár meghatározó a növénytermesztés és az állattenyésztés, érdemes néhány szót szólni a kiegészítő tevékenységekről is. A tsz a közös lakóinak ellátása érdekében pecsenyesütőt és zöldségboltot tart fenn, amelyek forgalma elérte az 1,2 millió forintot. i .Ugyancsak a helyi igények kielégítését szolgálja a homokbánya. Innen tavaly 3 ezer köbméter homokot termeltek ki. Az építőrészleg elsősorban fenntartási és’ karbantartási munkákat végez. A lehetőségekhez mérten azonban külső munkákat is vállalnak. 1983-ban így építettek fel a GMV megbízásából tíz szerfás tárolót. A 4400 hektáros közös gazdaságban a nyugdíjasokkal együtt 620 tagot tartanak nyilván. A dolgozó tagok száma 240. Az eredményes munka a jövedelmek alakulásában is érzékelhető. A szövetkezet az idén másfél, hónap fizetésnek megfelelő kiegészítő részesedést juttatott tagjainak. (X) Kombájnok nagyjavítás előtt A tsz 2200 tonna takarmánybúzát, árpát, kukoricát adott el a tagoknak mm A zöldségbolt és a pecsenyesütő forgalma 1,2 millió forint volt A juhászat tavaly 33 tonna vágójuhot és 10 tonna gyapjút értékesített
