Békés Megyei Népújság, 1984. április (39. évfolyam, 78-101. szám)

1984-04-14 / 88. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1984. ÁPRILIS 14., SZOMBAT Ara: 1,80 forint XXXIX. ÉVFOLYAM, 88. SZÁM BÉKÉS MEGYEI Befejeződött az országgyűlés tavaszi ülésszaka A Parlamentben tegnap a közoktatás és a felsőoktatás fejlesztési programja fe­letti vitával folytatta munkáját az ország- gyűlés tavaszi ülésszaka. Legfőbb népképviseleti szervünk fóru­mán részt vett Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Lá­zár György, a Minisztertanács elnöke, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának több más tagja, a Közpon­ti Ellenőrző Bizottság elnöke, a Központi Bizottság titkárai. Megjelent az Elnöki Tanács és a Mi­nisztertanács számos tagja. A diplomáciai páholyokban helyet fogiáit a budapesti képviseletek több vezetője és tagja. Apró Antalnak, az országgyűlés elnöké­nek megnyitója után Sarlós István (Vas m., 6. vk.), a Magyar Szocialista Mun­káspárt Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese emelke­dett szólásra. Sarlós István beszéde Hazánkban az oktatás és a nevelés nemzeti üggyé vált. Az is kell hogy legyen, mert ha képzési rendsze­rünk megfelel a követelmé­nyeknek, akkor adott lesz az a szellemi és erkölcsi alap, amelyre támaszkodva népünk és hazánk megállja helyét a világban — mon­dotta bevezetőjében Sarlós István. — A párt és a kor­mány vezető szervei ezért is foglalkoznak rendszeresen a magyar iskolaüggyel. Ezt tették 1972-ben és 1983-ban is, amikor a szakértők ja­vaslatait elfogadva kezde­ményezték oktatási rendsze­rünk felülvizsgálatát, illetve továbbfejlesztését. Az 1972- ben elfogadott elvek ma is érvényesek és helytállóak. Iskolarendszerünk alkalmas nevelési feladataink megol­dására. A növekvő követelmények szükségessé teszik a már be- idegzett módszerek és szo­kások kijavítása mellett a kor követelményeinek meg­felelő új elemek folyamatos bevezetését. Ha előre aka­runk lépni, akkor nem hagyhatjuk magára az is­kolát. Működtetésében nem szemlélőként, hanem aktí­van kell részt vennie az egész társadalomnak. Az általános, a középfokú és a felsőfokú oktatás in­tézményeiből kikerülő fiata­lokkal szemben jój megala­pozott követelményeket állít fel a társadalom. Tisztában kell lenniük azzal, hogy az élet számtalan szállal köti őket hazájukhoz és népük­höz, ez a kötődés pedig hű­ségre, odaadásra kötelez mindenkit. Elvárjuk tőlük: értsék, mi a jelentősége an­nak, hogy hazájuk a szocia­lista világrendszerhez tarto­zik, s szerepet vállalt a vi­lág arculatának emberibbé formálásában. És azt is elvárjuk, hogy ez a felismerés egész életükön át munkálkodásra, vállalt kötelezettségeik magas szín­vonalú teljesítésére ösztö­nözze őket — hangoztatta a Minisztertanács elnökhelyet­tese. A magyar oktatásügy fe­ladata — folytatta — a mun­kára, az emberségre, a haza szeretetére nevelés jegyében olyan jellemvonások kiala­kítása, amelyek az életben helytállásra, a közéletben való részvételre készítik fel az ifjúságot, s amelyek ne­mes érzelmekkel töltik el őket. A követelmények kitűzé­sével egyidőben biztosítani kívánjuk a szükséges felté­teleket: a korszerű, könnyen elérhető, a gyerekek lakásá­hoz közel levő iskolaépülete­ket, a jó tankönyveket, a le­hetőleg hosszabb ideig érvé­nyes tanterveket, valamint a korszerű, jói kezelhető és beszerezhető taneszközöket. Az oktatási folyamat fon­tos feladata a világnézeti megalapozottság. Ennek vál­lalása nem könnyű. A szoci­alista-humanista elkötele­zettséget és gondolkodásmó­dot nem lehet magolással el­sajátítani. A fejlődésünket meghatározó okok, a társa­dalmi fejlődés törvényszerű­ségeinek megérttetése a cél az oktatás minden szintjén és minden tárgy oktatásá­ban. Az oktatásnak, a ne­velésnek javára válik az is, ha az iskola és a munkahely kapcsolata révén a diák megismeri a szervezett ter­melő, alkotó munkát. Ilyen­kor a felnőttek magatartá­sán múlik, hogy a fiatalok milyen véleményt alkotnak nemcsak a munkahelyekről, hanem magáról a munkáról is. Az életnek tanuló fiatalo­kat már jó korán fel kell készíteni a valóság megis­merésére. Nem szabad illú­ziókat kelteni, de az sem lenne helyes, ha csak a rosz- szat láttatnánk meg velük. A társadalom egészének közreműködésével kialakuló, fejlődő iskola képes lesz ar­ra, hogy önállóan gondolko­dó, az új iránt érzékeny, a közösségével harmonikus íz­lésű, életszerető új nemze­déket neveljen. Ebben a fo­lyamatban minden iskolatí­pusnak önálló, de a többié­hez is kapcsolódó feladatai, sajátos funkciói vannak és lesznek. A gimnáziumi oktatás sú­lyát olyan intézkedések be­vezetésével növeljük, ame­lyek lehetővé teszik, hogy az érettségi birtokában azonnal, vagy más esetekben rövid idejű átképzés útján önálló munkakör betöltésére is al­kalmasak legyenek a fiata­lok. Fontos lépés a techni­kumi oktatás visszahozatala intézményrendszerünkbe. Je­lentős az a törekvés, ame­lyik a szakközépiskola és a technikum első két évfolya­mának képzését egyesíti, mert így jó színvonalú köz­ismereti oktatást kap min­den tanuló, ugyanakkor a szakmai-elméleti képzés a továbbtanulást alapozza meg. Nagyobb gondot akarunk fordítani a szakmunkástanu­lók képzésére. Itt az lesz az alapvető változás, hogy a nagyobb tudást igénylő szak­mákban az érettségizetteké­hez közelálló szintű közisme­reti oktatásban részesülnek a fiatalok. Szorosabb lesz a munkahelyek és a szakmun­kásképzők közötti kapcsolat. A felsőfokú oktatás meg­újulására is szükség van. Fő­ként arra törekszünk, hogy a tanárok és a diákok önálló cselekvési, döntési lehetősége növekedjék. Bővül az intéz­mények belső demokráciája Szigorítjuk a nyelvtanítással és -tanulással kapcsolatos követelményeket, s bővítjük az intézmények kutatási le­hetőségeit. A felsőfokon ta­nulók beillészkedését kíván­juk megkönnyíteni azzal, hogy időlegesen megszakít­hatják tanulmányaikat, il­letve — azokkal párhuzamo­san — részt vehetnek nem­csak az egyetemi-főiskolai, hanem a helyi, sőt az orszá­gos közéletben is. Szigorítjuk az előmenetel elbírálását. Azt akarjuk elérni, hogy ke­mény munkával jussanak az arra érdemesek a diploma birtokába. Az iskolaügyben minden fokon meghatározó szerepe van a pedagógusoknak. Dön­tő a szerepük abban, hogy milyen felkészültségű, vi­lágnézetű és erkölcsiségű emberek alkotják ma és a jövőben a magyar társadal­mat. Az ő feladatuk, hogy utódainkat — családdal kö­zösen — gondolkodó, tanult, haza- és munkaszerető em­berré neveljék. Ha a társa­dalom tisztelettel és megbe­csüléssel veszi körül a pe­dagógust, akkor megteremti annak a lehetőségét, hogy igaz szocialista ember le­gyen. Ha folyamatosan élünk az erkölcsi elismerés lehető­ségeivel, akkor a pedagógusi pálya valóban élethivatássá válik művelői számára. Ha csökkentjük azokat a gondo­kat, amelyek anyagi nehéz­ségeket okoznak ma az óvó­nőknek, tanítóknak, tanárok­nak, professzoroknak — ak­kor nyugodtabban, derűseb­ben végzik majd mindenna­pos munkájukat. A kormány ismeri a pedagógustársada­lom gondjait, szándékában van, hogy ezek feloldásához fokozatosan megtegye a szükséges lépéseket. Sarlós István befejezésül újra megerősítette: a kor­mány — a párt politikájának megfelelően — a magyar ok­tatási rendszer fejlődésére, a tananyag korszerűsítésére, a pedagógiai módszerek fino­mítására a jövőben is jelen­tős eszközöket használ fel. (Folytatás a 3. oldalon) A nemzetiségkutató konferencia előkészítése Békéscsaba már két alka­lommal adott otthont a nem­zetközi néprajzi nemzeti­ségkutató konferenciának: 1975-ben és 1980-ban. A nemzetiségkutatók immár rendszeresnek mondható nemzetközi találkozóját leg­közelebb 1985-re tervezik a rendezők, a Magyar Népraj­zi Társaság, a TIT országos központja és Békés megyei szervezete, valamint a me­gyei és a városi tanács mű­velődésügyi osztálya. Tegnap délelőtt Békéscsa­bán a TIT Értelmiségi Klub­jában első alkalommal ült össze a háromnapos rendez­vényt előkészítő bizottság. Balassa Iván, a Magyar Nép­rajzi Társaság, s egyben az előkészítő bizottság elnöke javasolta: vizsgálja meg a konferencia a nemzetiségi és a többségi kultúra egy­másra hatását, adjon lehető­séget egy-egy nemzetiség kutatásainak bemutatására, valamint foglalkozzon a nemzetiségek népzenei és néptánckutatásainak köz- művelődési hasznosításával. Feltette a kérdést: nemlen- ne-e célszerű európai fórum­má tenni a rendezvényt? Dr. Krupa András, az elő­készítő bizottság titkára ja­vasolta, hogy a konferenci­át a szokásos időpontban, október elején rendezzék meg az eddigi helyszínen, a békéscsabai ifjúsági és út­törőházban. A megbeszélé­sen szó esett még pénzügyi és szervezési kérdésekről. Jogpropaganda a népfront szervezésében Csulik Mihály elnökleté­vel tegnap ülést tartott a Hazafias Népfront megyei elnökségének jogi munkabi­zottsága Békéscsabán. Amint elhangzott, a testület idei teendőinek középpontjában áll a megyei tanáccsal, va­lamint a jogpropagandában és a jogi tudatformálásbán érintett szervekkel kialakult kapcsolatok erősítése, a szo­cialista demokrácia és tör­vényesség fejlesztésére vo­natkozó állami- és társadal­mi feladatok megvalósítása, s nem utolsósorban segít­ségnyújtás a HNF-bizottsá- goknak az új választójogi törvény demokratikus vég­rehajtására való felkészü­lésben. Az 1984. évi programterv megtárgyalásán, elfogadásán kívül a résztvevők tájékoz­tatót hallgattak meg a Me- zőkovcfcsházán folyó jog- propagandáról, továbbá az állampolgári ismereteket ter­jesztő munkabizottság te­vékenységének kezdeti ta­pasztalatairól. E napirendi pont előadója dr. Bánfi Sán­dor, a testület vezetője volt. aki többek között részlete­sen ismertette a helyi gaz­dasági egységekben, intéz­ményekben tartott előadások tematikáját. Ezután a jövő időszakra utalva kiemelte az állami, társadalmi és gazda­sági szervek részéről nyúj­tandó támogatás fontossá­gát. —y—n Május 1-i jelszavak A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsá­gának 1984. május elsejei jelszavai: 1. Világ proletárjai egyesüljetek! 2. Éljen május elseje! 3. Éljen a marxizmus—leninizmus! 4. Éljen a Szovjetunió, a béke és a baladás szilárd tá­masza! 5. Éljen a magyar és a szovjet nép megbonthatatlan barátsága! 6. Erősödjék a szocializmust építő népek egysége! 7. Békét, biztonságot a világnak! 8. Éljen a szocializmus és a béke! 9. Atomfegyvermentes Európát! Atomfegyvermentes vi­lágot! 10. Éljen a kommunista és munkáspártok internaciona­lista szolidaritása! 11. Támogatjuk a szabadságukért és függetlenségükért küzdő népek igazságos harcát! 12. Előre a XII. kongresszus határozatainak végrehaj­tásáért! 13. Éljen pártunk és népünk megbonthatatlan egysége! 14. Nemzeti összefogással szocialista céljainkért! 15. Előre az 1984. évi népgazdasági terv sikeres megvaló­sításáért! 16. Jobb munkával, hatékonyabb gazdálkodással védjük meg vívmányainkat! 17. Köszöntjük a munkában élenjárókat és a felszabadu­lási munkaverseny résztvevőit! 18. Fiatalok! Képességeitek legjavával gyarapítsátok szocialista hazánkat! 19. Éljen a Magyar Szocialista Munkáspárt! 20. Éljen és erősödjék szeretett hazánk, a Magyar Nép- köztársaság! (MTI) Kádár János találkozott Bettino Craxival Elutazott az olasz miniszterelnök A találkozó résztvevői (Telefotó) Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára pénteken délelőtt az Országházban találkozott Bettino Craxival, az Olasz Köztársaság miniszterelnöké­vel, aki hivatalos látogatá­son tartózkodott hazánkban. A nyílt és szívélyes légkö­rű találkozón véleménycse­rét folytattak a nemzetközi (Folytatás a 2. oldalon) Megnyílt a nemzetiségi népzenei fesztivál „Békéscsaba város Tanácsa nevében tisztelettel és szere­tettel köszöntöm a Magyar Rádió VI. nemzetiségi nép­zenei fesztiváljának minden kedves szereplőjét, nézőjét és hallgatóját.” Ezekkel az üdvözlő szavakkal kezdte megnyitó beszédét tegnap, április 13-án este 7 órakor a békéscsabai ifjúsági és út­törőházban Sasala János, a városi tanács elnöke. Ezt követően szólt többek között arról, hogy e fesztivál meg­rendezésével egyrészt emlé­kezetes szereplési lehetősé­get biztosítanak a nemzeti­ségek legjobb hagyományőr­ző, hagyományápoló énekes és hangszeres szólistáinak, kórusainak és zenekarainak. A másik törekvés, mint mondta: .......hogy a hallga­t ók széles táborával mind jobban megismertessük a hazai délszláv, német, ro­mán és szlovák zenei nép­hagyományt,” E szavakat követően a megnyitó hangverseny részt­vevőié volt a színpad. Első­ként a solymári fúvószene­kar mutatkozott be, majd a Romániából érkezett Laura Lavric énekelt Észak-Mold- va dalaiból... A műsort a Magyar Rádió a közeljövő­ben sugározza, a televízió pedig részleteket vesz fel a háromnapos programból. Ma, április 14-én este to­vább folytatódik a fesztivál, este 7 órától a délszláv és a német nemzetiségek képvi­selői mutatkoznak be, holnap 5 órától pedig a román, il­letve a szlovák bemutató lesz. A Magyarországi Bolgárok Georgi Dimitrov Kulturális Egye­sületének Martenica együttese Fotó: Gál Edit

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents