Békés Megyei Népújság, 1984. május (39. évfolyam, 102-126. szám)
1984-05-15 / 112. szám
NÉPÚJSÁG o 1984. május 15., kedd Egy meg nem ért születésnapra Nyolcvanéves lenne lean Gabin Jean Gabin mint Gaston Dominici, a háromszoros gyilkos szerepében (MTi-íotő - KS) Utolsó éveiben már hófehérre vált a sörénye, de a szeme még a régi, csibészes tekintetét őrizte. Negyvenöt év alatt kilencvennél több filmben játszott. A francia filmgyártás első számú reprezentánsa volt. Május 17-én lenne 80 éves Jean Kabin. Nyolc éve halott. Jean Alexis Moncorgé egy közepes tehetségű színészházaspár fia. Tizenkét évesen elhagyta a családi otthont, és hat éven át volt kifutófiú, építőmunkás, műszerész — azzal kereste a kenyerét, ami éppen adódott. Aztán hazatért, és apja ösztönzésére, nehéz szívvel megkezdte színpadi pályafutását. Statiszta lett a Foliés Bergeres-ben. Vaudeville-darabok énekestáncosaként lassan lépkedett felfelé a színházi sikerlétrán. A fiatal Sabin — ekkor már ezen a néven szerepelt — tetszett a közönségnek, és se- gítőre-pártfogóra talált a híres Mistinguette-ben, mint korábban Maurice Chevalier. Hamarosan a film is felfedezte magának ©abint. 1930-ban állt először a kamerák elé. és a harmincas évek második felében már olyan művek főszereplője volt, amelyeket őriz a filmtörténelem. A francia költői realizmus iskolája nagymestereinek, Renoirnak, Carné- nak, Duviviernek irányításával készült a Szajna-parti szerelem, Az alvilág királya, A nagy ábránd, a Ködös utak, a Mire megvirrad. André Bazin, a neves francia filmesztéta „a modern film tragikus hősének” nevezte. A munkásként eltöltött évek hatására ©abin úgy játszotta a munkásfigurákat, ahogyan rajta kívül senki. 1940-ben a nácik elől az USA-ba menekült. A nyelvvel nem tudott megbirkózni, az ottani munkastílust nem szerette. De megismerkedett Marlene Dietrichhel, egymásba szerettek, és egy közös filmet készítettek. Aztán mindketten visszatértek Európába, és részt vállaltak a német megszállók elleni harcban. Útjaik azonban elváltak — végérvényesen. Sa- ben magas kitüntetésekkel ékesítve szerelt le 1945-ben. Visszatért a műtermekbe, ahol nem várták tárt karokkal. A hazai producerek már leírták. A negyvenes évek végére azonban a francia film első számú csillaga lett, és maradt haláláig. 1951-ben ©eorges Lacombe Az éjszaka az én birodalmam című filmjének mozdonyvezetőjéért elnyerte Velencében a Volpi-kupát, és 1954-ben ugyanott ugyanezt a díjat kapta Jacques Becker Srisbijének gengszterfőnökéért. 1959-ben a nyugat-berlini fesztiválon a legjobb férfialakítás díjával tüntették ki az Archimedes, a csavargó címszerepéért, 1971-ben ugyanott és ugyanazzal A macska főszerepéért, ©abin repertoárja a lehető legszélesebb volt. Játszott munkásokat, csavargókat és iparmágnásokat (A nagy családok), veszélyes bűnözőket (A szicíliaiak klánja) és Maigret felügyelőt. És volt A nyomorultak felejthetetlen Jean Valjeanja. Saját állítása szerint számára a kamerák előtti játék nem volt szent művészi misz- szió, sem hivatás, hanem olyan foglalkozás, mint bármilyen másik, amelyet lelki- ismeretesen kell gyakorolni. Ahogyan öregedett, egyre gyakrabban jelentette ki, hogy visszavonul. Aztán mindig újra a kamerák elé állt. Utolsó filmje halála évében, 1976-ban készült. Jean-Paul Le Chanois, aki többször rendezte — A nyomorultakban is —, egy évvel ©abin halála előtt mondotta róla: „Ha visszavonult volna, a francia film egy nagy művésszel volna szegényebb. Azt az űrt senki sem lett volna képes betölteni.” Egy évre rá végérvényesen „visszavonult”, szívroham végzett vele 1976-ban, a filmszalag azonban őrzi alakját. Nemzedékek csodálhatják utánozhatatlan egyszerűségét, természetességét, a fiatal ©abin darabos báját, az öreg művész megfoghatatlan varázsát. Ö, akit a francia film lelkiismeretének neveztek, és aki nem hitt a film jövőjében és halhatatlanságában — halhatatlanná lett. Erdős Márta Jean Gabin és Fernandel első közös filmjük (a Hálátlan kor) bemutatóján Kameraközeiben Psycho — Perkins — Psycho II. Május 19-én este 21 óra 45 perces kezdettel láthatjuk a televízióban, a Hitch- cock-sorozatban a Psycho című filmet. Van benne rejtélyes, magányosan álló ház, gyilkosság, nyomozás, tudathasadás — és a végén hátborzongatás a javából. A főszerepet Anthony Perkins játssza, illetve játszotta 24 évvej ezelőtt. Akkor 28 éves volt, vékony, csupa- ideg, koravén, gyerekarcú fiatalember. A film forgatása előtt már több éve szerepelt vidéki és New York-i színpadokon, televíziózott, és 1953 óta filmezett is. Világhírre a Psycho Norman Ba- teseként tett szert, de további filmszerepei mellett sem lett hűtlen a színpadhoz. A kitűnő karakterszínészt a Szereti ön Brahmsot? című Sagan-adaptációban játszott szerepéért 1961-ben Cannes- ban a legjobb férfialakítás díjával tüntették ki. A moziban és a televízióban a magyar közönség is láthatta néhányszor, például a Phaedra, A 22-es csapdája, a Gyilkosság az Orient exp- resszen című produkciókban. Perkins kisfiús megjelenése, enerváltsága szinte predesztinálta Norman Bates szerepére. Mint ahogy testére szabott volt Kafka Perének Joseph K. figurája, vagy Az utolsó part ifjú apája. 1979-ben egy sci-fiben játszott, címe A fekete lyuk. A parádés szereposztásban olyan partnerei voltak, mint Yvette Mimieux, Ernest Bógnine, Maximilan Schell. Tavaly pedig elkészült a Psycho folytatása, Psycho II, címmel. Huszonkét év telt el a két történet között, amikor Norman Bates visszatér régi otthonába, ahol megint csak nem mennek normálisan a dolgok ... Az információk szerint a folytatás elmarad az- első Psycho mögött. Ez minden Anthony Perkins * bizonnyal nem Perkins hibája, aki ma, 52 esztendősen is megőrizte fiús lényét, legfeljebb vonásai lettek élesebbek. Hogy mi lehet az ok? Nos, a Psycho Il-őt már nem Alfred Hitchcock rendezte. (erdős) M koraszülött-probléma Angel Ballabriga professzor a gyermekgyógyászat fő gondjáról A koraszülöttek kérdése az utóbbi időkben erőteljesebben foglalkoztatja a közvéleményt, s a közelmúlt ismeretes tatabányai tragikus esete még Inkább e felé fordította a figyelmet. Ezért is tarthat számot a szakkörökön túlmenő szélesebb közérdeklődésre is a Magyar Gyermekorvosok Társaságának a közelmúltban Budapesten lezajlott tudományos ülése, amelyen Angel Ballabriga barcelonai professzor, az Európai Gyermekgyógyász Társaságok és Szövetségek Uniójának elnöke tájékoztatott a koraszülöttek fertőző betegségeivel kapcsolatos kutatásairól. — Miért éppen a koraszülöttek fertőző betegségeiről számoltam be — kérdezte előadása után a Központi Sajtószolgálat kérdése elé vágva Ballabriga professzor. — Azért, mert ezt tartom napjaink egyik legtöbb gondot okozó gyermekgyógyászati kérdésének. Eredetileg általános gyermekorvosnak készültem, amikor azonban kineveztek az egyetem gyermekgyógyászati klinikájának vezetőjévé, az újszülöttek táplálkozásának a vizsgálatával jegyeztem el egy életre magamat. Minthogy pedig a nem megfelelő táplálkozás szaros kapcsolatban van a fertőző betegségek kialakulásával, ezt megelőzendő sokat foglalkozom az újszülöttek, közöttük a koraszülöttek helyes táplálkozási normáinak a kimunkálásával. — Magyar kollégáival is együttműködik e téren? — Örömmel mondhatom, hogy sok év óta igen gyümölcsöző az együttműködésünk. Kerpel-Fronius Ödön akadémikus volt az első budapesti gyermekgyógyász, aki látogatást tett barcelonai klinikámon, ahol 150 ágyas intenzív osztályon kezeljük a koraszülötteket. De az európai és a többi földrész nemzetközi gyermekgyógyász kongresszusain is sok magyar kollégával ismerkedtem ösz- sze. Hogy csak néhány nevet említsek: Gegesi-Kiss, Mestyán és a szegedi Boda Domokos professzorokhoz, valamint Cserháti Endre orvostanárhoz, a Magyar Gyermekorvosok Társaságának főtitkárához nemcsak szakmai, hanem baráti szálak is fűznek. — Nemzetközi mércével mérve milyennek ítéli a magyar gyermekgyógyászat jelenlegi helyzetét? — Jól tudom, hogy Magyarország az újszülötti és a csecsemőhalandóságot illetően a sereghajtók közé számít Európában, mégis — s erről személyesen is alkalmam volt meggyőződni — nagy az előrehaladás. A terhes anyák egészségét is meghatározó életszínvonal, a terhesgondozás, az újszülöttek és a csecsemők korszerű orvosi ellátása igen nagy jelentőségű Magyarországon. Jóllehet mindezzel bizonyos automatikus javulás is jár együtt, de a legtöbb európai országban sem tétlenkedtek, így a jelentős haladás ellenére sem könnyű előrelépni az európai ranglistán. Mindehhez azt is hozzáteszem, hogy az újszülötti és a csecsemőhalandóság további javítása az orvosi ellátás továbbfejlesztését követeli meg.. Az új technológia beszerzése és minden egyéb fejlesztés magától értetődően igen költséges dolog. Enélkül azonban nehézségbe ütközik a szülés utáni komplikációk kivédése és leküzdése. E téren az orvosok egymagukban nem sokat tehetnek, szükségük van a társadalom fokozott segítségére is. A professzor egyébként elmondta azt is, hogy a születéstől számított 48 óra alatt elveszített koraszülöttek 55,4 százaléka valamilyen fertőzésnek — jobbára tüdőgyulladásnak — esik áldozatul. — Mi ennek az oka? — A magzat már a méhben, azaz a méhlepényen keresztül megfertőződhet bizonyos vírusokkal, állati egysejtűekkel és férgekkel, de a születés folyamata közben is beszerezhet kórokozó vírusokat, baktériumokat vagy gombákat. Ebben közrejátszhat a terhesség vége felé folytatott nemi élet is. A barcelonai felmérések azt mutatták, hogy a lakosságnak annál a — rossz szociális környezetben élő — rétegénél, amely a terhesség harmadik harmadában sem hagy fel a rendszeres nemi élettel, gyakoribb a koraszülöttek elvesztése fertőző betegség miatt. — Melyek a leggyakoribb esetek? — A koraszülötti fertőződések túlnyomó többsége — szerencsére — vagy tünetek nélkül zajlik le, vagy köny- nyen leküzdhető betegségek formájában jelentkezik. Előfordulnak azonban olyan esetek is, amikor minden orvosi igyekezet ellenére meghal a kis páciens. A koraszülöttek fertőző betegségeinek egy része ugyanis valósággal robbanásszerűen — szó szerint egyik pillanatról a másikra — alakul ki, s a gyermek már akkor áldozatul esik neki, amikor a laboratóriumi eredmények híján az orvos még nem is tudja, hogy milyen kórokozó keltette a bajt. Paradox jelenség, hogy a korszerű orvosi technika ugyan rengeteget javított a koraszülöttek életben maradási esélyein, ám éppen a különböző orvosi beavatkozásoknak (a vérátömlesztésnek, a küldök és a szív katéterezésének, a műtéteknek stb.) tulajdonítható, hogy a koraszülöttek súlyos, nemegyszer halállal végződő szepszise (vérmérgezése) 2 százalékról 3,4 százalékra növekedett. Ballabriga professzor figyelmeztető adatai bizonyára hasznosak a magyar gyakorló orvosok számára is, akik fölkészültségükkel megnyerték ezúttal is a világhírű szaktudós elismerését. Dr. Pécsi Tibor Jogi tanácsok Az öröklési szerződésről Akinek van háza, kertje, netán értékes ingóságai, gondoskodhat öreg napjairól. Idős embereknek gyakran fejtörést okoz: hogyan s miként biztosítsák a maguk számára gyermekük, más rokonuk vagy egy megbízható idegen gondoskodását. Készítsenek-e végrendeletet, vagy kössenek öröklési szerződést. Mindkettő végintézkedési forma. Mi közöttük a különbség? A végrendelet egyoldalú nyilatkozat, amellyel az örökhagyó egész vágy részbeni vagyonát arra hagyja, akinek a javára végrendelkezik. Mindketten tudják, hogy mi a mögöttes tartalom: az, hogy aki majd a javakban részesül, gondozásra, tartásra köteles. De nyilatkozatot csak az örökhagyó tesz. Természetesen nem szükséges a tanácsi jóváhagyás sem, hanem a végrendeletre vonatkozó kellékeknek kell meglenniük ahhoz, hogy később hz örökös jelentkezhessen az örökségéért. Legfeljebb, ha közben az örökhagyó csalódik benne, készít egy másik végrendeletet vagy egyszerűen érvényteleníti a meglevőt. Ezzel az ügy le van zárva. Az Öröklési szerződés nem egyoldalú jognyilatkozat, hanem az egymással szerződő feleknek közösen tett nyilatkozata. Az egyik fél arra kötelezi magát, hogy a másikat halála esetére vagyonában részesíti. A másik fél is kötelezi magát egyidejűleg, hogy az örökhagyót eltartja — vagy élete végéig életjáradékot fizet neki. Más tartalmú szerződés ebben a körben érvénytelen. Az érvényességhez egyébként hatósági jóváhagyás is kell. A helyi tanács szak- igazgatási szervét kell ez ügyben felkeresni. Eltartás fejében kétféle ínódon hagyhatja valaki a vagyonát másra. A tartási szerződés megkötésével a tartás ellenértékeként kikötött vagyontárgy nyomban az eltartók tulajdonába kerül, ha azonban nem tartási, hanem öröklési szerződést kötöttek, a tulajdonjog csak az örökhagyó halálakor szállát. A szerződés teljesítésének ellenőrzése és vita esetén a békéltetés megkísérlése annak a szakigazgatási szervnek a feladata, amely az öröklési szerződés jóváhagyása mellett döntött. Az öröklési szerződés tartós jogviszony, ezért gyakran előfordul, hogy a szerződés megkötése után olyan körülmények következnek be, amelyek a szerződés módosítását teszik szükségessé. Az öröklési szerződést a felek közös megegyezéssel módosíthatják. A módosítás véglegesen vagy időlegesen jöhet létre. Például, ha a szerződéses örökös beteg, és nem tudja ellátni gondozottját, kérheti, hogy időszakosan életjáradékot fizethessen, vagy a gondozás, ápolás ellátásához harmadik személyt vehessen igénybe. Esetleg ne sajátkészítésű ételt adjon, hanem előfizetéses étkezés igénybevételével oldja meg eltartottja kosztolását. A szerződés módosítását is be kell jelenteni a szakigazgatási szervnek. Az öröklési szerződést — mindkét fél érdekeinek a figyelembevételével — a bíróság is módosíthatja. A módosítás eredménye ilyenkor gyakran az, hogy a természetbeni szolgáltatást átváltoztatják életjáradék fizetésére. De csakis akkor, ha a szerződés ezzel betölti eredeti célját. Hiszen egy elesett, idős ember a pénzzel aligha ér valamit. Ha viszont a kapott járadékból megfelelő gondozót tud fizetni, ez megoldás lehet számára. Az öröklési szerződéseknek rendkívüli előnyük, hogy a tartást nem feltétlenül együttlakással kell teljesíteni, mint például a tanácsi bérlakásokra kötött szerződések esetén. Dr. Kertész Éva
